Uj Szó, 1945. október-december (1. évfolyam, 118-189. szám)
1945-10-02 / 118. szám
RA 4 ^ jEJSIGÖ 1. ÉVFOLYAM 118. SZÁM 1945. OKTÓBER 2. KEDD ATÖRÖS HA TARTALOMi A MUNKÁSPÁRTOK NAGYGYŰLÉSE A MUNKA DIADALA A NÉMET VANDALIZMUS FELETT A SZOVJET SZAKSZERVEZETEK MŰVÉSZETI ÖNTEVÉKENYSÉGE KOSSA ISTVÁN MOSZKVAI SAJTÓFOGADÁSA SVÉDORSZÁG FELAJÁNLOTTA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAK FELVÉTELÉT MAGYARSZÁGNAK LAKOSSÁG SZÁMÁRA A „Nyugtat! blokk“-ról A „PraVdés a „Vörös Csata szemléiből A »Nouvelles du matin« c. francia Ojsáffban olvastuk: «Két óriási blokkal állunk szemben: az amerikai és az orosz blokkal. Egyedül Amerika, már magában véve a világ legnagyobb ipari nagyhatalma .. .” Ez a francia újság nyíltan kijelenti, hogy a nyugati blokknak a Szovjetunió ellen kell irányulnia és rámutat arra, hogy az erőviszonyok is radikálisan megváltoznak, ha figyelembe vesszük a nyugati blokk megalakulását, amely magában foglalja Franciaországot, Angliát, Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és a Skandináv államokat. A francia, angol és holland gyarmati birodalommal együtt egy 651—7,6 millió embert magába foglaló blokk alakul ki, amely óriási tengeri erőkkel, hatalmas természetes erőforrásokkal rendelkezne a fenti államok közötti gazdasági szolidaritás esetében«. Ennek a nagyon is konkrét érvelésnek a fényében nevetségesen hangzik Leon Blumnak az a minden alapot és bizonyítékot nélkülöző kijelentése, hogy a tervbe vett »blokk« vagy »komplexum«, vagy »koncentráció«, vagy »család« (»blokk« — ez a kifejezés Leon Blumnak nem tetszik) élének nem szabad a Szovjetunió ellen irányulnia. Minél hevesebbé válik a vita a »nyugati blokk« kérdésében, annál tisztábban látszik, hogy egy ilyesféle »blokk« nem szolgálhatja a béke ügyét. A hitleri Németország elleni nagy felszabadító háború idején nem volt szükség kiegészítő blokkokra vagy »koncentrációkra«. Teljesen elegendő volt a hatalmas erejű németellenes koalíció, amely az összes szabadságszerető népeket egyesítette. A hitlerellenes koalíció nemcsak a harcos együttműködés alapja volt háború idején, hanem a nagyhatalmak és a az összes szabadságszerető népek háborúutáni együttműködésének alapja is lett. A tervezett «nyugati blokk« éles ellentétben van az Egyesült Nemzetek szervezetének alapelveivel. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya megköveteli az összes szabadságszerető népek és elsősorban a nagyhatalmak együttműködését; megköveteli a szabadságszerető népek erejének egyesítését a béke megszervezése és megszilárdítása érdekében, de semmi esetre sem irányozza elő a világ felosztását egymással versengő »blokkokra« és »komplexumokra«. A »nyugati blokk« hívei igyekeznek azt úgy beállítani mint egy területi egyezményt és összehasonlítják azokkal az egyezményekkel, amelyeket a Szovjetunió kötött egyes államokkal. Ez nagyon szegény és egyáltalán nem meggyőző érvelés. A Szovjetunió által megkötött összes egyezmények egy teljesen meghatározott célt követnek: elhárítani a német vagy Japán agresszió megismétlődésének lehetőségét. A »nyugati blokk« hívei nem ezt a feladatot állították maguk elé. Nem a demokratikus erők egyesítésére, hanem azok szakadására törekszenek, Európát két táborra igyekeznek osztani. Egészen magától értődik, hogy a »nyugati blokk« nem erősíti, hanem gyöngíti a népek közötti együttműködést. A francia sajtó egyes lapjai mindenáron igyekeznek bennünket meggyőzni arról, hogy a »nyugati blokk« megalakításának eszméje összeegyeztethető Franciaországnak a francia-szovjet egyezményből fakadó kötelezettségeivel. Mi még egyszer kijelentjük, hogy a »nyugati blokk« céljainak semmi közük sincs francia-szovjet egyezmény alapját képező a eszmékhez és a szövetséges nagyhatalmak határozataiban lefektetett nemzetközi együttműködés programjához. A »nyugati blokk« tervében különböző reakciós lesöpörtek koncentrálják erejüket, hogy I megbontsák a nagyhatalmak egységét. Nagyon jellemző, hogy a párizsi tőzsde arra az interjúra, amelyet le Gaulle a »Times« párizsi levelezőjének adott, az összes értékek jegyzésének emelkedésével reagált. A francia kartelek és trösztök lapja a »Semaine économique et financiére« már megkezdte a »nyugati blokk« országainak »gazdasági terjeszkedése« perspektíváit rajzolgatni úgy Európában mint a gyarmati országokban. Az, hogy De Gaulle kormánya kereskedelmi szerződést kötött Spanyolország Franco-kormányával. — a hitleri Németország veresége