Uj-Somogy, 1942. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-17 / 13. szám
6 ÚJ-SOMOGY 1942. január 17 A gyakori válás oka a tui-fiatal korban való házasság. Az anyósoknak is szerepük van a bontóperekben. A kaposvári kir. törvényszéken felkészült múlt évi statisztika alapján megállapítható, hogy a törvényszéken a házasságbontó keresetek száma jelentős mértékben emelkedett, amennyiben ebben az elmúlt esztendőben 204 ibontókereset érkezett be. Érdekes megállapítani, hogy a múlt esztendőben a nők javulhattak, mert míg az előző évben jelentősen nagyobb számú berekben mondta ki a bíróság a házasság felbontását a nő hibájából, addig az idén 165 ügyben csaknem feles arányban, nők és férfiak hibájából, mondta ki a bíróság a válást. A törvényszékhez beérkezett 204 ügy közül 185 került elintézésre, úgy, hogy 20 ezek közül még a múlt évről maradt folyamatban. A bontópereket dr Patonay László tsz. tanácselnök intézi, aki embert és kívánható legnagyobb lelkiismeretességgel kezel mindenegyes ügyet, mintegy a lelkébe akarván látni a hozzáfordulónak, hogy ítélete igazságos legyenés gyökeresen megoldja azokat az egyes családok részére életbevágó problémákat, amelyek az ő ínestőszéke előtt feltárulnak. Dr Patonay tanácselnök megállapítása szerint nagyon sokszor — sajnos — a legjobb megoldás egyes elhibázott esetekben a házasság felbontásának kimondása, amennyiben így a bíróság egy valóságos erkölcsi fertőt csapolt le, amibe a szerencsétlenül járt házastársakat az elhibázott, elhamarkodott lépésük kergette, amidőn az elhamarkodott házasság után kiábrándulva egymásból, a családi tűzhelyen kívül keresnek boldogságokat Patonay László tanácselnök, foglalkozva azokkal az okokkal, amelyek arra indítják a házasárusokat, hogy a bíróságoktól kereset formájában házasságuk felbontását kérjék, megállapította: az a leggyakoribb ok, hogy egyesek, különösen az egyszerűbb néposztály köréből, elhamarkodottan, túlfiatalon házasodnak. Az ily gyors házasságoknak azután az az eredménye, hogy 3—4 hónapi együttélés után, mámán kialudt a fiatalonban az első szerelem lángja, észreveszik, hogy nem egymáshoz valók, kiábrándulnak egymásból és jön a bontó kereset. anyósoknak is nagy szerepük van a házasságok felbontásában, illetve a fiataloknak egymásból való kiábrándulásában, egymástól való elhidegülésében. Ugyanis, különösen faluhelyen a fiatal házasok nem költöznek külön lakásba, hanem vagy az ifiasszony, vagy a fialtal férj szüleinél rendeznek be számukra lakást. Itt állandóan az öregek szeme előtt lévén, tiírni ele kell az öregek, különösen pedig az anyósok állandó kritikáit. Ez azután a fiatalok elhidegüléséhez vezet. Azonban több olyaneset is előfordult, amikor a fiatalok nem a maguk szíve szerint, hanem a szülők parancsára kötnek házasságot. A legtöbb csellen azután az ilyen, parancsszóra, szülői tanácsra kötött házasságok megbosszulják magukat, amennyiben ezek kevés estetben sikerülnek és bizony váláshoz vezetnek. Leggyakoribb esetben csak még rövid ideje együttélő házasfelek adják be a bontókeresetet. A legritkább eset az, hogy valaki 10—15— 20 év után kérje házassága felbontását, már ilyen eset is előfordul. Ennek azonban leginkább anyagi okai vannak, pl. ha egy család anyagi romlásba jut, akkor rend-szeriint a házasfelek családi élete is felborul és a