Új Szárnyak, 1990 (1-9. szám)

1990-10-01 / 7. szám

10 JELENTŐS ÁLLOMÁSOK Magyar légiközlekedés és munkarepülés Nehéz kezdetek 1912-ben, három ével azután, hogy Blériot átrepülte a La Manche-csatornát, a kezdetleges repülőszerkezetek még csak 70- 80 kilométert voltak képesek megtenni óránként, alacsonyan, egy-egy vállalkozó kedvű utast szállítva. A világsajtóban ezért óriási meglepetést keltett két, csaknem egyidejű híradás. Az egyik arról szólt, hogy Igor Si­­korszki orosz mérnök óriási utas­repülőgéppel kísérletezik, a má­sik két magyar mérnök, Zsélyi Aladár és Melczer Tibor 34 utast szállító, 500 LE-s Aerobuszának terveiről. Sajnos a Zsélyi - Melczer gépből anyagi okok miatt nem lett semmi, míg Si­­korszki gépe 1914-ben 15 személ­lyel 300 méterre emelkedett. Az első világháború rohamos fejlő­dést hozott a repülőiparban, de elsősorban a repülőgépek kato­nai célú alkalmazhatósága érde­kében. A Breszt-Litovszki fegyverszü­net, amely Ukrajnát kiszolgáltat­ta a központi hatalmaknak, arra késztette az Osztrák-Magyar Monarchiát, hogy gyors összeköttetést teremtsen Ukraj­na és Bécs között. 1918. március 20-án levegőbe emelkedett a Mo­narchia első légipostajárata, amely - ha az időjárás megen­gedte - naponta közlekedett. 1918. július 4-én beindult a Buda­­pest-Mátyásföld - Bécs - Bu­da­­­pest-Mátyásföld postajárat, a gé­pek szintén naponta közleked­tek. 1920. február 11-én megala­kult az első magyar légiforgalmi vállalat, a MAEFORT (Magyar Aeroforgalmi Rt.). 1920 áprilisá­ban elindult a postagép Buda­pestről Újvidékre, de miután szerb csapatok szállták meg Újvi­déket, a járat megszűnt. 1920. május 12-én Budapest és Szom­bathely, valamint Budapest és Szeged között indult postajárat. Az 1920. június 4-én Francia­­országban, a versailles-i Kis-Tri­­anon palotában aláírt békeszer­ződés keményen elbánt Magyar­­országgal. A békediktátum értel­mében minden légipostajáratot meg kellett szüntetnünk, repülő­iparunkkal együtt. Minden repü­lőgépünket szétverték, ronccsá zúzták. 1921. január 23-én a magyar ál­lam szerződést kötött a Franco- Roumain légiforgalmi társaság­gal. A Párizs - Strassburg - Prá­ga - Bécs - Budapest - Belgrád - Bukarest - Konstantinápoly út­vonalon létrejött a légiközleke­dés. Ez a társaság - részben ma­gyar pilótákkal­­ jól szervezet­ten 1925-ig járatta repülőgépeit. Az első „korszerű” légiforgalmi vállalat 1922. november 19-én megala­kult a Magyar Légiforgalmi Rt., a MALERT. Első repülőgéptí­pusa az öt utasüléses Fokker XIII. volt. A vállalat előbb Bécs-Bu­dapest - Belgrád útvonalra ka­pott engedélyt, majd a későbbi években más európai városokba is bővíthette az útvonalhálózatát. 1922. december 22-én még egy légiközlekedési vállalat alakult, AEROEXPRESS RT. néven.

Next