Uj Szó, 1946. szeptember (2. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-21 / 213. szám

1946 szeptember 21, szombat Gyermek köztársaság A férfi reakciós világ­ban az elha­gyott gyermek — kevés kivétellel — olyan sorsra volt szánva, hogy azt nem lehetett emberi életnek nevezni. Kezdte a zsúfo­lt menhelyen, ahol a nevelés alatt a verést érrtették, foly­tatta nevelőszülőkkel, akik nem lát­tak a szerencsétlenben mást, mint olcsó munkaerőt, — bátran hozzá­tehetjük hogy kivétel alig­­ aikadt — befejezte Aszódon a javítóintézet­ben, ahol azután végkép elrontották az odakerülőket. Ma a demokrácia szociálpolitikája sokkal súlyosabb körülmények kö­­­zött létesít olyan intézeteket, melyek nemcsak otthonul szolgálnak az árva gyermekeknek, hanem egyben érde­kes kísérlet a modern g­yermekneve­­lési módszerek alkalmazására. A hajdúhadházi gyermekváros öt­száz elhagy ott­hont. Az újfajta gyermeknek ad­ott­városka megalapí­tásánál nagy segítségére volt a ma­gyar államnak a Vörös Hadsereg. Először azzal segítettek, hogy a bir­tokot teljes rendben, helyreállítva átadták a hatóságoknak, másodszor a kétezer holdon felüli területet, me­­­lyet a gyermekek szerszám, iga hiá­nyában megművelni nem tudtak, fel­szántották, bevetették, termését be­­hordták, egyszóval minden munkát elvégeztek, hogy így elősegítsék a gyermekváros tartós életét. A múlt rendszer megakadályozta, hogy szegény szülők bármilyen te­hetséges gyermekei fejlődhessenek, egyszerűen kiadták őket munkára, to­vábbi sorsiakkal, szellemi képessé­geikkel, egyéb rátermettségükkel nem törődtek. Ma a gyermekváros­ban egyelőre egy nyolcosztályos elemi működik, de a közeljövőben gimnáziumot, gazdasági, erdészeti iskolát, ipari üzemet is létesítenek. Minden gyermek szabadon választ­hat: milyen pályára akar lépni. S így, aki 18 éves korában elhagyja az intézetet, kész emberként lép ki az életbe. A városka lakói kis élnek, egy-egy szociális családokba­n gondozónő felügyelete mellett, akik az anyát helyettesítik- A városban önkor­mányzat­­ van. A gyermekek maguk ítélkeznek is egymás fölött. Sokszor szigorúbbak, mint a felnőttek és gyakran a tanítóknak kell mérsé­kelni a kiszabott büntetéseket. Meg­történt, hogy­­ valaki megszökött azért, hogy le jobb h­arályát is elhoz­­­­hassa magáva. Nyílt, bátor maga­tartásuk azt mutatja, hogy itt nem megfélemlítéssel nevelnek. Van a városnak egy élcsapata, melyhez a legszorgalmasabb, legtehetségesebb fiúk és lányok tartoznak, s ezek, mint egy kis tanács beszélik meg a felnőttekkel problémáikat így él a magyar demokráciában e­gy kis gyermekköztársaság, amely kitermeli magából a jövő haladó­­szellemű harcoselit S. J. XJj Szó A zág­rábi h­erceg­ ér­sek tíz nap m­ú­lva bíróKság elé kerül Belgrádból jelentik, hogy dr. S­t­e­p­a­n­a o zágrábi hercegérsek — kinek letar­­tóztatási hírét tegnap közöltü­k — tíz nap múlva bíróság elé kerül. Nép- és államellenes bűncselekményekért vonják felelősségre. Americal Hob­son Az Egyesült Államok képviselőháza hosszs vita után jóváhagyta az Angliá­nak nyújtandó kölcsönt. Truman elnök megerősítette az angol amerikai pénz­ügyi egyezményt és így a