Uj Szó, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
1947 január 1, szerda Új Szó 3 Az Orosz Szovjetköztársaság Az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaság kiterjelésben és népességében a Szovjetunió legnagyobb köztársasága. Az orosz föld nyugati és keleti határa közt több mint 10.000 kilométer, déli és északi határai között pedig több mint 4000 kilométer a távolság. Abban a percben, amikor a Bering tenger fölött felkel a Nap és első sugarai végigsimogatják a hullámokat, az ország nyugati határszélén fekvő Kaliningrádban (ezelőtt Königsberg) még csak öreg este van. Ezen az óriási területen több mint 100 millió ember él, hatalmas folyamok hömpölyögnek, végtelen erdőségek zúgnak, végeláthatatlan termőföldek húzódnak. Az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaság gazdasági szempontból is az első helyet foglalja el a Szovjetunió többi köztársaságai között: a második világháború kitörése előtt a Szovjetunió ipari termelésének több mint kétharmadát szolgáltatta. Az Oroszországi Föderáció népei, élükön a bolsevista párttal, a nagy Sztálin vezetése alatt az országot hatalmas szocialista köztársasággá építették ki. A Honvédő Háború éveiben az orosz nép, mely joggal foglalja el az első helyet a Szovjetunió népeinek egyenlőjogú, testvéri családjában, az ország népei részéről a legnagyobb elismerést érdemelte ki. Az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaság új ötéves terve, mely az egész Szovjetunió sztálini ötéves tervének legnagyobb fontossággal bíró része, az Oroszországi Föderáció népgazdaságának további hatalmas fellendítését tűzte ki céljául. Íme néhány adat a grandiózus tervből: Az 1940. évi nyersvastermelés minden egyes tonnája helyett az ötéves terv végéig már 166 tonna, minden tonna acél helyett 1,67 tonna, minden tonna szén helyett majdnem 2 tonna és minden tonna kőolaj helyett ugyancsak majdnem 2 tonna lesz a termelés. Az elektromos energia termelése 1950-ben eléri az 57,2 millárd kilowattórát. Hogy ezen óriási szám jelentőségét közelebbről megérthessük, gondoljunk arra, hogy egy kilowattórányi villamosenergia 14 ember egyórai munkateljesítményének felel meg! Az ötéves terv végén az Oroszországi Föderáció vállalatai évente 457 ezer gépkocsit, 82 ezer traktort, 28.500 darab szerszámgépet, nagymennyiségű fémipari berendezést, gőzturbinát és kazánt, több mint 4 milliárd méter pamutszövetet, több mint 150 milliónái bőr lábbelit, sok százezer tonna húst, állati és növényi zsiradékot, cukrot stb fognak termelni. A Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaság városaiban mintegy 50 millió négyzetméternyi területet építenek be lakóházakkal, többezer iskola, kórház, poliklinika, gyermekotthon, valamint egyéb községi és kulturális célokat szolgáló épületet építenek fel. Számos városban kibővítik a vízvezetékhálózatot, új csatornahálózatot és villamosvasutakat építenek. Az ötéves terv munkálatainak értéke eléri a 145 milliárd rubelt Az új ötéves terv első esztendeje véget ért. Az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaság minden egyes országrészében, kerületében a dolgozók milliói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a sztálini programmot megvalósítsák és még jobban megszilárdítsák hazájuk fejlődését és hatalmát. A Pecsonkától a Kaszpi-tengerig, a Bailtikumtól a Csendes óceánig folyik az óriási építőmunka! Az ország központja Tündöklő fénnyel csillognak a rubintvörös csillagok a Kreml tornyain. Az emberiség történetében ezideig nem fordult elő egy városnak olyan nagyvonalú, merész és gyors átépítése, mint amilyet a sztálini terv irányzott elő Moszkva átépítésével kapcsolatosan. A háború befejeződött , és Moszkva utcáin, a terein egyre újabb és újabb középületek és lakóházak tömegei bújnak elő az építő állványok mögül. Moszkva terei szélesednek, megtörténtek az előkészületek arra, hogy számos házat eltoljanak eredeti helyéről, épülnek a földalatti vasút további vonalai, melyek körülfutják az egész várost, bővítik a vízvezetéki és csatornázási hálózatot, épül a város központilag irányított fűtését szolgáló vezeték, újabb kórházak, szülőotthonok, fürdők, iskolák, színházak épülnek. Az ötéves terv folyamán Moszkvában összesen mintegy 3 millió négyzetméternyi lakóterület épül be, ami magában véve is egy olyan város területének felel meg, amely például ezer ötemeletes házból áll, minden lakásban 4—5 szobával, egy akkora városnak, amely Moszkva forradalom előtti területének egynegyedével egyenlő! Ilyenek az új ötéves terv méretei. Az ország központi részének vidéki területein az 1946—1950. években a Moszkva alatti szénmedencében új