Uj-Somogy, 1940. szeptember (22. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-14 / 210. szám

6 Olaszország afrikai érdekei. Ötmillió olasz élt az afrikai gyarmatokon. Az európai újjáépítés kérdése maga után vonta az afrikai gyar­matrendszer felszámolását is. Afri­ka a tizenkilencedik évszázad ele­jén­­az európai gazdasági rendszer egyik nyúlványa volt. A tizenki­lencedik század második felében azonban nagy katonai jelentőségre tett szert. A versaillesi béke mutat­ta, hogy Anglia és Franciaország politikája főleg arra irányul, hogy Afrika segítségével mindkét állam megerősítse világhatalmi állását. Németországtól ugyanakkor el­vették mindazokat a gyarmatokat, amelyeket nehéz munka és nagy befektetés árán szerzett meg. Olaszországtól viszont megta­gadták annak a lehetőségét is, hogy életterét az afrikai szárazföldön ki­terjeszthesse. Olaszország számára az afrikai területek revíziójával kapcsolatban három különösebb ér­dekes és fontos érdek lép előtér­be. Először a katonai biztonság kér­dése, másodszor a letelepülésre al­kalmas helyek megválasztása, fe­hér lakossága számára, harmad­szor a nyersanyaglelő­helyek szük­ségessége az egyre fejlődő olasz ipar számára. Az érdekek e sorozata elsősor­ban az északafrikai partvidékre, valamint a Földközi-tenger vidéké­re terjed. Tudvalevő, hogy Anglia és Franciaország középtengeri tár­­tokait főleg arra használták fel, hogy ott Olaszország elleni katonai támpontokat építsenek ki. Egyiptom is, amely a Szuezi-csa­­torna birtokosa, mindent elköve­tett, hogy Itáliát lehetőleg elzár­hassa keletafrikai gyarmat területei­től és akadályozza az Olaszország és Ázsia közötti kereskedelmi for­galmat. Egyiptom Alexandriával, mint az angol érdekek középontjá­­val fenyegette nemcsak Szicíliát, hanem az olasz félsziget egész dé­li partvidékét, is. Alexandriában összpontosították az angol közép­tengeri flotta nagy részét és hogy ez mit jelent Itália számára, azt a Jóni-tengeren annak idején lezajlott ütközet is igazolja. Ebben a tenge­ri csatában veszítette el Olaszor­szág azt a­­szerepét, amelyet most a Földközi-tengeren betölteni ki-, van. Hasonlóképen járt el Francia­­ország is, amely Tuniszból fenye­gette az olasz érdekeket. Francia­­ország ezt az afrikai területet Olaszország egyesítése előtt és az­ért vette birt­okába, hogy a B­izért­át kezeibe kaphassa. Az erősen meg­erősített Bizertát, amint annak ide­jén a francia nagyvezérkar mon­dotta, tulaj­donké­pen nem más, mint egy állandóan Szicíliának sze­gezett fegyver. Franciamarokkónak, amely a Kö­zép-tenger és az Atlanti-óceán kö­zött egészen Spanyolmarokkóig ter­jed, szintén olaszellenes küldetése­­ volt. Hogy ez mennyire helytálló, azt mi sem igazolja jobban, mint az a szoros összeköttetés, amelyet az angol és francia kormányok Franciamarokkó és Gibraltár közt fenntartottak. Nem szabad elfelejteni, hogy Olaszország a legnagyobb közép­­tengeri hatalom és abban különbö­zik Franciaországtól és Spanyolor­szágtól, hogy minden kikötője erre a tengerre nyílik. Természetes te­hát, hogy Északafrika, Tunisz és Egyiptom, amelyek legközelebb es­nek az olasz félszigethez, fonto­sak Itália szabad közlekedése és hatalma szempontjából. Itália Afrikában nemcsak kato­nai, de gazdasági lehetőségeket is lát. Az az Olaszország, amely ma Németország után Európában a legsűrűbben lakott ország, negyven­­ötmillió emberével 310.290 négy­zetkilomé­ternyi területen él. Ez azt jelenti, hogy négyzetkilométeren­­kint száznegyven lakosa van, mely egyike a legmagasabb európai la­kószámoknak és ezt csak Anglia, Hollandia és Belgium lakásszáma múlja felül. Ezek az államok azon­ban földrajzi fekvésüknél és poli­tikai berendezkedésüknél fogva al­kalmasak arra, hogy a népi feles­legből származó gazdasági hátrá­nyokat előnyös tengerentúli keres­kedelemmel egyenlítsék ki, Olasz­ország azonban földrajzi helyzeté­nél fogva ,de a francia és angol tö­rekvések miatt is, alig volt ebben a helyzetben, pedig nincs Euró­pának olyan népe, amely jobban szomjazta volna annak a lehető­ségét, hogy feleslegeit valahol az anyaországon kívül elhelyezhesse. Itt csak Németország a kivétel, amely talán még szorultabb hely­zetbe került azáltal, hogy elvet­ték összes gyarmatait. Azok a vidékek, amelyek Olasz­ország számára letelepítés céljá­ból alkalmasak, elsősorban is Északafr­ikában fek­­sznek. Vannak természetesen ilyenek