Uj Szó, 1946. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-01 / 27. szám
■f-i ■ ^S>";>-!f.í: ;■-■sr'-'vciTfc.:, <946 lebrnftr I, péntek Uj Szó8 LATOGATOBA\ JAKOVLEVNÉL a szovjet nép egyik képviselőjelöltjénél ’ Nem mindenki találja meg az életben azonnal igazi hivatását, Alexander Szergejevics Jakovlev már gyermekkorában tudta, hogy ő csak a gépek és motorok csodás birodalmában érzi jól magát és neki ebbe a birodalomba kell belépnie. Különösen a repülés vonzotta. Az iskolában bemutatott esetlen repülőgépminta irányt mutatott egész életére. Valósággal szerelmes lett a repülőgépbe. Gyüjtőpersellyel házrólházra járt adományokért a repülésügy fejlesztése javára, jegyeket árusított a repülőversenyeken, ott tettvett a repülőtéren, s mindezt csak azért, hogy bálványa, a repülőgép közelében lehessen. Szenvedélyes akarat és makacs törekvés nélkül lehetetlen elérni nagy célokat. Jakovlev már korán megértette ezt az igazságot. Tudta, mi az életcélja. Tudta azt is, hogy csak makacs kitartással érheti el. Mérnöki pályára lépett s mint fiatal mérnök magával vitte az életbe azt a becses erényt, amelyet az ifjúsági szövetség ort tagjaiba: a haza és a bolsevik párt iránti határtalan odaadás erényét. S aki Jakovlev életútját ismeri, tudja, mennyire hű maradt a hazához és a párthoz a sztálini ötéves tervek, vagy a Honvédő Háború kemény évei alatt. Egyesítette magában a szovjet mérnök minden kiváló tulajdonságát: a kemény akaratot, a munkaszeretetet, az összetartozási érzést és az olthatatlan munkalelkesedést. Jakovlevnek szüksége is volt ezekre a jó tulajdonságokra. Az ötéves tervek megvalósítása során bizonyos emberek részéről nem találkozott kellő megértéssel. Ekkor azonban mellé állt az ifjúsági szövetség, mellé állt a kommunista párt lapja, a Pravda. Ebben az időben fogadta Sztálin Cskalovot, a szovjet repülésügy megalapozóját és Cskalov Jakovlevre is felhívta a Szovjetunió nagy vezérének figyelmét. A tusinoi repülőtéren érte Jakovlevet élete első nagy megtiszteltetése. Sztálin meglátogatta műhelyét, megtekintette repülőgépét, s bátorította őt a további munkára. Jakovlev Sztálin minden szavát emlékezetébe véste, s nem győzött a látogatásról repülőtársainak eleget beszélni. — Most már nincs semmi baj -mondta. — ,3 most már csak dolgozni kell, egyre dolgozni. Ennek az első találkozásnak Sztálinnál, óriási jelentősége volt a fiatal repülőtér vezére. Sztálin felhívta figyelmét a szovjet repülés égető szükségleteire, útbaigazításokat adott, termékeny gondolatokat vetett fel. Jakovlev a találkozás után olyan lendülettel látott ezek a gondolatok munkához, hogy mihamar testet öltöttek. * önkénytelenüll vetődtek fel Sesuifnak sezek a gondolatok, amint Alexander Szergejevics Jakovlev vezérőrnagynak, a Szocialista Munka Hősének épitőirodája felé tartottunk. Korábban ezen a helyen faépítmények sorakoztak s a teret gyep verte fel. A műhely kezdetleges volt. Senki sem sejtette, hogy egy nap hatalmas épületek emelkednek majd itt, aszfaltozott utakon trolleybuszok hordják össze a munkások seregét és a levegőt sok kilométer körzetben hatalmas repülőgépmotorok zúgása tölti be Gondozott gyáridvaron át nem túl magas, gyönyörű épületbe vezettek minket, amely olyan volt, akár egy moszkvakörnyéki szanatórium. Csak a motorok jellegzetes zümmögése és a