Uj-Somogy, 1941. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-19 / 41. szám

XXIII. évfolyam, 41. (7267.) szám. Ara : 10 fillér. Kaposvár, 1941. február 19., szerda. NIW II MIIMÍÍlirWlWMWliTr-^rr«MflTfímMMmMiIT1llllBTniViaifl>Mni«1^IMllíMMrMliri«ll|i||l>llli'il'lll ...... Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP E 1­6.l­exetést Ars KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁK. —1— 1 bóra *•- P, „Fü­ggetlenség“-gel együtt.»*- P ■iiimrnw Felelős szerkesztő: "m 1 “ TELEFONSZÁM: 128. Dr THURY ZSIGMOND “AATg 10 “,,éri Csütörtökön tárgyalják Budapesten a vármegye és a községek költségvetését. Stephhaich Pál alispán szerdán délelőtt Budapestre utazott, hogy a belügyminisztériumban letárgyal­­ja a megye és a községek költség­vetését, melynek tárgyalása a csü­törtöki napot igénybe veszi. Stephaich Pál alispán a vár­megye és a községek költségveté­sének letárgyalása után mindjárt hazajön Kaposvárra. A német diplomácia nagy sikere a bolgár—török szerződés. A bolgár-török m­egnem támadási szerződés foglalkoztatja még min­dig a világsajtót. A lapok megálla­pítják, hogy a német diplomácia nagy sikere a bolgár-török szerző­dés, amellyel Moszkva is elége­det. Általános az a megállapítás, hogy Londonban nagy idegesség­gel fogadták a szerződést. Általában az a felfogás, hogy a Balkánon a közeljövőben további diplomáciai események történnek, így bolgár-jugoszláv, valamint olasz-jugoszláv tárgyalások megin­dulását várják. (MTI.) A Képviselőház mai ülése. A Képviselőház mai ülésén foly­tatták a gazdasági j­avaslat tárgya­lását. A javaslatihoz Kérhli Anna és Gundel László szólaltak fel. (MTI.) A bolgár miniszterelnök vacsorát adott Hóman minisz­ter tiszteletére. Filov bolgár miniszterelnök ked­den este vacsorát adott a Szófiában tartózkodó Hóman Bálint kul­tuszminiszter tiszteletére. Az első felköszöntőt Filov miniszterelnök mondotta és melegen üdvözölte Hó­man kultuszminisztert és méltatta a magyar-bolgár kulturális szerző­dés jelentőségét. Hóman Bálint kult tuszminisztter a felszólalásában ugyancsak üdvözölte Filov minisz­terelnököt.. A vacsora után nagy­arányú fogadás volt. (MTI.) Már Kalocsánál van az árvíz. Legújabban érkező jelentések sze­rint a Duna-Tisza közi árvíz már három oldalról körülzárta Kalo­csát. Bölcske községnél az árvíz a gátakat ma délelőtt átszakítot­ta, Akasztó községből 1200 személyt szállítottak el. Az árvíz sújtotta la­kosság között 15.000 kg.­­élelmiszert osztottak ki. Bogyiszlób­ól a légierő sikeresen bombázta a jégt­orlaszo­­kat. (MTI.) Dr Kaposváry György polgármester: az áramlopási ügyben a közüzemeket a bűnvádi feljelentés megtéte­lére utasítottam... Az Új-Somogy tegnapi számában beszámoltunk arról az áramlopás­ról, amelyet a közüzemek emberei Csizmadia Alajos szigetvári ut­cai gyapj­úfonóüzemében­ lepleztek le. Dr K­aposváry György kormány­­főtanácsos, polgármester az Új-So­mogy munkatársa előtt a nagyará­nyú áramlopási ügyben a követ­kezőket mondotta: — A Csizmiadia-féle áramlopási ügy fejleményeiről Czanyó László közüzemi igazgató által a legapró­lékosabban tájékoztattam magamat és attól függetlenül, hogy a város megkapja vagy nem a kárt, mint erkölcsi testület vezetője, bíróság elé állítom azt, aki az áramlopást elkövette. Nem elég, hogy a kár megtérüljön — mert az megtérül — szükséges, hogy aki a bűncselek­ményt elkövette felelősségre is le­gyen vonható. Az áramlopási ügy­ben a közüzemeket a bűnvádi fel­jelentés megtételére utasítottam. Eddig dr Kaposváry György kor­­mányfőtanácsos, polgármester nyi­­latkozatta. Az áramlopást egyéb­ként az 1907. III. tc. 2. paragrafus minősíti. Ez a szakasz azt mondja: »A villamosáram és a technikai cé­lokra érvényesíthető más energia is ingó dolognak tekintetik és ennél fogva bármely módon való­ jogta­lan eltulajdonítása lopás gyanánt