Uj-Somogy, 1928. június (10. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-27 / 144. szám

X. évf. 144. (2621.) szám. Ára: 8 fillér. Kaposvár, 1928. június 27., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. 1,1 Egy hóra 2 pengő. — Negyedévre 6 pengő. — Félévre 12 pengő­­ ‘ *F­elelőS szerkesztő Hirdetések ára millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 15 till. TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasab áron díjazand­ó. MfißtmNmmßaßaßßmmmßßßßimafiäHmßßfißmßßmßßßimßfmßimßßßimßiimßmßMmßßßßßßßßßtßmtißßßHißßßiiKm RÁDIÓ-TELEFON Ma tárgyalják Bécsben Kun Béla perét, Kun Bélát és két társát ma vonja felelősségre a bíróság titkos szö­vetkezés címén. A tárgyalást, amely éppen két hónappal követi a volt bolsevista diktátor letartóztatását, a bécsi országos törvényszék esküdt­széki tanácsa előtt tartják meg. Miután a tárgyaláson a legtöbb helyet sajtótudósítók és hivatalos funkcionáriusok foglalták le, a nagy­­közönség jóformán teljesen kiszorult. A vádirat felolvasása mintegy fél­óra hosszat tart. A felolvasás befe­jezésével Kun Béla az elnök kérdé­sére válaszolva kijelenti, hogy cse­lekedetében a kommunista interna­­cionale elvet vezették, amelyhez a kommunista párt tartozik és a pro­letarizmus felszabadítására irányuló harc jegyében járt el. Kijelentette azonban, hogy nem érzi magát bű­nösnek. Csütörtökön lesz a korona­őr-választás. Az országgyűlés felsőháza és kép­viselőháza a Széchenyi Béla gróf koronaőr elhalálozása folytán meg­üresedett egyik koronaőri állás be­töltése céljából 28-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor az országház ku­polacsarnokában együttes ülést tart. Az azon megjelenő felsőházi tagok a felsőház társalkodó termében fél 10-kor gyülekeznek. A választás meg­tartása után ugyancsak ennek a gyű­lésnek színe előtt fogja az új koronaőr a koronaőri esküt Magyarország kormányzójának kezébe letenni. Az ünnepélyes beiktatás d. u. 1 órakor fog a kir. palotában, a kormány tagjai jelenlétében megtörténni. Károlyi Mihály per-újrafel­vételi ügye. A kir. ítélőtábla ma folytatta Ká­rolyi Mihály vagyonelkobzási peré­nek újrafelvételi tárgyalását. A tár­gyalás során Nagy Vince ügyvéd terj­esztette elő beszédében a védelem álláspontját Több híres külföldi államférfi és magasrangú katonatiszt memoárjára hivatkozott, amelyekkel azt akarja bizonyítani, hogy a tria­noni határok meghozatalában Ká­rolyinak semmi része nincs. A tábla a késő délutáni órákban dönt arról, hogy Károlyi vagyonelkobzási ügyé­ben az újrafelvételt elrendeli-e és megadja-e a szegényjogot Károlyinak, Hatvany báró perének kúriai tárgyalása. Hatvany Lajos báró nemzetgya­­lázási ügyében ma Vargha Ferenc dr. koronaügyész tartotta meg a vádbeszédet, amelyet a közönség viharos tapssal fogadott, úgyhogy az elnök kénytelen volt csendre inteni a hallgatóságot. Ezután Baracs Mar­cell kezdte meg a védőbeszédet, mely lapunk zártakor még tartott. Somogyban 1500 munkaadó ellen indul eljárás a mun­­kásbiztosítás járulék hát­raléka miatt. Radvány György számvevőségi főtanácsos a népjóléti minisztérium rendeletére átvizsgálta a kaposvári kerü­leti pénztár számvitelét. — A megyében 92.000 pengő a hátralék. — A munkaadók rendezzék tartozásaikat, kü­lönben megindul ellenük a zálogolási eljárás. Amióta a