munkapadok kattogása figyelmeztettek arra, hogy itt lázas munka folyik. A gyár megnyerő külseje mindig az igazgatót dicséri. Ha nem ismertük volna Jakovlevet, az itt uralkodó rend és tisztaság láttára csak kedvező véleményt alkottunk volna felőle. Az egyik óriási teremben márványmezőn vörösszárnyas repülőgépet veszünk észre. Ez Jakovlev tömeggyártásra elfogadott első repülőgépmintája. Sokat tudna beszélni ez a gép alkotójának álmatlan éjszakáiról, végnélküli próbarepüléseiről, örökös kísérletezéseiről. Sztá. Un is megtekintette ezt a gépet a Központi Repülő Klub erkélyéről. Innen nyílik a fogadóterem, amely már telve van híres repülőkkel, mérnökökkel, gyárigazgatókkal, írókkal, sajtótudósítókkal és más látogatókkal. Maga a tervezőiroda a második emeleten van elhelyezve. Hatalmas terem, amelynek minden kis zuga egyenletes megvilágítást kap. A tervezői asztalokat fakorlát választja el a terem többi részétől. A munka a látogatások idején sem szünetel. Egész sereg mérnök és tervező hajol az asztalok fölA Jakovlev dolgozószobája egyszerű és kényelmes. Baloldalán tölgyfa könyvszekrény. A szoba nagy részt hatalmas íróasztal foglalja el, amelyen kis repülőgépmintát látunk. Jobbról vörösmárvány kályha. A falon díszes Sztálin-arckép. És Itt is, mint az egész épületen vagy az egész gyártelepen példás rend és tisztaság. — Rend és gondos szervezés nélkül elképzelhetetlen a sikeres munka — Jegyzi meg Jakovlev, amikor ezt szóba hozzuk. — A mérnököket és a munkásokat kedvező munkakörülmények közé kell helyezni. Csak így várhatunk tőlük jó munkateljesítményt. Ezzel már benne is van a beszélgetéskben. — A jelenlegi repülőipar a népgm^d», Ság legkülönbözőbb ágain épül fel A tervezőnek meg építsek művet, koSibb ismeretekkel rendelkező embernek kell lennie. Enélkül nem tudja a különböző iparágakat a repülésügy fejlesztése érdekében mozgósítani Ha pl. különös finomságra fémre van szükségünk, nekünk kell meghatároznnunk a miinőséget és nekünk kell ügyelnünk arra, hogy az üzemek ilyen minőségi fémet szállítsanak. Ebből a célból külön kísérleti műhelyeink és üzemeink vannak, amelyekben fémekkel, üveggel és egész sor mindenfajta anyaggal kísérletezünk. Jakovlev rendkívül világosan besail- kifejezései pontosak. Megtudjuk, hogy a Honvédő Háború ideján ő volt a híres Jjakovlev—1t, »Jakovlev—^2«, »Jakovlev —3t és »Jakovlev—91 jelzésű csatarepülők megrteremtője, amelyek olyan nagy mértékben ját'tak hozzá a fasiszta légierő megtöréséhez. líti A háborúról beszélve, Jakovlev megeria szovjet mérnökök megfeszített munkáját, a fronttal tartott szoros kapcsolatokat. Csak ez a szoros kapcsolat tette lehetővé, hogy a szovjet mérnökök a harcoló hadsereg minden szükségletét gyorsan kielégítsék s egyre hatásosabb gépeket hozzanak létre-különös szeretettel emlékezik meg Sztálinról. A német előretörés legveszélyesebb napjaiban Sztálin fogadta őt. Amikor a vezér nyugodt hangját, szabatos útmutatásait hallotta és meleg kézszorítását érezte, boldogan, megnövekedett munkakedvvel hagyta el az ország vezérének dolgozószobáját. A háború győzelmes befejezése után Jakovlev a békés repülőforgalom szolgálatába állította tudását. Megteremtette a »■Takovlev—10c és ».Iakovlev—12c jelzésű kényelmes utasszállító repülőgépet. Különös feltűnést keltett a ».Iakovlev—8c jelzésű