Uj-Somogy, 1940. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1940-02-01 / 26. szám

2 Estélyi divatkelmék és bili ruhaanyagok Lőw Divatház-irán­ yítás művelőit, hogy a kétségtelenül szükséges és kívánato­s egészséges verseny kinövéseit és túlkapásait lefaragva, a szakma­i és a biztosító nagyközönség érdekeit egyaránt szolgáló és a nemzeti vagyonunk konzerválása szempontjából oly nagy fontosságú cél: a biztosítási intézmény jelentőségének és szük­ségességének, minél szélesebb kö­rű terjesztésének közös munkájából mindenki vegye ki részét legjobb euidása szerint! Erre utalt Bajzásd elnök nagy tetszéssel fogadott beszédében, melyben megemlékezett Gebbardt Domonkosnak, a BIOSZ elnökének a júniusi kaposvári látogatásáról is, kiemelvén, hogy a BIKFA a Geb­bardt elnök által hirdetett eszmék megvalósításán munkálkodik. A kaposvári biztosítók már a BIKFA megalakításával is példát mutattak az ország többi városá­ban működő biztosítási főnökök­nek a kari tekintély növelésére és a szakmai összefogás fontosságára. A tegnapi összejövetellel ismét to­vább mentek egy lépéssel és bizo­nyosak vagyunk benne, hogy ez a kaposvári kezdeményezés is orszá­gos visszhangra és követésre fog találni. A BIKFA nem Inábta tűzte ki fel­adatául a szakma nívójának növelé­sét is. Akik a szerdán este egybe­gyűl­t társaságut látták, nemcsak azt állapíthatták meg, hogy a szak­ma minden számottevő és érdemes kaposvári munkása jelen volt, de azt is, hogy az az egészséges szelek­ció, amit a BIKFA már eddig is végzett, nagy hasznára volt ennek a sok válságot kiálló küzdelmes fog­lalkozási ágnak! A szépen sikerült este megrende­zése a BIKFA népszerű elnökei­nek, Bajzáik és Széman főnökök­nek az érdeme. n J. SOMOGY 1945. február 1. Pénteken d. u. 4-kor kezdő­dik a Turul—Levente Jég­pályán a Jégünnepély. A Kaposvári Turul—Levente Sport Egylet február 2-án délelőtt 10 és délután 4 órától a jégpályán gyors- és műkorcsolya-versenyt ren­dez, amelyen a helybeliek vesznek r­észt. Este jelmezes jégünnepély lesz 1 tűzijátékkal. A verseny iránt fő­ként a középiskolások részéről na­gyon nagy az érdeklődés. Tekintet­tel arra, hogy a rendező egyesület minél több érdeklődőt akar ven­dégül látni, csak igen mérsékelt árú belépőjegyek lesznek. A vonaton meghalt egy asszony, aki a kaposvári kórházba utazott. Szerdán délután a Barcs felől Kaposvárra haladó vonattal Ka­posvárra utazott Barocsay Mihály­né nagyálláspusztai lakos asszony, aki testvére kíséretében Kadarkúton szállt fel a vonatra, hogy a­ kapos­vári közkórházba felvetesse magát Barocsayné­ az egyik kadarkát. FU­TOR..PEKK!­EVÁLASZTHATATLANOK Adagoljuk mindig együtt és pedig 4 rész Futor — 1 rész Pekk, mert: FUTOR adja az alapot a csontképződéshez. Futor az állati szervezet építő­­köve­­ alapja. Futor a legtisztább, finomőrlésű anyag, hátbántalmakat nem okoz. PEKK irányítja a Futor felhasználásával a csontképződést. Pekk az állati szervezet fel­építésének építőmestere. Pekk biztosítja a drága takar­mány jobb kihasználását - tehát az olcsó és gyors hizlalást. Kapható viszontárusító kereskedők részére: Hónig és Weinberger cégnél, Kaposvár. orvos utalta be a kaposvári köz­kórházba, mert hashárty­agyulladása volt. Amikor a vonal Kaposmérőbe ért, Barocsayné azt kérte testvérétől, hogy takarja le a szemét, mert bánt­ja a világosság. Az asszony testvére eleget is tett a kérésnek és leta­karta Barocsayné szemét. Kaposvár és Kaposmérő állomások között egy­szer csak lecsuklott Barocsayné fe­je és­ amikor a testvére levette a fejéről a kendőt, megdöbbenve lát­ta, hogy testvére halott. Mikor a vonat beérkezett Kapos­várra, értesítették a hullaszállító­kat, akik Barocsayné holttestét a keleti temető hullaházába szállítot­ták. A kaposvári kir. ügyészség ki­adta a temetési engedélyt. Hadviselés téren. A felületes szemlélő azt hiheti,­­ hogy a hadviselés egyszerűen a fegyverek mérkőzése. Pedig koránt­sem az. Sikere számtalan tényező függvénye. Befolyásolják a föld­rajzi tényezők, a katonai, politikai lehetőségek, a népben rejlő erkölcsi erő, a kultúrnívó, az anyagi felké­szültség, a katonai kiképzés foka, a néprajzi adottságok, a közegész­ségügyi viszonyok, a terep, a közle­kedéshálózat és nem utolsó­­­sor­ban az időjárás. Hogy mit jelent az időjárás, a tél befolyása, azt a legjobban az orosz-finn háború bizonyítja. A tél, a nagy hideg és a hó általában akadályként hat a hadviselésre.