Uj-Somogy, 1940. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1940-02-01 / 26. szám
2 Estélyi divatkelmék és bili ruhaanyagok Lőw Divatház-irán yítás művelőit, hogy a kétségtelenül szükséges és kívánatos egészséges verseny kinövéseit és túlkapásait lefaragva, a szakmai és a biztosító nagyközönség érdekeit egyaránt szolgáló és a nemzeti vagyonunk konzerválása szempontjából oly nagy fontosságú cél: a biztosítási intézmény jelentőségének és szükségességének, minél szélesebb körű terjesztésének közös munkájából mindenki vegye ki részét legjobb euidása szerint! Erre utalt Bajzásd elnök nagy tetszéssel fogadott beszédében, melyben megemlékezett Gebbardt Domonkosnak, a BIOSZ elnökének a júniusi kaposvári látogatásáról is, kiemelvén, hogy a BIKFA a Gebbardt elnök által hirdetett eszmék megvalósításán munkálkodik. A kaposvári biztosítók már a BIKFA megalakításával is példát mutattak az ország többi városában működő biztosítási főnököknek a kari tekintély növelésére és a szakmai összefogás fontosságára. A tegnapi összejövetellel ismét tovább mentek egy lépéssel és bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a kaposvári kezdeményezés is országos visszhangra és követésre fog találni. A BIKFA nem Inábta tűzte ki feladatául a szakma nívójának növelését is. Akik a szerdán este egybegyűlt társaságut látták, nemcsak azt állapíthatták meg, hogy a szakma minden számottevő és érdemes kaposvári munkása jelen volt, de azt is, hogy az az egészséges szelekció, amit a BIKFA már eddig is végzett, nagy hasznára volt ennek a sok válságot kiálló küzdelmes foglalkozási ágnak! A szépen sikerült este megrendezése a BIKFA népszerű elnökeinek, Bajzáik és Széman főnököknek az érdeme. n J. SOMOGY 1945. február 1. Pénteken d. u. 4-kor kezdődik a Turul—Levente Jégpályán a Jégünnepély. A Kaposvári Turul—Levente Sport Egylet február 2-án délelőtt 10 és délután 4 órától a jégpályán gyors- és műkorcsolya-versenyt rendez, amelyen a helybeliek vesznek részt. Este jelmezes jégünnepély lesz 1 tűzijátékkal. A verseny iránt főként a középiskolások részéről nagyon nagy az érdeklődés. Tekintettel arra, hogy a rendező egyesület minél több érdeklődőt akar vendégül látni, csak igen mérsékelt árú belépőjegyek lesznek. A vonaton meghalt egy asszony, aki a kaposvári kórházba utazott. Szerdán délután a Barcs felől Kaposvárra haladó vonattal Kaposvárra utazott Barocsay Mihályné nagyálláspusztai lakos asszony, aki testvére kíséretében Kadarkúton szállt fel a vonatra, hogy a kaposvári közkórházba felvetesse magát Barocsayné az egyik kadarkát. FUTOR..PEKK!EVÁLASZTHATATLANOK Adagoljuk mindig együtt és pedig 4 rész Futor — 1 rész Pekk, mert: FUTOR adja az alapot a csontképződéshez. Futor az állati szervezet építőköve alapja. Futor a legtisztább, finomőrlésű anyag, hátbántalmakat nem okoz. PEKK irányítja a Futor felhasználásával a csontképződést. Pekk az állati szervezet felépítésének építőmestere. Pekk biztosítja a drága takarmány jobb kihasználását - tehát az olcsó és gyors hizlalást. Kapható viszontárusító kereskedők részére: Hónig és Weinberger cégnél, Kaposvár. orvos utalta be a kaposvári közkórházba, mert hashártyagyulladása volt. Amikor a vonal Kaposmérőbe ért, Barocsayné azt kérte testvérétől, hogy takarja le a szemét, mert bántja a világosság. Az asszony testvére eleget is tett a kérésnek és letakarta Barocsayné szemét. Kaposvár és Kaposmérő állomások között egyszer csak lecsuklott Barocsayné feje és amikor a testvére levette a fejéről a kendőt, megdöbbenve látta, hogy testvére halott. Mikor a vonat beérkezett Kaposvárra, értesítették a hullaszállítókat, akik Barocsayné holttestét a keleti temető hullaházába szállították. A kaposvári kir. ügyészség kiadta a temetési engedélyt. Hadviselés téren. A felületes szemlélő azt hiheti, hogy a hadviselés egyszerűen a fegyverek mérkőzése. Pedig korántsem az. Sikere számtalan tényező függvénye. Befolyásolják a földrajzi tényezők, a katonai, politikai lehetőségek, a népben rejlő erkölcsi erő, a kultúrnívó, az anyagi felkészültség, a katonai kiképzés foka, a néprajzi adottságok, a közegészségügyi viszonyok, a terep, a közlekedéshálózat és nem utolsósorban az időjárás. Hogy mit jelent az időjárás, a tél befolyása, azt a