Uj-Somogy, 1942. június (24. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-20 / 138. szám

1942. június 20. ÚJ-SOMOGY Mit kell tudni a termésrendelet intézke­déseiből a gabona beszolgáltatásáról?­ ­ 'A­ termésren­­del­ez kizárólag p­lombár, továbbá annak fő- és albizományosai számára enge­délyezi a gabona felvásárlását. A rendelet felsorolja a fő- és al­­bizományossá való szerződtetés előfeltételeit és kimondja, hogy az 1941. XV. t.-c. 9. §-a alá eső személyek sem fő-, sem pedig albizományosként nem szerződ­­tethetők. A közel­látásügyi mi­niszter a kereskedelmi minisz­terrel egyetértőleg az országot vásárlási körzetekre osztja fel. A főbizományosok működése több körzetre, sőt külön enge­déllyel az ország területére is kiterjedhet. Az egyes körzetek­ben működő albizományosok számát a közel­látásügyi minisz­ter meghatározhatja. A termés beszolgáltatása. A termelő beszolgáltatandó gabonáját köteles a cséplés be­­fejezésétő­l számított 15 nap alatt a körzetében működő va­lamelyik bizományosnak meg­vételre felajánlani. A bizomá­nyos az eladásra felkínált gabo­nát a hatóság által megállapított áron veszi meg és az eladást a termelő gabonalapjára feljegyzi. A községi elöljáróság köteles el­lenőrizni, hogy a termelő a be­szolgáltatandó mennyiséget el­adásra felajánlotta-e. Ha ennek a kötelezettségének nem tett ele­get, a községi elöljáróság fel­szólítja a termelőt, hogy a be­­szolgá­ltatandó gabo­n­am­­en­ny­i­séget 3 nap alatt ajánlja fel megvételre. Ha ennek a kötele­zettségnek még így sem tenne eleget a termelő, illetve felaján­lott gabonáját nem szolgáltatja be. a főszolgabírónak tesznek je­lentést, aki a gabona eladása és be­szolgál­tat­ás­ár­a karhatalmat vehet igénybe. A 30 q-t meg nem haladó mennyiség beszolgáltatásánál a Hombár bizományos az eladott gabonát azonnal kifizetni és át­venni tartozik, ha azonban az a mennyiség a 30 o-t meghalad­ja, a bizományos csak a vé­teltől számított 15 nap alatt kö­teles azt átvenni és a vételárat az átvételkor kifizetni. Amen­­nyiben 30 q-t meghaladó meny­­nyiség eladásáról van szó és az eladó a gabona megőrzésére helyiséggel rendelkezik,ebben az esetben a kötlevél kiállításától számított legfel­jebb 11 hónapon át köteles az eladó a gabonát megőrizni, szakszerűen kezelni és tűzkár esetére biztosítani. A gabona vételárát azonban a bi­zományos a kötlevél kiállításá­tól számított 15 nap alatt kifi­zetni tartozik. A termelőnél ha­gyott gabona megőrzéséért 30 napon túl, 1942. szeptember 1. napjától 10 naponként 7 fil­lér raktározási díj számítható fel. Ha a vételárat a bizomá­nyos nem fizette ki, ebben az esetben 10 naponként 12 fillér számítható fel. A közellátásügyi miniszter a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértőleg állapít­ja meg, hogy a vételtől számított 30 napon túli raktározás esetén a körlevélen feltüntetett men­-­­ nyiségből beszárad­ás címén­­ hány százalék vonható le. A bizományosok vételi jegyet­­ kötelesek kiállítani, amelyen fel kell tüntetniük a gabona hl.­sú­­­­lyát és a vételárat. A termelőnél hagyott ga-­­ bona elszámolása. A termelő a cséplési ellenőr­­ által nála elszámolásra hagyott, gabonamennyiséggel köteles 1943. január 1*-15. napja kö-­­­zött és május 15—31. napja kö­zött a községi elöljáróságnál el­számolni. A januári elszámolás-­­kor a konvenció és időszaki munkások élelmezésére, vagy egyéb természetbeni szolgáltatás címén kiadott, a májusi elszá­moláskor pedig az ezután ki­adott, valamint a gazdasági év még hátralévő idejében kiszol­gáltatásra kerülő gabonameny­­nyiségről gabonajeggyel szá­mol el. Azt a k­enyér gabonameny­­ny­iséget, amelynek kiadását, vagy felhasználását a termelő gabonaszelvényekkel a májusi elszámoláskor igazolni nem tud­ja, a községi elöljáróság nyil­vántartásba veszi. A nyilvántar­tásba vett gabonát a termelő be­­szolgáltatni köteles. A Hombár bizományos erről igazolást állít ki, amelyet a termelő 1943. jú­nius 15-ig köteles felmutatni a községi elöljáróságnak. A vetőmag céljára meghagyott kenyérgabonát, fia a termelő azt nem rendeltetésének megfelelő célra használta fel, köteles meg­vételre felajánlani. Még­pedig az el nem vetett őszi vetőmagot 1942. december 31-ig, a tavaszi vetőmagot pedig május 31-ig. A gabonát és lisztet az ország egész területén csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. A szállítási igazolványt a feladá­si hely szerint illetékes községi elöljáróság állítja ki. Azokról