­­ Néha egészen megbénítja azt. A régi időkben rendszerint nyá­ron háborúztak. A 30 éves háború­ban pl. a hideg idő beálltával az ellenfelek téli szállásokra­ vo­nultak vissza és tavaszig egymást nem bántották. A világháború négy tele is viszonylag csendesen telt el. A hadviselő felek erősítették állá­saikat és erőt gyűjtöttek. A mostani »nyugati hadszíntér« eseménynél­küliségének is valószínűleg lényeg­telen indoka az, hogy a felek a telet nem tartják alkalmasnak na­gyobb hadműveletek megindítására. Mi a tél ereje? Korántsem az, hogy a katonák fáznak ! A katonák a háborúban sokat fáznak, éheznek, szomjaznak, szenvednek, sőt véreznek is, még­is van háború. A tél nem annyira az egyes embert küzdi le, hanem a vezetést. A hó megbénítja a köz­lekedést. Ezzel a nagyobb egységek mozgását, szállítását és ellátását problematikussá teszi. A vezetés nem k­épes terveit számítása sze­rint végrehajtani. A cs­­patok nem érnek el idejében helyükre, a Szál­lítóvonalakon torlódások állnak elő,, a csapatmozgatások rendszere meg­bomlik és az anyagi utánszállítás megbénul. Már­pedig az erők terv­szerű, időben összhangba hozott összevonása époly nélkülözhetetlen feltétele egy-egy hadművelet meg­indításának, mint az, hogy az­ anyagi ellátás, az élelem, a lőszer, az üzemanyag és kötszer utánpót­lás folyamatossága biztosított le­­gyen. De a tél nemcsak a csapatmoz­gást és utánszállítást gátolja, ha­nem beleszól másba is. Befolyá­solja a hadseregszervezést, a harc­eszközök alkalmazását és a csapa­tok felszerelését is. A nagy hóban a kerekes jármű­vek nem jutnak előre. A kocsik helyett szántalpak kellenek. A gyors előrejutás érdekében pedig a csapatok egy részéből síosztago­kat kell szervezni. Jellemzően dom­borodik ki a tél hatása a jelen­legi háborús finn hadseregnél. A finnek , amikor Láváik befagy­tak, nagy leleményességgel, síelő és korcsolyázó zászlóaljakat állítottak fel. Ezzel a hóban és jégen leg­jobban kihasználható mozgékony­sághoz jutottak. A tél korlátozza a gyors csapa­tok alkalmazását. Megbénítja a lo­vasságot és leállítja a motoros ala­kulatokat. A nagy hóban a lovas­ság a terepen nem tud mozogni és így alkalmazás szempontjából ér­téktelenné válik. A motoros alaku­la­tok pedig — melyek a modern háború egyik legfélelmetesebb harc­eszközét képezik - sokszor ugyan­csak menetképtelenné válnak. A nagy hóban elmerülnek és moto­ruk (hűtővizük) befagy. A nagy hidegek a hadseregek fel­szerelésénél is kiegészítéseket tesz­nek szükségessé. A csapatok »téli felszerelést« kapnak. Ki ne emlé­kezne a világháború szvettereire, fülvédőire,­­Jäger alsóruháira, me­leg keztyűire, amelyeket itthon kö­töttek az asszonyok és küldtek ott­honi szeretetcsomagként a Svar étei­re? A fehér h­avon minden mozgás jobban szembetűnik. Ezért a téli felszerelés kiegészítéseként, a hó­tól elütő színű egyenruhák fölé fe­hér vászonköpenyeket, lepedőket borítanak. A időjárás — mint a finnek ese­tében látjuk — sokszor egészen va­lószínűtlen sikerek forrása lehet. A tél fokozottabb követelménye­ket támaszt a vezetővel és a csa­pattal szemben. Fölénybe az erköl­csileg erősebb kerül. Erre a fö­lényre azonban a csapatokat állan­dó neveléssel, szoktatással és ed­zéssel elő kell készíteni. A magyar katonai vezetés a téli háború különleges szempontjait szintén számbaveszi. A hadseregen belül intenzív sí­kiképzés folyik. Ennek a lehetősége a Kárpátalja visszatérésével nagyban fokozódott. Az eddig évenként Mátraházán meg­tartott katonai síversenyek ennek a munkának termékei. A honvédség edző és kiképző munkája azonban egymagában nem elegendő. A téli hadviseléshez a népet is hozzá kell szoktatni. Hon­védelmi érdek, hogy a polgári la­kosság, főleg a fiatalság, a hideg­gel szemben edzett és a téli spor­tokban jártas legyen. Mert csak ez­zel, az egész nemzet előkészítésé­vel érhetjük el, hogy a hadsereg — ha arra alkalom adódik — csa­patainak minél nagyobb részét fog­lalhassa össze gyors és ügyes sí­­osztagokba és a maga számára is kihasználhassa a tél meglepetése­ket tartogató lehetőségeit. A TURUL­ ÉTTEREMBEN minden este Horváth Ádi és cigányzenekara muzsikál. A KORONA GRILLBEN minden este Balogh Jancsi Jazz-triója játszik, Kabay Erzsi dizőz énekel.

Next