legjobban az orosz-finn háború bizonyítja. A tél, a nagy hideg és a hó általában akadályként hat a hadviselésre. Néha egészen megbénítja azt. A régi időkben rendszerint nyáron háborúztak. A 30 éves háborúban pl. a hideg idő beálltával az ellenfelek téli szállásokra vonultak vissza és tavaszig egymást nem bántották. A világháború négy tele is viszonylag csendesen telt el. A hadviselő felek erősítették állásaikat és erőt gyűjtöttek. A mostani »nyugati hadszíntér« eseménynélküliségének is valószínűleg lényegtelen indoka az, hogy a felek a telet nem tartják alkalmasnak nagyobb hadműveletek megindítására. Mi a tél ereje? Korántsem az, hogy a katonák fáznak ! A katonák a háborúban sokat fáznak, éheznek, szomjaznak, szenvednek, sőt véreznek is, mégis van háború. A tél nem annyira az egyes embert küzdi le, hanem a vezetést. A hó megbénítja a közlekedést. Ezzel a nagyobb egységek mozgását, szállítását és ellátását problematikussá teszi. A vezetés nem képes terveit számítása szerint végrehajtani. A cspatok nem érnek el idejében helyükre, a Szállítóvonalakon torlódások állnak elő,, a csapatmozgatások rendszere megbomlik és az anyagi utánszállítás megbénul. Márpedig az erők tervszerű, időben összhangba hozott összevonása époly nélkülözhetetlen feltétele egy-egy hadművelet megindításának, mint az, hogy az anyagi ellátás, az élelem, a lőszer, az üzemanyag és kötszer utánpótlás folyamatossága biztosított legyen. De a tél nemcsak a csapatmozgást és utánszállítást gátolja, hanem beleszól másba is. Befolyásolja a hadseregszervezést, a harceszközök alkalmazását és a csapatok felszerelését is. A nagy hóban a kerekes járművek nem jutnak előre. A kocsik helyett szántalpak kellenek. A gyors előrejutás érdekében pedig a csapatok egy részéből síosztagokat kell szervezni. Jellemzően domborodik ki a tél hatása a jelenlegi háborús finn hadseregnél. A finnek , amikor Láváik befagytak, nagy leleményességgel, síelő és korcsolyázó zászlóaljakat állítottak fel. Ezzel a hóban és jégen legjobban kihasználható mozgékonysághoz jutottak. A tél korlátozza a gyors csapatok alkalmazását. Megbénítja a lovasságot és leállítja a motoros alakulatokat. A nagy hóban a lovasság a terepen nem tud mozogni és így alkalmazás szempontjából értéktelenné válik. A motoros alakulatok pedig — melyek a modern háború egyik legfélelmetesebb harceszközét képezik - sokszor ugyancsak menetképtelenné válnak. A nagy hóban elmerülnek és motoruk (hűtővizük) befagy. A nagy hidegek a hadseregek felszerelésénél is kiegészítéseket tesznek szükségessé. A csapatok »téli felszerelést« kapnak. Ki ne emlékezne a világháború szvettereire, fülvédőire,Jäger alsóruháira, meleg keztyűire, amelyeket itthon kötöttek az asszonyok és küldtek otthoni szeretetcsomagként a Svar éteire? A fehér havon minden mozgás jobban szembetűnik. Ezért a téli felszerelés kiegészítéseként, a hótól elütő színű egyenruhák fölé fehér vászonköpenyeket, lepedőket borítanak. A időjárás — mint a finnek esetében látjuk — sokszor egészen valószínűtlen sikerek forrása lehet. A tél fokozottabb követelményeket támaszt a vezetővel és a csapattal szemben. Fölénybe az erkölcsileg erősebb kerül. Erre a fölényre azonban a csapatokat állandó neveléssel, szoktatással és edzéssel elő kell készíteni. A magyar katonai vezetés a téli háború különleges szempontjait szintén számbaveszi. A hadseregen belül intenzív síkiképzés folyik. Ennek a lehetősége a Kárpátalja visszatérésével nagyban fokozódott. Az eddig évenként Mátraházán megtartott katonai síversenyek ennek a munkának termékei. A honvédség edző és kiképző munkája azonban egymagában nem elegendő. A téli hadviseléshez a népet is hozzá kell szoktatni. Honvédelmi érdek, hogy a polgári lakosság, főleg a fiatalság, a hideggel szemben edzett és a téli sportokban jártas legyen. Mert csak ezzel, az egész nemzet előkészítésével érhetjük el, hogy a hadsereg — ha arra alkalom adódik — csapatainak minél nagyobb részét foglalhassa össze gyors és ügyes síosztagokba és a maga számára is kihasználhassa a tél meglepetéseket tartogató lehetőségeit. A TURUL ÉTTEREMBEN minden este Horváth Ádi és cigányzenekara muzsikál. A KORONA GRILLBEN minden este Balogh Jancsi Jazz-triója játszik, Kabay Erzsi dizőz énekel.