Uj-Somogy, 1940. szeptember (22. évfolyam, 199-223. szám)
1940-09-02 / 199. szám
XXII. évfolyam, 199. (7127.) szám. Arai 10 fillér. Kaposvár, 1940. szeptember 2., hétfő, Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP Elfkietési ár KAPOSVÁR, KONTRÁBEY UTCA 6. SZÁM 1 hóra *•- P, „Függetlenség“^« együtt 8*- P mi)t man Felelős szerkesztő: . TELEFONSZÁM: 128. p. THÚRY ZSIGMOND szövegrészben 15 fillér. Gigantikus munka. A magyar diplomáciai harcban München, Salzburg, Turnu-Severinés Bécs olyan állomáshelyek, amelyek eljuttattak bennünket Erdélybe. A döntés utáni napon, amikor az örömmámorra aludtunk egyet, s minden magyar ember azzal az érzéssel ébredt, hogy’ Szent István birodalmának keleti határainál leszünk két héten belül s keblünkre ölelhetjük a székelyeiket, vértestvéreinket, akik felett húsz esztendő súlyos megpróbáltatásai viharzottak el. Az egész nemzet még mindig mély hálnaérzettel van eltelve elsősorban Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságának fenkölt személye iránt, aki az elmúlt két évtized alatt biztos katonás kézzel kormányozta a világháború összeomlása után züllésnek indult nemzetet De a bála, a legnagyobb megbecsülés és tisztelet illeti meg Teleki Pál gróf miniszterelnököt is, mert főként az ő nélkülözhetetlen fáradozásán, nagy szaktudásán, soha el nem lankadó kitartó munkáján múlott az, hogy’ Erdély problémájában oda juthattunk, ahol most vagyunk. Teleki Pál maga is erdélyi ember. A tudós férfiú alaposságával mélyedt bele a bonyodalmas erdélyi probléma tanulmányozásába, s voltak esztendők, mikor nem tudtuk, mit csinál ez a szívós, fáradhatatlan ember. Amikor a miniszterelnökség vezetését átvette, csakhamar, kitűnt, hogy azok az esztendők, amelyek alatt oly keveset hallottunk Teleki Paltról, azok voltak az ő élete legnagyobb munkaévei. A nyilvánosság elől elvonult ember higgadt nyugalmával boncolta szét az erdélyi kérdést, s ennek az óriási, szövevényes problémának a legapróbb részletekig is csalhatatlan ismerője lett. Valóságos lehengerlő volt az ő tudása akkor amikor odajutottunk, hogy döntést várhatunk az erdélyi kérdésben. A magyar közvélemény az elmúlt húsz év alatt külpolitikai kérdések megítélése tekintetében igen sokat haladt. Ama generáció, amelyik átélte a trianoni húsz esztendőt, az nagyon jól tudja, hogy elveszíteni egy ezer esztendős hazát könnyen lehgeteti, de annak minden talpalatnyi földje visszaszerzéséért irtózatos erőfeszítéseket kellett tenni. A felsőmagyarországi határsáv visszaszerzése, az ezzel kapcsolatos határkiigazítások, majd Kárpátalja visszacsatolása s most a nekünk ítélt erdélyi részekkel örök időre való összekapcsolódás, mind azt mutatja, hogy darabonként bár, de építjük Szent István Magyarországát. Ezt a gigantikus munkát csak egy nemzetnek olyan generációjával lehet megvalósíta Vasárnap délután 4 órakor megérkezett Nagyváradra a magyar — román vegyesbizottság, amelynek az volt a feladata először, hogy egyfelől megvonja a pontos határvonalat, másodszor továbbá, hogy megállapítsa, milyen szakaszokban adja át a román hadsereg a hozzánk visszakerült területet a honvédségnek és végül megtárgyalja a területátadással kapcsolatos kérdéseket. Amint Debrecenből jelenti a Magyar Távirati Iroda tudósítója, a magyar — román vegyesbizottság a nagyváradi városházán vasárnap délután 5.30 órától hajnali 3.30 óráig megszakítás nélkül tárgyalt és megállapodott abban, hogy honvédeink bevonulása a visszanyert erdélyi területekre szeptember 5-én kezdődik és 13-án ér véget, kivételt képez Nagyvárad, amelynek megszállására szeptember 6-án kerül sor. Legelőször Máramarosszigetre és Szatmárnémetibe vonulnak be csapataink mindjárt 5-én, majd 6-án Nagyváradra és fokozatosan elosztva vonulnak tovább ebbe csapataink, ameivel szeptember 11- én vonulnak be Kolozsvárra és azután a déli székely részeken fejeződik be magyar területeink megszállása. A vagyoni és átadási kérdések tárgyalására ma, hétfőn délután 2 órakor ül össze ismét a magyar — román vegyesbizottság a Biharkeresztes és Biharpüspöki közötti vámépületben. Bukaresti jelentés szerint vasárnap este összeült a román minisztertanács és megtárgyalta az átadandó magyar területek kiürítésével kapcsolatos kérdéseket. Ugyancsak vasárnap este a román belügyminiszter igen szigorú rendelkezést bocsátott ki, amelyben eltilt mindenféle tüntetést, izgatást a bécsi döntéssel kapcsolatban-Szeptember 3-ig betiltott a román belügyminiszter mindenféle előadást. Zenét hallgatni még a magánlakásokban sem lehet. Betiltotta az úgynevezett gyásztüntettéseket is, amelyeket felelőtlen elemek rendzavarásokra használtak fel. Ugyancsak bukaresti jelentés szent, amelyet