Uj-Somogy, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-13 / 59. szám

4 Tavaszi és legújabb 16517 szövetújdonságok tavaszi kabátok LOW DIVATHÁZBAN. Óriási az érdeklődés a Turul- Rákóczi-mérkőzés iránt. A vasárnap délután fél 4 órakor lejátszásra kerülő Turul—Rákóczi­­mérkőzés megmozgatta az egész Vá­ltás sportközönségét. A két csapat találkozóját valószínűleg rekordszá­mú közönség fogja végignézni, hogy tanúja legyen a helyi hegermóniá­­ért vívandó küzdelemnek. A csa­patok teljesen felkészülten várják a vasárnapi találkozót. A papírtor­­tája a Turul győzelmét mutatja, de a Turul—Rákóczi találkozó ered­ményét illetően még csak megkö­zelítőleg sem lehet jóslásokba bo­csátkozni. A Turul összeállítása: Zsinkó — Velecz, Orosz — Mu­rát, Vadász, Nadrás — Horváth, Németh, Rákhely, Szép, Fábián. A Turul II.—Rákóczi II. másod-­­ osztályú bajnoki mérkőzés ugyan­csak­ a cukorgyári pályán került, lejátszásra fél 2 órai kezdettel. A Turul II. csapatösszeállítása: Ris­­kó — Kovács, Vidor — Horváth II., Gömöri, Farkas — Péterfi, Run­­genmayer, Biczó, Almási, Markóczi. A tegn­ap tartott értekezleten a vezetőség nem­ jelölte ki azt a két­szer 11-et, akik képviselik a zöld­fehér színeket a KTSE elleni ket­tős derbin. A keret a következő: ka­pusok: Kovács, Ka­nyar, hátvédek: Lédermayer, Braun, Krumpach, Késmárki, Borda, fedezetek: Ke­rek, Nákói, Báli, Mészáros, Gyö­­rök, Horváth, csatárok: Poór, Bó­­dis, Zsiga, Csizy, Lédermayer, Mi­­kovics, Vég, Lanzi, Zsád­i, Harag, Győrfi. Nagy a bizakodás, hogy az őszi eredményt megcáfolja a c­ápat, még ha tartalékosan is fog szerepelni. 4M-SOMOGY 1998. március ?. ^H)ivatbemutató &üvst 3)iratüzletben 3-6-utca 27. Telefon 6—85. takarékosság tagja: 16530 Heti 3—4 és félezer naposcsibét szállít az ország minden részébe a kaposvári Baromfikeltető Állomás. A kaposvári Baromfikeltető Ál­lomás január 7-én kezdte meg ez­­évi üzemét és azóta minden pén­teken nagyobbszámú csirke kel. Jel­lemző a kaposvári állomás jó hír­nevére, hogy az ország minden ré­széből érkeznek be igénylésiek. Az állomás minden héten 3—4 és fél ezer naposcsibe-igénylést elégít ki. A keresl­et naposcsibék iránt oly nagy, hogy május 13-ig már az összes keltezés előjegyezte­tett. A­ kaposvári állomás az előjegyzések Sorrendjében tesz eleget az igény­léseknek, ezért ajánlatos az igény­lést mielőbb bejelenteni. A legolcsóbb árért a legszebb modell kalapokat csak Fő­ utca 24. (Bent az udvarban! !)Kiss Henkó-Bál 18505 A vásárlóközönség figyelmébe! A mai kor igényeinek mindenben megfelelő hús- és hentesáru-üzletet nyitottam, 1849, ahol állandóan príma marha-, borjú- és sertés­húsok kaphatók. — Friss felvágottak, speciális szalonnák, sonkák legolcsóbb napi áron kaphatók. 4. KÁROLY GYULA ▲ hentes és mészáros Kaposvár, Fő-u.63. Kérház mellett. Tel: 634 . cUtóan­i Anglia felé. Levelek egy Otthonmaradotthoz. — Irta: Barcsi Emma. II. Délután ismét vám- és útlevél­vizsgálat, pénzbeváltás PasSamnál. Azután rohantunk tovább, elhagyva Ausztriát is. Ahogy alkonyodott, társnőim éjszakához készülődtek. Vagyis bővebben megmagyarázva: a táskákat az ülésekre rakták, mond­ván, hogy a podgym kitartó sokkal kényelmesebb s puhább éjféli pi­­henőhelis, mint a pad! Igazuk volt. A pad keménységét még vastag utiplédem sem tudta enyhíteni. Ezen az éjszakán a kö­véreknek egy újabb előnyére jöt­tem rá. Frankfurtnál két német fiatal­­ember szállt be hozzájuk. Igaz, ez nem ment olyan egyszerűen! Min­den talpalattnyi helyen táskák vál­tak különféle­­méretben s minőség­ben. Hogy mi podgyásza volt Mar­­celinnek, azt hiszem, elég annyit említenem, hogy többek között még villanyvasalyt s ébresztőórát is ho­zott magával, mely utóbbi itt is tel­­j­esítette kötelességét, tel­jesen vár-­ vatlanuil az éjszaka közepén. Szó­val a kalauz gyönyörűségére — ki előzőleg felháborodva tiltakozott az ellen, hogy hárman kisajátítottunk egy szakaszt — a két fiatalember bepréselte magát hozzánk. Vége még a szuny­ókállásbnak is ! Úgy, ahogy, rendbehoztam magam s ekkor fedeztem fel az első szép­séget az úton. A Rajnát kísértük Frankfurttól egész végig, Wiesba­den, Meinz, Rüdesh­elm s Cobren­zig-Sajnos, sötét éjjel volt s én be­tegre meresztgettem a szemem, hogy Valamit lássak. A két