Uj Szó, 1946. október (2. évfolyam, 221-247. szám)
1946-10-01 / 221. szám
1946 oklöber t, kedd ü| SsBÓ A kongresszusi nagygyűlés A Hajrgar Kommunista Párt ITT. or- Mágoa konrrfesatum alkalmából szombaton délután a budapesti Hősök terén nagrygyűlést rendezett. A százötvenezres t5mb felvonulása már kora délután megkezdődött, munkások,parasztok, bányászok csoportjai érkeztek egymás után. Vörös zászlók tömege, az üzeorák hatalmas teherautói, parasztszekerek hosszú sora, postások, vasutasok, az »E«gárda bosszú, kék sorai. A gyűlésen megjelent Rákosi Mátyás magyar miniszterelnök-helyettes, Rajk László belügyminiszter, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Molnár Erik népjóléti miniszter, Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács főtitkára, Münnich Ferenc főkapyitány, a külföldi kommunista pártok delegátusai, továbbá magyarországi demokratikus pártok kiküldöttei. A nagygyűlést Kádár János, a MKP nagy budapesti titkára nyitotta meg és a hatalmas tömeg éljenzése és tapsa közben üdvözölte a gyűlés külföldi vendégeit. Elsőnek Sven Linderot, a svéd kommunista párt vezére szólt. Elmondta, hogy Svédország a Szovjetuniónak köszönheti a háborúból való kimaradását és ismertette a svéd nép politikai állásfoglalását, amely balfelé tolódik. Biztosította a magyar dolgozókat a határon Ut élő dolgosok szolidaritásáról Pucar Gyúra, a jugoszláv kommunista párt központi vezetőségének tagja kifejezte kívánságát, hogy Magyarország minél erőteljesebb léptekkel haladjon a népi demokrácia újjászületésének útján a a magyar nép olyan demokráciát hozzon létre, mint amilyet Jugoszlávia képei harcoltak ki maguknak. Phil Piratin, az angol kommunista párt képviselője a brit kommunisták harcos üdvözletét tolmácsolta, s kijelentette, hogy Angliában is megvannak a kommunista párt problémái, épp úgy, mint a magyar kommunista pártnak idehaza. Angliában sincs olyan virágzó demokrácia, amint azt egyesek Magyarországon elképzelik. Vassiliehi Gheorghiu, a román kommunia párt kiküldöttje megállapította, hogy Közép- és Balkán-Európa népeinek küzdelme azonos érdekekért és azonos ellenség, a fasizmus ellen folyik. Beszélt arról, hogy Románia lj életét t^űsorban a Szovjetuniónak köszönheti. fotóoktató* a román és magyar nép közötti barátság éltetésével fejezte be. Matti Jahannen finn miniszter tolmácsolta a fűnn kommunis párt tét a magyar munkásosztálynak, üdvözlő, amely a magyar népi demokrácia kemény gerince. Ezután Rákosi Mátyás mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a Magyar Kommounisa Párt a második világháborúban egyedül több vértanút aldott a német fasiszták elleni harcban, mint az összes többi pártok együttvéve. Baráti jó viszonyt a szomszédos népekkel — Baráti jó viszonyt szomszédainkkal, elsősorban új, nagy szomszédunkkal, felszabadító Szovjetunióval, valamint Jugoszláviával — mondotta Rákosi. — Beszéde további részében felvetette a stabilizáció adta új problémákat. "Meg kell állapítanunk, kinek építjük tovább az országot! A tőkéseknek-e, vagy a dolgozók népnek. "A magyar tőkésosztály összetétele lényegében ugyanaz, mint a Horthy-rendszer alatt volt. A magyar gazdasági élet kuncspozícióiban ma is változatlanul ugyanazok vannak, akiket Horthy munkásnyúzó rendszere növelt naggyá Azok vannak ott, akik hírhedt munkás, századokba veitették azokat, akik szót mertek emelni a dolgozóik és a demokrácia érdekeiért. Mi azt