a területekről, ahol gabonában hi­ány mutatkozik, a közellátási miniszter a gabona szállítását el­tilthatja. FERENC JÓZSEF KESERÜVÍZ Töltőtollak nagy választékban, javítások garanciává írógép és kellékei eladása, javítása és karbantartása. SOÓS JÓZSEF metszerésmmester, Fő*u. 14. VARGA FERENC rr C­­­A A CIPŐ KERESKEDŐNÉL,, FŐ-U. 80. SZ. 1 I VSÁRCIPŐ KAPHATÓ! A gabona szállítása. Kevesen tudják, hogy a ma­­i gyár hírlapirodalom 236 esztend i­dős gazdag múltra tekinthet vissza. Magyarországon az idő­szaki sajtó alapját katona, még pedig II. Rákóczi Ferenc terem­tette meg, 1705-ben. Az osztrák császári ház a Wienerisches Diarium c. lapjában a magyar szabadságharcot egyszerűen lá­zadás­­nak, a n­agyképességű magyar vezéreket pedig­­lázadó, tudatlan barbárok­­nak minő­sítette. Ezt az átlátszó és rossz­indulatú propagandát II. Rá­kóczi Ferenc sikeresen ellensú­lyozta 6 esztendőn át a latin nyelven szerkesztett »Mercurius Hungaricus (később: Mereu-­­rhis Veridicus ex Hungaria) h­­­avi, később hetilapjában. A II. Rákóczi Ferenc elvetette még a második nagy szabadság­harc idején, 1848 49-ben új hajtásokat ajándékozott a ma­gyar sajtótörténetnek. Megszü­lettek a híres 48-as katonaujsá-­­gok, nyelvek mind előállításuk­kal, mind tartalmukkal méltó folytatói voltak a nagynevű elődnek. Kisárgult lapjaikról a magyar honvédség dicső és küz­delmes korszaka tárul elénk. Az önkényeskedő császári cenzúra miatt a magyar sajtó sokáig a jelképes irodalom­ mögé menekült. Mindenkiben élt a »Katonanemzet vagyunk!« év­ezredes igazsága, de a katona­eszmény szolgálata és a katonai sajtó mégis sokáig­­katakomba­­élet­­re kényszerült. A kiegyezés hozta meg a fel­­szabadulást. A magyar honvéd­ség megteremtése után a kato­nai sajtó is óriási léptekkel ha­ladt a beteljesülés felé. Ám alig egy-két év múlva már állt a harc a liberális nemzetközi saj­tó és a Hazai karddal és tollal védő katonai sajtó között. Zrínyi Miklós és ti. Rákóczi szelleme őrködött a magyar ka­tonai sajtó fölött. Mind több és több katonai hírlap és folyó­irat született s a képzett kato­naszerkesztők mind öntudato­sabban álltak a helyükön. Az 1914—18-as világháború első hónapjai Przemysl-ben megteremtették az első magyar »Tábori Ujság«-ot. A világhábo­rú négy esztendeje a katonai sajtó színes és gazdag korszaka volt. A külföld­i Ném­etország, Franciaország stb.­) ezt az anya­got saiját viszonylatban már ré­gen feldolgozta. Csak Magyaror­szágon nem akadt vállalkozó, aki e nehéz és széteső területet tudományosan értékelte volna. Pedig az igazi magyar haditu­dósítók ott írták a magyar nem­zet történelmét a lövészárkok mélyén, vijjogó srapnellek kö­zött, géppuskák ropogása mel­lett. A világháború befejeződése után a nemzetközi bomlasztok siserehada Magyarországra is kivetette vörös hálóját, őrségen azonban olyan katonaszerkesz­tők állottak, mint néhai Gömbös Gyula, aki már 1919-ben a Move c. lapban megkezdte irtóhadjá­ratát a magyar nemzeti eszme jogtalan kiuzsorázói ellen. Trianon egy id­őre kiverte ke­zünkből a tollat. Újból jelképes irodalom mögé kellett menekül­nünk s újból elkezdődött a ma­gyar katonai sajtó katakomba­­élete­. Az 1930-as évek végre enyhü­lést hoztak. A m. kir. honvé­delmi minisztérium 1931-ben a »Magyar Katonai Szemle«, 1934- ben pedig a Honvéd Altiszti Folyóirat c. lapokkal állt az élre, hogy a szellemi és gyakor­lati kiképzés terén irányt mu­tasson az ú­j­jász ille­tett magyar honvédségnek. 1935-ben vitéz Rózsás József. A magyar katonaeszmény szol­gálata« c. tanulmányával rend­kívül értékes észrevételeket tett a nemzeti sajtóval és a katona­­eszmény szolgálatával kapcso­latban s e tanulmányból rövid pár esztendő alatt kibontakozott a Vitézi Rend Zrínyi Csoport­ja s annak kiadásában megin­dult 1938. október 1-én a »Ma­gyar Katonaújság , 1940. ja­nuárjában pedig a »Magyar Tar­talékos l­isztek Lapja«, hogy a népszerű katonai sajtónak is te­ret biztosítsanak. A korszerű háborúk megte­remtették a »haditudósítók fegy­vernemét», a haditudósítók pe­dig megindították a keleti had­színtér­i Tábori Újság(1-­s) is, mely rövid órák alatt születik és jut el az orosz harctéren küzdő honvédek kezébe. PINTfsR F­OTO KAPOSVÁR FŐ*UTCA 25. Élethű • Művészi • Felejthetetlen mmhmrmmmmamr Hírlapirodalmunk és a katonai magyar sajtótudomány. 5 BÚTORT " 1 bizalommal vásároljon Kárpitosánál ( ---------- KARPELESZ LÁSZLÓ bátor­nagyraktárából, TELEFON: 89­8. k Á­r P1* estl* eméb­ől!

Next