megállapodás életbe lépe­tt. Az Egyesült Államok ennek az egyez­ménynek alapján 1400 millió dollár ös­­­szegű kölcsönt nyújtanak a következő fel­tételek mellett: Anglia 50 esztendő alatt évente a kölcsön összegének 1,62 százalé­kát törleszti; mind a kamatfizetés, mind az alaptőke törlesztése 1951 december 31-én kezdődik meg. AH kényszerítette Angliát arra, hogy kölcsönért forduljon az USA-hoz. Anglia már a második világháború előtt is deficites költségvetéssel dolgo­­zott. A deficit körülbelül 40 millió font­­sterlingre rúgott. A második világháború alatt azonban még inkább megromlott Anglia pénzügyi helyzete. Egyre növekvő importja fede­­zésének érdekében kénytelen volt eladni értékpapírjainak tekintélyes részét , és kölcsönöket vett fel saját dominiumaitól. A háború után Anglia válaszúton állt: fenntartsa-e továbbra is a valutá­­ris korlátozásokat, csökkentse import­ját, alacsonyabb színvonalra szorítsa a lakosság fogyasztását, árucsereegyezmé­nyeket kössön-e más országokkal vagy pedig rendkívül nagy összegű kölcsönt vegyen-e fel, hogy helyrebillentse pas­­­szív fizetési mérlegét. Anglia munkáspárti kormánya a kölcsön felvételét választotta és a múlt évben sikerüllt megegyezésre jutnia a kölcsön összegének megállapí­tásában az Egyesült Államokkal. Az angol kormánynak a kölcsön kér­désében elfoglalt álláspontját a­­ wash­ingtoni kölcsöntárg­yalásokat foly­tató angol delegáció vezetője körvona­lazta. Rámutatott arra, hogy Angliát főleg az döntötte ilyen súlyos pénzügyi helyzetbe, hogy az Eg­yesült Államok háborúba való lépéséig az angolok háború alatt annyit költöttek, hogy ah­a­hoz képest az Egyesült Államoktól kért kölcsön jóformán ajándéknak számít. Az amerikaiak azonban nem értenek egyet ezzel az állásponttal. Az USA a kercsön folyósítása fejé­­­ben azt követelte Angliától, hogy változtassa meg addigi kereskedelmi és valutapolitikáját. Az angol-amerikai kölcsönegyezmény­­ről folyó vita során a konzervatívok ke­ményen kritizálták az alsóházban a kormány politikáját. Különösen éles szavakkal kelt ki ez ellen a pol­tika el­len lord Beawerbrock, a koalíciós kor­mány volt minisztere és számos újság tulajdonosa. Beawerbroock kijelentette, hogy az angoloknak nem szabad el­­fogadniuk ezt a kölcsönegyezményt. E helyett azt ajánlotta, hogy meg kell erősíteni a birodalmi blokkot. Az »Economist« című angol folyóirat cikk­írója szerint Angliának nem volt más választása, mint megkötni ezt az egyez­ményt. Ugyanakkor azonban a cikkíró elismerte, hogy Angliának a kölcsön fejében több olyan fegyverről le kellett mon­dani, mely eddig is nagyon jól be­vált a piacért folyó harcban. Nemcsak Angliában, hanem az Egye­sült Államokban is igen erősen és igen sokan ellenezték e pénzügyi egyezmény megkötését. Azok, akik felemelték sza­vukat a kölcsön ellen, rámutattak arra, hogy 1. az egyezmény nem kötelezi nyíltan Angliát arra, hogy teljesen lemondjon a preferenciás vámok rendszeréről; 2. Anglia még ilyen kedvező fizetési feltételek mellett sem bírja majd meg­fizetni adósságát és az USA gyakorlati­lag ajándékot ad Angliának s 3. a kölcsön fokozni fogja az amerikai inflációt. Pénzügyi