akarjuk, hogy a termelés is a demokrácia szolgálatába álljon, hogy a termelés vezetésébe is bevonuljanak a magyarság népi erőinek, a dolgozóknak a képviselői. A tőkés kizsákmányolást korlátok közé kell szorítani és az eddig elhatározott államosításokat gyorsan és erélyesen végre kell hajtani. Meg kell valósítani a harácsoló bankok állami ellenőrzését. Beszéde további részében a fenyegető munkanélküliségrről szólt, kiadta a Magyar Kommunista Párt jelszavát: »Munkát minden dolgozónak«. Követelte az iparciklkek olcsóbbá tételét s a gyáraknak elkobzását azoktól a vezetőktől, akik munkásaikat az utcára dobják. A munkásságot harcra hívta a megnövekedett reakció visszaszorítására. »Elhatároztuk, hogy végre rendet teremtünk ezen a téren is. Munkaképes, valóban demokratikus kormányzást akarunnk, olyat, amely ingadozás nélkül képviseli a magyar dolgozó nép érdekeit. Erre a célra minden eszközt fel fogunk használni, mozgósítuuk, ha kell, a magyar dolgozók szervezett tömegerejét is. Jó ügyünk tudatában, nyugodt bizalommal nézünk a harc elé, melynek eredményeképpen az eddiginél biztosabban építhetjük a dolgozó nép számára az új, demokratikus hazát, hogy utána továbbmenve építsük mindnyájunk köpe vágyát: a szocializmust.e A Magyar Kommunista Párt nagygyűlése Kádár János zárószavaival ért véget A tömeg az Internacionálé eléneklése után fegyelmezeten acélvezitett A kongresszus megnyitó ülése A Magyar Kommunista Párt III. országos kongresszusa szombaton este ünnepélyes díszgyűléssel nyílt meg, melyet az Operaházban tartottak. A megnyitó ülésen megjelent a párt valamennyi minisztere és államtitkára, a központi pártvezetőség valamennyi tagja, a demokratikus pártok kiküldöttei és a külföldi vendégek. A Himnusz elhangzása után Rákosi Mátyás, a párt főtitkára tartotta meg beszédét. Visszapillantást vetett a mártírjaira és szólott a pártnak az párt emberi haladásért folytatott küzdelmeiről. Üdvözölte a Függetlenségi Front pártjait és hangsúlyozta, hogy a magyar kommunisták büszkén vallják magukat a magyar nemzeti hagyományok letéteményeseinek és folytatóinak. . Az elnökség megválasztása után Papp József Nagy.Budapest kommunistái nevében, Szakasits Árpád a Szociáldemokrata Párt, Veres Péter a Nemzeti Parasztpárt, Vas Miklós pedig a szakszervezetek nevében üdvözölte a kongresszust. Kovács István, a központi szervezési osztály vezetője átadta a kongresszusi versenyben győztes szervezeteknek — a nagybudapestinek, a szabolcsmegyerinek, a debreceninek és a X. kerületinek — az általuk nyert versenyzászlókat. A jugoszláv, svéd, román, osztrák, angol, finn és lengyel kiküldöttek üidvözlőbeszédei után az elnöklő Gerő Ernő felolvasta az angol, északamerikai, dé bán, kanadai, norvég testvérpártok üdvözlő-táviratait és a szlovákiai magyar antifasiszták köszöntését. A kongresszus ü üdvözlő-táviratokat küldött Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz, Sztálin generalisszimuszhoz, Tito marsallhoz, Himitrovhoz, La Passionariához és Thorezhez. A díszülés végén Gerő Ernő elnök francianyelvű beszédet intézett a külföldi vendégekhez, hangsúlyozva egymás megismerésének szükségességét. »Éljen minden demokratikus nép együttműködése a nagy szovjet néppellc — fejezte be hatalmas éljenzés közben beszédét. A megnyitó díszülés éjjel 11 óra után ért véget. Az első munkanap A kongresszus első érdemleges ülését vasárnap tartotta a nemzetgyűlés épületében. A feldíszített