Uj-Somogy, 1944. október (26. évfolyam, 224-246. szám)

1944-10-03 / 224. szám

I Az őszi vetést mielőbb végezzük el Az őszi vetések megkezdésének és bevégzésének időpontja az utób­bi évek folyamán meglehetősen el­tolódott hátrafelé. Azelőtt a gaz­dák főleg a különféle jegyek és egyéb kártevők miatt kezdték meg a búzavetést az egyébként kívána­tos időpontnál későbben, az utób­bi években azonban a sok őszi csapadék, majd a nyári szárazság miatt akaratukon kívül is a szo­kásos és kívánatos időpontnál ké­sőbben került a búza a földbe. Az idén a rendkívüli időjárási viszo­nyok az aratás, betakarítás és cséplés időpontját egyaránt hetek­kel eltolták, természetesen késlel­­tetően hatottak a háborús viszo­nyok következményei is. Ezek bizonyára meg fogják las­sítani az őszi vetési munkálatok ütemét is, ezért kívánatos, hogy ahol egyébként csak október ele­jén, vagy közepén szokták meg­kezdeni a búza vetését, az idén ezt már most, mielőbb kezdjék meg és a rendelkezésre álló ki­sebb létszámú erővel minél gyor­sabb ütemben folytassák. Az idejé­ben elvetett őszi gabona jobban megerősödve, kellőképpen meg­bokrosodva megy a télbe, köny­­nyebben elviseli az időjárás későb­bi viszontagságait. Arra is gondolni kell, hogy a gyenge vetések tava­szi felerősítéséhez a háborús okok miatt nem lehet műtrágyára szá­mítani. A korábbi vetésekben eset­leg itt-ott jelentkező légykár sok­kal kisebb baj, mint a vetések meg­­késése, gyenge állapota, vagy ép­pen az előirányzott terület egy ré­szének vetetlenül maradása. Ezért illetékes helyről nyomatékosan fel­hívják a gazdákat az őszi vetések­nek a szokottnál korábbi megkez­­sére és a háborús nehézségek le­küzdésével mielőbbi elvégzésére. Szigorúan büntetik azokat, akik eltávoznak laká­sukból és zárva hagyják óvó­helyüket Egyik vidéki városban több csa­lád a közeli falvakba és tanyákba vonult ki a légitámadások elől. Bezárták a házat, de így hozzáfér­hetetlenné tették a házban lévő és sokszor igen jó óvóhelyet is.­­ Ezeket az embereket elzárásra ítél­ték, mert a légiriadó alkalmával a közönségnek az a része, amely az illetők közelében lakik, nem tu­dott védelmet találni, mert az óvó­helyre nem lehetett bemenni. Így az óvóhelyet zárva tartók a hon­védelem érdekei ellen vétenek. Kaposváron is sok panaszt hal­lottunk hasonló könnyelműség mi­att. Sokan elmennek hazulról és bezárják az óvóhelyhez vezető aj­tókat. Felhívjuk az érintett lakók, illetve háztulajdonosok figyelmét arra, hogy az óvóhelyet nem sza­bad elzárni. Légitámadás érhet bennünket és minden óvóhelyen be kell, hogy engedjék az arra járókat, amíg ezt az óvóhely be­fogadó képessége megengedi. A ház, a lakás a miénk, de az óvó­hely ma a nemzeti közösség védő­helye. Erre vigyázzon mindenki. — Történelmi idők sodrában, a zajló események közepette, nél­külözhetetlen, megbízható jóbarát az Új-Somogy! Fizessen elő ön is! uj­so Moai A megyéspüspök hétfőn Somogysárdon bérmált Dr Minds­zen­ty József vesz­prémi megyéspüspök hétfőn So­­mogysárdon osztotta ki a bérmá­lás szentségét híveinek. A megyés­­püspököt dr S­á­r­k­ö­z­y Béla ka­posvári főszolgabíró társaságában saárdi Somssich Miklós föld­­birtokos és kegyúr fogadta, akinek a megyésfőpásztor