Uj Szó, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-04 / 3. szám
1947 Január 4, szombat Ki ad róluk? Outtalai Sándor ma 67. (19:0, Braun Búza) 1942 április ö1-én vitték a frontra Pestszentlőrincról, 1943 jan. elején a Don vidéken eltűnt. Tábor «záma 210/69. volt. Kérem azokat, *ki k találni,* tu-nak róla, értesítsék üukmann Sándornál, Bpest, VI., Eötvös u. 25/1». Keresem fiamat, ifj. Benöfi (121a*sej) Istvánt (1916, Mihalik Anna). 1945 februárban Budán «vett fogságba. 1946 májusában kivitték Orosz* Országba, azóta nem tudunk rola* 11a «alaki tud valamit hul éiárol, kérem értesítsen-k a címret Benőfi Istán, iipe?*, 11., Zápor u. 82. Kohn György (1918, Lang Ella). B.vonult 1912 pünködkor Szécsénybe. Utolsó lap 11H3 január 16-i dátummal a Don mel.öl. Tábori sz. 257/49* Kórházban volt mint bc;eg, később ápJ’ó volt a Don me litt,*. Aki tud ról a valakik, 61‘tefutscu az Uj Bzó útján. Kérem fiamat Baranyai Lászlót, festő és gépi ervezető (1920, Kaitzinger Lenke). 19*3 január 1-én Likova orosz községben esett fogságba. Azóta nem irt. Aki tud rala, él.»i>c Baranyai János festőt, Bled, itákóczi út 17. S one Kálmán (1917, Trombitás Margit;. Bevonult már l»-én Csáktornyára. Eltünt 1944 november végén. Aki tud róla, értesitse finüségét Szente Kálmánnál, Lepsény, Nagyatádi u. 46. Veszprém m. Piczens tív szk. (1910, Papp Eleonora). Eltűnt a Don mellett Kretiki közelében 1943 jan. 14-én. Utoljára 1913 január 12 én adott életjeit magáról. Aggódó szülei kérik, aki tud róla, értesítse a függetln Kisgazdapárt baranya vármegyei központját, Pécs, Munkácsy u. at. Garay Vince (1920,Berrni Etel). Büürit Vencennes és Szarloszkol között 1948 .január 18 án. Aggódó szülei kérik, aki tud ról, értesítse a Független Kisgazdapárt baranya vármegyei központja.*, Pécs, Munkácsy u. 81-Papp Imre (19ü6. Végh Rozália) még Magyar- Országo n, Karkahoidasnál tűnt el mtá-be.- Aggódó felesége és kisfa kérik, aki tud róla, értesítse a Független Kisgazdapárt baranya vármgyei központját, Pécs, Munkácsy u. 31. Sajó Rezső (1904, Feuerstein Berta) kiment Gödöllről a 109/41 századdal. Kere 4 felesége és kisfia, Paulay Ede u. 37. III. cm. Szántó Béla (1012, Schloss Ilona) kiment Gödöllőről a 100/41. századdal. Értesitést kér Sajó Rezsőné, Pauly Ede u. 37. III. Cm. Löw György (1904, Winder Margit) kiment Gödöllőről a 109/39. századdal Értesítést kér Low Györgyné, Bpest, Lövőház u. 27/b. Farkas Györgyről (1127. Fuchl Gzella) aki tud, érte a Póe édsanyját, Miksa u. 5. 1. 8. Keresem férjemet, ifj. Szőke Istvánt (1969, Gál Erzsébet). Bevonul UM- ben Budafokra. Onnan kaptam tőle levelet. Aki tud róla, értesítse aggódó feleségét s két kis gyermekét. Ifj. Szőke Istvánné, Sánaf jud Cluj, Román a. Golyha József szkv. (19M, Rácz Mária). Aki tud róla, értesíte feleségét, Goyha Józsefnét« Szajo I, Siller Sándor (1013, Sifter Béla). Bevonult 1912 jún. 11-én Jászberénybe, musz -hoz. U el»jára 1042 okt. 23-án irt Oroszországból. Érte a sírat kó feleségem Uj Szó kiadóhivatalához. Dr. Sallai Miklós (1918, lllrseb Györgyi). Utoljára 1944 októberben írt Munkácsról. Értesitést kér édesanyja, ,dr. Sallai Ábráné, Bpegt, V*, Csanádi ui. 18. Keresem fiamat, Weinbrger Györgyöt (190 Gottlieb Szeréna). Utósó hír róla 1943 febuárban, Sztarioszkol melletti Prochorovka mezővárosban maradt a kórháznak berendezett asztalosműhelyben. Értesítést kér Meinbergerné és Tibor, BpCI.