szempontból az angolok két­ségtelenül eléggé kedvező feltételek mel­lett kapják a kölcsönt, de Angliának mégis nagy engedménye­ket kellett tenni kereskedelmi és valutáris politikája terén. Az en­gedmények következtében meggyön­gül a brit birodalom gazdasági blokkja. Anglia valutáris politikája a nemzetközi valutaalap ellenőrzése alá kerül. — A kölcsön — mondotta az angol de­legáció vezetője — csak a háborút­­ kö­vető első három év folyamán teszi lehe­­tőővé, hogy Anglia egyensúlyban tartsa fizetési egyenlegét. A legfontosabb probléma, melyet angol gazda­sági szak­értők úgy fogalmaztak meg, hogy »ex­portálni vag­y meghalni«, továbbra is megoldatlan marad. L. PEEY ­ ■HIRDETÉSEK AZ -BAN Az »UJ SZÓ«­ megnyitotta hasábjait azok előtt a cégek előtt, melyek te­vékenységükkel részt vesznek a ma­gyar gazdasági élet újjáépítésében. Azzal, hogy ezeknek a cégeknek ren­delkezésére bocsátjuk az »UJ SZO« nyilvánosságát, hozzá akarunk já­rulni ahhoz, hogy a magyar újjáépí­tést támogassák. Kívánatra a hirde­tést két nyelven (oroszul , magya­rul) is közöljük. A szöveg díjtalan lefordítását vállaljuk. HIRESTÉSEK KIADÓHIVATAL.U1MKBAIV ADHATÓK FEL Sárkunyhóból kényelmes lakóházba A Vörös Hadsereg három esztendő­vel ezelőtt szabadította meg a kalu­­gai terület utolsó körzeteit a német fasiszták megszállása alól. Mint a Szovjetunió átmenetileg megszállt területein mindenütt, a fasiszták itt is romhalmazt hagytak maguk után. Egyedül a szpasz-^emjanszki kör­zetben 58 községet perzseltek fel, amivel ötezer családot tettek hajlék­talanná-Azóta a kolhozhták a szovjet ál­lam támogatásával több mint 60 ezer házat állítottak helyre. A múlt év augusztusától kezdve 12 ezer család költözött át ideiglenes sárkunyhók­ból kényelmes l­akóházba. A volt frontharcosok családjairól különös szeretettel gondoskodnak. A szp.nfiz-demjanszki körzet kolhozis­­tái háromezer házat építettek a há­borúban elesett vörös harcosok özve­gyei és árvái számára. A kalugai kerületben gyors tempó­ban folyik a gazdasági épületek helyreállítása és a kulturális intéz­mények hálózatának megújítása is. Eddig 17 ezer állattenyésztő gazda­ságot, magtárat és más gazdasági épületet hoztak rendbe. Ugyanakkor nagyszámú klubot, iskolát, olvasó­­termet és ambulatóriumot nyitottak ismét meg. A falvak uccáin fiatal fákat ültetnek el, rendbeh­ozzák az utakat, a hidakat és a házak fel­járóit. Az­ Októberi Forradalom 29. évfor­dulójáig többezer további család költözhet át új lakóházba. Eltűnt kisgyermek Cseh­györffy, 9 éves, 120 cm mak«i, kék* gzemű, szökehajú, 6­ tű­nésekor szarka ruhát és diáksapkát viselt, fidősanyja özv. Cseh György* DC, Budapest» XIV.» Dorozsmai út 94. az. alatt JfCand­enda pMda így dolgozik a nagykikindai „Petőfi" föld megmunkáló szövetkezet A noviszádi (újvidéki) Magyar Szó írja: »Kikindán még a földosztás idején, az új magyar tulajdonosok fö­ldmeg­­munkáló szövetkezetet alakítottak és azt Petőfiről nevezték el. A szövet­kezet eredményes munkát folytat A kis közösségbe tömörült földműve­sek a napokban szállították be az ál­lamnak az új búzát. Munkájuk gyü­­mölcsét hosszú, feldíszített kocsi­sorok szállították a malom felé; a kocsikon felírásokat olvashattunk: »Mi a munkásoknak búzát, ők tex­tilt adnak nekünk!