Uj-Somogy, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-02 / 49. szám

2 UJ-SOMOGY 1942. március 2 1945-től szakképzettség nélkül senki sem kaphat ipar­­jogosítvány­t. A régi iparjogosítványok érvényben maradnak. Budapestről jelenti a Ma­­­gyar Vidéki Sajtótudósító, hogy az ország ipari és kereskedelmi társadalmának vezető körei a legteljesebb elismeréssel fogad­ták a kereskedelmi miniszter ál­tal a parlament elé terjesztett új törvényj­a­vaslatot, amely egy évek hosszú sora óta vajúdó problémát juttat a megoldás út­jára A kereskedelem képesítés­hez kötéséről van szó, amely az új kereskedő nemzedék nevelé­sének egyik előfeltétele.­­ »A kereskedelem képesítéshez kötéséről és a kereskedők sze­mélyzetéről szóló törvényjavas­lat kiterjed minden kereskedőre és az áruk kereskedelmi forgal­mát közvetítő minden ügynök­re, utazóra, üzletszerzőre, kép­viselőre. Nem terjed ki viszont a törvény azokra, akik saját­­ erdő-, vagy mezőgazdasági ter­ményeiket árusítják, továbbá a dohányárusokra, a tej-, kenyér- és gyümölcsárusokra, utcai és piaci árusokra, házaló kereske­dőkre s végül azokra, akik a pénzügyi hatóság engedélye alapján kizárólag a jogosítvá­nyukban megjelölt cikkeket áru­sítják. A törvényjavaslat szerint ke­reskedelem gyakorlására iparjo­gosítványt csak az kaphat, aki az iparűzésnek az ipari és egyéb törvényekben megállapított ál­talános feltételein felül igazolja, hogy a jelen törvényben meg­állapított szakképzettséggel ren­delkezik. A szakképzettség iga­zolása a kereskedés terjedelmé­re és az alkalmazottak számá­ra tekintet nélkül kötelező, azon­ban nem terjed ki ez a rendel­kezés azokra, akik ezer lélekszá­­mon aluli községekben segéd­­személyzet nélkül kívánnak ke­reskedést űzni Jogi személyek (részvénytár­saságok, szövetkezetek és kor­látolt felelősségű társaságok) a szakképzettséget üzletvezetőjük, míg közkereseti és betéti társa­ságok az üzlet vezetésére jogosí­tott tagjaik egyikének személyé­ben kötelesek igazolni. A szakképzettség kimondásá­hoz szükséges kereskedői gya­korlatot egyrészt segédlevéllel kell igazolni, másrészt olyan munkakönyvvel, amely bizonyít­ja, hogy az illető a segédvizsga letétele után két évig, mint ke­reskedősegéd, szakmába vágó üzletben dolgozott. Érettségi bi­zonyítvánnyal rendelkezők munkakönyvében hat hónapos, szakmába vágó munka igazolan­dó. Aki egyik szakma űzéséről nem rokon és más szakma űzé­­sére tér át, az új szakmában leg­alább hat hónapi szakbavágó­­ gyakorlatot tartozik igazolni. Ha munkakönyvét nem tud fel­mutatni, kereskedői szakvizsga letételével igazolhatja szakkép­zettségét. Nem lehet követelni a segéd­­vizsga letételét azoktól, akik a törvény életbeléptetése előtt a tanidőt kitöltötték. Akik iparjo­­­­gosítványt kaptak, a kereskedői szakképzettség igazolása nélkül is folytathatják iparukat. A vásári vándorkereskedők csak erre szóló iparengedély alapján dolgozhatnak s ilyen engedélyt csak az kaphat, aki a megállapított szakképzettséggel rendelkezik­. A vándorkereske­dők házalással nem foglalkoz­hatnak. Arra is kitér a törvényjavas­lat, hogy a kereskedők 18. élet­évüket be nem töltött egyént, amíg a tanidőt szabályszerűen be nem fejezi, csak tanoncként foglalkoztathatnak. A segédektől és tanoncoktól legalább hat ele­mi népiskolai végzettséget kí­vánnak meg. A kereskedőtanonc tanideje nem lehet több három évnél s nem lehet rövidebb két évnél. A tanoncok 16. életévük betöltése előtt nem foglalkoztat­hatók áruk hazaszállításával és ezután is csak napi két órát tölt­hetnek ezzel a munkával. A pró­baidő letöltése után a kereske­dők kötelesek tanoncaikat meg­tartani és a tanidő letelte után legalább hat hónapon át segéd­ként kötelesek foglalkoztatni. E szabály alól csak a zsidó tanon­cok kivételek. A törvényjavaslat szerint a törvény hatálybalépésének idő­pontja a vásári vándorkereske­dőkre nézve 1943. január 1., míg a szakképzettség igazolá­sára nézve 1945. január 1. Istennek tetsző módon fogta fel a szerető áldozatkészséget és nagy szeretetm­­unkával segítette elő az Egyesült anyagi érde­keit, főleg azért, hogy segítsé­get tudjon nyújtani mindenütt, ahol annak szüksége mutatko­zott. Volt is erre bőven alka­lom, mert lakbérsegélytől a tar­tásdíjig, betegségben szükséges­sé vált orvosságtól a felruházá­sig stb. annyiféle címen kellett anyagi áldozatot hoznia az Egyesületnek, hogy valóságos kerete mellett m­ég tőkéjét is csoda, ha mindeme kiadások fe­­gyarapíthatta. Csak a legtelje­­sebb pénzszerzési módok és a páratlanul ügyes gazdálkodás tette lehetővé a boldogulást