Uj Szó, 1946. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-01 / 273. szám

f94fi december 1, Tfisárnap 3ímm 1934 fírtTOAtvUír elsőíjéu­a­l<»niii­rrá<M ffcnnnJ nij-palotálKm ixilitikai gyilkoe­­mkg tíSrtétvt N«iti ftz volt »17,­­4kiő törtór*olm1 «•porxMiy, amelyot ow'k ji falak láit­­t»k. Iklár a cárok idc.K^i, mikor mé­r a nem­Mssi Ieán­ysar­ tak rtWa^re felállí­­trrW Típvelőin­lo­/A'it volt a Sz.molin­j, ni'Ptinyi vÍh,szal'o.jlolt drámát láthat­tak leiKTPgni a rideg. kol(wl.<>r«'/­pro Észak. Azután­­ jött a forradalom. A váms. Ti­elyet akkor még Pétervár­­nak hívtak, az országos megmozdu­­­lás középpon­tja lett, itt végezte ál­­lam az orv<‘ző munkáját Lenin és a legvére.'Iphh t­ajiokban, midőn a N'é­­vába Ix'baloih'» tengeri hadihajók a cári épü­letplact lőtték és a tömeg a n’éli Palota ostromára indult, a fa­ll­ad­i száll­á­s a Szand­nij volt. Ilyen mozgalmas iminikat sem az<‘lőtt, sem azóta nem láttak a vén fala­k, inni­­ku­«ok, felkelő katonák, matrózok ro­hantak, fegyvert, töltényt osztogat­­ta­k, lobogószemiű forrad­alm­árok ál­lapították meg az országm­egszerző és országm­e­gszervező terveket, És közöttük bukkant fel — ekkor még rövid időre — az októberi niapokban egy vasi em­ber, aki messzi délről, a Kaukázusból érkezett... De m­eiuso­­kám elment a kozákok földjére,ahol ekkor lángolt fel legh­evesebb­en ,a forradalmárok és ellenforradalm­árok küzdelme. Pjatyigorsz­kból érkezett róla a legközelebbi hír, ah­ol 19­18 március 4-én ünnepélyes formák közt kiáltotta ki a szovjet uralmat. ■­ Szmolnijra ezutá­n napok viradtak. A győztes csende­sebb forrada­lom l­erendezke­dett, az­­ lUaui hatalom áttette székhelyét Moszkvába, Péter­­vár fővá­roslan­, m­ini­szterek, diplo­maták kavargó középpontjából a c­sendesebb, de kem­ény munka vá­­rosíi lett, és maradt to­vá­bb­ra is az ország ten­geri kapuja nyugat felé. M­últak az évek, az új állam­rend át­vészelte az első nehézségeket, legna­­gyobb fia, T.SJnin elhún­yt s neve­­ alá­került a történelmi főváros homlok­zat­ára. 192(}-<rt írrt.k­irkÍ.r. amikor m­egjelent a városban­ a hajdan m­utat itt harcol) vasember. Most már nevét neimtsak kezdeti­­ sikereknek, urtgy lH"kilendüléssekn­ek, egy-egy hősi gesztusnak glóriája öve­zte, hanem mimhmki jól tudta, hogy ő a nagy b­erendezkedésinek ia előhajt­o­sa, bölcs és kemén­y vez­ete­je, Szerge­j Mirono­­vics Kirov. És az, aki hajda­n csa­k­ a forrada­lom m'hiány elviharzó napján láto­ga­­tott ebb­e a vi'irooba, most nyolt tesa­­tendtől nagyszi»ríi munkával olvasz­totta nevét mindörökre egyb­e Tje­­ningrád nevével. Végbel­i ixflutrlcws: a lem­ini grácia végrejh­a­jt­ott dzoWfsiignitk vend ő.jetkéut i.T.i.nyiít.