somogysárdi tartózkodása során vendége is volt. A somogysárdi bérmálással a megyéspüspök programja a kapos­vári járásban befejeződött. Dr Mindszenty József püspök a pécsi megyéspüspök meglátoga­tására Pécsre utazott. Kaposváron csak lakásigazolvánnyal vehetők igénybe lakások Dr Kaposvári­ György polgár­mester az Új-Somogy tegnapi szá­mában nyilatkozott arról, hogy Ka­posvár városban csak olyan mene­kültek nyernek elhelyezést, akik itt teljesítenek majd szolgálatot. A polgármesternek több olyan esetet hoztak tudomására, hogy egyesek igazolványokat, illetve la­­kásigénybevételi kiutalást mutattak fel és elfoglaltak lakást. A polgár­­mester ismételten felhívja a város közönségének figyelmét arra, hogy Kaposvár megyei városban csak olyanoknak adjanak át lakásrészt, akik a városi lakáshivatal által ki­állított lakásutalványt fel tudják mutatni. A polgármesteri felhívást annál is inkább tartsa be mindenki, mert fia lakásigénybe vételi utalványt ad­nak majd ki a lakásra és abban a lakásban már lakik valaki, ak­kor azt is beköltöztetik, akinek a városi lakáshivatal kiállította a la­­kásutalványt. A menekültek támogatására segítő­ szolgálatot szerveznek a leventák .A Levente Hírközpont jelenti: Sorsdöntő időkben a leventeifjú­ság kötelessége, hogy jó példával járjon elő a köznyugalom megőrzé­sében. A leventeintézmény a nem­zetőrség magja, ezért a leventék kötelessége a közbiztonságot szol­gálni és a bajbajutottak, segítség­re szorulók támogatására sietni. Ilyen értelemben adott ki rendele­tet vitéz Béldy Alajos vezérezre­des, az ifjúság honvédelmi nevelé­sének országos vezetője. A rendelet a menekültek támoga­tására megszervezi a leventeifjú­ság segítőszolgálatát. Segítsünk minden erőnkkel, ahol erre csak alkalom kínálkozik — ezt a jelszót tűzi a leventeifjúság elé s egyben megadja a segítőszolgálat megszervezésének irányelveit. Minden leventecsapat felkészül a következőkre: 1. Szükségszerű levente étkezte­­tő-állomások felállítása, 2. Szükségszerű nyugvó-szállás biztosítása, 3. Irányító-szolgálat megszerve­zése és ellátása. Bárhonnét érkezik egy-egy hely­ségbe levente, a csapatban, vagy az egyesületben otthont kell találnia, mert a levente a zászlót és bajtár­­sát sohasem hagyja cserben«. A leventék segítőszolgálatát min­dig a helyi hatóságok irányításával szervezik meg, de a leventék figyel­me mindenre kiterjed, ahol segít­ségre van szükség és a leventeifjú­ság leleményesen­ kezdeményező erővel siet a menekültek támogatá­sára. Vitéz Béldy Alajos vezérezredes rendeletét most küldik szét az or­szág minden részébe. A nehéz pos­taviszonyokra való tekintettel a saj­tó útján is felhívják a helyi levente­parancsnokok figyelmét arra, hogy az írásbeli rendelet bevárása nélkül azonnal álljanak munkába. Ugyanekkor dr Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetője is felhívást intéz a leventeleányokhoz, hogy országszerte kapcsolódjanak be a segítő munkába, fogadják be a menekülteket, gondoskodjanak a gyermekekről, szervezzék meg a vasúti segítőszolgálatot és adakozza­nak, hogy adhassunk a szűkölkö­­dőknek. Magasszintű­ előadások töltötték ki a kaposvári pedagógiai szeminárium gazdag munkarendjét Megemlékeztünk arról, hogy dr