*, VII, Almásy tér 8. II. tft-Vár István gazdasági munkás (1914) 1915 március 27-én esett fog^égba Székcsi hínáron. 1945 április 15 én vitték Szegeden keresztül Temesvár felé. Azóta semmi bir róla. Ha valaki tud róla, értesítse Vér Istvánnét, Szeged, Királ.Irbalom 879. sz. Szélig XS séf (1017. Vertenz n Mária). Eltűnt 1943 jan. 14-én a Den kanyarnál Aki tud róla, értesítse feleségét, Szélig Józsefnél, Hőgyész. Petőfi u. 1 to. Ifj. Haász János asztalos (1912) e-Kb* 1944 nov. a.-án. Aki tud róla, értesíts* »d* Haágy Jánosnál, Hőgyész. Pap Lajos (191 t) 1049 febr. 11-én vonult be a Szombathely, mellett Erdő ® postára, a 13 sz. sunkás századhoz. Aki tilt róla, értesítse özv. Pap Lajosnál. Csajág. Visz’ai József (1920. Lukács Mária). Eltűnt 1948 jan 30-án Siroki nevft vftrosban, a Donkanyarnál. Aki Mid róla, értesítse aggdó feleségét, ifj. Viszki Józsifnés, Bodvaszilas, Ab uj- Torna m. Nánás 4 János (1929. Házi Erzsébet) 1914 okt. 12-én esett fogságba Mezőberénynél. Azóta semmi bír róla. Aki tud valami. értesse Xánási Jánost K módi. Ati’fa u. 21. Bihar m. Szilágyi János (1907. Egy n Mária). 1944 ápr 1-én vonult be. Ion szeptemberben esett orosz fogságba. Aki ‘ml róla, ért vitae Szilágyi Jánosnév, Komád, Atila u. 29. Bihar m. írászi Dániel (1909. Fodor V Imát. Aki tud róla, értesítse Trászi Dánielnél, Komádi* Kosgufh n. 11. Bihar m. Kerekem férjemét. Kövesd Mihályt (1920. W'tzI Már!a). EPflnt 1943 .n. Mén a Tankanyarban- Csapatcs*e 18/I. zlj. 2. százai Szekszárd. gyalogns. Aki tud róla, ér'esitse Kuvesdi M'báH'nét. Horvé^z, Po őfi «. 189. Avacs József (1920. Bessenyei Már‘a). Fogságba eset 1944 cl-1'bévégén. Aki tud róla, értesítse szület. Agocs János, Dombegyház, Levente ucca. Koltavéri Ferenez (1917. Manger Anna)., aki 1943 január 17-én Voronyezsrnél e’»fínt. keres k azülei és testvérei Aki tud valamit róla, érteni se Kolta 4r. Rajmundot. Bpest, VIII.» Bóka? János n 5 Zsák rórdoT villanyszerelőröl !!9?R Rann Erzséb t) aki tud va’am’it érte«?tse szüleit. Zák Bé’a, VII . Dob ucca 23. I. em 7. Javicza György zls.-ról, aki a 101. pe. hír. ezd.-tól 1941 október 20-án Ungtarnáca ás Nr.zy kapocs között töm el azóta «emmi hírt nem tudnak róla aggódó szülei. Újpest, Csokonai üces 14 KI TUD BILA? Láng József, gárdonyi lakos. 10. hadkegészítő, 3. ezreddel! honvédkatona. 