Íy. lendíti előne az iparfej­­les­zté­­st csakúgy, m­­int a községi­­ szervezést, a kulturális fellen­dülé­st és a kolhózmódszer megizimx sixlu­­­sát. A szovjet államn­ ud egyik leg­­je­llegzetes*’'hl­­ahukja Kirov, — nem csoda, hogy az ő élevére törtek en­­ne­k az alkum­enidnek a­első elleni­­ségei. An­Jiak a messzire, egészen a német Gestapirig, elnyúltt ö^svieeissküvésnek, amelyet a szovjet történetírás »triM‘­­kijisita,­­szervezkedésin­di« nevezhetit el és amelynek ered lmények­ént a haza­­áruló gy­ilkosok szerv­ezőii a vad lőt­tek sradjára kerültek, csúcspont­ja a Kirov elleni merénylet volt. S a gyil­kosok műve­ sike­rült Kirovot el­­ve­szítene a Szozvjetu­mo. De emlékét ma is szeretettel őrzi, mélységes tiszt­el­­ettel övezi. Lenin­­­grádii mamm­ut - gyára, a hajdani Putyilov-művek, mely a náid-táma­­­dásodik i­s egyik legfőbb célp­ontja­ volt, ma Kirov nevét viseli, de talál­kozunk ezzel a névvel a Szovjetunió m­inden­­ sarkában. A fővárosb­an, Mo­szk­vában kerület, sugárút, nagy földalatti államig viseli a »Kirov­­lszkaja« nevet és hasonló képikUi a többi v­­rosokban is. Egész váro­sok örökítik meg emlékét: Kirov (az egykori Vjatka), Kirovaroad (a­z egy­kori Jelizavel Dol), Kirovo (az egy­kori .Jeliza­ive­tgradl, Kirovograd (az egykori Kalata), Kirovokan (az e­gy­­korii Karaklisz) Kirovszk (az­­ egy­­kori Hibinogorszk) — a Szovjetunió óriási t­­erületének legkülönbözőb­b sarkai­ban. Kiniv nélkül nem lenne teljes a Szovjetunió története. ' R­ kDO GYÖRGY Üj| Sz4 AZ OROSZ NÉP NAGY FIA EGY DICSŐSÉGES ÉLET ÚTJA­ ­ tizenkét évvel ezelőtt. T.e.34 decem­ber 1-éni a nép éllen­ségei. fasiszta ügynökök, gonoszul megg­yil­kolták Szergej Mironovics Kirovot, a bol­sevista párt kitűnő aUaui férfiat, a szovjet nép nagy fiát. Kirov 1880-ban született. A szovjet nép­ egyik legnagyob fia volt, a forradalom rettenthetetle­n­ harcosa és vezetője, aki a­­ Vörös Hadsereg vitéz harcosait, Leningrád védőit a szovjet haza nevében halhatatlan hőstettekre lelkesítette. Mint a szocialista állam berendez­­kedési sz­ervező,jőt, a szovjet emberek Kirovot tekintik mintaképüknek Truest, a nagy győzelem­­ után, amiko­r újból hozzá fogtak az alkotó munká­hoz, és Kirov élete, a nép­e sza­badságáért boldogságáért dolgozó, önfelál­dozó harcos dicső­séges u­tja. Kirov, [Lenin és Sztálin tanítványa és fest­­vértársai, a bol.sevi­sk­« párt kiváló tagja, mind a három forradalomban részt vett, mint a munká­so­sztály él­harcosa. Azz első orosz forradalom­ban fiatal bolsevik Kirov, mint a lenini a eszmék lánglelkű­ hirdetője, kérlelhe­tetlen­ül h­arcolt a megalkuvó opizor­­tunizmus (‘Ib­n. a tomsz­ki munkások fegyvers­z­üvitelí­isét vezi­tse, irá­n­yí­­toja a forradalmi sztrájkmozgalmat é«s megszervezi«­ a ha­rco« munká­sok­­ vMiportjait. .Az Októb­eri Forradalom­ előkészí­­t«WÜHU) és vé­grehajtásáb­íUl ott küz­­­dött a szocia­lista forradalom vezetői­nek élcsoportjában. A­­ szovjetek má­­­s­ Klik ors­­á­ tgos kongresszu­sán, mint Észak-Kau­kázu­s küldöttje., közvetle­n ré­szt vett PeI­is>grádon az Októ­beri Kor­rád­a­lomba­n és a szovjet hatalom l­eguIai Kí­zásában. Ittlrt­txm Kirov vezette Asztrah­an Viszelinél. Ez a Víidelem a polgár­háború hősi U­rkén­elméne­‘k egyik di­csőséges lapja. SzuUin hat éven át a Kau­kázusban­ folytatja fáradhattllan­ tevékenységét ú­gyis mint vezető ál­lásban lévő katonai p­arancsnok­­ is úg­yis mint a párt egyik nagy, vezető férfia. A szocialista újjáépítés idején ... Kirov hatalmas szervező lehetsége fénye.