Uj Szó, 1947. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-15 / 38. szám

I - fe Ujj Szó *. «anghaji diákszövetség nyila­t­ko­­zatát, amely azzal vádolja az Egye­sült Államok kor­mányát, hogy hoz­zájárul Kínában a polgárháború ter­jedéséhez. A Franco-ellenes mozgalom titkos rádióállomása, a »Radio Espana In­­dependiente«, amely a Pireneusok egyik eldugott helyén működik, is­mételten közvetítette a spanyol kom­munista párt vezetőjének, Dolores Ibárruri asszonynak, a spanyol sza­badságharc híres Passion áriájának a spanyol néphez intézett drámai hangú üzenetét: — A spanyol köztársasági mozgalom az utóbbi időben annyira megizmo­sodott, hogy a Franco-kormányzat kénytelen drasztikus, háborús eszkö­zökhöz nyúlni. A spanyol m­ilitariz­­m­us és a spanyol monarchia a Franco-rendszerrel összefogva, min­dent elkövet annak érdekében, hogy a köztársasági mozgalmat szétforgá­csolja, elfojtsa, semmivé tegye. A spanyol köztársasági erőknek azon­ban semilyen hatalommal szemben nem szabad meghunyászkodniok és nem szabad borúlátóvá válniok. A Franco-kormányzat véreskezű intéz­kedései csak még jobban megerősí­tik a tömegek harcos szellemét és ugyanakkor lerántják a leplet a de­­mokráciaellenes és haladóellenes erők mesterkedéseiről. A kiáltvány ezután rámutat arra, hogy A nyilatkozat sürgeti, hogy az Egyesült Államok gyökeresem vál­toztassák meg politikai­­ téren azt a sértő gyakorlatukat, hogy Kínát gyarmattá igyekeznek változtatni. a mostani döntő pillanatokban súlyos felelősség terheli mind­azokat, akik nem a köztársasági erők összefogásáért, hanem az összefogás ellen foglalnak állást Francoék tevékenységét a leghatá­sosabban támogatja a külföldi nagytőke és a Franco-rendszer ab­ban reménykedik, hogy ennek a­ nagytőkének segítségével sikerül ha­talmát továbbra is fenntartani és megszilárdítani. A spanyol kommunista párt most is a köztársaságért küzdők első sorában áll és követeli a szabad választások haladéktalan megtartását A választásoknak minden külföldi terrortól mentesen kell lezajlaniok, oly módon, hogy a választásokat ne a reakciós Franco-rendszer irányít­sa, hanem Spanyolország demokrati­kus kormánya, amely természetesen csak a köztársasági kormány lehet. A kiáltvány a következő szavak­kal fejeződik be: — Mi pedig töretlen akarattal foly­tatjuk a harcot mindaddig, amíg is­mét meg nem teremtjük a spanyol köztársaságot. Elérkezett a cselekvés és összefogás ideje Passionaria kiáltványa A magyar nemzetgyil­tó ülése A nemzetgyűlés csütörtök dél­utáni ülésén Lénárt Iván (Kisgazda­­párt) képviselő hangsúlyozta pártja együttműködési készségét a munkás­pártokkal. Kiss Károly (kommunis­ta) visszautasította Dubay és Lá­bad­i képviselőknek a demokratikus intézmények és reformok ellen inté­zett támadásait. Leszögezte, úgy­látszik, a múlt visszaállításán fáradozó politikusok most átcsoportosított erőkkel indulnak támadásra. Száva István (Szoc. dem.) képviselő is visszautasította az elhangzott reakciós felszólalásokat és hangsú­lyozta, hogy a demokráciában csak annak van joga, aki maga is demo­kratikus eszközöket használ, a demokráciában tehát csak a­­ demokratáknak lehetnek jogaik. Hegymegi Kiss Pál (Sulyok-párti), Taksonyi János (kisgazdapárti), Tombácz Imre (MKP), Juhász Ist­ván (Szoc. dem.), Gém Ferenc (pa­rasztpárti), Dénes István (pártonkí­­vüli), Kovács Ferenc (kisgazdapárti) és Visnyei Sándor (Szoc. dem.) kép­viselők szólaltak fel ezután. A mun­káspárti szónokok erélyesen vissza­utasították a Sulyok-párti képvise­lők felszólalásaiban megnyilvánuló ellenforradalmi, demagóg hangot. El­fogadták az előadó azon javaslatát, hogy az Elhagyott Javak Kormány­­biztosságának eddigi működését hoz­zák kellő formában