Uj-Somogy, 1941. május (23. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-15 / 111. szám

4 Zinkgálic permetezéshez kaposvári raktáramból árkormány­biztosi áron, minden mennyiség kapható. Nem kell Budapesten előjegyezni és előre befizetni. A darabáru-fuvar Budapestről tekintélyesen megdrágítja vásárlását. Permetezéskor ese­­tenként fedezheti szükségletét. Ugyanitt rézgáll­ jegyre, kicsinyben és nagyban kereskedőknek. ABAFFY ZOLTÁN Kaposvár, Fő­ u. 3. Mezőgazdasági cikkek nagykereskedése. Tel. 374. IJ-IOMASI 1941. május 15. Néhány szó Churchill legutóbbi rádióbeszédéhez. Ugyanazon a napon, amikor a német csapatok Athént megszál­lották, Churchill rádióbeszédet mondott. Miközben a mikrofon­ előtt ült, az athéni »Grand Bre­tagne« hotelra, Wav­ell tábornok szállására és Eden kedvenc szál­lodájára kitűzték a horogkeresztes lobogót. Az angol miniszterelnök igen óvakodott attól, hogy ezekre a tényekre részletekben kitérjen, mégis megtalálta a módját annak, hogy a német haditudomány mű­vészete iránt érzett maradéktalan elismerésének és csodálatának ki­fejezést adjon. »A német előnyo­mulás — mondotta Churchill — sokkal nagyobb erőkkel és sokkal gyorsabban ment végbe, mint ahogy tábornokaink várták«. Hogy miképpen történhetett ez meg, ar­ra egy másik helyen ad magya­rázatot, ahol azt fejtegeti, hogy Hitler balkáni politikája tette le­hetővé, miszerint a németek a gö­rög határon oly hatalmas hadsere­get állítsanak fe­l. Saját balkáni politikájának ku­darcát az angol miniszterelnök a következő mondatban körvonalaz­za: »Mindenképpen fennállott a remény arra, hogy Görögország szomszédai még idejében a görögök oldalára állanak. És eljön majd az ideje­ annak, amikor mindenki tudomást fog szerezni arról, hogy ez az eset majdnem be is követ­­ke­zett. « Ez a »majdnem« egyéb­ként valósággal vörös fonálként húzódik végig Churchill beszédén. Ez az a majdnem«, amelyen Churchill o­ly változatos államfér­fiúi pályája folyamán mindig meg­csúszott. A világháború alatt való­ban majdnem sikerült neki a gal­lipoli, valamivel később pedig a vörös Oroszországgal szembeni vállalkozás. Kincstári kancellár, korában t­agadha­tat­la­nul majdnem sikerre vezetett az aranyalaphoz való visszatérés és éppen így majd­nem siker lett a norv­égiai partra­szállásból és a belgiumi, valamint franciaországi harcokból is. Ezek­nek a »majdnem sikerült« kísér­leteknek borzalmas vér- és anyag­­áldozatba kerülő balsikerekké va­ló átváltozása adta az impul­zust Churchill következő kijelen­tésére: »A tapasztalatok arra taní­tanak, hogy egy ütközet kimenete­léről, mindaddig, amíg nincsen befejezve, nem szabad be­sz­éllni.« Ebből a kijelentésből csak arra lehet következtetni, hogy még­ egy olyan temperamentumos em­ber sem mentes a rezignáltságtól, mint az angol miniszterelnök. Ab­ból is látni ezt egyébként, hogy Churchill a háborús szerencse meg­fordulását nem saját tábornokai­tól, hanem az ellenség tévedéseitől várja. »Lehet, hogy tévedést kö­vettek el a németek, amikor a Balkánt megszállották és Egyip­tomba mentek.