bányák nyílnak meg, a lipeci és butai ércbányák termelése megsokszorozódik. Kurszk környékén, a lankás, ritka erdőkkel benőtt vidéken, hatalmas érctelepeket nyitottak meg. Megkezdődik az ércbányászat a korobkovi bányákban, ugyanakkor pedig elkészítették a gazdag lebedinói bányavidék kiaknázásának tervét. Szmolenszkben, Kurszkban, Ureiben, ahol a háború szörnyű pusztításokat végzett, az emberek ezrei költöznek át az ideiglenes lakóhelyül szolgáló vályogviszkóikból és padlásszobákból az újonnan épült, minden kényelemmel ellátott házakba. Újjászületnek a kálul ni körzet pamutfeldolgozó gyárai, hatalmas téglagyárak épülnek a moszkvai körzetben. Kurszk és Voronyezs vidékén újból megkezdték üzemüket a kréta- és gipszgyárak,s hatalmas lendülettel folyik az ipari vállalatok újjáépítése Szmolenszk, Voronyezs, Orel és Kurszk körzetében. Az északnyugati vidéken Még 1943 decemberében, amikor teljes erővel lőtte a német tüzérség Leningrádot, a város vezető műépítészének irodájában összeültek a szakemberei, hogy megtárgyalják a város uccáinak és tereinek átépítési terveit. is a lenimigrádiak, akik az új ötéves terv harcosainak legjobbjai közé sorolhatók, most már nemcsak azt építik újjá, ami a háborúban elpusztult, hanem nagyarányú új építkezéshez is hozzáfogtak. Az 1946. évre előirányzott tervet a város ipari vállalatai a kitűzött határidő előtt 22 nappal teljesítették. Az új ötéves tervnek megfelelően az ország északnyugati részén újjáépült és tovább fejlődik az ipar valamennyi ágazata, de különösképpen a gépipar. A háború kitöréséig ezekben az országrészekben az egész Szovjetunió hengereltacél-termelésének több mint 10 százalékát dolgozták fel. Ezt a nyersanyagot 2—4000 kilométernyi távolságból, Ukrajnából, az Uralból, Nyugat-Szibériából szállították ide. Most megtették az előkészületeket arra, hogy Leningrad körzetében a nyersanyagellátás megkönnyítése céljából hatalmas fémipari üzemet építsenek fel, mely a Kola félszigetről kapja az ércet és Pecsorából a szenet. Sok még a rom Volhovban, az »alumíniumváros«-ban, de az újjáépített üzem már ismét termel. A Leningrádbóll Narvába vezető országút mentén épül a gázvezeték, Izlandban megnyíltak az első bányák, egymás után helyezik üzembe a különböző ipari üzemeket, többek közt a téglagyárakat, bútorgyárakat Pszkov vidékén, a porcelángyárakat Novgorod kerületében. A műépítészek befejezték Novgorod és Pszkov városrendezési terveit. Újjászületnek a lakónegyedek, restaurálják a novgorodi Zsófia- és Szent György-székesegyházait és az orosz építőművészet egyik legkiválóbb műremekét, a pszskovi Pogankin-palotát Az északeurópai országrész A Sarkkörön túli vidékeken már régen beköszöntött a tél. Augusztus 15-ének éjszakáján már fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. De sem a fagy, sem a hófergeteg, sem a metsző északi szelek nem gátolják munkájukban az építőket, bányászokat, a kőolajtelepek dolgozóit és az erdőirtással foglalkozó munkásokat. Hiába a dermesztő hideg, harsognak a fűrészek a behavazott tajgában, dübörögnek a kalapácsok a szénbányákban, száguldanak a vonatok a fagyos tundrán, zengenek az opera áriái _ a 67. szélességi fokon épült új színházban,gyermekzsivajtól hangosak az iskolák, vidáman szól a zene a jégpályákon. A fiatal Vorkut város környékén, ott, ahol néhány évvel ezelőtt még néma csend uralkodott, újabb és újabb bányák és lakótelepek épülnek, egyre újabb szénlelőhelyeket tárnak fel és vasúti vonalaikat építenek. Intában, a lápok és tavak kellős közepén, hatalmas gyár épül. Uhtának, az északi kőolajterület városának uccáin a gipszből épült házak vakítóan fehér sorai húzódnak. A Kola félszigeten ez idén folytatták azokat a kutatásokat, amelyeket a háború alatt félbe kellett hagyni. Az elmúlt nyáron a geológusok kutató expedíciói lepték el a félszigetet. Újjászületik Moneszgorszk, a nikkel városa, nagyteljesítményű villanyerőmű épül a Niva folyón, nagy lendülettel folynak az újjáépítési munkálatok Murmanszkban és a többi városokban A hazatért Pecsenga földjén újjászületik a »Pecsenganákkel« kombinát A Volga mentén Nagy változások vannak folyamatban a Volga mentén. Számos volgamenti város alakul át az automobilipar hatalmas központjává. Jaroszlávl városában az új Diesel-motorgyár egy része már teljes üzemmel dolgozik és a jövő év folyamán megkezdik a gyár további részeinek üzembehelyezését. Jaroszlavl automobilgyára 5—7 tonnás Diesel-motoros teherkocsikkal fogja ellátni az országot Többszörösére emelik a gorkiji AZ ÚJESZTENDŐ KÜSZÖBÉN MAGYAR NEMZETI BANK BUDAPEST, V., SZABADSÁG TÉR 8/9 TELEFON: *123-490, *127-310, 120-011, 121-327, 323-737 , EGYIKÉT A