Uj-Somogy, 1944. március (26. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

2 Dr Lengyel Ervin, az OTI vezérigazgatója a Munkaügyi Szemle februári számában a ma­gyar közvélemény tájékoztatására és egyben megnyugtatására ismer­tette azokat a méreteiben hatal­mas terveket, amelyekkel az OTI az átmeneti gazdálkodás idejére felkészült. Az OTI b­eruházási politikája két síkon halad, amennyiben szociá­lis tőkének a gazdasági életbe való visszavezetésével közvetlen és köz­vetett akciókkal vesz részt. A köz­vetlen akciói három pontra tago­zódnak éspedig: 1) székházak és rendelőintézetek létesítése; 2) la­­kástermelés; 3 gyógyintézetek lé­tesítése. Kivitelre készen állnak a kapos­vári, debreceni, hódmezővásárhe­lyi, kecskeméti, nagyváradi, pápai, szombathelyi és veszprémi kerületi pénztárak székházai­nak az OTI ön­kormányzata által is már letár­gyalt tervei.­­ Ezek­­ a székházak nagyrészt 2­3 emeletes épületek lesznek. Az OTI súlyt helyez rendelőinté­zeteinek megfelelő egészséges, kor­szerű épületekben való elhelyezé­sére. Kecskeméten, Kolozsvárott és Győrött, továbbá Miskolcon m­un­­káslakásos bérh­ázak építését vette tervbe az OTI. Közvetett tevékenységét az OTI különböző hitelműveletekkel bo­nyolítja le, jelesül városoknak, köz­ségeknek, továbbá lakástermelés előmozdítására, OLII kötvényeket vásárol s végül egyéb beruházá­sok céljait szolgáló kötvényeket vá­sárol. Városoknak, községeknek meg­szavazott kölcsönök közül említés­re méltóak az alábbiak, amelyek­nek kifizetésére csak az átmeneti gazdálkodás éveiben fog sor ke­rülni, így azok a jövőben nyújta­nak munkalehetőséget. A­ zentai kórház felépítésére 200.000 és a nagykőrösi kórház céljaira 560.000 pengő, a Csongrád vármegyei kór­ház céljaira 150.000 pengő, a szent­gotthárdi egészségház felépítésére 150.000 pengő, a pestszentlőrinci egészségház felépítésére 60.000 pen­gő áll az érdekelt községek ren­delkezésére Vágóhidak építésének céljaira Zsibónak, Sepszis­zentgyörgynek, Gyergyószentmiklósnak, Zilahnak, Ózdnak, Nagykőrösnek, Pestszent­­lőrincnek, Tasná­dfürdőnek, Szil­­­ágy Somlyón­ak, Szászrégen­nek, Désnek, Borszéknek, Gödöllőnek, Kiskérnek, Tasnádnak, összesen 2.490.000 pengő kölcsön nyújtását határozta el. Orvoslakások építésének céljaira pedig 92 községnek átlagban. 60.000 pengő kölcsönt nyújtott az OTI igazgatósága. Ezeknek a kölcsö­nöknek végösszege 4.500.000 pen­gős lesz ki. Kislakások építésére Budapest székesfővárosnak a már folyósí­tott 20.000.000 pengőn felül 50.000.000 pengős kölcsönt szava­zott m­eg az OTI. Kolozsvárnak Komáromnak, Sopronnak, Szatmárnémetinek és Székelyudvarhelynek bérházépít­kezésekre együttesen 1,650.000 pen­gő kerülhet folyósításra. Az OTI által jegyzett O. L. H. kötvények ellenértékéből az O. L. H. 6,200.000 pengőt még nem használt fel és így ez az összeg az átmeneti gazdálkodás éveiben építkezések előmozdítására ugyan­a megújhodott leventeintézmény korszerű szervezetével sokoldalú és szerteágazó tevéknységet végez. Az elmúlt két és fél év alatt tervszerű­en kihasználták az ifjúságban rejlő mozgalmi erőt és lelkesedést is, úgyhogy az alsóbb leventeparancs­noki helyeket (raj-­s szakaszpa­rancsnokok s azok helyettesei ön­kéntes jelentkezés alapján külön kiképzett ifjúvezetőkkel töltötték be. Ezzel a többi le­ven­te közül te­hetségével, szorgalmával, nagyobb munkájával és többtudásával ki­emelkedő lelkes ifjakat megfelelő ellenőrzés mellett vezetőként alkal­mazzák és előkészítik arra, hogy a honvédségben mint parancsnokok is megállják helyüket. Kiképzésük az általános leventeképzésen kívül különösen gondos nevelésből, gya­korlati és elméleti vezetői ismere­tekből, stb. tevődik össze. Szükséges, hogy a középiskolás leventék minél nagyobb számban elvégezzék az ifjúvezetői tanfolya­mokat, majd mint ifjúvezetők mű­ködjenek közre a leven­teképzés­ben, mert a tartalékos tisztek és a tényleges tisztek nagy része az ő körükből kerül ki. Ez az elgondolás vezette a hon­védelmi minisztert, amikor elvi döntést hozott és kimondotta azt, hogy tartalékos tiszti iskolába a jö­vőben csak azt vezényelhetik, tar­talékos tiszt csak az lehet, aki ko­rábban ifjú vezetői kiképzést ka­pott és a leventekiképzésben ered­ményesen közreműködött. Ez a rendelkezés — természetesen — nem érinti a honvédelmi törvényben megszabott karpaszományos jogot, amelyhez minden arra testileg al­kalmas ifjúnak továbbra is joga lesz, ha a követelményeknek meg­felelő középiskolai végzettséget megszerzi, csak rendelkezésre