nyilvánosságra, majd részleteiben is elfogadták a miniszterelnökségi tárca költségve­tését. * Rajk László belügyminiszter ma délelőtt tájékoztatta a kisgazdapárti képviselőket­­ Kovács Béla összeeskü­vésbeli szerepéről, kapcsolatairól a­ Magyar Közösséggel és a hetes bi­zottsággal. Folyik az egyes tárcák költségvetési vitája A pénteki ülés elején­­ az elnök be­jelentette, hogy megkeresés érkezett a mentelmi bizottsághoz Peer Viktor kisgazdapárti képviselő ügyében. Pásztori­ István személyes megtá­m­a­dtat­ás címén szófialt fel, majd át­tértek a tájékoztatásügyi tárca költ­ségvetésének tárgyalására. Ortutay Gyula előadó ismertette javaslatát és hangsúlyozta a tájékoz­tatásügy fontosságát. Szembeszállt azzal a váddal, hogy a szigorú ma­gyar békéért a demokrácia volna fe­lelős és leszögezte a nemzetet hábo­rúba sodró régi uralkodó osztály fe­­le­lősségét. Szólott a magyar­ közvé­leményt megtévesztő és a demokrá­cia hírnevét bel- és külföldön alá­aknázó híresztelésekről. Hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó és rádió szabadsága vissza­nyerésében a főérdem a Szovjet Hadseregé és a Szövetséges El­lenőrző Bizottságé, akik, ha akarták volna, a fegyverszüneti szerződés egész tartama alatt irányíthatták volna a magyar sajtó és rádió munkáját. Erre azonban soha semilyen form­á­ban nem került sor. A sajtótól nagyobb összhangot és mérték­­tartást kér a külpolitikailag is fontos kérdésekben és példaként állítja a szov­j­t sajtót, »amely­nek «oha sem célja a pillanatnyi érdekesség, hanem az igazág kiderítése és a nép érdekeinek szolgálata«. A filmpropaganda erejéről szólva kiemelte a szovjet filmgyártás nem­zetnevelő és tájékoztató munká­ját. Az 1948 as cer­ten­ári mű­ről szólva idézte Marxot, aki szerint a kis ma­gyar nemzet az 1848 as szabadsá­g­­harcával­­ élenjáró nemzet lett. Mi­után a tárca költségvetését túl ala­csonynak találta, rendkívüli, illetve póthitelt kért. Ezután került sor a többi pártok szónokainak beszédére. A Kisgazda­párt részéről Mihályi ft­ Ernő, a Kommunista Párt nevében Kállai Gyula, és a Szociáldemokrata Párt részéről Fischer József beszél. Pa3eTa CoBeTCKOfi ApsmB íjh BeHrepcKoro eacejeHna SZÍNHÁZI műsor Állami OPERAHÁZ: Denevér (fél 7). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Kamnéni­ás hölgy (7). - NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: Hullámzó (71. NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: Hullámzó vőlegény (7). _ VÍGSZÍNHÁZ: Nemzeti dro­géria 171. - PESTI SZÍNHÁZ: Váratlan vendég (77. — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Lulu és Beáta (7.. — MADÁCH SZÍNHÁZ Egerek és emb­e­­rek (7). — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ: Urak, költők, gyilkosok (71. — MAGYAR SZÍNHÁZ: Mimóza (71. — fővárosi eperettszínház: Okos mama (77. — MEDGYASZAY SZÍNPAD: Uraim, csak egymás után (7). — PÓDIUM: Mi lenne ha­ . (7). ) ROYAL REVÜ VA­RIETÉ: Tavasz a kőni­on (7). — KAMARA VARIETÉ: Karnevál (7). 1947 február 15, szombat A magyar kü­l­kereskedelem új utakon Magyarország külkereskedelmi politi­kája, a háború előt­tihez képest döntő módon meg kell változzék és meg is vál­­tozik. Milyen jellegűek ezek a tartós változások és milyen okok váltják ki őket! Min­őség*­i termelés, minőségi export Az ország belső gazdasági szerkezete megváltozott. A mezőgazdaságban (az össztermelés­­ mintegy felét jelentő szek­torában) a nagybirtokok, hitbizományok helyét kis parasztgazdaságok foglalták el. Ez a változás megköveteli, hogy az eddigi egyoldalú szemes gabonatermelés helyett a magyar mezőgazdaság az in­tenzívebb­­ minőségi termények termelé­­sére (gyümölcstermesztésre, kertgazdál­kodásra, ipari növények termelésére) térjen át. Tehát