Uj-Somogy, 1941. december (23. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-01 / 275. szám
2 DJ-SOMOST 1841. december 1. Segítsünk a mostani háború hadiárváin / A honvédelmi miniszter felhívása a társadalomhoz. A keleti hadszíntéren, az ezeréves országhatároktól egyre távolabb, még folyik a küzdelem- Az útirányt, melyen csapatainkelőrenyomultak, friss honvédsírok jelzik. Magyar véreink pihenik ott, az idegen földben véres csatáknak, férfias helytállásuknak fáradalmait. Sebesülten, betegen hazaszállított katonáink közül sokan nyűgosznak itthoni hősi temetőkben is. Mivel róhatná le méltóbban hálája adóját az állam és a társadalom e hősöknek s az országgyarapító katonai műveletek honvéd áldozatainak emléke iránt, mint azzal, hogy bőkezűen gondoskodik a háláinkat sínylő hátramaradottaikról, elsősorban árváikról. Hiszen nemcsak a kegyeletnek áldozunk, nemcsak könnyeket szárítunk föl ezzel, de felemeljük, munkára, hűségre lelkesítjük majdan apjuk helyébe lépő fiatalokat, csüggedés helyébe új hitet, bizalmat ébresztünk a magyar Haza iránt s harci kedvet is a még odakinnt harcoló honvédemklém. Kötelesség hát a gondoskodás most és a jövőben, de nemzeti érdek is. A hadiárvák jövőjének megalapozásához az állam anyagi támogatása nem elég. Segítő kezet kell nyújtsanak neki szeretetben, lelki is. Otthonában kell felkeresnünk minden hadiárvát; ha nincs otthona, azt meg kell teremtenünk, hogy felnőtt koráig legalább annyit nyújtsunk neki szeretdben, lelki és testi gondozásban, mint amenynyiben édesapja részesítette volna, ha életben marad. Legalább annyit, ha lehet többet! Erre a feladatra az ország egész területén — önkéntes ajánlkozás alapján — személy szerint minden serdületlen korú hadiárva számára külön gondozót kívánok kijelölni. Gondozói tisztségre szívesen fogadok minden önzetlen ajánlkozást. Elsősorban azokra gondolok, akik hajlandók hadiárvát maguk- hoz venni és felnevelni. Másodsorban azokra, akik a személyes gondozást vállalják, meglátogatják a hadiárvát, gondoskodnak szükségleteiről, ellátják jótanáccsal, elintézik ügyes-bajos dolgaikat. Szük-ség van azonban olyan támogatókra is, akik csak az anyagiakat biztosítják a hadiárvák felneveléséhez és gondozásához. Szívesen fogadom tehát e célra a magánosok, vállalatok, testületek, intézményes üzemek felajánlásait. A gondozók és támogatók tevékenysége, juttatása, természetesen nem érinti sem a gyámhatóság törvényes hatáskörét, sem a gyermekek törvényes képviselőinek jogait és kötelességeit. Addig is, míg a hadiárvákat gondozó és támogató szervezet a hadiárvák jelenlegi csekélyebb számához igazodó szőkebb keretekben életre kel, kérem azokat, akik gondozói tisztségre vagy rendszeres anyagi támogatás nyújtására vállalkoznak, hogy ajánalkozásaikat, illetve felajánlásaikat és esetleges kikötéseiket a Hadiárvák gondozásai jelzéssel, írásban közöljék közvetlenül velem (Budapest, I., Szent György - tér 3. I. emelet, miniszteri iroda) s lehetőleg jelentsék be azt, vármegyéjük alispánjánál (városuk polgármesterénél) is, akit külön felhívok a saját törvényhatósága területéről ajánlkozók és az ott gondozásra szoruló hadiárvák nylvántartásbavételére. Bízom abban, hogy a magyar társadalom meleg emberszeretete örömmel vállalja ezt az áldozatot hőseiért. Vitéz dolnokfalvi Bartha Károly m. kir. honvédelmi miniszter. Fajbaromfitenyésztés kezdődik tavasszal a Kamara toponári gyümölcsösében. A lóvásárlások ellenőrzésével foglalkozott az állattenyésztési szakosztály gyűlése Kaposváron. Írai titkár jelentése alapján tudomásul vette a külföldi lóvásárlások ellenőrzéséről szóló beszámolót. Ebből kitűnt, hogy a Mezőgazdasági Kamara az olaszországi hidegvérű lóvásárlásokon kívül most már a külföldi lóvásárlást is ellenőrzi. Ezidőszerint Franciaország vásárol 1500 drb hidegvérű lovat és a vásárlási engedélyeket 40 iparigazolvánnyal rendelkező lókereskedő között már szét is osztották. A vásárlások november 16-án meg is kezdődtek, s rövidesen sor kerül a németországi