áll. A Mátra-vidéki villamos energia­telep létesítésére az OTI eddig 10.680.000 pengőt már kiutalt, to­vábbi munkák folytatására 16.020.000 pengő még rendelkezés­re áll. Ha ezt a méreteiben hatalmas beruházási programmal magunk előtt látjuk, nyugodtabban tekint­hetünk az átmeneti gazdálkoás időszaka elé, mert ez a többszáz­millió pengő értéket képviselő munkaprogram is éveken át a munkaadók és munkavállalók ez­reinek fog kenyeret és életlehető­séget biztosítani. A honvédelmi miniszter erről az elvi határozatáról értesítette a val­lás- és közoktatásügyi minisztert azzal, hogy a középiskolás ifjúság széleskörű önkéntes jelentkezésé­nek biztosítására, valamint az ifjú­­vezetői képesítéssel járó előnyök megismertetésére kívánatos az­ ér­dekelt ifjúság saját érdekében való mielőbbi tájékoztatása. A kultuszminiszter intézkedésére az ország valamenyi olyan iskolá­jában, melynek elvégzése a karpa­­szományos jog megszerzésére al­kalmas, a tanulók előtt kihirdették, hogy a jövőben, előreláthatólag már az 1941— 15. kiképzési évben a honvédelmi miniszter csak azo­kat a karpaszományosokat bocsájt­­ja tartaléktő tiszti kiképzésre és így a tartalékos tiszti rendfokozatot is csak azok nyerhetik el, akik ko­rábban ifjúvezetői kiképzést kap­tak és a leventekiképzésben mint ifjúvezetők eredményesen közre­működtek. Az OTI tervei az Átmeneti gazdálkodás idejére. Tartalékos tiszt csak az tehet, aki levonta ifjú vezető volt. A honvédelmi miniszter elvi döntése nem érinti a karpaszoményos jogot. ÚJ-SOMOGY VILNI BÉLA központi fűtés és vízve­­zetékszerelő vállalata irodáját és üzletét az építkezés tartama alatt az udvarba helyezi át. Fő­ utca 25. -Telefon: 431. 1914 MÁRCIUS 1. A TORUL fiTlEKBMHiil« «indes­eit» Dank* L«J«a «lgAnyzenekara meselkül Bodnár Jolán énekel. A KORONA BTIEKKMOHN minden este Bokor | • t *-t r 16 játszik, Hunyadi Mimi énekel. m­­­unkaruhát kapnak a kémény­sportok. Az ipart­estül­etek igazolásával, kell az igényeket benyújtani. Az egész ország kéményseprő­iparosságát már hosszabb idő óta foglalkoztatja az úgynevezett kor­­mosruhaanyaggal való ellátásának problémája. A háború hosszú ideje alatt a régi, békebeli erős kémény­seprőmunkaruha lerongyolódott és újjal pótolni mind nehezebb és nehezebb feladat. A Kéményseprők Országos Egyesületének állandó sürgető akciója végre eredménnyel biztat. Az egyesület elnöksége már ígéretet kapott az anyagigénylés benyújtására. Ebből pedig arra le­het következtetni, hogy a közellá­tási miniszter rendelkezése alapján a kéményseprők mihamarabb hoz­zá­juthatnak a régen nélkülözött erős munkaruhához. Az egyesület kérdőíveket küldött széjjel a tagjaihoz. A kérdőíveken az illetékes ipartestület igazolásá­val részletesen fel kell sorolni azo­kat az igényjogos kéményseprő­­segédeket, üzletvezetőket és tanon­­cokat, akik tényleg dolgoznak. A kéményseprőmes­terek kozmos­­ruhaanyagot csak az esetben igé­nyelhetnek, ha ők maguk is rend­szeresen dolgoznak. Az ipartestüle­­teket külön is figyelmeztetik, hogy az igénylések igazolásánál a lehető legnagyobb lelkiismeretiséggel és körültekintéssel járjanak el, mert a rendelkezésre álló, aránylag cse­kély mennyiségű anyagot gazdasá­gosan és igazságosan kell elosztani. MEGNYÍLT Fő­ utca 20. szám alatt, Égető László mellett, SZABÓ SÁNDOR fűszer és csemegeü­zlete. Továbbra is a régi, megszokott előzékenység­gel szolgálja ki mélyen tisztelt vevőközönségét. Revízió alá veszik a tankönyveket. Az Országos Közoktatásügyi Ta­nács tankönyvi bizottsága a kul­tuszminiszter utasítására, a hasz­nálatban lévő és engedélyezett tankönyveket a szaktanárok véle­ményének meghallgatásával felül akarja vizsgálni. Több esetben hangzott el ugyan­is panasz egyik-másik tankönyvre. A rendelet végrehajtásaként most a királyi tanfelügyelők felhívták az iskolaigazgatókat, hogy a kérdést tűzzék napirendre és a tantestület tagjai március 15-ig nyilatkozza­nak az egyes tankönyvekkel szem­ben fennálló kifogásaikról. A véleményeket a következő irányelvek szerint kell csoportosí­tani: megfelel-e a tankönyv az ér­­vényben lévő tantervek szellemé­nek, nem tartalmaz-e felesleges részleteket, vagy nem hiányzik-e belőle valami? Vannak-e a tan­könyvben tárgyi tévedések, vagy nagyobb módszertani hibák, nem tartalmaz-e nemzeti, vagy nemzeti­ségi, esetleg felekezeti szempontból kifogásolható részletet? Kellő ta­pintattal szól-e a hazai kisebbsé­gekről? Végül: nincsenek-e bántó magyartalanságok, zavart keltő saj­tóhibák a könyvekben?

Next