Uj-Somogy, 1942. december (24. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-01 / 272. szám

------71 1 1 1 1 1 11 . 1 1 1 ii 1 1 1 1 1 1 1 1 1 » 1 : » 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1• a* •«a : 1 . s. 1 1 u 1 XXIV. évfolyam, 2.12. (7808.) szám Ára: 10 fillér Kaposvár, 1942 december 1., kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy­ utca 6. szám Telefonszám: 128 Politikai napilap Felelős szerkesztő: Dr Thúry Zs­igmond Elöfizetési úr: egy hóra 1­50,3 hóra 7*50, félévre 15 00, egy évre 30 00 -i «son•*•»»•* Hirdetések ára milimétersoronként K) fillér, szövegrészben 15 fillér Spanyolország figyel. Az angolszász csapatok észak­afrikai partraszállásával meg­változott földközitengeri helyzet Spanyolországban olyan reak­ciót váltott ki, amely határozot­tan mutatja azt az elszántságot, hogy szuverenitását mindenne­mű beavatkozás és támadás el­len megvédelmezi. Különösen a Franco generalisszimusztól be­vezetett mozgósítási intézkedések bizonyítják cáfolhatatlanul, hogy Madrid valóban tudatában van, mit jelent a nyugati szö­vetségeseknek Spanyolország és északafrikai birtokai felé köze­ledése. Német részen, jóllehet rendkívül tartózkodó magatar­tást tanúsítanak, nem tagadják, hogy a madridi kormány maga­tartását és éberségét nagyon is megértik. Néhány német lap ki­fejezetten rámutat, hogy Fran­­conak valóban­­­n minden oka megvan az éberségre, mert jelenleg olyan hatalmak gyűrűje veszi körül, amelyek minden baráti kapcsolat elle­nére is esküdt ellenségei a Franco generalisszimusztól sú­lyos áldozatok árán megterem­tett, a belső rendet és külső erőmegfeszítést biztosító rend­szernek. Ezzel kapcsolatban fi­gyelmet érdemel az »Essener Nationalzeichunge fejtegetése, amely a spanyol aggodalmat és reakciót térbeli-földrajzi adatokkal igyekszik köze­lebbről megmagyarázni. Első helyen említi meg a lap Spanyolország Atl­antik-frontját, amelyet elsősorban a Kanári­­szigetek képviselnek, amelyekre a madridi kormány már hosz­­szabb idő óta különösen őrkö­dik és amelyek katonai szem­pontból is számottevő gondot okoznak. Ezeket a szigeteket ka­tonailag megerősítették, nehéz­­kaliberű ágyúkat építettek be és a helyőrség számát számot­tevően emelték. A Kanári-szi­getek védelme Spanyolország afrikai gyar­matait illetőleg fő stratégiai jelentőségű, ameny­­nyiben a spanyol hagyományok szempontjából egyik legfonto­sabb gyarmatbirtoknak katonai ■ : ■ 1 f A nagy Don-kanyarban erős harcok folynak. A keleti arcvonalról közöl helyzetjelentést a Nemzetközi Tájékoztató Iroda. E közlés sze­rint a bolsevistáknak nagy erő­ket felmorzsoló támadásai nem vezettek eredményre, annak el­lenére, hogy a kezdetben némi helyi sikereket tudtak kimutat­ni. A jelentés beszámol­t­ arról, hogy a német hadvezetés erősen kezében tartja a kezdeménye­zést. A Sztálingrád környéki harcokról szóló jelentés szerint a bolsevisták rendkívül sok pán­célkocsit vesztettek. A súlyos­­ veszteségekhez tartozik még az a nagyszámú hadifogoly­­tömeg is, amit a németek a harcok so­rán ejtettek. A jelentések beszá­molnak arról, hogy a foglyok száma napról-napra növekszik. A továbbiak során a közlés ar­ról számol be, most már érthe­tővé vált, hogy a bolsevista hadvezetőség miért sietett a tá­madás megindításával. Ugyanis a tapasztalatok és a foglyok val­lomása szerint a készletek fo­gyóban vannak és így majd az ellátás terén korlátozásokat kell majd behozni. Hogy a korláto­zások behozatala ne keserítse el a katonákat, ez intézkedés előtt kergette harcra az orosz hadvez­zetés a bolsevista csapatokat, így történt azután, hogy a kato­nák felszerelése sok kívánniva­lót hagy maga után. Ezenkívül nincs is elegendő tartalékja az ellenségnek, így azután annak ellenére,hogy Timo­enkó a táma­dásai ellenére előbb váltani t­udta a harcbavetett csapatokat, most már válogatás nélkül ugyanazo­kat a kötelékeket küldik az első vonalba. A jelentés a légierő te­vékenységéről is beszámol. Utal­va