Uj-Somogy, 1944. május (26. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-23 / 115. szám

F­ ő kaposvári mestervizsgák eredménye. A Kaposvár és Vidéke Ipartest­­ületen 1911. május 19-én megtar­tott mestervizsgálatokon a vizsgát sikerrel tették le az alábbiak. A vizsgálatokra összesen 57 iparos je­lentkezett s közülük 51 sikerrel ál­lotta ki a vizsgát. A­sztalos iparból: Bokor József Alsósegesd, Sch­moltz József Liszó. B­ognár iparból: Ács Mihály Böb­­rököz, berkes Mihály Fehérbé­­zseny, Orbán Imre Ordacsehi, Vog­­ronits Péter Szabás, Pozsonyi Já­nos Somodor. C­ipész iparból: Darab Lajos C­surgó, Fekete István Pál, Hor­­gosi Márton Kaposvár. F­érfiszabó iparból: Antal Gyula Regöly, Csendőr Imre Babócsa, Horváth Lajos Döbrököz, Kocsis József Balatonboglár, Laki Lajos Kaposvár, Müller Ferenc Kapos­vár, Németh József Tab, Liszler Ilona Kaposvár, Szabó Gyula Tab, Tóth József Áránd, Csécs István Igár, Keszthelyi József Kaposvár, Tihanyi József Kaposvár, Farkas Lajos Kaposvár, Pados István Lá­­bod. F­odrásziparból: Bernhardt Gy. elsőmocsolád, Hoffmann Károly, Vida István Kaposvár, Steiner Gy. Zákány. K­ovács iparból: Borsodi István Tut, Légrádi István Nemespátró, Újvári János Szabadhidvég, Vörös János Balatonkiliti, Ti Ilmárm Já­nos Kaposujlak. L­akatos iparból: Bíró András B - szentgyörgy. M­észáros iparból: Kuli János Ka­posvár, Berényi János Karad, Né­meth József Kéthely, Polecsák György Döbrököz, Tamás László Nagyatád, Stanicz József Böhönye, Windecker Miklós Kaposvár, Mol­nár István Baté. N­ői szabóiparból: Hegedűs Ida Balatonlelle. Sütőiparból: Kelemen István Ka­posvár, Kruppai Mihály Újdombó­­­ vár, Schlichter István Barcs. T­etőfedő iparból: Polocsnyek István Csurgó, Jakab József To­­ponár. V­endéglős iparból: Tóth Sándor Som­ogyszob. 2 ÚJ. SOMOGY A becsületes munkás ünnepe. B­ensőséges és meghaló ünnepély volt Marcaliban. A gróf Széc­hényi Endre uradalmában 52 év óta szolgálatot teljesítő Mészá­ros Dávid uradalmi bognár ki­tüntetési ünnepe. A nagymisén az ünnepelt csa­ládja, gróf Széchényi Endre nagy­­birtokos és a harctérről betegen hazaérkezett gróf Széchényi József nagybirtokos, az uradalmi tisztikar, nagy számban az uradalmi cseléd­ség és teljes számban a­­községi­ elöljáróság, megjelent. K­őszeghy Antal kanonok, es­peres-plébános a munkáról és a munkás megbecsüléséről tartott magasszárnyalású szentbeszédet. Szentmise után az uradalom köz­ponti irodájában — a marcali já­rás főszolgabírójának akadályozta­tása miatt — ennek megbízásából a községi vezetőjegyző adta át Mé­száros Dávidnak a Földművelés­­ügyi miniszter elismerő oklevelét és pénzbeli jutalmát. Sorozatos a marcali gr. Széché­nyi uradalomban a gazdasági mun­kavállalók kitüntetése. Beszédében megállapította a vezetőjegyző, hogy a jó munkaadónak vannak jó és hűséges alkalmazottai, mert a munkás megérzi, hogy munka­adója munkásságát értékeli és így még fokozottabb gonddal látja el teendőit és ezért van az, hogy ez uradalom alkalmazottai 40—50 esz­tendeig, sőt az ősök szolgálatait is tekintve, a cselédcsaládok évszáza­dokon keresztül szolgálják a mar­cali gróf Széchényi családot és uradalmait. P­éldaképül állította a munkások elé Mészáros Dávidot, annak kitar­tó, hosszú és becsületes munkássá­gát és kívánta, hogy Mészáros Dá­vid sokáig éljen és ha rátekint az elismerő oklevélre és visszagondol hosszú és becsületes munkásságá­ra, úgy a munka nemes érzésének tudata aranyozza be életét. A­z elismerő oklevél átadása után gróf Széchényi Endre nagybirtokos szeretettel köszöntötte Mészárost, — mint mondotta kedves barátját — és megköszönte hosszú időn át teljesített derék munkáját. