Uj Szó, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-10 / 7. szám
6 Nemzetközi események folytatás a( 1. oldalról) A Tiso-per V ÍA Tiso-perben Stano volt szállításügyi miniszter tett vallomást, aki bejelenttette, hogy Durcánsky, a vád alatt álló, de a tárgyaláson jelen nem lévő volt külügyminiszter mind a német, mind a lengyel kormánytól kapott pénzt. A tanú, aki 1938 októberében Tiso titkára volt, szövegezte meg azt az emlékiratot, amelyet a szlovák néppárt Runcimán lordnak akart átnyújtani csehszlovákiai tartózkodása idején. Új törvényeket készítenek elő Romániában Bukarestből jelenti a TASS. A »Frontul Plugarilor« című román újságban megjelent interjú szerint Traian Savulescu földművelésügyi miniszter közölte, hogy a földművelésügyi minisztérium számos új, a földművelés körébe tartozó törvényt készít elő. Hamarosan a parlament elé kerül a föld szabad forgalmának megtiltásáról szóló törvény, minthogy a föld szabad forgalma igen káros a parasztság szempontjából. Készül egy másik törvényjavaslat is, amelynek értelmében a Nemzeti Bank olcsó kamatra hosszúlejáratú hitelt folyósít a parasztoknak mezőgazdasági gépek és más beruházási cikkek vásárlására. A mezőgazdasági munkások szervezetei tárgyában is készül törvényjavaslat. A mezőgazdasági felszerelés és a termés biztosításáról szóló törvényjavaslat arra irányult, hogy megóvják a parasztokat az elemi csapások súlyos következményeitől. Január 10-én mutatja be a Művész Színház Paul Vandenberghe »Tizenhétéves vagyok« című darabját, mely a hamis polgári morál helyett a szabadság és az igazság világnézetét hirdeti. A darab főszereplői: Ajtay Andor, Lázár Mária, Földényi László és Dékány László. »■ 4 Uj Szó Agrippina felemelte fejét és a sárga csillagra tekintett, attól világosabb lett az egész puszta A csillag után eligazodott, hogy merre is van a vasúti töltés ... Gyorsan, gyorsan, mert mindjárt pirkadni kezd. Egész testével kelet felé fordult. A föld széle arrafelé már világosan elkülönült az éjszakai égtől. »Egy kicsit már pitymailiik is — meg kell keresni a kis motyót... Ha nem találom meg, jobb is, ha neki megyek a tónak. A nedves ingtől kellemes hűvösséget érzett. Arcát összehajtott könyökére fektette és kelet felé nézett, mint a megigézett. Egy ürömbokrocska alatt — mint a lakodalmi cigány — zenélt, hegedűt egy kis tücsök. A tücsöklányok már elzengték minden dalukat, már mindnyájan aludni tértek, de ő még húzta a nótáját rendületlenül... Agrippina úgy ugrott fel, mint az őrült. A nap nagy korongja belemosolygott felnyíló szemében. Éppen a sz+reppe széle fölé emelkedett és árnyékokkal firkálta tele a pusztát. A távolban golyószóró kattogott. Agrippina felemelte a puskát, inge aljába letörölte a závárzatról meg a csőről a harmatot- »Uram-teremtőm, hogyan menjek vissza egy szál portelei yben?« Agrippina sietve ment oda a sötét zöld nádashoz. A parton végighaladva megkerülte az iszapos tavat. Megkereste a saját lábnyomát, ahonnan az este a vízbe vetette magát. Onnan tovább indult, jobbra balra nézelődött, valahol itt kell lennie a motyónak is... A vonatok két versztnyire álltak innen és egészen a látóhatár széléig húzódtak. Tábortüzek füstjét lehetett látni: ott már megkezdődött a mindennapi élet — lebbencset és krumplit főztek, eloldották a barmot a vagonok mellől és itatni hajtották. Az asszonyok már javában teregették száradni a pelenkákat a kocsik petronjaira... A harcosok előmásztak, krákogtak, felhuzigálták a nadrágjukat. Sokan a puskájukat tisztogatták. Itt is, ott is a parancsnokok kiáltozása hallatszott. Szakaszaikat gyűjtögették össze, hogy leváltsák azokat, akik a fronton töltötték az éjszakát... »Szent Isten, Iván nem is evett, fel sem öltözhetett — mormogta Agrippina. — Na majd füllentek valamit, csak a motyót találjam meg...