gyönyörű, hatszemélyes gépe. Emellett sokat foglalkozik az iskolarepüléssel s ennek céljaira modernizálja az UT—2c jelzésű eddig is jól bevált iskolagépet. Jakovlev íróasztalán számtalan levél fekszik a Tudományos Akadémiától, melynek levelező tagja- Elinduló költők verseiket küldik meg neki. Filmgyárak tanácsért fordulnak hozzá. Pionírklubok legújabb játékrepülő mintájukkal kedveskednek. Iskolák az iránt érdeklődnek, hogy mikor folytatja már .Elbeszélések az életemből” című ismert könyvét-Jakovlev ereklyeként őrzi azokat a fényképeket, amelyeket Sztálinról az ő gépei mellett vettek fel. — Nincs nagyobb boldogság, mint Sztálin vezetése alatt dolgozni — mondja nem egyszer. — Ö bízik bennünk. És mi nemcsak napról napra, de óráról órára is ki akarjuk érdemelni ezt a bizalmit Közben Jakovlev egyre fogadja sürgős látogatóit. Mérnökök, rajzolók, repülők, művezetők jönnek. Egyre cseng a telefon. Sokan szerencsét Szovjetunió Legbfelsőbb kívánnak neki a Tanácsának választásaira való jelölése alkalmából. Jirkovlev boldogan mosolyog. — Nagyon ma hat az a bizalom, — vallotta be nekünk távozáskor — amellyel a Cskatovról elnevezett novosziblinszi gyár munkásai, mérnökei és alkalmazottai kitüntettek, amikor jelöltjükként állítottak fel. Minden erőmmel azon leszek, hogy ne csalódjanak bennem. Már esteledik. Hazafelé egész úton arrról beszélgetünk, milyen kiváló embereket jelöl a nép a maga legmagasabb államszervébe. Mert senki sem kételkedhetik abban, hogy Alexander Szergejevics Jakovlev az államügyeket is olyan lelkiismeretesen fogja kezelni, mint a szovjet repülés ügyét. E. Rjabkovic Alexander Jakovlev, repülőgépkonstruktőr, a szocialista munka hőse Hadifogoly-hozzátartozók üzenetei Németh Istvánnak (1923, Pohl Zsófia) édesanyja; Geszti Jánosnak (1922, Varéra Eszter) nevelsanyja. Öcekösök; Penyaska Györffynek (1911, Kubik Judit) felesége, kislánya; Bikszegi Istvánnừ. (1922, Dobos Zsuzsánna) senLel ée testvérei; Somssich Zsigmond gr.-nak (1914, Szftgyény-Marich Mária): jól vagyunk, hirt várunk, Laci; Selmeczi Mikidészd8>-nak (1912): Jól vagyunk, hirt várunk, Laci; Vide Istvánnak (1923, Wirth Erzsébet) édesanyja; Kossányi Attilának (1922, Jeszenszky Margit) édesanyja ; Egri tíva; Pálfalvi Gyulának (1983, Sponer Mária) Dorogi Anna; Dorogi Nándornak (1917, Paul Mária) Dorogi Anna; Pelyva Jánosnak (1921, Rostás Lídia) édesanyja és tesitvérei; Katik Pálnak (1980, Hlebik Erzsébet) hozzátartozói; Bra ndl Alfrádnak (1915, Kkpece Anna) felesége gyermekei; Kovács Jenő zls.-nak (192<, Kovács Vera) üzenetet küld és sürgős érteeitést adr menyasszonya, Tusi; Beisner Gábor Györgynek (1922, Beisner Margit) Beisner Ostokárné; Beiener Elemérnek (Seidner Emma) Beisner Deckárné; Ágotai Edének (1911, Jakubek Rozália) Ágotaiak, Vidáék; Fésűs Sándornak (1915, Pető Ágnes) felesége és szülei; Belényesi Vincénk (1922, Pető Piroska) szülei és testvérei; Bánfi Lajosnak (1918, Gajdó Eszter) édesanyja; Tokai Gyulának (1921, Pásztor Erzsébet) szülei és testvérei; Tóth Imrének (1922, Tárnok Marck) édesanyja; Csenger Zalán Lajosnak (19M) Géza; Braun Ádámnak (1907, Stump Teréz) Kató* Évike; Heinrik Ferencnek (1907, Hofman Te* réz) Rózsika; Dianas Árminnak (1918, Getter Ro* gina) Karola; Tál Jánosnak (1913, Szücs Irén) hozzátartozói; Bien Sándornak (19(0, Mihály Mária) felesége;