és az évnek a maradvánnyal való zárását Emellett városszerte is­mert az Egyesületnek az a tevé­kenysége, amelyet ügy­esen meg­rendezett műsoros délutánjaival és kulturális összejöveteleivel szokott kifejteni. Ikafalvi dr Far­kas Béla az egyházközség veze­tősége nevében elismerést és kö­szönetet nyilvánító hozzászólása után nagy tetszéssel tette magáé­vá a közgyűlés a titkári jelentést, valamint az özv. Deschenszky Az áldozatos kötelességteljesítés gyönyörű eredményeiről számolt be évi közgyűlésén a Lorántffy-Egyesü­let Vásárnál A délelőtt 1i órától tartotta meg az 1941-es évről beszámoló­­közgyűlését a ka­posvári Lorántffy Zsuzsánna Egyesület a gyülekezeti Ház nagytermében, özv. dr C­sej­díj Gáborné elnöknő vezetése alatt, a tagok szépszámú érdeklődése mellett. Jelen volt az egyház­­község vezetősége részéről ika­­falvi dr Farkin Béla lelkész, valamint szentgyörgyvölgyi dr Macpay Ferenc gondnok, úgy­szintén a Bethlen Gábor Szövet­ség képviseletében dr Zászló Sándor törvényszéki elnök, a fiókszövetség elnöke és még né­hány férfiérdeklődő, akiket a tagokkal együtt melegen üd­vözölt megnyitójában az elnök, aki közös ének, továbbá Far­kas lelkész igeolvasása és imá­ja után Isten iránti hála nyil­vánításával nyitotta meg a köz­gyűlést, tagjai sorába szólítva hölgyeket és urakat. A szépen kidolgozott, rend­kívül tartalmas és az Egyesület egyévi munkájáról híven, szép­nyelvezettel,­­vallásos áhítattal, bibliai idézetekkel beszámoló titkári jelentést Bársony Osz­­kárné terjesztette elő. Kitűnt eb­ből a beszámolóból, hogy az Egyesület vezetősége és az álta­luk irányított tagok összessége Két ágú sztrcsapom ■HMMtnuranmirum és barna bot! fármarol^^ B. PSPP B­­5 Barna vagy világos,­­ Berzsenyi-«- Sz. i Telefon: 799. nimmt man?!­­ Esténként DenS­bueil magyar nótákat zongorázik. Ferencné alelnök pénztárosi je­lentését is, amely után Ekek Margit az ellenőri jelentést ter­jesztette elő s a közgyűlés a fel­mentvényt a számadóknak és a vezetőségnek egyhangú lelkese­déssel megadta. A közgyűlés végül az elhang­zott indítványokat elfogadva, társaslapon üdvözölte az elköl­tözött díszelnököt, özv Zámbhy Zsigmondnét Szatmárnémetiben, valamint a gyengélkedő özv. Kantskó Andorné ü­gyvez.­elnö­köt helyben. Ima és ének után ért véget a kedves lefolyású közgyűlés A balatoni hajózás fejlesztése­ Nemcsak a Balaton körül el­­­ terülő vármegyék lakosságát, hanem az egész ország közvé­leményét közelről érdeklik azok az intézkedések, amelyeket az illetékes körök a Balaton ha­józásának fejlesztése érdekében a legutóbbi időben végrehajtot­tak. Mint a Magyar Vidéki Sajtó-­­tudósító értesül, a legközelebbi jövőben megindul két új, egyen-­­­ként 350 személyt befogadó hajó építése, azonkívül szó van arról is, hogy a Tihany és Szántód között működő kompot újjal cseréljék ki, a régit pedig Ba-­­­latonboglár és Révfülöp között állítsák forgalomba. A Balaton jelentősége, mint ismeretes, az utóbbi években, főként a külföldi utazások lehe­tetlenné válása miatt, másrészt az ország lakosságának lénye­ges gyarapodása folytán, nagy­mértékben megnövekedett Az említett közlekedésfejlesztésre tehát mindenképpen égető szük­ség van. Kétségtelen, hogy ezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy a Balaton körül levő fürdőhelyek forgalmát tovább fokozzák és ezzel közvetve a vidék lakosságának is hasznot hozzanak. Rákóczi—Dombóvári SE 6:1 (3:1). Vezette: Horváth Géza, Kaposvár. Vasárnap délután mintegy 400 néző előtt a Rákóczi barát­ságos mérkőzést vívott a Dom­bóvári S. E. csapata ellen. A mérkőzést a Rákóczi na­gyobb tudása és ügyesebb sár­­tiprása révén nyerte meg, tud­niillik a mérkőzés bokáig érő sárban folyt le. A mérkőzés góljai a követke­ző sorrendben estek: a szünet előtt Avar, Forró, Horváth, majd újra Avar volt a góllövő. A szü­net után Kovács 2 és Avar lőtte az utolsót. A játékról nem sokat lehet mondani, mert inkább sárba­­fulladt játék volt, mint futball, de ebben a Rákóczi sokkal ügye­sebb volt ellenfelénél, egyéb­ként Záborszky, Avar, Kovács, Győrffy II., Fényes és Mészáros voltak jók a csapatból. Az el­lenfélnél Kiss, Vincze, Gothardt és Schweizer voltak jók. Horváth Géza egész jól ve­zette a mérkőzést. Speciális fegyver, lőszer és sportszafóüzlet Mitralicskó Károly visives, Kaposvár, Fő­ u. 22. Telefos 687 VERIT­ÁS német varrógépek és STYHIA, TORPEDÓ kerékpárok Ismét kaphatók.________ ^■*1——«m------- mh­rmm Nagykockás kenyér- és tiszt jegyszelvények elszámoló lapja kapható az Új-Somogy kiadóhivatalában, Kontrássy-n. 6. Telefon: 128. ....—mm

Next