Keletafriká­­ban is, ahol Olaszország már szer­zett is magának területet. A békeszerződések alatt Anglia és Franciaország önhatalmúlag megállapították, hogy gyarmatosí­tásra csak a demokrata államok képesek és mint ilyenek, erre csak az­ok hivatottak. Az utolsó húsz év története ennek a mesének már véget vetett. Azokban a gyarma­tokban, amelyek valamikor Né­metországhoz tartoztak, a fejlődés helyett nagyarányú pangás állott b­e. Olaszország azonban Táblába és Keleti Afrikába olyan sok embert telepített le és olyan sok siker­rel, hogy erre Franciaország száz év­­alatt sem volt képes, nem be­szél­ve a még lassabban gyarmato­sító Angliáról. Fáradhatatlanul és anélkül,hogy gazdasági élete legkevésbé is meg­sínylette volna, küldötte Olaszor­szág az alkalmas területekre fiait és úgy helyezett el négy-öt millió embert, hogy azt az anyaország­ban szinte észre sem vették. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kül­földön még körülbelül tízmillió olasz él, akiket az anyaország jo­gosan szeretne visszavezetni övéik közé. Ezeknek a külföllldie­knek földre van szükségük és pedig azok­ra az afrikai­­területekre, amelyek a gyarmatosításra leginkább alkal­masak. Tekintettel arra, hogy Olaszor­szág népsűrűsége mellett a párát is fejleszteni akarja, szüksége v­an olyan nyersanyaglelő­helyeikre is, amelyek valósággal az ipar kenye­rét jelentik. Franciaország és Ang­lia a nyersanyaglelő­helyeket vi­lághatalmi állásuk megerősítésé­nek tekintették és 1919 óta sem változtattak ezen a politikájukon. Itália nyersanyagok és gyarma­tok után vágyakozik. Szüksége van ezekre egyre növekvő népessége számára, de azért is, mert fiait munkával akarja ellátni. Németor­szág a háború befejeztével nem­­csa­k a neki jutó gyarmatokból, ha­nem Európából is meg fogja tudni szerezni a megfelelő nyersanya­got. Olaszország azonban kizárólag Afrikára van utalva. Régi igazság, hogy a nagy né­peknek nagy iparra van szüksé­gük. Az ipar két feladatot old meg: először további munka és életle­hetőséget, másodszor a korszerű műveltség és hatalmi állás kiépíté­sét. Bár Olaszország nyersanyag­­ban­ szegény volt, az utolsó tíz év­­b­en mégis hatalmas ipari fellendü­lést mu­tat. Körülbelül másfélmillió munkanélkülijét foglalkoztat­ a me­zőgazdaságokban és több, mint 6 milliót ipartelepein. Az afrikai kér­dés tehát Olaszország számára a további munkalehetőség problémá­ja. Afrika lesz az a föld, amelyet azok a népek foglalnak el, amelyek alkalmasak megművelésére, fej­lesztésére és az európai műveltség áttelepítésére. Az a francia felfogás, amely sze­rint afrikai négereket hoztak Euró­pába­, hogy a fehérek ellen harcol­janak, a demokrácia kinövése volt. Ennek a kinövésnek egyszer s min­­denkorra meg kell szűnnie. U4-SÜMÜGY 1940. szeptember 14. BUJDa átalakítások UJ BUNDÁK mérték szerint prémezés, gallérozás MEGGYES FERENC szűcs, Fő­ u. I. (az udvarban.) Már áthelyez üzletünket Fő­ u. 13. alá Dunántúli Bank épü­letébe a megyehá­zával szemben Kórért és Sturm cipőker­eskedők. ______________________________________________________________________________1781 Hétfőn este visszavonhatatlanul zárul az Őszi Vásár. Hiába az óriási siker, hasztalan a kiállítók és a nagyközönség egy­öntetű óhaja; az őszi Vásárt nem lehet meghosszabbítani, az hétfőn, szeptember 16-án este bezárul. A vidékről és a külföldről még az utolsó napokon is érkeznek az iga­zolvány igénylések. A rendezőség az utazási és egyéb kedvezmények igénybevételére jogosító igazolvá­nyokat express küldi és azok az utolsó percig kaphatók minden uta­zási és menetjegyirodában és a vá­sár minden 1b. képviseleténél. Ára azok részére, akik legfeljebb 110 km-re laknak Budapesttől 1.60 P, lakik pedig távolabb laknak 2.50 P. Az utazási igazolvány tulajdonosa vasúton és hajón féláron utazhat Budapestre, 20—50 százalék ked­vezménnyel a MAVAUT autóbu­szai, díjtalanul tekintheti meg a vá­sárt, kedvezményes villamos bér­leteket válthat Budapesten és 33 százalék kedvezménnyel egy kü­lön utat is lehet Budapestről bár­melyik vidéki vasúti állomásra és onnan vissza Budapestre. A ked­vezmények szeptember 22-ének 24. órájáig érvényesek, de a látogató­nak legkésőbb hétfőn, szeptember 16-ának déli 12 órájáig Budapestre kell érkeznie. AUTO SERVICE J­A­V­Í­T­Ó­­M­Ű­H­E­L­Y . N­A­G­Y A­L­K­A­T­R­É­S­Z R­A­K­T­Á­R KASSA ÉS SZEPESSY KAPOSVÁR, IRÁNYI DÁNIEL­ UTCA 2. TELEFON : 394.

Next