íMi érvényesült a szovjet á­l­lam népgazda­ságán­ak szocialista újjáépí­téséért folyó, történelmi jelentőségű küzdelem éveiben. Kirov az egyéni­ségét jellemző­ hallatlan energiával harcolt a Szovjetunió szociali­sta ipa­­rosítá­sára irányuló sztálini terv meg­­valób­ilá­sáért. Az Ös­szszövetségi Kom­munista (Ixdscyik) j^árt XIV. kon­­gresszu­sán­ Sztálinnal (,s az eg­ész pártal karöltve leleplezte a zinov­­jevi­sta al­ ja.s ellenzéket, am­ely a p­árt alattvető irányvonalai ellen dolgo­­zott. .\z/()kl)an­n­­­álságos időkb­en, amikor a zinovjevisták a len­in­grádi pártsze­rvezetix­ 11 próbáltak támaszt keresni, a párt Szergej .Miroimei­­c.-ot állította a jenigrá­di bolsevikek élére. nép ellenségeivel for.­d.;iíott kérlelhetetlen harc után Kirovnak rövid időn belül sikerült az áru­iókat elszigeteln­i (Is helyreállította az egy­­s­éget a len­in­grádi pártszervezet so­­raib.iM. Sztálin k­is tanítványa, Kirov érdemeinek emléke mag­ i fjeningrád vásítsa. Azz ő irányítása mellett vált a város a Szovjetunió legna­gyobb­ ih­ari közpon­tj­ává. A szovjet nép há­lás a bolsevik txiitnak és« Szergej­­ Mironovics Kiro­n­ak, a. i.árt­­ les fiának,­­mert nekik köszönhető, hogy a Honvédő Háború alatt, a hitleris­­tek betöré­se idején la­ ii­ngrád sz­ikla­­szilárdan állt, mint a leger­ős­ebb vár és egyb­en­ a védelem hatalmas fegy­vertára volt. Szergej Mironovics Kirov közvet­lenül irán­yította Le­ningrád és a lenyingrádi kerület h­atalm­as ipari fejlődés«­t. :\z eiiil­ sk(“Z­«t**.s IttSti—Í!A S4. évek folyamán­ sok, a imxler­i teoh­­nika vívmán­yai alapján t«ikéletes(?n­ felszerelt gyár és n­agyüzem l­éte'Sőt itt, így olyan óriási vállalatok, mint. a leningrádi vegyi, a Szovje­tim«>' ban első volh­ovi aluminium­. ^— • sz.iá­szkii »«el 1 n lóze.-pa­pirkom bj Ttá4«^i. továbbá HZ »Elektro-Poribor« (w rm »E­ Iekt.rik« gyárak. víiikohászati i*­­•««ivekpít, előállító ,n«gy üzem­nek m­ax‘g néhány tuciat h­atalmas ipari vállalat. A Sarkvidéke­n, a Kola félszigeten, a hibini tundrákon óriási bányából, feldolgozógyárból és foszforü­zem­ből álló hatalmas apatitlipar létesült. Ahova azelőtt ember nem tette lá­bát, ott m(»sétx‘ illix­n rövid idő alatt, új város épült; Hibinogorszk (moet Kirov­szk), melynek ma már tízez­rekre menő lako­ssága van. Szergej Mironovics Kirov volt a leningrádi u­p ar szoci­alista újjáépíté­sének lélke és megszervezője, tőle indult ki minden új rendelkez­és. ő volt a leningrádi munkások önfelál­dozó