Uj-Somogy, 1929. december (11. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
XI. évf. 274. (3046.) szám. Ára: 12 fillér. Kaposvár, 1929. december 1., vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatali POLITIKAI NAPILAP. KAPOSVÁR, KONTRÁCSY UTCA 6. SZÁM. ——— — ■« Felelős szerkesztő TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak. Egy bóra 2 pengő. — Negyedévre 6 pengő. — Félévre 12 pengő. Vasúti pályaudvaron a lap ára 1 fillérrel magasabb. Hirdetések ára millimétersoronként 10 túlér, szövegrészben IS fill. A fokozatos fejlődés útja. A kisgazdaképviselők és azok a kisgazdák, akik húsz évvel ezelőtt ott voltak a kisgazdapárt születésének bölcsőjénél, összejöttek Budapesten, hogy a magyar politikai élet eme nevezetes évfordulóját megünnepeljék. A húsz éves évfordulón több, mint százan jöttek össze s a kormány képviseletében megjelent Mayer János földmivelésügyi miniszter is, aki bölcsen és messzehangzó szavakkal jelölte meg a kisgazdapárt szerepét az ország életében. A föld népének megmozdulását húsz esztendővel ezelőtt nem a forradalmi felfordulás szelleme, hanem a kulturális fejlődés hozta létre. Mégis sokan vannak olyanok, akik ezt a természetes evolúciót forradalomnak szerették volna tekinteni. Ezzel szemben az az igazság, hogy az ország kisgazdatársadalma soha sem volt forradalmi szellemű, mert a békét és a konszolidációt akarta. Az elmúlt húsz esztendő tanulsága igazolta, hogy a magyar társadalom talán egyetlen terrénumában sincs meg az érettség a vezetőszerepre oly mértékben, mint éppen a kisgazdatársadalomban. A kisgazdapártot nem érheti támadás amiatt, hogy nagy érdekeket áldozott volna fel önző érdekekért. 1920-ban 26 kisgazdaképviselő volt a nemzetgyűlésben s ez a szám később apadt ugyan, mert a kisgazdapárt nem volt hajlandó józanságából, hasznos konzervativizmusából a népszerűség kedvéért bármit is feláldozni. Könnyebb lett volna minden bizonnyal az ellenzéki oldalon népszerűségre törekedni, azonban az ország társadalmának ez a széles rétege megmarad a haladni vágyó demokratikus alapon. Mindenki tudja, hogy az elmúlt idők nem voltak normálisak ezekben a zavaros időkben, kimagasló oszlopként állott a kisgazdaprogram, amely ma már a parlamenti többség egyöntetű programja is. Azok, akik ott voltak a kisgazdapárt születésénél, jól ismerték a magyar nép vezérének, nagyatádi Szabó Istvánnak a programmját, s ez az programm és nagyatádi Szabó szelleme mindig figyelmeztette a kisgazdapártot arra, hogy kövessék az ő józan és bölcs politikáját, amely nem tűr kilengéseket, amely nem a rombolás és a forradalom útján akar érvényesülni, hanem a fokozatos népi fejlődés útján. Gazdasági téren ma is folyik a háború ellenünk, a harcot csak úgy tudjuk megvívni, ha egyesült erővel és hazafias elszántsággal helyezkedünk szembe a bajokkal. Könnyebb és kényelmesebb ellenzéki oldalon elhelyezkedni és a mai nehéz időben kritizálni, mint komoly és felelősségteljes állásban a felelősség tudatának átérzésével építeni. A kisgazdatársadalom programja részben megvalósult, most már az a cél, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünk melypontjairól kiláboljunk s ez be is fog következni, mert a nemzet ezeréves múltja azt bizonyítja, hogy öntudatos elszántsággal, dolgozni tudással a földhöz való ragaszkodással ez a nemzet minden kritikus időt átélt, ha követni tudta azokat a vezéregyéniségeket, akik sziárd útmutatással jelölték meg a kibontakozás lehetőségeit. Az a meleghangú távirat, melyben a kisgazdatársadalom törzskara üdvözölte Magyarország miniszterelnökét, eklatáns