« Az a lehetőség, hogy a német vezetésbe esetleg hi­ba csúszott be, annyira képes Churchillt befolyásolni, hogy egész komolyan »vigasztalhatal­lan« len­ne­, ha a megvert Wavell­­helyett a dicsőséges Rommel tábornok helyében kellene lennie. Amikor anak idején a norvég piartokait,szál­lották meg az angolok orra előtt a németek, Chamberlain is ezekre a tévedésekre várt. Akkor mon­dotta Hitler híres beszédében, hogy kérni fogja a gondviselést, hogy csak tovább is ilyen tévedésekkel áldja meg. Egyébként is nagyon bajos azon­ban Churchill logikáját követni. Ha hinni lehet annak, amit mond, akkor az angolok csak szentimentá­lis okokból és becsületükre való tekintettel mentek Görögországba, ugyanarra a becsületre való tekin­tettel­ amellyel előzőleg a norvég, belga és francia hadsereget harc­­közben cserbenhagyták. Vájjon va­lószínű-e, hogy az angol politika, amely sem Keletázsiában, sem Nyugatindiában, sem Oroszország­ban nem mutatta meg, hogy tisztá­ban van a tekintély és becsület fogalmával, most éppen Görögor­szágban jöjjön erre rá és a görö­gök kedvéért áldozzon néhány had­osztály­ fölt? Ha Wavell Líbiában valóban gyenge volt, mint aho­gyan Churchill ezt állítja, úgy mindez nagyon is talány­szerűnek tűnik. Míg most 30.000 emberről beszél, mint akik Líbiában az ola­szok ellen harcoltak, addig előzőleg minden alkalommal egy legalább 200.000 emberből álló hadseregről volt szó, melyet Egyiptomban összpontosították. Ha Wavell ezt az egész hadsereget Abesszíniába küldte, úgy ez csak az olaszokat dicséri, akiknek sikerült kis erők­kel ilyen hatalmas sereget leköt­niük. Ha azonban mégis Görög­országba küldte volna ezt a s­tíleír­té­kény hadat, akkor ez azt mutat­ja, h­ogy Wavell és Eden egyaránt képtelenek voltak erőikkel közel­­keleti helyzetüket tartani. Chur­chill még most is emleget bizo­nyos igen erős brit csapatokat, me­lyek valahol a Nílus deltájánál ál­­­lanak. Mit csinálnak ezek a tartalé­kok ott? Miért nem használták föl azokat, ha egyáltalán léteznek, a szaloniki, athéni és bengázi ko­ri arcok megakadályozására?... Beszédének más helyén viszont arról beszél Churchill, hogy a né­met páncélkocsik anyaga az ango­lokénál valamivel jobb­. Régebbi beszédeiből, ezzel ellentétben,, arra következtettünk, hogy ezt a kü­lönbséget, melyet már a flandriai csatában megállapítottak,­­az újabb angol gyártmányokkal és az Egye­sült államokból kapott szállítmá­nyokkal régen kiegyenlítették. Nyilván ez is egyike ama tévedé­seknek, melyek éppen úgy próbá­ra teszik Churchill állam vezetési művészetét, mint egy lappangó, alattomos betegség az ember szer­vezetét. Legjellemzőbb azonban, hogy Churchill azt a tényt, hogy Görög­országban majdnem kizárólag ausztráliai és ú­jzélandi csapatok harcoltak és csak elenyészően ke­vés !Szigetországbeli katona, egysze­rűen véletlen körülménynek ne­vezi. Új vaskereskedés a Korona-utcában! Szecsődi­ Kocsis Háztartási cikkek, mezőgazda­­sági eszközök és egyéb vasáruk Nagy zománcedény raktár! Uj üzlet! OPTIKA FOTO ! A T­É K ILLATSZER Szolid árak! Előzékeny kiszolgálás! Somssich Pál-n. l. Turullal szemban. Traktor, motorkerékpár, gazdasági gépek gépjavító műhelye Preiszner Károly gépszerelő mester, Vér-utca 11. szám. 2665 “ SIMON­­ CSEMEGE GYÖRGYI ÜZLETÉBEN SZEREZHETŐK ÉS BE LEGOLCSÓBBAN GYÖNGYÖSI BOROK! ITALÁRUK ERZSÉBET-ÚT 10. T­J. 837. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ

Next