Bocsánczy Lukács tanügyi taná­csos, Somogy vármegye vezető kft. tanfelügyelője, a nehéz idők ellené­re, ez idén is megrendezi az évek hosszú során oly jól neveit peda­gógiai szemináriumot. A szeminárium első előadása a kaposvári tanítók részvételével hét­főn folyt le, a kaposvári járási ta­ Cserépkályhák nagy választékban kaphatók VÖRÖS JÓZSEF kdlyhdtrMiUrnil, ERZSÉBET-ül 12 SZÁM. 1944. október 11. nítók számára pedig ma tartották meg a pedagógiai szemináriumot­ a református gyülekezeti ház nagy­termében, ahol istentisztelet után mintegy 50—60 tanító és tanítónő sereglett egybe, hogy részesei le­hessenek azoknak a magasszintű előadásoknak, melyek hivatásuk gyakorlásában adnak útbaigazító tájékoztatást. Mindkét pedagógiai szemináriu­mot a Hiszekegy hangjai nyitották meg, majd dr Bocsánczy Lukács kir. tanfelügyelő, tanügyi tanácsos mondott magasszintű, hazafias tartalmú beszédet, mellyel az elő­adásokat megnyitotta. A kir. tanfelügyelő megnyitójá­ban rámutatott arra, hogy kétség és remény, aggodalom és bizako­dás között vergődik ma minden magyar szív. A megpróbáltatások és lemondások napjai nehezednek minden magyar lélekre, mert érez­zük, tudjuk, hogy hős honvéd ka­tonáink és a német véderő sere­geitől függ a kereszténység, édes hazánk és mindannyiunk sorsa. Szűnjön meg közöttünk min­den torzsalkodás, forrjunk össze igaz magyar testvérekké, mert ha számbelileg kevesebben is vagyunk ellenségeinknél, az önzetlen haza­szeretetből fakadó egyet-akarás csodákat is művelhet, — mondotta még a kir. tanfelügyelő, aki be­széde további folyamán a peda­gógiai szemináriumok fontosságára és jelentőségére mutatott rá. A megnyitó után elméleti elő­adás következett a fogalmazás kö­réből, melyet Kengyel Zita to­­ponári állami tanítónő tartot, aki negyedik osztályú növendékeivel mintaelőadáson mutatta be, amit előzőleg elméletileg ismertetett. Nevelés a magyar nemzeti élet szolgálatában címen Rédey Gyu­la iskolaigazgató, körzeti iskola­felügyelő tartott igen értékes elő­adást. A mindvégig érdekfeszítő elő­adás után számos felszólalás hang­zott el, melyek több oldalukig és alaposan világították meg a kér­dést. Ez után »Szemléletgyűjtés a felső tagozat tanulóival« címen tar­tott igen tanulságos előadást S­i­­poc Imre zselickisfaludi rk. igaz­gató-tanító és Me­lieh Andor ke­rületi iskolafelügyelő. Mindkettőjük előadását élénk és tanulságos vita követte. A gazdag anyagú pedagógiai sze­mináriumot Bocsánczy Lukács dr kir. tanfelügyelő zárószavai, majd a Himnusz hangjai rekesztették le. Kik mozoghatnak szabadon riadó alatt A Budapesti Közlöny október 1-i száma a következő fontos rendele­teket közli: Légiriadó tartama alatt szabadon mozoghatnak és a hatósági légol­talmi szervek vagy a karhatalom által lezárt területre beléphetnek a Légoltalmi Liga, önvédelmi fő­körzet­­is alkörzetvezetők, az ön­védelmi háztömbcsoportvezetők és háztömbparancsnokok. Utóbbiakat a község légoltalmi parancsnoka igazolvánnyal látja el. Ez az igazol­vány azonban csak a megnevezett város, község területén érvényes. Az igazolvány-űrlapok beszerzésé­ről a légoltalmi ligacsoportok, il­letőleg a községi légoltalmi pa­rancsnok az érdekeltek terhére köteles gondoskodni.

Next