lóvásárlásokra is. Az átlagár lovankint ezidőszerint 1500 P. A szakosztály beható vita után állást foglalt a lóvásárlások és ellenőrzések jövő tervezetére nézve. E javaslatot már el is juttatta a Lóvásárlásokat Ellenőrző Központi Bizottsághoz, Budapestre. Ebben az illetékes hatóságok előreláthatólag rövidesen döntenek. A szakosztály felhívta a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a Mezőgazdasági Kamarának a lóvásárlásokat ellenőrző, immár ötödik éves munkájában ismerje fel a komoly gazdaérdekvédelmet és legyen tisztában annak minden rész-Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya a kamara székházában gyűlést tartott- Ezen a gyűlésen Fodor Jenő ny. gazdasági szakiskolai főigazgató, a szakosztály újonnan megválasztott elnöke, elnökölt- A szakosztály Molnár Pál koma- Szemöreperc Látcsövek Homorók Fényképészeti cikkek ZEISS • gölönyösebb HWKX*£ beszerzési forrása ADZÉL DEZSŐ Halt)» Drogéria is Látszereszek Szaküzlete Kaposvár, FAntoa 18. Ilin amatér finikipészeti mannák kidolgozásai! — Acélkorcsolyák, rozsdamentes ,rém és nikkelezett, valamint azoknak alkatrészei kaphatók Lengyel új üzlet, Korona utca 5. Két ágú sörcsapom tárt karokkal várja, ^ ^ Barna, vagy világos, melyiket kivánja? letével. Sajnos, az ellenőrzés során mlég igen sok törvényszegés, egyéni túlkapás található és ezeknek leküzdése csakis úgy sikerül, ha az ilyen eseteket maga a gazdaközönség hozza a kamara tudomására. A szakosztály jóváhagyta azt a tervet, hogy a Mezőgazdasági Kamara a topomári 7 kat holdas gyümölcsösben baromfitenyésztéssel és nemesítéssel foglalkozzék. Erre a célra a gödöllői m. kir. Állami Baromfiteleptől kapná a tenyésztésre alkalmas sárga-magyar fajta keltető tojásokat,egyúttal pedig megindítaná a nemesítés munkáját is az egyes községekbenbeszerzett sárga-magyaranyaggal- Ha a takarmánybeszerzés és ellátás terén elháríthatatlan akadályok nem merülnek fel, akkor 1942. tavaszán elkezdődik a Kamarának ez a baromfi tenyésztési munkája. Az egyes kérdések körül élénk vita fejlődött ki és abban Kelemen Ernő, Nagy Ferenc, Siposs Kálmán, Majusinger G. Adolf, dr Szeder Pál és a szakosztály elnöke és előadói vettek részt. awwwwwwwawmre tutogint Geológus szakember tartott Csurgón helyszíni vizsgálatot egy újabb mélyfúrás várható eredményei felöl. Dr Schreier Zoltán főgeológus, földtani intézeti aligazgató, a napokban felkérésre Csurgóba érkezett. Útjának célja az volt, hogy a helyszínien vizsgálatokat végezzen az irányban, hogy milyen eredmény volna várható egy újabb mélyfúrástól, amely a már meglévő és felszökő vizet szolgáltató ártézi kút szomszédságában eszközöltetnék. Értesülésünk szerint a kiváló szaktudós a helyszínen végzett vizsgálatai alapján, úgy találta, hogy egy újaabb mélyfúrás teljes eredményt ígér a payerendő víz hőfoka és bősége tekintetében is. Minden remény meg van hát arra, hogy Csurgón végre létesülhet egy nyári szabad gyógyfürdő. A kiváló szaktudós a közeljövőre ígérte szakvéleményének írásbeli beterjesztését, melyet majd ismertetni fogunk olvasóinkkal. A rémülettől földbegyökerezett lábbal várta meg egy erdőktté, hogy rádőljön a fa. Szenyér község határában, az esztergomi főkáptalan erdejében, Tislér József szenyéri lakos több társával fát vágott Munka közben Tislért az egyik társa figyelmeztette, hogy vigyázzon, mert dől már a fa. Tislér ekkor el akart ugrani a fa elől, azonban megborzadva vette észre, hogy amerre menekül, abból az irányból is egy hatalmas fa dől feléje. Tislér e látványtól annyira megijedt, hogy valósággal megdermedt és egy lépést sem tudott tenni, hogy kimeneküljön a dűlő fák közül, így az egyik hatalmas fa rádőlt a szerencsétlen emberre és amikor társai a fa ülőt kihúzták, Tislér már halott volt, a fa szétzúzta fejét. A böhönyei csendőr őrs megindította a nyomozást a szerencsémérnökség ügyében, hogy terhel-e valakit felelősség Tislér haláláért. Anyagigénylési űrlapok KAPHATÓK AZ UJ-SOMOGY _____________________KIADÓVATALÁBAN KIMBASSY KiA 6. SZ.