büntetendő. « Dr­­i­assay Géza rendőrfőtanácsos, a rendőrkapitányság vezetője ma délelőtt nyilatkozott és a nyilatko­zata szerint az áramlopási ügy­ben a közüzemek szerda délig még nem tették meg a feljelentést. Vármegyei bizottságok látják el olcsó ruházati cikkekkel a szegény lakosságot. Laky Dezső dr közellátási mi­niszter az elmúlt napokban beje­lentette a Képviselőházban, hogy rövidesen megindul az olcsó nép­­ruházási akció. A kormány első­sorban a munkásosztály ruhá­val való ellátását kívánja biztosí­tani­­és e célból olcsó­ pamu­tszö­vetek, gyapjúszövetek és kötött­­szövöttáruk kerülnek forgalomba Intézkedés történt, hogy úgyne­vezett helyi bizottságok osszák ki az arra rászorulóknak a ruházati cikkeket. Az ellátó központokat vármegyénként szervezik meg és ezeknek a központoknak a munká­jába fog belekapcsolódni minden község bizottsága. Az akció nagy méreteire való tekintettel a gyár­tás körülbelül hat hónapig tart és a készárukat fokozatosan fogják forgalomba hozni. 1.500 km. hajózható víziútja és 75.190 km. közlekedési útja van Magyarországnak. Magyarországon a felvidéki és kárpátaljai terü­letekkel együtt a közutak hossza 38.046 kilométer volt. Ebből földút 7309 kilométer, makadám 27.845 kilométer, kőbur­kolata 1346 kilométer, beton 732 kilométer, téglaburkolatéi 130 kilo­méter és aszfaltburkolata 671 kilo­méter volt. Az állami utak hossza 580 kilométer, a törvényhatósági utaké 23.726 kilométer, a községi közlekedési utaké pedig 8152 kilo­métert telt ki. Ezeken felül a közúti közlekedés céljait szolgálják a köz­­dülő­ utak is, amelyeknek hossza 37.091 kilométer. A rendszeresen hajózható viza­­utak teljes hossza 1056 kilométer. Ezenfelül a magyar vizeknek ked­vező vízállásánál még 455 kilomé­ter hajózható vizaútja van az or­szágnak. Csak tutajozásra használ­ható magyar vizát­lak teljes hosz­­sza 940 kilométer. Laky miniszter fontos bejelentései a mezőgazdasági árak megállapításáról. Laky Dezső dr közellátási mi­niszter a Kereskedelmi Hivatalban mezőgazdasági értekezletet tar­tott, amelyen az ország mezőgaz­dasági kamarái és az OMGE kép­viselői vettek részt. A közellátási miniszter a mezőgazdasági érdek­­képviseletek részéről előadott kí­vánságokra,­­észrevételekre és pa­naszokra kimerítő választ adott és ugyanakkor több fontos bejelen­tést is tett. Az értekezlet során a miniszter hangsúlyozottan muta­tott rá arra, hogy a mezőgazda­sági árakat a mezőgazdasági érde­keltségek bevonásával, továbbá a termelési költségek gondos meg­vizsgálása alapján kívánja meg­állapítani, mégpedig általánosság­ban a következő gazdasági évet megelőzően. Az ármegállapítás so­rán a mezőgazdasági üzemvizsgáló és költségmegállapító intézet szá­mításaira nagy súlyt helyez, az in­tézet, működését szükségesnek és hasznosnak tartja, de az inézet számításait is felül kell vizsgál­nia. A mezőgazdasági termelés érdekeivel szemben a legmesszebb­menő megértést mutatja, de köte­lessége a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartani. A jövőre nézve közelte, hogy az ármegállapítá­­soknál nem fogadhatja el irányadó elvként azt, hogy korábban milyen ár alakul ki, bár adott esetekben egykor majd alacsonyabb árak megállapítására is sor kerülhet, mint amilyen árak előbb felszínre jutottak. A termelés a mezőgazdaságban erőszakkal semmiesetre sem lehet irányítani, de ilyesmire nincs is szükség, mert meg van győződve arról, hogy meggyőződéssel propa­gandával és pszichológiai eszkö­zökkel el lehet érni azt, hogy a termelők magatartása a közérdek­nek megfelelően alakuljon. A rek­­virálás nagyon kényes kérdés, a­­ legnagyobb óvatossággal kell tehát eljárni. Hogy mennyire körültekin­tően járnak el, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nyugt­alanság emiatt nincs és panaszok komoly formában eddig még nem merültek fel.

Next