ezer esztendő dicső történelmének múzsája csókolt homlokon. Az elmúlt siralmas trianoni húsz esztendőben — helyesen mondotta a hazaérkezés percében Teleki Pál — a magyar nemzet valóban megérezte magas hivatását, s minden, amit elértünk, a nemzet érdeme! Még az is és főként az, hogy olyan vezetőket tudott kitermelni, akiket a higgadt, józan ész vezérel, nem tántorították meg őket délibábos ábrándképek, hanem reális fejjel, lépésről-lépésre haladva közeledtek a célhoz. Az elmúlt húsz esztendő alatti vezetőink közül ki kell emelnünk Teleki Pál gróf személyét. Minden, amit örökölt elődeitől, csak öregbedett, értéket kapott, lendületet, meg tudást, szakszerűséget és vitán felüli igazságbekit, Csákyi, Ribbentropol és Ciánok Megható jelenetek játszódtak le az utcán. Az autókkal odaérkező magyar liszteket virágesővel borították, a tisztek kesztyűs kezeit szorongatták és csókolgatták. A magyar Képviselőházban szerdán Tasnádi Nagy András házelnök emlékezik meg a bécsi döntésről és Erdély északi felének visszaítéléséről, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök tesz bejelentést a történtekről és azok jelentőségéről. Egyébként a kormány rövid időn belül benyújtja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek Erdélynek a magyar impérium alá való visszakerülésével kapcsolatosak. Intézkedés történik a közigazgatás megfelelő megszervezéséről, felhasználván ezen a téren a Felvidék és Kárpátalja megszervezésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, hirdetést nyert az ő kezében. Amikor Teleki Pál előállott az ő térképeivel, geográfiai és statisztikai tényezőivel, megszűnt a fennhéjázó egy barázdát sem -propaganda jelszó üres kongása. Turnu-Severinben még azt hallottuk, hogy egy rögöt Sem és Bécsben a Teleki-politika elérte azt, hogy Erdély megszentelt magyar földjéből 44.000 négyzetkomtétért pereltünk vissza. Szept. 5-én kezdődik és 8 nap alatt befejeződik honvédeinknek a visszanyert erdélyi részekbe való bevonulása. Máramarosszigetre és Szatmárnémetibe 5-én, Nagyváradra 6-án, Kolozsvárra 11-ént“ vonulunk be. Zíni Krajovában a román — bolgár bizottság megkezdte tárgyalásait a bolgároknak átadandó terület kiürítési feltételeiről. A belgrádi Politika c. lap úgy értesült, hogy a megegyezés már teljesen elkészült, csak még aterületátadás időpontjának kérdésében van ellentét. A románok ugyanis október 25-én szeretnék végrehajtani a kiürítést, a bolgárok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy Erdély magyar részének átadásával egyidőben vonulhassanak be ők is Déldobrudzsába-A Vreme c. lap értesülése szerint abban az esetben, ha ma e tárgyiban nem tudnának megegyezni, Bulgária döntőbírósági eljárást kér. Nagyváradon vasárnap délután minden képzeletet felülmúló örömteljes lelkesedéssel fogadták az odaérkező magyar bizottság tagjait, szakadatlanul éltették Horthyt, Te .......................................................................■■■■■aiiniigiimimimiiiiiiiiiiiimilfll (MTI.) „Soha nem volt égetőbb szükség sokgyermekes magyar anyákra, mint most!" Dr Kis György prépost mondott beszédet a kaposvári sokgyermekes anyák megjutalmazásakor. Mint már lapunk szombati számában jeleztük, a Stefánia Szövetség kaposvári 43. számú védőintézete vasárnap délelőtt 11 órakor a Városháza dísztermében osztotta ki a sokgyermekes anyák közt az évenkénti szokásos Szent Istvánnapi pénzjutalmat, ill. kitüntető érmet. Megjelentek ez alkalommal Kifi is György prépostplébános, kerületi esperes- dr Gelencsér Ödön városi tanácsnok, dr Fárbás Jenő városi tiszti főorvos és dr Toronyi Tibor főorvos. Dr Gelencsér tanácsnok meleg szavakkal üdvözölte az egybegyűlt sokgyermekes anyákat, majd felkérésére dr Kis György prépostplébános méltatta az esemény jelentőségét. Meleghangú beszédének elején Pétain marsal ismeretes kijelentésére hivatkozott, amely szerint Franciaországnak össze kellett omlania, mert nem akadt elég áldozatkész, önmagáról lemondani tudó édesanya a francia asszonyok közt. Ez a tény mindennél világosabban kifejezi az édesanyák érdemeit, szerepét és jelentőségét az országban. Soha nem volt égetőbb szükség ilyen anyákra, mint most, az erdélyi résszel megnagyobbodott Magyarországnak Ahhoz azonban, hogy’ egy édesanya a hazának hasznos polgárokat neveljen, szilárd valláserkölcsi alapon kell állnia. Végül dr Kis György’ Isten áldását kérte az édesanyákra, gyermekeikre és a sádog jövőjű Magyarországra. A lelkes és szívhezszóló beszéd után dr Gelencséridőn városi tanácsnok kiosztotta a jutalmat a sokgyermekes anyák között. Kiosztásra került összesen 2500, melynek háromnegyed részét — mint minden évben — dr Kis György prépostplébános juttatta a