kezdeti civakodá-sok a törvényszék »válóperes bírája« előtt fejeződnek be. Érdekes megállapítani, hogy a szegényebb néposztály köréből többen adnak be házassági bontókeresetet, mint az intelligensebb néposztály tagjai, akik ilyen irányban bizonyos erkölcsi gátlást éreznek. Ezekből megállapíthatják okulásul a fiatalok, hogy csak kellő korban, érett ésszel, alapos megfontolás után határozzák el magukat arra a nagy lépésre, amely a házasságot, az életnek egy társsal való leölését jelenti. INCIEUSZ-MENETREND...... Kaposvár—Nagykanizsa. 14 05 i. Kaposvár pályaudvar é 9 25 1510 é. Böhönye pályaudvar i. 8 26 710 15'25 i. Böhönye pályaudvar é. 8 25 1510 8‘20 16'35 é. Nagykanizsa Közp.-szálló i 715 14 00 Menetjegy: Kaposvár—Böhönye 2'50 P. Kaposvár-Nagykanizsa 4 90 P. Böhönye—Somogy Sámson. 1525 i. Böhönye é. 8-50 16-15 é. Somogysámson i. 600 Menetjegy: Böhönye—Somogysámson 210 P. Kaposvár—Igái—Somogyszil—Törökkoppány. e. d. 7 50 16-30 20-10 i Kaposvár pályaudvar é. 7-30 1310 8-56 17-36 meg Igái Korona-vendéglő gyjj 9^5 17-M 21-30 i. Somogyszil postahivatal £ ^ 12_°° — 1840 2220 é. Törökkoppány 1. 530 — c. Kedden nem közlekedik. d. Csak kedden közlekedik. Menetjegy: Kaposvár—Igar 2’50 P. Kaposvár—Somogyszil 3— P. Kaposvár—Törökkoppány 4*— P. Európa az amerikai pénzvilág vágyálmában. Ma már világosan áll előttünk a tény: az 1914—18. évi világháborút ugyanazok az embereit idézték fel, akin most ebbena második világháborúiban csak új nyerészkedési lehetőségét látnak. Akkoriban Wilson elnök volt az, aki t. i. a Wallstreet, mindenekelőtt pedig a Morgan-Bankház készséges eszközeként minden kül- és belpolitikai ténykedésében kizárólag csak ezeknek a köröknek érdekeit tartotta szem előtt. A Morgan-Bankház érdekkörébe tartozó vállalatok száma olyan nagy, hogy felsorolásuk egész könyvet tennie ki. Anna Rochester amerikai írónő az 1936-banRulers of America (Amerika uralkodói) címen megjelent könyvében megállapítja, hogy a bankház befolyása nem kevesebb,, mint 51 bank és biztosítási konszernre és 86 ipari üzemre terjed ki, összesen mintegy 46 milliárd dollár aktívával. Ez az összes amerikai részvénytársaságok vagyonának több, mint egy hatodát teszi ki. .Azoknak a vállalatoknak figyelembevételével, melyek csak közvele vannak a Morgan cég befolyásánakalávetve, eza szám 80 milliárd dollárra, a bankháznak az amerikai részvénytársaságok vagyonában való részesedése pedig egy negyedre emelkedik. A bankház és a kebelébe tartozó konszernek háborús nyeresége olyan óriási, hogy pontos kimutatása teljességgel lehetetlen. De más vállalatok is hatalmas nyereségeket könyvelhettek el. A Morgan — Guggenheim-csoportba tartozó Utah Copper Company nyeresége például 1917—18-ban a vállalat egész részvénytőkéjének 350 százalékára rúgott. A Calumet & Heela-cég 1100 számú jelentése szerint a vállalat e mnyereségei 1917-ben egész tőkéjének 800, 1918- ban pedig újabb 300 százalékának feleltek meg. A Du Pont Company aktívái az 1913. évi 75 millió dollárról 1918 végén 329 millió dollárra emelkedtek, a kifizetésre került osztalékok pedig azeredeti részvénytőke 458 százalékának feleltek meg. A mostani háború megindulása óta az Angliába "irányuló szállítások ésaz amerikai fegyverkezési programm keretében kiadó 11 robbanóanyag-megrendelések a Du Pont céget ismét hatalmas nyereségekhez