219 P8 tábori no?fa címen 1912-b*en Perba községben volt Sitányi László főhadnagy parancsnoksága a’alf. Azóta csilárija semmiféle hírt nem tud róla. Ak? hárma tnd holéléről vagy hogy létáról értesítve kétségben»rtf feleségét, Láng Józsefnét. Gárdony Pohér vérmegye. Burger László bdo őrm. (1919 Szabó Anna). Eltűnt 1043 január 17-én Verette község (Don) közelében Aki tud róla vala Tní* , értesítse szülött Burger Oyula. Bpest. VI.. Rákóczi út 58. Verő György mu 7 (1991. ® ehubert Józa' 1943 január közbén tűnt el a Voronyezs körüli barmokban Aki tud róla. közölni -f'-le<=e'T-ével. Verő Győrevné Bpes t. V., Szent István körút 2. Menczer Sándor kereske lősegédet dűló- Béber Róza keresik szülei. Bpest, VL, Lázár & ló. L em. 2. C] Szd Két egymást követő felhőszakadás kétszázmillió dináros pusztítást okozott Albániában Jugoszláviában húszmillió dinárt gyűjtöttek és tízmilliót a kormány adott az albán tesvérnemzetnek Belgrád. Albániát, amelyet a japoszláv népek testvérország ának tekintenek, két egymást követő felhőszakadás érte. Az ítéletidő az ország életében példátlan pusztítást okozott. A belgrádi Poltika munkatársa beutazta az árvízsajtolta albán vidékeket és megrázó képet fest a látottakról. A felhőszakadás annyira megruzzasztotta a vad hegyi patakokat, hrjry csincs helyeken ezek szinte tengerré dagadva, hatalmas területeket árasztottak el. Amerre a hömpölygő vízhullám elvonult, semmi sem maradt énségben. A házak kártyavárként omlottak össze. A sebes víz kimosta a földeken az elvetett őszi vetést. A szennyes ár magával sodorta az emberek szegényes lakásberendezési tárgyait és jószágait is. Sátrak alatt él a lakosság Az árvízsújtotta területeken jajvesékelő, siró családokat talált az újságíró. A víz alatt álló városokból, így Skutnriból is, ahol ma is fél méter magasan áll a * víz, * t a lakosság a hegyekbe költözött. A kormány pillanattayi támogatásként, konyhákat létesített és sátrakat állított fel, amelyekben a szerencsélen lakosság meghúzódhatott Sok gyermek mezítláb, rongyos ruhákban didereg a hidegben. Az áradás nyomai elszomorítóak. A nagyerelfi viz a hegyekből hatalmas kőiket, sziklákat görgetett maga előtt s magával sodorta az útjába kerülő gerendákat, lakásberendezési tárgyakat. A víz ereje olyan nagy volt, hogy gyökerestől tépett ki a földből vastag fákat. A csapás nagyságát még növeli az, hogy a víz a legtermékenyebb területeken pusztított. A baj annál súlyosabb, mert az idei nagy szárazság miatt a termés amúgy sem volt elegendő s most a víz kimosta a földből az őszi vetést és ezáltal a jövőévi termés is veszélybe került. A belgrádi Politika tudósításában kiemeli, hogy Albánia jobb sorsra érdemes, de azék népe az idén is éhhalálnak néz elébe. Betemetett hegyi falvak Az első felhőszakadásnál sokkal nagyobb méretű volt a második, amely olyan területekre is eljutott, amelyet az első áradás megkímélt. A legérzékenyebb károkat a mezőgazdaság szenvedte. A termőföldek hatvan százaléka áll víz alatt. Szakértők szerint a legjöbb esetben márciusban lehet majt ezeken a földeken újra vetni, s akkor is már csak kukoricával és ennek következtében a jövő évi termésben nagy kiesés várható. A hegyekből alázúduló víztömegt iszappal és sárréteggel vonta be a bevetett földeket. Hasonlóképpen sokat szenvedtek a gyümöcsösök és az olafák is, amelyek Albánia élelmezésében igen fontos szerepet játszanak. Az állatállomány is megritkult, egyes aktok teljesen kiürültek. A víz állati tetemeket sodor