bizonyítéka annak, hogy nem kell tartanunk attól, hogy a kisgazdatábor bármikor is elfelejtkeznék nagynevű vezérének hagyományairól. A magyar nemzet jövőjének legszilárdabb alapját jelenti az a tény, hogy a zavartalan munka folytatása biztosítva van az intelligencia és a gazdatársadalom megértésével. Azok, akik részt vettek nagyatádi Szabó István fellépésének a húszesztendős jubileumát ülő díszes ünnepségen, meleg érzésekkel s töretlen hittel vihették meg hitét a falvak népének, hogy odafent sem változott az irányító férfiak felfogása. A kezek továbbra is egymásban maradva szorulnak össze a legbensőbb barátság és együttmunkálás megpecsételése szimbólumaként, ami nemcsak egyetlen társadalmi osztály, hanem az egész magyar nemzet sorsának megpecsételését jelenti. Ez a jubileum bizakodást és reményt támasztott a jövőre nézve s mi csak azt kívánjuk, hogyminél több alkalommal adassék mód arra, hogy a kisgazdatársadalom lelke mélyéről jött érzésvilágáról számot adhasson. A megyei igazolóválasztmány ma bírálta felül a törvényhatósági mandátumok javarészét. — —Afii ! Mind a 9 beérkezett felebbezést elutasították. — Hét rendes tagságról való lemondás folytán megtörténik a soron levő póttagok behívása. — Az örökös tagok megválasztása december 5-én válik jogerőssé, csak azután hívnak be helyettük, megüresedő rendes tagsági helyeikre, 9 további póttagot. Ma délelőtt 10 órakor ült össze első ízben Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának igazolóválasztmánya, vitéz dr. Keresztes- Fischer Ferenc főispán elnöklésével. A választmány tagjai csaknem teljes számban megjelentek, amennyiben jelen voltak dr. Weissenbach Iván vm. főjegyző, h. elnök és előadó, valamint dr. Somssich László, Kladnigg Alajos, dr. Rusa Ernő, Sámik József, dr. Zsobrák János, dr. Matolcsy Sándor, a bizottság tagjai és dr. Mátéffy József, várm. tiszti főügyész. A választmány dr. Weissenbach Iván főjegyző javaslatára mindenek előtt igazolta a nov. 3-án tartott általános törvényhatósági választás ama kerületeiben megválasztottak mandátumait, amelyek ellen nem érkezett be felebbezés. Ilyen volt a 34 kerület közül 26. Ezután sorra igazoltattak még a Vármegyei Jegyző Egyesület, az Orvos Szövetség, a Közjegyzői Kamara, a Mérnöki Kamara, a Mezőgazdasági Bizottság, az Ügyvédi Kamara érdekképviseleti választásai alkalmával bedelegáltak mandátumai, miután a választási eljárás szabályszerűen folyt le, a megválasztottak választhatósága nem kétséges és felebbezés, illetve panasz nem érkezett be. Tudomásul vették továbbá a Vitézi Szék delegálását is. A felebbezések. Ezután sorban vették vizsgálatalé azokat a kerületeket, melyeknek választása ellen felebbezés érkezett be. Ilyenek voltak a batéi, a nagyherényi, a ságvári, a somogyvári, a nagyatádi 1—1, valamint a kaposvári mindhárom választókerület. Alapos megtárgyalás és a felhozott felebbezési okok beható mérlegelése után, a vonatkozó törvényhelyek és az általános joggyakorlat figyelembevételével, valamennyi felebbezést el kellett utasítani, mert egyik sem volt olyan konkrét adatokkal és bizonyítékokkal alátámasztva, amelyek alapján a felebbezésnek helyet kellett, illetve lehetett volna adni. Egy névtelen feljelentést nem is vett tárgyalás alá a választmány, de különben sem volt benne más tartalom, mint ami egy névvel ellátott másik panaszban már úgyis bentfoglaltatott, de amely szintén elutasításban részesült. Hogy mennyire alaposan és behatóan foglalkozott a választmány az eléje kerülő panaszokkal, annak elég bizonyítéka lehet az, hogy pl. a nagyatádi választókerületben