után a német imperializmus e legfontosabb katonai-gazdasági bázisával — ez egyik legvilágosabb példája annak, hogy a francia külpolitika irányára mind nagyobb befolyást gyakorolnak a demokrácia ügyével ellenséges erők. A haladó francia szemben sajtó igen helyesen úgy értékeli a francia-spanyol szerződést, mint egy lépést a »nyugati blokk« előkészítése felé. Több francia újság elítéli a francia kormányt azért, mert a Berlini Spanyolország kérdésében konferenciának hozott ismert határozata szellemével ellentétesen cselekedett. Politikai szempontból Franciaországnak a Franco-Spanyolországgal kötött szerződése kétségkívül nagy csapás mind a francia, mind a spanyol demokrácia igazi érdekeire. Ennek a szerződésnek a megvilágításában új értelmet kap De Gaullenak az követelése, hogy a Rajnavidéket szakítanák el Németországtól. * A most befejeződött világháborúban az agresszív államok felett aratott győzelem megszilárdítása, a tartós és igazságos béke megszervezése nagy erőfeszítéseket követel az összes szabadságszerető népektől, valamint a legnagyobb fokú jóakaratot és a kölcsönös megértésre való törekvést. Éppen ezért roppant különös és furcsa, hogy egyes emberek akik a béke buzgó híveinek nevezik magukat, minden erejüket latba vetik, hogy újabb nehézségeket támasszanak úgy a nagyhatalmak, mint a kis államok együttműködésének útjába. A magyar miniszterelnök távirata Sztálinnak Dalnoki Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke Sztálin generalisszimuszhoz a magyar rövidhullámú rádióállomás újramegnyitása alkalmából a következő táviratot intézte: Generalisszimusz Úr! A magyar rövidhullámú rádióadó állomást a fasiszta ellenség vandál pusztítása hosszú időre hallgatásra kényszerítette. Most, amikor ez állomás újból megkezdi működését, hogy a demokratikus Magyarország életerejét hirdesse szerte a világon, örömmel használom fel az alkalmat, hogy Generalisszimusz Urat az éter hullámain át üdvözöljem és hálatelt szívvel mondjak ez úton is köszönetet Generalisszimusz Úrnak, a dicsőséges Vörös Hadseregnek és az egész szovjet népnek, hogy lehetővé tette, hogy Magyarország a demokratikus országok sorába léphessen és a jövőben a szabadság és demokrácia eszméinek lehessen mindenkori hirdetője. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének távirata Kalininnak Dr. Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének Kalinin elnökhöz intézett távirata ezeket mondja: Elnök Úr! A magyar rövidhullámú rádióállomás hosszú kényszerszünet után, amelyet a fasiszta ellenség lelketlen pusztítása okozott, újra megkezdte működését. Engedje meg, Elnök Úr, hogy ez alkalomból a Magyar Nemzetgyűlés nevében a legmelegebben üdvözölhessem önt és kérjem, hogy a demokratikus fejlődés útjára lépett Magyarország baráti érzéseit és megbecsülését tolmácsolni szíveskedjék a vitéz Vörös Hadsereg és az egész hőslelkű szovjet népnek. Gyön^gyösi távirata Molotovnak Gyöngyösi Jánosnak, az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminiszterének Molotov szovjet külügyi népbiztoshoz intézett üdvözlőirata így hangzik: Külügyi Népbiztos Úr! Amidőn a hosszú hallgatásra kényszerített magyar dióadóállomás újból rövidhullámú rámegkezdi működését, a legnagyobb örömömre szolgál, hogy Népbiztos Urat ezúton is üdvözölhetem és a demokratikus Magyarország háláját és nagyrabecsülését tolmácsolhatom lgy Önnek, mint az egész szabadságszerető szovjet népnek. A szovjet parancsnokság átadta a magyar hatóságoknak a kispesti Hofherr-gyárat állt, most ismét átadták a magyar hatóságoknak. Az iparügyi minisztérium megbízásából Salamon-Rátz Tamás vette át ünnepélyes keretek között. A gyár vezérigazgatójának köszönőszavai után az orosz parancsnokság nevében Kolomiec őrnagy méltatta a munkásság jelentős teljesítményét. Salamon-Rátz államtitkár hangsúlyozta, hogy a gyárral a jóvátétel és a béketermelés szempontjából egyik legfontosabb üzem került vissza, s ez nagyban hozzá fog járulni a magyar mezőgazdaságnak gépekkel való ellátásához. A kispesti Hofherr-Schrautz Gépgyárat, amely mindeddig a fegyverszüneti szerződés értelmében a szovjet parancsnokság irányítása alatt 'A ti^mkámbirtok nagygyűlése a Hősök terén A TASS a budapesti munkásegység-gyűlésről A Szovjet Távirati Ügynökség már szeptember 30-án éjjel részletes rádióriportot közölt a két munkáspárt budapesti gyűléséről. »A gyűlés nagy ünnepséggé vált, amelyen a főváros többszázezer lakosa vett részt” — mondja a TASS.