fiatal­ember, persze, szolgálatkészen ma­gyarázott nekem — hol értettem, hol nem—s ezzel szemben én nagy propagandát próbáltam náluk csi­nálni Budapestnek és a Balaton­nak. Kölnben kiszállt a két ismeretlen, tehát a szakasz földszintjén egye­dül maradtam. Társnőim ugyanis aludtak fönt a podgyásztartókban s én megpróbáltam egy kis rendet te­remteni, mire újra határhoz érünk. Nemi sikerült, annyira nem, hogy feladtam a küzdelmet a rendetlen­séggel szemben. Aachannál hajnali 5 órakor is­métlődött a már megszokott dolog. Újra a j­egy, megint az útlevél, újra az útlevél, vízum, vám stb. A belga határnál visszaigazít­ottuk az óránkat 1 órával. Itt már nyugat­európai időszámítás !Van s ugyanak­kor beszáll három, francia, azaz belga fiatalember s í egy idősebb francia úr. Érdekes, ahol az embe­rek meg akarják érteni egy­mást, ott még akkor is sikerül, ha idegen­ anyanyelvűek. Előkerültek a szó­tárak is s amit mégsem értettek meg, azt németül elmondtam az idősebb úrnak, ald továbbadta fran­ciául. A hangulat módfelett vidám volt, olyannyira, hogy ismét kiszöktem a folyosóra, hogy elejét vegyem a francia modor gyakorlati megisme­résének. — Egymásután hagytuk el Lieget, Tirlemont, Louvaumt, Bru­xelles­, Gent, Brügget, anélkül, hogy a pályaudvaron kívül valamit lát­hattam, volna. Utazni csak akkor jó és érdemes, ha­­az embernek van ideje örülni minden véletlenül felfedezett apró­ságnak. De mi rohantunk szünet és pihenés nélkül. Bruxelesnél kivál­tak túl vidám, társaink. Ideje is volt már, mert ismét dermedtre fáztam a folyosón. (Erény! Oh! Mit nem te­vék éretted?) Ismét restauráltam magamon, amit lehetett, mert a® étkezőkocsiba készültem, hogy ott töltsem el az időt Ostendéig. Nagyon, nagyon idegen lett ne­kem, ismét ez a két ismeretlen éle­tű leány, kiket a véletlen s a közö­s sors egy rövid időre hozzám so­dort. Haragudtam rájuk, hogy nem érzik, hogyan kell viselkedniük, még ha­­egészen új is számukra ez a helyzet­­— a nemzetközi utasok között. S ekkor egyszerre újabb megle­petés következett! Fiatal lány lé­pett be hozzánk kissé félénken s bátortalanul kérdezte: — Önök magyarok? Fájdalmasan igen­t bólintottam. Le sem tagadhatnánk, ez a fülke világosan elárulja kilétünket. — Ó! — jajdult fel az újonnan érkezett •— másfél napja egyedül gubbasztok s fogalm­am sem volt arról, hogy vannak magyarok is ezen a vonaton. — Szintén London? Már nem is csodálkoztunk az uj­­jonan jöttön, aki amint kitűnt, Ko­rányi Borka, Som­ogyországból. — Nem, ez nem csodálatraméltó, csak­ szomorú s fájdalmasan nehéz, hogy a küszködő, szegény, drága haza küszködő, szegény gyerrm­ekei ide­genbe kénytelenek menni, hogy, pénzt, jövőt vagy jelent kuporga®­­sanak maguknak össze! Borka igazán édes, mosolygós barna lány, könnyen és finoman asszimilálódott. Együtt mentünk az étkezőkocsiba egy meleg reggelire, hogy mint a magyar mondja: »le­­­gyen egy kanál uileleg étel a gyo­morban«. Az úton meg előszeretet­tel s gyakran használtunk magya­ros kifejezéseket, hiszen ennek is vége lesz Londonban! Nem­ fogja senki sem­ érteni s nem fog senkit sem érdekelni! A »meleg kanál étel« nagyon jól­ esett mindkettőnknek s itt az is kiderült ,hogy Borka sokat tanult és sokat küzdött,­­míg elnyerte ta­nítónői oklevelét. Boldog is, csak épp­en nem tud mit kezdeni vele. Csak éppen nincs, kiket oktatnia. S most ő is elindult, ellátatlan test­véreket hagyva a maga mögött. Édes lány, mindig csupla mosoly s­a, szava is halk az étkező finom, ide­gen légkörében. Délelőtt fél 10-kor futottunk be Ostendébe. Poggyászaink — most már négyünké — szinte észrevét­lenül tűntek el. De nem kelllett ag­gódni miattuk, minden magától si­mán ment, egyszerűen, természete­sen. A külföldiről ez volt az el­ső, amit észrevettem s jelesősen nyug­táztam­: a közlekedési közegek pre­cíz működése. Az utas, mondhat­nám, csak passzív részt vesz kik utazásban. (Folytatjuk.) Olcsó és jó szálloda Pesten a METROPOLE A RÁKÓCZI-UTON. 100 kényelmes szoba 4 pengőtől, teljes penzióval 9 pengőtől. Az Ét­teremben szegedi Farkas Jóska mu­zsikál, a télikertben délután és este a Virány-jazz játszik a tánchoz. Hallgassa meg mindkét zenekart rá­dión. Adjon barátainak találkozót, hívja meg őket vacsorára a METROPOLE-ba

Next