az első póttagsági helyet elnyert Lassú István nincstelen megválasztása ellen azon a címen érkezett be felebbezés, hogy a törvényhatóság területén nem fizet adót és bár a felebbező a panasztott Lassú lakóhelyének közjegyzői hivatalától okirati bizonyítékot csatolt be állítása igazolására, mégis a választmány azon feltevésből kiindulva, hogy az illető esetleg a lakóhelyén kívül, de a törvényhatóság területének másik községében fizethet adót, ezért a mandátumának megsemmisítése helyett arra szólítja fel a panasztott Lassút, hogy 15 napon belül igazolja adófizetését, mert különben a felebbezésnek helyt adva, megsemmisítik póttagságát és akkor a nagyatádi választókerület első póttagjává az eddigi második póttag lesz, akinek a helyére viszont a további legtöbb szavazatot elnyerő Burics Pál kerül. El kellett utasítani Feke Ernő kér- és iparkamarai kültagnak azt a felebbezését is, amely a kamarai iparos és kereskedő delegáltak paritásos arányszáma ellen érkezett be. Itt ugyanis az a helyzet, hogy a kamarai közgyűlés lévén illetékes az arányszám megállapításánál, a fellebbezés a két miniszterhez beadatott annak idején, de a döntés még nem érkezett le. Az igazoló választmány csupán a lefolytatott választás alakisága és törvényessége tekintetében lévén illetékes vizsgálatot tartani, a felebbezést elutasította, mert a miniszter döntése után esetleg hivatalból úgyis megsemmisítik a választást. A kaposvári ellenzék felebbezése. A kaposvári I, II. és III. kerületben megtartott választás ellen dr. Bezsek Gyula adott be felebbezést, amely öt pontban csoportosította a megsemmisítés indokaiul felhozottakat. Kifogásolta az ellenzék részére kiadott szavazólapok csekélységét, az állítólagos korteskedést és egy röpcédula vélt megtévesztő szövegét. A választmány pontról-pontra megmegvizsgálta a felhozottakat, de egyik indokban sem látott fönforogni megsemmisítési okokat, mert egyáltalában nem nyert valószínűsítést a felebbezés adataival az, hogy még a felhozottak teljes valódisága esetén is a választási eredmény megváltozott volna. Különben is a törvény szerint az alispán diszkréciónál joga, hogy belátása szerint hány szavazólapot bocsát az egyes pártalakulatok rendelkezésére. De ha a szavazólapok átvételére kitűzött munkaszüneti napon, azaz október 27-én az ellenzéki választópolgárok megjelentek volna a szavazókörök hivatalos helyiségeiben, akkor kivétel nélkül mind megkaphatták volna szavazójegyüket, valamint a szavazás napján is. Tehát a választópolgárok érdekei teljes mértékben meg voltak óva ezen a téren s ők maguk lehetnek az okai, ha nem éltek a jogaikkal. A röpcédula szövege nem eshetik kifogás alá, mert azt egy párt intézte a saját tagjaihoz, akiknek egységes akaratával óhajtotta diadalra vinni jelöltjeinek megválasztását. A szoc. ellenzék is bocsátott ki a saját választópolgáraihoz ilyet, amely szerint eltiltotta őket a szavazásban való részvételtől. A felebbezés elutasíttatott. Póttagbehívások. Megállapította még a választmány, hogy a nov. 20-án tartott örökös tagválasztás dec. 5-én emelkedik jogerőre és azután kerül sor olyan további intézkedésekre, amelyeket a tagságok terén beálló változások idéznek elő, a póttagok behívására. Tudomásul vette a választmány a kettős mandátum Fischer Lajosnak, Hencz Ferencnek,Kadlicskó Györgynek, Teller Vinczének és dr. Zsobrák Jánosnak az egyik mandátumról való lemondását és állt az alispánhoz, hogy helyeikre a soron levő póttagot hívja be, úgy, amint az Új-Somogy már előzően közölte. Ugyancsak tudomásul vette a választmány a Lakócsáról eltávozott