« Az osztagok szakaszonként, rendetlen menetben jöttek a tó felé (éppen ott, ahol az éjjel az a kellemetlenség érte Agrippinát). Arrafelé— a barna domb mögött — golyószórók kattogása hallatszott. A kozákok már megint, szorongatni kezdték a vörösöket Agrippina összehunyorított szemével felismerte a saját szerelvényüket: a végén három nyitott kocsi van, a közepén meg valami tükör csillog. A szerelvény körül nagy tömeg verődött össze . . . Agrippina rövidre nyírt fejét úgy szorította valami, mint az abroncs: »Már a névsorolvasásról is elkéstem, most már szökevény vagyok, nincs mentség...« Erélyesen rántott egyet a fején és egyenesen a szerelvény felé vette az útját- A nép hosszú lánccá húzódva kígyózott a sztyeppe felé.Agrippina megkönnyebbülten sóhajtott fel: »Ó, Uram, teremtőm!« A nép nem egyéb, mint az ő egész bányászosztaguk: az asszonyok meg a gyermekek láncot formáltak a szerelvénytől a tóig, hogy megiitassák a mozdonyt. Szóval, még idejében oda lehet szaladni a vagonhoz, fel lehet húzni a nadrágot, dug egy pár falatot Ivan szájába, inni ad neki, jelentkezik a parancsnok előtt, kimenti magát, hogy elaludt egy kicsit... »Aztán majd kapok vagy háromnapi szobafogságot, még gyönyörű is lesz!« Futtában belebotlott valamibe: a földön egy jó kabát hányódott. »Ezt az az ördög dobta el« amikor úgy utánam vetette magát.« Most eszébe jutott, hogyan futott utána az az ember, hátra vetett fővel és 1 ihn bőrös lett a háta... »Jó lesz Ivánnak« — gondolta magában és felemelte a kabátot. Nem sokkal arrább megpillantotta a maga kis cókmókját. (Folytatása következik.) D IlßlLIi§ PÉTER (Len-film, a Royal Apolló díszbemutatója) Nagy Péter (1673—1725), az első orosz cári imperátor, már fiatal korában megértette, hogy Oroszország gazdasági és kulturális elmaradottságának megszüntetése céljából meg kell ismerni és át keáll Venni a haladó technikát, utat kell nyitni a tengerhez (a Balti-, Fekete- és Kaspitengerekhez) és szorosabb összeköttetésbe kell lépni a legfejlettebb kultúrájú országokkal. E nagy törekvésében Péternek meg kellett küzdenie nemcsak Svédországgal, Törökországgal és Perzsiával, hanem a konok és szívós belső ellenséggel, az elmaradott reakciós bojársággal és az egyházzal is. A belső harcvonalon szembekerül vele majdon fia. Alexej cárovics, a bojárság és egyház vak eszköze. Országépítő reformátor grandiózus munkájának befejezését és betetőzését tárja elénk az Alexej Tolsztoj könyve nyomán írt Péter film második része, a »Diadalmas Péter«. <z A poltavai csalta gigantikus tömegjeleneteivel kezdődik ez a nagy film és a baltitengeri megrendítően drámai ütközettel ér véget. Diadalmas Péter óriási szervezőereje, bátorsága, zseniális hadvezéri képessége mindkét esetben tönkreveri Oroszország akkori »ősellenségét«, a svédeket. A két történelmi dátum közé esik Péter kiméletilen, mindent leágazó harca az ország újjáépítéséért. Három legelszántabb ellensége: az elmaradottság, a bojárság és a hatalmát féltő egyház ellen. Miközben irgalmatlanul üldözi