ülésterem zsúfolig megtelt. A kongresszuson 33$ vidéki és budapesti kiküldött vett részt. Az első sorban helyet foglaló külflflMi delegátusok számára tolmácsok fordították a beszédeket. Farkas Mihály elnök nyitotta meg az ülést, majd Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Pár főtitkára tartotta meg közel háromórás beszámolóját az ország bel- és külpolitikai helyzetéről és a párt feladatairól • Rákosi Mátyás beszéde — A Magyar Kommunista Párt politikájának gerincét a felszabadulás óta a nemzeti demokratikus erőők összefogása jellemezte — kezdte beszédét Ismertette a Párt sokszor véres küzdelmeinek történetét, majd így folytatta: — A fasizmus összeomlása átalakította a világ politikai képét. Megsemmisült a hitleri Németország és a fasiszta Olaszország. A Szovjetunió, amely a fasizmus megsemmisítésében a legtöbb áldozatot hozta erőben, tekintélyben, befolyásban és öntudatban hallatlanul megerősödve, győzelmesen került ki a harcból. Idézte Sztálint, aki azt mondotta, hogy a kommunisták befolyása azért nőtt meg, mert a fasizmus nehéz éveiben a kommunisták megbízható, bátor, önmeg agarló harcosoknak bizonyulak a népük szabadságáért folytatott küzdelemben. — A magyar reakció fő reménye a szövetségesek közötti viszony elmérgesedése. Tudjuk, hogy az angol és amerikai nép zöme hallani sem akar új háborúról Az erről szóló felelőtlen beszéd reményt akar önteeni azokba, akik a régi rend visszaállítását oly szívesen látnák. Mi, kommunisták, az egész vonalon a béke megőrzésére vesszük az Irányt — mondotta. Visszapillantást vetett Rákosi a felszabadulás utáni magyar gazdasági és politikai viszonyokra és vázolta a munkásoszály és parasztság eddigi munkáját és feladatait. Felsorolta a reakció gyülekező erőit és megállapította, hogy a demokrácia — bár benyomult a közigazgatásba, a rendőrségbe és a hadseregbe — a gazdasági kulcspozíciókat még nem tudta megszerezni. Nem változott a helyzet a feudális rend főtámaszaiban, az egyházakban sem. Az esztergomi érsek — mondotta Rákosi — az a reakciós Mindszenty lett, akinek a háború alatt megjelent könyvéhez, akár Göbbels is írhatott volna dicsérő előszót. — A választásokon a reakció egységesen sorakozott fel a Függetlenségi Kisgazdapárt mögé, amelyet eszközként akart felhasználni céljai elérésére. A demokratikus koalíció lassanként jellegét, a reakció erőinek megváltoztatta a koalcióba való benyomulásával és a koalíció egyes elemeinek jobbratolódásával. Szólott a koalíció válságairól és W jelentette: — a koalícióban lényegében azért folyik a harc, hogy kivel megy együtt a parasztság zöme: a munkássággal-e, előre a demokratikus fejlődés útján, vagy pedig a nagytőkével, visszafelé oda, ahová a reakció akarja vinni az országot. A magyar demokrácia válaszút előtt áll. — Arról kell dönteni, hogy váljon idegen imperialista törekvések eszköze legyen-e a magyarság, vagy pedig őszintén és határozottan haladjon a Duna völgye népeivel,, elsősorban a Szovjetunióval való gazdasági és politikai együttműködés útján. A magyar népnek a párizsi békekonferencián kell fizetni mindazokért a bűnökért, amelyeket urai elkövettek — szögezte le, majd ismertette a Magyar Kommunista Párt küzdelmét, hogy a magyar nemzetet a demokrácia harcosai sorába állítsa. Folytatása a 6. oldalon A Magyar Kommunista Párt III. országos kongresszusa Rákosi Mátyát lessaél ki 4* A MKP kongresszusi tárgygyűlése a Hősök terén