Uj-Somogy, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-01 / 222. szám

I ! : i­i I i ! -03 5 ! r-J > £ I 1/5 I 1 «. | O I != «3 | —Isj OCIV. eltoljam: 222, (7758.) ára: 10 filler. Kaposvár, 1942 október 1., csütörtök * ravaaran'MwmRKMuujflMwaini uw iimannn m iiurcsawni ViniirnimHHB rxerf veszteseg­es &! adóhivatal.: Kaposvár, Kontrássy­ utca 6. szám Telefonszám: 128 Politikai napit Felelős szerkesztő: Dr Thúry Zsipmond Elfill­etési Ari egy hóra 2*50,3 hóra 7’50, félévre 15 00, egy évre 30.0* Hirdetések Ara millimétersoronkém 10 fillér, szövegrészben IS fillér Évforduló. A napokban múlt két eszten­deje a­ háromhatalmi egyezmény aláírásának, amelyet Németor­szág, Olaszország és Japán kö­­tött meg. A nagyhatalmaknak ehhez az egyezményéhez a kis országok közül elsőnek Magyar­­ország csatlakozott. Ez a csatla­kozás szükségszerű következmé­nye volt a trianoni békének, a­­mely a maga igazságtalanságai­val nemcsak tönkretette Magyar­­országot, de a békeszerződés alá­írása után is a győztes nagyha­talmak olyan fenyegető acélgyű­­rűbe zárták, amelyből csak Né­metországhoz csatlakozva tudott részben kiszabadulni, mert a versaillesi békeszerződés ugyan­az volt Németország számára, mint nekünk a trianoni. Mindkét esetben az volt az elgondolás, hogy a legyőzött országokat le­hetőleg tönkretenni s amennyi­ben ez még­sem sikerülne,­gaz­dasági, katonai és pénzügyi in­tézkedésekkel hosszú időre meg­bénítani. Az út, amelyre lép­tünk, érdekeink védelmére tör­tént s így érthető, ha a három­­hatalmi szerződés aláírásának évfordulója a mi számunkra is éppen olyan nevezetes dátum, mint az azt megkötő három nagyhatalom számára. Kállay Miklós miniszterelnök az évforduló alkalmával mon­dott beszédében éppen ezt hang­súlyozt­a. Kiemelte, hogy olyan államokkal kötöttünk szerződést, amelyekhez a hagyományos ba­rátság és a kölcsönös megbecsü­lés évszázados szálai fűznek. Az 1918-as vereség haszonélvezői a legyőzött népeket meg akarták fosztani a boldogulás minden le­hetőségétől s tönkre akarták ten­ni nemzeti létük alapfeltételeit. Ezzel az igazságtalan és önző rendszerrel szemben a három­hatalmi egyezményhez csatlako­zott államoknak éppen az ellen­kező a célja. Az igazság paran­csainak megfelelő világrendet akarnak kiépíteni, melyben min­den nép megtalálja azt a he­lyet, amely történelmi múltja és jelen hatalmi súlya szerint meg­illeti. , Ma a háromhatalmi egyez­ményhez való hűségünket fegy­verrel a kezünkben pecsételjük és erősítjük meg. A miniszterel­nök azt mondotta, hogy védelmi háborút folytatunk, hazánkat, hi­tünket, kultúránkat védjük, nin­csenek önző céljaink. Európa védelmében harcolunk,­ mint mindig eddigi harcaink folya­mán. És ez szóról-szóra igaz. Ha volt valaha háború, amelyet egy egy nép tisztára ideális okokból vívott meg, akkor ez a mi hábo­rús részvételünk a bolsevizmus elleni küzdelemben ilyen ideális A legkeményebb győzniakarás sugárzott ki Hitler szerdai beszédéből. Hitler vezér és kancellár szer­dán délután 6 órakor az egyik m­unkásgyűlésen beszédet mon­­d­ott abból az alkalomból, hogy megkezdődött az ezévi Télisegély Akció. Hitler beszéde elő­tt a gyű­­lést Goebbels propagandaügyi miniszter nyitotta meg, majd sor került a Führer beszédére. A Vezér beszédében megrázó erő­vel mutatott rá a Télisegély Ak­ció fontosságára. Legyen ez egy­ tettekben megnyilvánuló népsza­vazás a nemzeti szocialista nép­közösség és a katonáink mellett — mondotta Hitler beszédében. Majd fokozott kötelességtudás­ra buzdította a népet és erélyes hangon szólott azok ellen, akik bármi bűncselekményt elkövet­nek a népközösség ellen, míg a német katona, fegyverrel a kezé­ben, a határon harcol. A Führer beszédében­­ megkapó módon ecsetelte ennek a háborúnak tör­ténelmi jelentőségét. A beszéd után a megjelentek szűnni nem akaró lelkesedéssel éltették a Faimert. Megragadt volt az a lelkesedés, amit a gyű­lésen megjelent munkások és a munkásnők Vezérük, a német nép Vezére