munkásbiztosítót álla­mosították, az intézet tagjainak szá­ma lényegesen megszaporodott. Ez­zel a bővüléssel azonban együttjárt az Országos Munkásbiztosító Intézet kiadása is. Vállalt kötelezettségének az intézet csak úgy tud megfelelni, ha a vidéki pénztárak kötelékébe tartozó munkaadók pontosan fizetik a járulékokat. A kaposvári kerületi pénztár tag­létszáma 16.000 fő. Ezeknek az évi biztosítási járuléka eléri a 600.000 pengőt. A nehéz gazdasági helyzet folytán a munkaadók azonban nem fizetik pontosan a járulékokat s en­nek az a várható következménye, hogy az intézet esetleg nem tudja szociális feladatait zavartalanul el­látni. A várható következmények elhá­rítására a népjóléti minisztérium le­­küldte a központból Radvány György számvevőségi főtanácsost, aki a ka­posvári kerületi pénztár könyveit átvizsgálva, megállapította, hogy kb. 1500 munkaadó 92.000 pengő járu­lékkal van hátralékban. Radvány fő­tanácsos megállapította, hogy külö­nösen a vidéki körjegyzőségeknél nagy a hátralék s több jegyző nem kezeli oly lelkiismeretesen a pénztár érdekeit, mint kellene. Ezért a mai napon felkeresi Tal­­lián Andor alispánt, Nagy Ferenc miniszteri tanácsos, pénzügyigazga­tót, akiktől intézkedést kér a járu­lékok behajtásának szorgalmazására. Majd a főbírákat látogatja meg, tő­lük is kérve, utasítsák a közjegyző­ket a járulékok pontos beszedésére. A pénztár a mai napon a kése­delmes munkaadókhoz felszólítást intézett, hogy hátralékukat 3 nap alatt egyenlítsék ki, különben meg­indítja ellenük a végrehajtási eljá­rást, ami csak tetemes és felesleges költséggel jár a hátralékos munka­adókra. A pénztár nem szívesen nyúl ehhez a radikális eszközhöz, de a viszonyok kényszerítik erre. Aki tehát teheti, tegyen eleget kö­telezettségének s rendezze hátralé­kát, különben a pénztár kénytelen lesz zálogoltatni. Nyolcvanhárom néma gyermek készül az élet elleni harcra... Szépen sikerült a kaposvári siketnémák tornavizsgája. — A néma ajka fiúk is tudják kezelni a vésőt, a leányok a tűt. A kaposvári állami siketnéma intézetről kevés szó esik a nyilvá­nosság előtt. Nem azért nem esik róla szó, mintha néma lenne ott a szó, nem. Az intézet tradicionális némasága az oka annak, hogy a nagyközönség ritkán hall a benn folyó intenzív életről, arról a héroszi munkáról, amelyet az iskola falai közt Desenszky Ferenc igazgató ve­zetésével 8 lelkes tanár folytat 83 néma alak megszólaltatására. A közönségnek vasárnap egy kis házi tornaünnepély keretében volt alkalma bepillantani az intézetben folyó életbe. Amit látott, hallott, ta­pasztalt, egyformán meglepő és megható. Le a kalappal a 9 peda­gógus előtt! Amit ők végeznek, amit produkáltak, azokért egyformán meg­érdemlik ezt a tiszteletet. Verőfényes meleg vasárnap dél­előtt kedvezett a tornavizsgának, amelyet az intézet udvarán tartottak meg nagyszámú közönség és sok szülő jelenlétében. A kisebb fiúk barna dresszben, zöld nadrágban, a nagyobbak fekete nadrágban, fehér dresszben, a leá­nyok fehér blúzban, fehér aljban vonultak fel. A leányok a praktikus ruhát maguk készítették a kézi­munka órákon. Szabályos sorokban érkeztek a közönség elé, majd szét­­nyitódva különféle szabadgyakorla­tokat mutattak be. Vezényszó nél­kül, pusztán Rieger György torna­tanár és Hribik Aladárné tornatanár­­nő intéseire