magával. A parasztok elveszteték tehenüket, kecskéjüket, amely táplálta a családot. Ma is vannak falvak, amelyeket teljesen betemetett az iszap és a hegyekből lezúduló kőtömeg. Politányfalu például nem is látszik ki a kőhegy alól. Segítség Albániának Az árvíz 15 millió albán frank összegű kárt okozott, ami 187 millió dinárnak felel meg. Az albán kormány szerény eszközeihez mérten nyomban a bajbajutottak segítségére sietett. Mindenekelőtt a hegyi patakoktól védettebb helyekre költöztetek a lakosságot élelmiszert és a legszükségesebb ruhaneműt osztotta ki közöttük Jugoszlávia népeinek szíve is megmozdult, országos gyűjtést rendeztek Minden falu és minden gyár kivette részét az adományokból. Közel húszmillió dinárt adtak össze, ami az elszenvedett kárnak több, mint húsz százaléka és így a jugoszláviai támogatás messzemenően elősegíti az albániai károsultak talpraállítását és megsegítését. A jugoszláv kormány tízmillió dináros segítségével most harmincmillió dinár áll rendelkezésre az albán árvízkárosultak részére- T. P. A Szóv’csanló múlt évi legnépszerűbb könyve Az elmúlt év kulturális eseményeire visszapillantva, a moszkvai rádió megemlítette, hogy az év legnépszerűbb könyve Fagyejev »Ifjú gárda« című regénye volt, amely 300.000 példányban látott napvilágot. Nyolcvan új színház kezdte meg működését a Szovjetunió területén és ezzel a színházak száma 1000-re emelkedett. 5 CU CXva&á Újai Üzenet a marsanszki doktornőknek! A marsanszki 64. sz. láger egykori lakója hálás újévi üdvözletet küld az orosz doktorioáknak: az orvos-major nőknek, százados-orvosnőnek. Nem felejtem el, hogy milyen önfeláldozóan gondozták a magyar foglyokat. Nem tekintettek bennünket ellenségnek és olyan szeretettel kérdezték naponta magyarul: mi fájt Mert még a magyar szót is tanul* gatták, hogy saját nyelvünkön úrik*lődjenek hogylétünk felől. A súlyos betegeket még éjjel is meglátogatták és injekciót adtak nekik. Ez volt az igazi emberszeretet, az emberi gyarlóság fölé emelkedés. Kedves Doktorkák! A magyar hadifoglyok ezt nem felejtik el. Ezért Innét a messze hazájukból is köszönetet mondanak. Ott nem volt mód megköszönni. Talán az »Uj Szó« elviszi a köszönetét és a hálát messze Marsanszkba, — a Volga közelébe — elviszi sz én hálámat és köszönetemet is a 20B. és a 15/A. laza* rsttbo a doktoricáknak. Arra kérjük, hogy gondozzák, gyógyítsák a még ott lévő fogoly bájtéi* sóinkat is szeretettel, hogy mi el db!) ők !* hazajöhessenek! Egyben e helyen köszönöm meg Mo#* kovicz doktornak a magyar musz. orvosnak, aki velem együtt jött haza — ,hogy olyan jó szívvel kezelte a fogolybetegeket. Ő volt a mamaszki magyar foglyok önzetlen és lelkiismeretes »fogolyorvosa«, vigasztalója és oktatója. Isten áldja meg ott Nyíregyházán vagy ahol jekemleg tartózkodik! POBY LATOS tanító, volt marsanszki hadifogoly, Borzavár, Veszprém megye. »süt ALEXE] TOLSZTOJ A KENYÉR FORDÍTOTTA: MAKAI IMRE REGÉNY 60 — Csendesebben, csendesebben, muzsikok, ne tülekedjetek, hé! (És aztán odasúgott Jermannak:) Szállj le, majd én magam beszélek a