az országépítést kerékkötő korrupciót, mely közvetlen közelébe ér el, vaskézzel fojtogatja a bojárságot és a papokat. Megrázóan szép, szántó valószínűtlen, nagy, kietlen ridegségében az uráli bányajelenet, a lázadó donkozák tábor helyenként ropin-i erővel megrajzolt vászna. Hatalmas tömegjelenetek egész sorozata követi egymást, fajtogatóan nehéz, tragikus és véres fejezete az orosz múltnak: vigasztalan sötét elmaradottság, elképesztően embertelen kizsákmányolás, sár, nyomor, amelyben emberekhez hasonló árnyak húzzák láncaikat. De közben óriáshajók lázas építése, Hanzakereskedők ünnepi fogadása, tudományos távolkeleti expedíciók elindítása és egy mélységesen megrázó udvari tragédia: a eárónás ellen forduló degenerált cáreviics. * Péter gránítfigurája teli van ellentmondásokkal, de ellentmondásaiban is igaz, kolosszális és szép. A megrendítően komor bányajelenetben ott látjuk a korrupció ellen harcoló Pétert, aki kegyetlenül üldözi a korrupciót, mert országépítő munkájában árt neki. Péter kész örömest megbocsátani a pártütő cárovicsnek, ha nála marad és nem megy a lázadó bojárok Moszkvájába, de kínpadra huzatja és kivégezteti, mert a degenerált trónörökös továbbra is eszköze marad ellenségeinek. Diadalmas Péter tragikusan igaz képviselője 18. századbeli országának, népének, melyben a legmerőbb ellentétekben ott látjuk az elmaradottságot és a civilizáció felé való törekvést, a szennyes bojár feduális sötétséget és a csírájában lévő kereskedelmi, ipari lombosodást, a peterburgi tudományos akadémia megalapítását és a cári kínzókamrák pokoli alvilágát. De Péter éppen azért igaz: reális, történelmi és gigantikus. És Petrov rendező mesteri munkát végzett a Diadalmas Péter filmezésével. Szimonov, Sarov, Tárásáévá alakításai művészi tökéletességgel felelnek meg feladataiknaikt. M. E. i1 í’anCTa CoBeTCKon Apuim A ia BeHrepchoro nacedeenfl — 1947 január 10, péntek ui ii ii ■■mm nimm in mi smmssmKSBmBmaBMammum SPORT Moszkva gyorskorcsolyázó-bajnoksága A Szovjetunió fővárosának 1947. évi gyorskorcsolyázó-bajnokságain ismét világraszóló eredmények születtek. Mind a férfiak, mind a nők négy-négy számban mérkőztek meg. Az egyes számok győztesei a következők: nők: 500 m 1. Kol*hevnikova , 49.8 mp, 1000 m 1. Iszakova 1 p 44.9 mp, 1500 m 1. Karelina 3 p 48.2 mp, 3000 m 1. Kolhevnikova 5 p 39.8 mp. Összetett versenyben 1. Iszakova, 2. Kolhevnikova, 3. Karelina. Férfiak: 500 m 1. Kudrjavcev 43.6 mp, 1500 m 1. Anikanov 2 p 24.2 mp, 3000 m 1. Prosin 5 p 06.1 mp, 5000 m 1. Prostn 8 p 49.2 mp. Összetett versenyben 1. Prosin, 2. Ánikanov, 3. Ippolitov. A magyar jéghokkicsapat veresége Bécsben Kedden késői este az FTC és MTK játékosaiból összeállított Budapest válogatott jéghokkicsapat Bécsben, Bécs válogatottja ellen mérkőzött. A magyar csapat váratlanul kemény ellenállást tanúsított és kizárólag kapu előtti határozatlansága miatt hagyta el vesztesként a pályát. Az eredmény 6:2 (3:2, 2:0, 1:0) volt. A Ferencváros megnyerte utolsó svájci mérkőzését A Svájcban túrázó Ferencváros csapata Locarnóban a svájci bajnokság hatodik helyén álló FC Locarno együttesét 2:1 (1:0) arányban legyőzte. A magyar csapat góljait Szabó és Mike lőtték. A zöld-fehérek »ét éka nagy tetszést aratott. sasssec SZÍNHÁZI műsor ÁLLAMI OFEHAHÁZ: Fidelo (7). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Antonius és Cleopatra (7). — NEMZETI KAMARA SZÍNHÁZ: A bunda (7). — VÍGSZÍNHÁZ: Claudia (7). — PESTI SZÍNHÁZ: A tőzsdelovag (7). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Jakobovszki és az ezredes (7). — MADÁCH SZÍNHÁZ: Egerek és emberek (7)— MŰVÉSZ SZÍNHÁZ: Tim kicsi néger (7). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Janika (7). — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Fekete liliom (7). — PÓDIUM: Túl a konferencián (/18). ROYAL REVÜ VARIETÉ: A Royal Színház fantomja (7). — KAMARA VARIETÉ: Amiről beszélünk (7). MOZIK MŰSORA Szí v@f filmek ma: NAGY-BUDAPESTEN: KOSSUTH (Budapest): Tito népe, 1946 május 1. — OMNIA: Talált gyerek. — RQXY: Csárdáskirálynő. — ROYAL APOLLO: Diadalmas Péter* —■ URÁNIA: Szerencse fel! SZÉCHENYI (Pestújhely): Mandzsu bestiák.* _ TÜNDÉR (Újpest): Fiúk a gáton. I BUDAPEST: ADY: Boszorkányt vettem feleségül (3, 5, 7). — ALFA (Kőbánya): Fiú vagy lány (7*6, V28). — ASTORIA (Kőbánya): Titokzatos bőrönd (5» 7).~ BELVÁROSI: Waterloo Bridge (3, 5, 7). BODOGRÁF: Csattan a csók (7*4, 7*6, 7*8). —• CAPITOL: Lehull az álarc (2, 4, 6, 8). — CORSO: A szerető két arca (V24, V26, 7*8). — CITY: A nagy kaland (7*4, 726, 7*8). — CORVIN: Kétágyas hálószoba (7*4, 7s6, 7*8). — DÉCSI: Tavasz a Broadwayn (4, 6, 8). — DÓZSA: Emlékszel még? (7*6, 7*8). — ELIT: így történt (724, 7*6, 728). — ÉVA: Tűzzel vassal (725, 728). — FLÓRIÁN: Ráfféi, a frakkos betörő (724, 7*6, 7*8). — FÓRUM: Tavasz a Broadwayn (74, 7*6, 7*8). — KÖRÚTI HÍRADÓ: Magyar, szovjet francia híradók. Sporthíradó: Nemzetközi aktualitások (folyt, előad, reggel 9-től este 10-ig). — HUNNIA: Waterloo Bridge (7s4, 726, 7*8). — JÓZSEF ATTILA: Csattan a csók (4, 6, 8). — IPOLY: Csattan a csók (7*4, 7*6, 7s 8). — KAMARA: Az operaház fantomja (7*4, 7*6, 7*8). — KOSSUTH (Budapest)*: Tito népe, 1946 május 1. (7*4, 7*6, 7*8). — LLOYD: Boszorkányt vettem feleségül (7*4, 7*6, 728). — MARX: Párizsi muzsika (724, 7*6, 7*8). — OMNIA: Talált gyerek (4, 6, 8). — PALACE: Autós bandita (11, 1» 3» 5, 7). — PARTIZÁN: Viki (7s4, 7*0, 7*8). _ PHÖNIX: Csattanó esők (11, 1, 3, 5, 7). — ROXY: Csárdáskirálynő (2, 4, 6, 8). — ROYAL ABOLLO: Diadalmas Péter (724, %6, 8). — SÁGVÁRI: Párizsi muzsika (7s4, 726, 7*8). — SCALA: A szabadság ára (4, 6, 8). — SZABADSÁG: Tünemény (7*4, 7*6, 7*8). — ÚJLAKI: Szováthy Éva (7*6, 7*8). — URÁNIA: Szőrmése fel! (4, 6, 8). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Szingapúri táncosnő (3, 6, 7). — ZUGLÓI: Csattan, a csók (7*6, 7*8). KÖRNYÉK: BÉKE (Rákospalota): York őrmester (5* 7). — FORUM (Pestszentlőrinc): York őrmester (7*6, 7*8). — FLÓRA (Kispest): Gólem (7*6, 7*8). — KOSSUTH (Pesterzsébet): Amiről nem beszélünk (V26, 7*8. — ROYAL (Kispest): így történt (7*6, 7*8). — SZABADSÁG (Újpest): Torpedótámadás (7*0, 7*8). — SZÉCHENYI (Pestújhely): Mandzsu bestiák (7*6, 7*8). — TÁNCSICS (Csepel): Örökké a tiéd (7s 6, 7*8). — TÁTRA (Pesterzsébet): Tigriskarmok (5, 7). — TAVASZ (Rákospalota): Őrség a Rajnán (5, 7). — TÜNDÉR (Újpest)- Fiúk a gáton (7*6, 7*8). — UNIÓ (Pestszentlőrinc): Londoni randevú (7*6, 7f 8). 1 11 "" 1 —.........." —rí--------------------------------------------- ~~ I --------r " r 11 r^fr^TrHTF~T"iir1 T'f'wn'~T—irrim—11" rirwii"t't~i......... —n—n------r ~ n mi iim SZÓ“ szerkesztőség Judapest, VII., Erzséibet-körút 9-1S. í. Itlewyork-palota. Telefon: Titkárság: 221—880, Hírosztály: 222- 046 Kiadóhivatal: 420—783. Hirdetési és terjesztési osztály: 222—083.