juttatták. Ebben az összefüggésben különös figyelemre tarthat számot, hogy azifjabb Franklin Delano Roosevelt, az elnök fia, 1937-ben Du Pont Ethelt vette feleségül. Nem nehéz kitalálni, hogy az idősebb Franklin Delanonak sem kisebb érdeke, hogy az amerikai pénzarisztokrácia és nehézipar ebben a világháborúban is megtalálja számításait, mint annak idején Woodrow Wilsonnak. Úgynevezett kandalló melletti beszélgetéseiben mndenáron a nép egyszerű fiaként szeretné magát ugyan feltüntetni, az amerikai »Times« 1941.szeptember 22-én megjelent száma azonban elárulta, hogy mintegy 1 millió dollár készpénzen kívül a Hydeparkban körülbelül 2000 holdas fekvőségei is vannak. Ahhoz, hogy Roosevelt nem annyira új világot, mint inkább új üzleti lehetőségeket akar teremteni, alig férhet kétség. Az Egyesült Államok vezető személyiségeinek nyilatkozataiból nem nehúz felsmerni, hogy az amerikai politika leplezetlenül a világhatalmat tűzte ki célul. Azt a pénzügyi hatalmi helyzetet, melyhez a világháború juttatta, Amerika most korlátlan világhatalommá akarja kiépíteni. Az az Amerika, mely az első világháború megindulásakor még két félmillárd dolárral tartozott a külföldne a háborút már mint 10 miliárd dollár köveselésre hivatkozó hitelező állam fejezte be. Mint D. R. Crissinger, az amerikai kincstár egyik magas rangú tisztviselője a »Review of »Economic Statistics« első kötetében »Részvételünk a külföld finanszírozásában« című cikkében megállapította, az USA külföldi tőkebefektetése, 1911-től 1932-igt elérték, a 21.850.000 000 dollárt. Ezek a tőkebefektetések természetesen óriási kamatjövedelmeket ontottak az Egyesült Államok pénztáraiba. Ilyen körülményeik között nem lehet csodálni, hogy az amerikai pénzvilág nyíltan beszéla régi, immár elaggott Európa végleges likvidálásáról. Az idevágó nyilatkozatok tömegéből elég Hiram Motherwell 1929-ben »Th© Imperial Dollár« címen megjelent könyvére hivatkozni. Az író őszintesége egyenesen megdöbbentő. Többek között megállapítja, hogy Európa a szó szoros értelmében nem tudja, hogy az amerikanizmustól vagy a bolsevizmustól kellene e jobban félnie. A történelem iróniája, hogy azóta a két ideológia szövetkezett egymással Európa ellen. A világ pénzügyi középpontja már az első világháború következményeképpen Newyorkba tevődött át, írja továbbá Motherwell és London csupán mint a világ kereske- ■ dobni középpontja tudja még magát tartani. Nos Churchill, mi az Empire csődtömegkezelője, gondoskodott arról, hogy Anglia azóta ezt a pozíciót is elveszítse. Egy másik helyein az amerikai író fölényesemn jelenti ki, hogy nincs messze már az az idő, »amikor az USA a világ minden részéről egyelőre még nem is sejtett nagyságú adókat fog évente behajtani«. »Az európai civilizáció — folytatja Motherwell — felosztóban és újjáalakulóban van. Ez az újjáalakulás a hódító amerikanizmus befolyása alatt megy végbe. Az új Európa kialakítását azok a gazdasági erők végzik, melyek már most is amerikai ellenőrzés alatt állanak. Az amerikai imperialistának ezek a szavai, amit azóta Roosevelt és vezérkara tettekkel is igazolta, nem csupán egy felfuvalkodott lélek felelőtlen termékei. Európának fel kell ismernie a veszélytés egységesen kell vele szembeszállnia. J Dr F. P. K Steiner és Frank bútora kitűnő . Kaposvár, Fő-u. 12. Tel. 4—96-