«, »Éljen a mun­kás-paraszt szövetség!« A földmegmunkáló szövetkeztbe eddig tizenö­t család tömörült és 91 katasztrális holdon gazdálkodik. »Ránk — mondja a szövetkezet tit­kára — 20 méter mázsa búzabeszol­­gáltatást vetettek ki, de mi 110 má­zsát szolgáltattunk be.< A szövetkezet tagjai kijelentették, hogy még a be nem adott szabad fe­leslegeket is beszolgáltatják, mert nem akarnak lemaradni a többi szö­vetkezettel folytatott versenyben. A kikindai földmegmunkáló szö­vetkezet a néphatóságok teljes támo­gatását élvezik. Kocsikat, igaerőt bocsátanak rendelkezésükre. — Ahogyan a gabonafeleslegek át­adásánál elsők voltunk, úgy elölj­á­­runk mindenütt, ahol hazánkat tá­mogatni kell — mondják öntudato­san a kikindai »Petőfi« földmegmun­­káló szövetkezet tagjak Bemutaták a „Viharos alkonyato”-ot Rég várt ekkora érdeklődés és régen elöl­tek meg jobb hírek fi­lmet, mint a i Vih­orot alkonyatm­ot. Szovjet filmmel most sem­­dult elő Magyarországon először, hogy annak színdarab változata már korábbról ismeretes volt a közönség előtt. A bemutató közönségének zajos tapsai mutatták meg: a film felülmúlt minden várakozást és eszmei tartalo­mban, a ren­dezés nagyvonalúságában, a színészek soha nem látott tökéletességű játékában olyan nagyvonalút, olyan zseniálisat nyújtott, amilyet csak a régebbi telje­sítményeiben is nagyszerűnek mutatkozó szovjet filmgyártás ez egészen friss ter­­mékétől várhattunk (és amely tökéletes­­séget ma csak a szovjet filmgyártásitól várhatunk). Most, utólag is, csak a dicséret hang­ján emlékezhetünk meg a mal­évi nem­zeti kamaraszínházbeli előadásról, amely­nek rendezője és színészei: Majos Tárnát, Ladomerszky Margit, Peti Sándor, Rgjczy Lajos, Ungvári László csak elképzelhet­ték az általuk játszott alakokat és csak sejthették a filmből kiáradó szovjet lég­kört: a fizikai munkás és a népért gon­dolkodó és alkotó tudós tökéletes harmó­niáját. A film művészei — az élete alkonyán az ifjú, ezernyi ellenséggel viaskodó szovjet hatalom támaszává váló fiatal lelkű nagy tudós (a filmen Polez­sajev- nek nevezett) Timlrjazev megszemélyesí­tője: Cserkaszov, Kuprianov vöröstenge­ rész döbbenetes erejű alakítója: Melnyim­kov és a többiek: Livanov, Uomasova és Zsakov — természetesen tökéletesebbet nyújtanak, magyar »ellenlábasaik­­nál, hiszen a szovjet színészkultúra nagy­sze­­rűségén kívül az a tényező is segítette őket, hogy személyesen is ism­rehelik a Timirjazev-Polezsnjeveket, a haladó szel­­lemű szovjet tudósokat és azt az életet, amely az ő munkájuk segítségével jött létre. Ez csak egyik oka annak, hogy­ a szovjet film magasan felette áll minden más filmnek. A fő ok a szovjet kultúra fölénye. Már az Uránia-beli premier sikere is megmutatta, hogy a »Viharos alkonyat« bemutatója kiemelkedő­ eseménye a ma­gyar filméletnek. A filmet a haladó (és egyidejűleg a kevésbbé haladó...) ma­gyar értelmiség figyelmébe ajánljuk. Meg kell említenünk, hogy a magyar fel­iratok — Háy Gyula munkája — sokkal, sokkal jobbak a szokott fordításnál. LÉVAI BÉLA

Next