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara elnöki tanácsa dlést tartott. A­z Alsódunántúli Mezőgazdasá­gi Kamara elnöksége a napok­ban Kaposvárott tanácsülést tar­tott a kamara székházában. A­z elnöki tanács letárgyalta az időszerű gazdasági kérdéseket és ezek kapcsán a gazdasági munkák­hoz szükséges kézieszközök sürgős kiutalása érdekében táviratilag kor­mányintézkedést kért, tekintettel arra, hogy a kamara kerületéből számos panasz hangzott el a ké­zieszköz hiányra vonatkozólag. A­z ülés foglalkozott többek kö­zött az 1944/45. évi termelési és beszolgáltatási kötelezettséget sza­bályozó rendelettel, valamint a lé­gi tűzkárok megelőzésének és eset­leges ilyen tűzkárok továbbterje­dése megakadályozásának intézmé­nyes megszervezésével. L­etárgyalta és elfogadta az el­nöki tanácsülés azt az indítványt, amely Pécsett egy „­azdaház­ lé­tesítését célozza, amely Gazdaház­ban a földművelésügyi minisztéri­um kötelékébe tartozó állami hiva­talok, gazdatársadalmi intézmé­nyek, egyesületek, érdekképvisele­tek elhelyezést találnának. A zsidók ipari és kereskedelmi tevékenységének korlátozása. A Budapesti Közlöny május 21-i, vasárnapi számában jelent meg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 58.000/1944. K. K. M. sz. rendelete a zsidók ipari (kereske­delmi) tevékenységének korlátozá­sa tárgyában. Az eddigi rendelke­zések csak az olyan zsidó kereske­dők üzletének bezárását rendelték el, akik árut közvetlen fogyasztásra vagy továbbadásra árusítanak vagy, közvetítenek. A most kiadott­­ren­delet a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter ügykörébe tarto­zik, üzletét köteles bezárni és te­vékenységét abbahagyni. Az üzlet­­bezárással természetesen az üzleti és üzemi tájrendezés és felszere­lés zár alá vétetik. Kivételt képez csupán a bérkocsi­ipar és teher­fuvarozás, valamint a szállmányo­­zó ipar, amelynek tekintetében kü­lön rendelkezések fognak történni, végül a könyvkiadó ipar, amelyre nézve már egy korábbi rendelet rendelkezik. A rendelet a most bezárandó üz­leteket és üzemeket három csoport­ba sorozza. Az első csoportba tar­toznak azok az üzletek (üzemek), amelyeknek a fenntartása vállalati vezető kirendelésével ,közérdekből biztosítandó. Ilyenek a garázs, fo­gadó (szálló, panzió), zálogház, közraktár. A második csoportba tartoznak azok az üzletek és üzemek, ame­lyeknek a fenntartása csak a helyi viszonyok figyelembevételével lát­szik biztosítandónak. Ezeknél a közigazgatási hatóság a szükséghez képest rendelhet ki vállalati veze­tőt. Ilyenek a fürdő, vendéglő, ki­tűzést stb. V­égül a harmadik csoportba tar­toznak azok az üzletek és üzemek, amelyek a rendelet megjelenésének a napjával bezárandók és amelyek­nek a fenntartására vállalati veze­tő útján nincs lehetőség. Ilyenek a kávémérés, espresso, fodrász, koz­metikus, manikűripar stb. Egye­bekben ezekre az üzletekre és üze­mekre is alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az eddig be­zárt zsidó üzletekre is vonatkoznak. I­ntézkedtek az értelmiségi m­unkaerőhiány pótlásáról. A­z értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosa a zsidók értelmiségi munkakörben való fog­lalkoztatásának megszüntetése mi­att előálló munkaerőhiányok pót­lásának megkönnyítésére rendele­tet adott ki. A rendelet értelmében a munka­adók kötelesek bejelenteni, hogy az elbocsátott vagy elbocsátandó zsi­dó alkalmazottaik munkakörének ellátásáról szabad munkaerők fel­vétele útján maguk gondoskodtak-e, vagy pedig értelmiségi munkaerők igénylése útján kívánják a kilépő zsidó munkavállalók helyét l­etöl­­teni A bejelentéseket általában az elő­írt elbocsátási időpontot legalább harminc nappal megelőzően kell az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosához (Bu­dapest, V., K­otild­ utca 16/c. be­nyújtani. Az elbocsátás körülmé­nyeit ismertető bejelentésben kell előterjeszteni az esetleges igénylé­seket. A rendeletet a hivatalos lap szombati száma közli. A­z alábbi levelet kaptuk: A légitámadásokkal kapcsolato­san bajba és nélkülözésekbe ju­tott magyar testvéreink iránt ér­zett együvétartozóságunk és ma­gyarságunk fennmaradásában ve­tett bizalmunk és kiolthatatlan hi­tünkről teszünk tanúbizonyságot akkor, amikor az Új-Somogy tek. Szerkesztőségének felajánljuk köz­vetve a mellékelt ívet betekintésre, mely országunk egy parányi részé­nek egy pusztának lakosai fillé­reit tünteti fel, amely fillérek ki­mondottan csak nemes és szük­ségszerű cél érdekében a szeretett földünk többlet munkájából gyűj­töttük össze a bombakárosultak segélyezésére. P­allini In­key László földbir­tokos úr elhatározásában a­z MIR bogáti bérgazdaságának vezetője intenciójára a cselédség vasárna­pi napon, amikor egyébként egész heti fáradságos munkája után a jól kiérdemelt pihenője nyilvánva­ló, nem tette le a munka eszközét, hanem dolgozott, hogy az így ke­resett összeget a bombakárosultak felsegélyezésére adhasssa. Példa­képül állíthatjuk a cselédség eme nemes elhatározását és azt a lel­kű idet, amellyel bírtak akkor, amikor az elhatározásukat tett kö­vette. 741 pengőt a somogyjádi köségházán befizettünk 1944. má­jus 16-án továbbítás végett. B­ogát, 1944. május 22. M­aradtam kiváló tisztelettel: Hennel Béla intéző. Bogát-puszta lakossága a bomba­­károsultakért. 1944. MÁJUS 23. A TUIUL SU­BIBMBIM alntfra »«ne Dank* # lg áuy i« q*kara jnixilktl A KORONA ft«BR.fUKBRH minden este Bokor jazz-trió Játszik Kukorica- és napraforgótermelési verseny Alsódunántúlon. A földművelésügyi miniszter ren­delete értelmében az Alsódunán­túli Mezőgazdasági Kamara a folyó évben is rendez kamarai kerületé­ben kukorica- és napraforgóterme­­lési­ versenyt. Kukoricatermelési verseny a ka­marai kerülethez tartozó Baranya, Somogy és Tolna vármegyében, napraforgó termelési verseny Bara­nya és Somogy vármegyében lesz. A versenyekre 100 holdon aluli gazdaságok és bérlők jelentkezhet­nek. A versenyeken jó eredményt elért gazdák pénzjutalomban és ok­levelekben részesülnek, így várme­gyénként kiosztásra kerül kukori­catermelési versenynél egy drb 500 P-s I. díj, négy drb 300 P-s II. díj, tíz drb 200 P-s III. díj és oklevelek, napraforgó termelési ver­senynél pedig szintén vármegyén­ként egy drb 500 P-s I. díj, há­rom drb 300 P-s II. díj és hat drb 200 P-s III. díj. A termelési versenyekre május hó végéig lehet jelentkezni az Al­sódunántúli Mezőgazdasági Kama­ránál, Kaposvár, Németh István­­utca 23.

Next