annak eredményes vállalko­zásaira. A Sztálingrád körül folyó­ harcok során támadások és el­lentámadások váltakoznak. Sú­lyos harcok vannak a nagy Don-kanyarban, ahova mindkét fél erősítéseket szállít. A német felderítő gépek meg­állapítása szerint a szovjet had­vezetőség újabb csapatokat von össze és ebből arra következtet­nek, hogy a bolsevisták újabb, nagyszabású tömegtámadást ké­szítenek elő. (MTI) A sérsekszőllősi tűzoltóparancsnok merénylőjét 3 évi főggl­ázra ítélte a bíróség. Sérsekszőllősön ebben az­­év­ben július 25-én Tábori József tűzoltóparancsnok, aki egyben a faluban a légoltalmi parancs­nok is, utasította Keszthelyi Já­nos földművest, hogy mint sor­­ra kerülő ügyeletes, tegyen eleget a légoltalmi figyelő szolgálatá­nak. Keszthelyi vonakodott men­ni s így közötttük szóváltás ke­letkezett, aminek során Keszthe­lyi előkapta a zsebében lévő for­­gópisztolyt és két lövést adott le Táborira. Szerencsére azon­ban a golyó nem okozott súlyos sérülést, mert rosszul találta el a parancsnokot. Keszthelyit ezután a tette után azonnal letartóztatták és a fenn­álló rendelkezések figyelembe­vételével az ügy a kaposvári rögtönítélő bíróság elé került, ahol azt a dr Magay Ferenc törvényszéki tanácselnök veze­tése alatt álló ötöstaná­cs tár­­gyalta. A tárgyaláson a bíróság helyt adott a védelem ama ké­résének, hogy vizsgálják meg a vádlott elmeállapotát. Ennek során megállapítást nyert, hogy, Keszthelyi szabad elhatározásá­ban akadályozva volt, ezért az ügy azután rendes bíróság elé került, ahol a törvényszék díj Magay büntetőtanácsa tárgyalta. A bíróság a vádlottat hatósági közeg ellen felfegyverkezve el­követett erőszak bűntettének kí­sérlete miatt mondta ki bűnös­nek és ezért 3 évi fegyházra ítél­te. Az ítélet jogerős. fedezetet nyújtanak. Spanyol- Marokkóban, mely éppen Fran­co generalisszimusz uralomraj ir­tása óta a spanyol impérium szemefénye, ugyancsak figyelmet érdemlő intézkedéseket fogana­tosítottak. Spanyolország ugyan­­is, mint ismeretes, a háború fo­lyamán hatalmába vette az ibé­riai-félsziget spanyol támasz­pontjainak természetes védel­met biztosító Tanger-zónát. — Nagybritannia csak kényszere­­dett­en és kemény protestálás mellett nyugodott bele a változ­hatat­lan tényekbe. Spanyolor­szág — állapítja meg a német lap — annál éberebb magatar­tásra kényszerül, mert az angol­­szász hatalmak a jelenlegi észak­afrikai körülmények között két­ségtelenül kísérletet tesznek a gibraltári út déli részének meg­szerzésére is, így szeretnék a Caudillótól kemény munka árán megteremtett spanyol földközi tengeri pozíciót likvidálni. Nem titok a nyugati szövetsé­gesek ama szándéka sem, amely szerint Afrikából kiindulva úgy szeretnének betörni az európai erődrendszer déli arcvonalán, hogy egy újabb franciaországi hadszínteret állítsanak fel. Eb­ből a szempontból a spanyol Ba­­leár-szigetcsoport ugyancsak ko­moly aggodalmak és katonai in­tézkedések tárgya lett. Amennyi­ben az angolszászoknak valóban sikerülne Dél-Franciaországban egy ifjabb arcvonalat felállíta­­niok, minden bizonnyal birto­kukba akarnák venni a spanyol Baleárokat is, amelyek Oránból és Algírból Marseilles felé vezető tengeri összekötő utak közt fon­tos támaszpontot jelentenének, másrészt a Földközi-tenger nyu­gati medencéjének és Spanyol­­ország keleti partjainak ellenőr­zését is lehetővé tennék. A ten­gelyhatalmak gyors intézkedései, közelebbről Tunisz megszállása és a délfrancia partvidék kato­nai biztosítása­ kétségtelenül sokban hozzájárult a spanyol aggodalmak eloszlatásához. Az »Essener Nationalz­eitung« ezzel kapcsolatban rámutat, hogy, Nagybritannia már három alka­lommal, mégpedig 1708—1756, 1765 — 1782 és 1798 — 1802 kö­zött megszállva tartotta a Baleá­rokat. Egyebekben a polgárhá­ború alatt Franco generalisszi­musz már személyesen is meg­győződhetett arról,mit jelent, ha ezek a szigetek idegen kézben vannak. Az elsötétítés me este 3 órakor kezdődik .

Next