fejükkel... Húzódjatok csak egy kicsit arrébb, engedjetek utat ennek az embernek. Jerman megállt az asztal mellett, schorgisztotta a fejét és zihálva lélegzett. Szasa Tribka meg törölte ráncos száját, sarkig nyitotta apró, halvány szemét. Cserzett, redős arca együgyűnek és nyíltnak látszott, de mindenki tudta, hogy Szasa Tribka ravasz, okos asszony és jól fel van vágva a nyelve. — Emberek, asszonyok, hát , én most a ti nyelveteken akarok szólni hozzátok, ha az értelmes beszédet nem értitek... Minek vetitek úgy rá magatokat Jerman elvtársral ö az íróasztal munkása, én meg a tömegek közt dolgozom — most velem beszéltek... Egy hang a tömegből: — Egy követ fúj az egész banda. Egy másik: — Ne bántsd, mert még az anyád mindenségét kezdi emlegetni... — Ha em eve em, se görbül meg egy haiam szála se, fiacskám. — felelte Szasa Trubka, összehunyorította szemét és széle pbb terpesztette lábát, hogy biztosabban megálljon a rozoga asztalon. A férfi tű, az asszony meg cérna, valamikor így mondták... De most az asszony a tű, te pedig a cérna, húzódjál csak utánam és ne pivaszkodj. A tömegben többen elnevették magukat. Egy dühös hang közbekiáltott: — Par ne« nők, hisz nadrágot húzott... Minden hájjal megkent sziporgó!... Sza«a Trukka felkapta a szót: — »Ahs!«^ — és tovább évődött: — Minek vettem magamra ezt a nadrágot! Biztosan azért, mert jól áll! (Egyes hangok:^ »Fordulj meg!« »Guggolj le!« »Szűk egy kicsit!« »Szétreccsen, vigyázz!« és egyik-másik a hahoát még olyan erős megjegyzéssel is fűszerezte, ami nem bírja el a nyomdafestéket.) Én már ezelőtt is görbén néztem a tulajdon szoknyámra... Felmegy az ember az emlevényre, mindjárt azt mondják: »Nincs Ut keresnivalód, nagy a mama, minek tolod ide a képed... Elmegyek a vezérkarhoz, nem eresztenek be szoknyában. Én állítom: nem vagyok vénasszony... (Néhány dévaj hang megint megeresztett egykét lenyomhatatlan kifejezést.) Én harcos bajtárs vagyok, én a tanyákon egymagam két fehérbandát intéztem el mindörökre... Úgy meguntam a szoknyát, hogy látni sem akarom... Ma hazaszaladok, hát ott lóg Miska fiam egyenruhája a falon, magamra húztam, elvettem még a pisztolyát és most ezért vagyok itt.... A barátságos ráncok közül most színevesztett, de nagyon is okos, egyáltalán nem vén asszonyos szempár nézett a hallgatóságra. No, de eleget besúgtunk, térjünk a tárgyra... Én már beszéltem ma az én aszonyaimmal. A fakikötőben nálunk van vagy hatezer asszony... Jobban dolgoznak, mint ti és többet is keresnek, mint ti, férfiak... — Na-na, Szasa!... ■— Na, ne lódíts már akkorát! — Jobban, jobban!... Az én uszonyaim jól meg vannak szervezve. Mulasztani is ritkábban mulasztanak, pálinkát se isznak. — Hazudsz, te boszorkány, hisz te is úgy iszol, mint a kefekötő... _— Én igen — az más lapra tartozik, én a kormány vagyok, a ken» külön porció jár... (Sokan megint elnevettték magukat és hangosan csóválták a fejüket: »Na, ennek jól felvágták a nyellét, mindenre kész van nála a felelet.«) Hatezer asszony meg ennek a jól fecseperedett szakállas társaságnak a fele ittmarad a huh»* l