munkára lelkesítő V­»zetője. M­inden új építkezé­s az ő mindenre k­i­terjed­ő meg­f­igyelőképe­sségé­nek kösz­önthető és az ő nevéhez fűződik az újab­b és újabb gyártá­si cikkek előállítását célzó kezdem­ény­ezés. Kirov tárias munkássága felejthe­­tetlen­­*s mé­lyen tanulságos. ligíész erejével támogatott minden új kezde­­ményezést a tudomány és a tech­nika­­ erén. s­egítsége­t n­yújtott új tudo­­mánykutató intézetek é­s laboratóriu­mok lét­esít­­éséhez. figye*lm­esen m­eg­­h­allgatta a rimfomilizálásra irányuló javaslatokat, segítette a feltalálókat és a tudomány erőit beV­o­kcsolta a gazdasági ii.ij­éi>ítés nehéz feladatai­­lyik megoldásába. .Az ő vezeték­e alatt L­eningrád a tu­dommány és a te­»­h­­in­ka, az ország laborat­órium­ainak (* a kérdesek kiképizésének irányító köz­­ixmtja lett. Kirov sz«‘inél­«esen irányítyatta le­­­ningrád szocialistái újjáépiftásét. .Meg­változott a munká­slakónegyed arcu­lata tv rövid idő alatt a régi fa­viskók helyén hatalmas éi­ülettöm­­bök és*ültek, kény­elmes, világos lako­sokkal, c­ s­ S‘,s­-m­ő(»UhoHok. g.yerm­ek­­kertek, kü­k­órhá­zak, filmszínházak léte­sültek, kiaszfaltozták az u­tcákat és mindenütt bevezették a villany­­világi­­ á.st. Szergej Miro­novics Kirov ,Kirov részvétele az ország védelmi képességének megerősítésében Kirov mimhen energiájával a szov­jet ország védelmének nagy ügyét szolgálta. Leningrád dolgozói előtt állhat­at­osan ľ<ýi­>gettte, hogy az or­szág védel­ejéneek fokozása szempont­jából milyen óriási jelentősége van az iipari fejlődésnek. Különös figyel­met fordított a honvédelem céljait szolgáló i­par fejleszté­sére. Éberen őrködött, hogy a leningrádi gyárak t­intosa­n teljesítsenek minden ka­tonai célt szolgáló megrendelést. Az ő közvetlen irányítása mellett ké­szült (el a Fehér ten­ge­rt a Malti ten­gerrel összekötő csatorna. (óriási je­lentőségű volt (V­. a Sztálin által kruí­­ih­imjnyezett iniink) a Szovjetunió északi hat­árainak véde'lme szem[K>nt­sjahol es kiem­elke­dően fontos szertv ix­ t .iátszo­tt a német és finn terület­­rablók ell­eni háhoní folyamán. ) Kir­iv aktiv.Tn működött közre az Északi hadiflotta létesítésébe­n, m­ely­­iek egységei Kt-IO-ban áthaladtak­­ a fehér tenger -Balti csatornán. Ki­rí­­v minden en-jével hazája v^elmi biztonságának nag­yarányú megerő­sítésére törekedett, lanka<­l.atlan buz­­galom­m­al fol­ytatta a leningrádi ka­tonai kerület csapatainak és a Vörös Zá­szlón'i­ddíd kitüntetett Blati flotta tagjainak katonai és politikai előké­­­szí­tését. Kirov leleplezte a német­ fasiz­mus reakciós lényegét, a Hitler-bandák lidén­ nyom­ássy­erű­ gonosztetteit, le­rántotta a let­tet a fasiszta ideo­ló­­giáról. Kiméi ellen­ül ostorozta ezeket a barbárokat, akik a »tudomány el­leni étt a »közeli kor sötétsé"'ért folyó hanxit írták zászlóikra­. (Kirov be­­s­ xxléből.) ugyainilyen meggyő­­ő erín­ e] le^».

Next