mutatták be a legpre­cízebb gyakorlatokat. Fiuk, leányok egyformán ügyesek, fegyelmezettek voltak. Nyújtón, korláton, lovon va­lóságos akrobata mutatványokat vé­geztek a fiúk. Gúlákat percek alatt alakítottak, botgyakorlatokat boszor­kányos ügyességgel mutattak be. Mind úgy hajolt, mint a párduc, ruganyos, fürge, gyors valamennyi. Mind magán viselte az intenzív sportolás bélyegét. A közönség a legnagyobb elra­gadtatással figyelte a néma gyer­mekek tornáját, amelynek nehezebb és szebb számait akrobaták sem csinálják ügyesebben. A szép tor­náért melegen gratulált Rieger György tanárnak és Hribik Aladárné tanárnőnek, mint akik a betanítás nehéz munkáját végezték. A torna után a közönség és a szülők meg­tekintették a növendékek kézimunka- és rajzkiállítását. Bámulatra méltó ügyességet árultak el a fiúk a fa­faragásban, az agyag- és papírmun­kákban, a leányok különösen a kézi­munkában. Minden tárgyon ott a gondos munka bélyege, legyen az akár fából, agyagból, szövetből, se­lyemből, vászonból vagy papírból. A kézügyesség ily magas fokra való fejlesztése Hribik Aladár és Blázsik László tanárok fáradozásá­nak érdeme. iwwwwwmjwmwwwww» Felhívás az ipartes­tület tagjaihoz! A jogosulatlan iparűzés leküzdé­sére hathatós fegyvert szolgáltat a m. kir. kereskedelemügyi miniszter­nek 81.161—1928. sz. rendelete, mely végre módját nyújtja annak, hogy a közigazgatási hatóság a jogosulatlan iparűzőt karhatalommal is megaka­dályozhatja a munka további végző­ben, amennyiben megállapítja : A jogosulatlan iparűzés a törvény szerint büntetendő cselekmény lévén, adott körülmények között elköveté­sének megakadályozása, illetőleg megelőzése végett indokolt lehet a hatóság közbelépése. Nevezetesen indokolt a hatóság közbelépése mind­azokban az ese­tekben, amelyekben a rendőri büntető eljárás során egyrészt kétségtelenül megállapítható volt, hogy jogosulatlan iparűzés esete forog fenn és büntető ítélet hozatott, másrészt pedig attól kell tartani, hogy a terhelt az elítélés ellenére nem fog felhagyni a jogosulatlan iparűzéssel. Minthogy az ilyen ese­tekben a rendőri büntető eljárás újabb megindításával és újabb bün­tető ítélethozásával nem lehet biz­tosítani azt a célt, hogy a terhelt a jogosulatlan iparűzéssel késedelem nélkül felhagyjon, gondoskodni kell arról, hogy a jogosulatlan iparűzés szükség esetén kényszer útján (kar­hatalommal) szüntettessék meg, ami a rendőrhatóságnak a bűncselekmé­nyek megelőzésére és megakadá­lyozására vonatkozó általános hatás­köréből amúgy is következik. Az eljáró közigazgatási hatóságokat, mint rendőri büntető bíróságokat fi­gyelmeztetem ennélfogva arra, hogy olyankor, amikor egészen kétségte­lennek látván a jogosulatlan ipar­űzést, büntető ítéletet hoztak, ami­kor azonban attól lehet tartani, hogy terhelt a büntető ítélet után is foly­tatja a jogosulatlan iparűzést, az ítélet jogerőre emelkedését be nem várva, nyomban az ítélet meghoza­tala után, annak másolatát azzal a megkereséssel küldjék meg az ille­tékes rendőrhatóságnak, hogy az megfelelő módon, szükség esetében kényszer útján (karhatalommal)szün­tesse meg a jogosulatlan iparűzést. Nagyjelentőségű továbbá a ren­deletnek az a pontja, amely szerint a feljelentést nemcsak az illetékes rendőri bíróságnál lehet megtenni, hanem azt a községi elöljáróság.

Next