iránt mutattak. A madagaszkári francia csapatok töretlen erővel harcolnak a partra szállott angolok ellen. Vichyb­ől származó hivatalos jelentések szerint a Madagasz­kár szigetén harcoló francia had­erő, annak ellenére, hogy a ke­mény harcok már harminc nap­ja, tehát egy hónapja, tartanak és a frontszakasz is meglehető­sen hosszú, amennyiben a kis­­ számú francia csapatoknak 600 km-es arcvonalon kell kitarta­niuk, mégis a francia csapatok töretlen erővel folytatják a har­cot az ellenséggel szemben. A francia csapatok a nagy küzde­lemben sem vesztették el harc­­készségüket, hanem teljes erő­vel folytatják védelmi harcukat. Elhárító harcaikban a francia csapatok amint a hivatalos jelentések arról beszámolnak — szép eredményeket érnek el. Visszahívták Oroszország washingtoni nagykövetét. Hivatalos jelentések beszámol­nak arról, hogy Litvinovot, a Szovjetunió washingtoni nagy­követét, visszahívták állomáshe­lyéről. A jelentéssel kapcsolat­ban külföldi politikai körök rá­mutatnak arra, hogy­ a moszkvai kormánynak ez az elhatározása azért történt, hogy ezzel is — mintegy kényszerítsék — az Egyesült Államokat a Szovjet­unió fokozottabb megsegítésére. A második arcvonal sem tudná megmenteni a Szovjetuniót. Az egyik olasz lap a második­­ arcvonalról cikket közöl.­­ A­ közlemény szerint a második­­ arcvonal most már nem tudnál megmenteni a Szovjetuniót. A­­ második arcvonal megalakításá-­­nak akkor lett volna jelentősége, amikor a németek még nem fog­­lalták el mostani állásaikat. Újabb rendelkezések lakások és egyéb helyiségek bérletére. A kormány 5600—1942. M. E. sztrnú rendelete értelmében a belügyminiszter által kijelölt vá­rosokban, így Kaposváron is, olyan lakás bérletét, amelynek bérlője a honvédség vagy­ a csen­­dőrség hivatásos állományában teljesít szolgálatot, ha a bérlet bármi oknál fogva megszűnik, a bérbeadóköteles az illetékes állomásparancsnokságnak, ahol állomásparancsnokság nincs, az állomástisztnek, ("Kaposváron a Baross-laktanyában) ajánlott levélben három nap alatt írás­ban bejelentem­. Az illetékes pa­rancsnokság éves bérlet felmon­dásánál a bér-évnegyed első hó­napjának utolsó napjáig, más háború. Vérünket ontjuk maga­sabb eszményekért, annak a ke­resztény Európának a védelmé­ben, amelyhez évezredes létünk alatt mindig hűek maradtunk s e hűséget vérünk hullásával, ke­esetben az értesítés vételétől szá­mított 8 nap alatt írásban közti, hogy a bérleményt más katonai vagy csendőr­személy részére kí­vánja-e fenntartani. Ha az illeté­kes parancsnokság értesítése el­marad, a bérbeadó a lakást más személynek bérbeadhatja. Ha a parancsnokság fenntartja a jo­gát, de bérlőt nem jelöl ki és emiatt a lakást csak elkésve, vagy alacsonyabb összegért le­het bérbeadni, a kincstár köte­les a bérbeadó kárát megtéríte­ni. Ezek a rendelkezések albér­letekre nem vonatkoznak. A rendelet második szakasza szerint, ha a bérbeadó olyan la­kás bérlet­ét szünteti meg, amely túlnyomórészben albérlő has e­gyetlen harcok során pecsételtük meg. Kállay Miklós miniszterelnök a nemzet háláját tolmácsolta a fronton küzdő katonáink iránt, akik önfeláldozással teljesítik a nálatában van, az albérlőtől a bérben leírt helyiség visszabocsá­­tását csak akkor követelheti, ha ezt a bérlő is követelhette volna. Ez a rendelkezés üzlet- és üzem­­helyiségekre is vonatkozik. A rendelet harmadik szakasza így szól: Ha a bérlő az 1990— 1942. M. E. sz. rendelet első sza­kasza első bekezdésének a—g. pontjai értelmében akadályo­zottnak tekintendő személy, a 6740—1941. M. E. sz. rendelet második szakasza üzlet- és üzem­helyiség, valamint ezzel egy te­kintet alá eső helyiség (590— 1942. M. E. sz. rendelet 6. sza­kasz I. bekezdés) átadására vagy­ kiürítésére irányuló végrehajtás esetében is irányadó­ kötelességüket és életük árán vé­dik az igaz ügyet. Ez a nemzet kötel­ességtel­jesítésének a nehe­zebb oldala, mert a legnagyobb áldozatot kívánja s a legnagyobb veszéllyel jár.

Next