a mezőgazdasági export­nak az átállás idejére történő visszaesése után a mennyiségi szemesgabona export­­helyét a minőségi növények, sőt ezek feldolgozott állapotban való kivitele kell hogy elfoglalja. Után „ipari ország“ felé Másrészt Magyarország rálépett arra az útra, amely agráripari országból ipari ország felé vezet. A hároméves terv — már csak a természetes lehetősé­gek miatt is — nagyobb­ mértékben fogja fejleszteni az ipart, mint a mező­­gazdaságot. Ez a­ fejlődés külkereske­­delmi szempontból azt jelenti, hogy fo­kozott mértékben van szükség ipari nyersanyagok behozatalára és ennek csere­értékeként fokozott mértékben ipari, elsősorban minőségi ipari áruk kivite­lére. Ezek a kívánatos és megvalósuló vál­tozások azonban természetszerűleg nem légüres térben elképzelt Magyarország fejlődési tervei, hanem arra a változott helyzetre építenek, amibe Magyarország a többi országokkal került. A Szovjetunió szomszédsága Döntő változás: míg eddig a Magyar­ország számára legjelentősebb hatalom Németország volt, ma helyét a Szovjet­­unió foglalja el. A különbség a két szomszédság között: ég és föld. A német imperialista hatalom Magyar­­országot gyarmati sorba akarta taszí­tani: mezőgazdasági termelő országgá, ipari áruinak piacává akarta tenni. Né­­metország Magyarországról búzát, áru­mokat vitt ki és cserébe 60 százalékban ipari készárut, a többi részben félkész­­árut és csak csekély mértékben nyers­­anyagokat küldött. Ez a politika az or­szágot fejlődésében akadályozta, gazda­sági függőségbe hozta Németországgá­. Ennek következménye volt az hogy a háború alatt a két ország közötti vi­­szon­y nyíltan az elnyomó és a kiszolgál­tatott viszonya lett. Németország önké­nyesen megszabott val­utaár­folyamok alapján jutott az áruhoz. A Szovjetunió ezzel szemben a világ nyersanyagban egyik leggazdagabb or­­szága,­­ honnan iparunk biztos utánpót­lást meríthet, Magyarország iparosítá­sát, gazdagodását maga is érdekének tartja. Ezt mutatta már a két ország kö­­zötti első kereskedelmi szerződés, amely szerint a Szovjetunió 86 százalékban nyersanyagot szállított Magyarország­nak, nagyrészt készáruért cserébe. En­nek a szerződésnek köszönhette a ma­­gyar textil- és konzervipar újjászületé­sét. A Duna völgye De nemcsak a Szovjetunió szomszéd­sága, hanem a többi szomszéd államhoz való viszony megváltozása is azt a perspektívát vetíti Magyarország elé, hogy Németország mezőgazdasági gyar­mata helyett a Duna völgye ipari állama lesz Magyarország. Erre a feladatra predesztinálja­ a­ magyar munkást ki­­váló szakértelme és az újjáépítés eddigi eredményei, amelyek mégis tekintélyi ipari kapacitást biztosítottak. Ez a s­ze­­rep körvonalaiban kirajzolódik már a ju­goszláv szerződésben is, amely szerint onnan is főként nyersanyagot kap Ma­­gyarország ipari termékek ellenében. Falat emelni •a válság elé Az új szomszédság nem egyetlen elő­nye az, hogy Magyarország belső fejlő­dését, iparosodását, újjáépítését lehe­­tővé teszik. Hanem egyúttal ez a szom­szédság biztosíték arra is, hogy a terv­szerű gazdálkodás menetét nem fogja megzavarni az a gazdasági válság, amely máris keletkezőben van és a vi­­lág országainak túlnyomó részét végig fogja pusztítani. A két versengő nagy­hatalom, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia, bármilyen olcsó áruva­l áras­­­sza is el a világpiacot, az az áru a ma­gyar ipar működését meg nem akadá­lyozhatja, hiszen a szintén tervgazdál­­kodó szomszédokkal kötött szerződések­ben előre el vannak adva a magyar ipar exportra­­ szóbajöhető termékei. És a ma­gyar kivitel piacának biztosítása egy­­ben a nyersanyagellátás biztosítását is jelenti, hiszen az áruért cserébe elsősor­ban nyersanyagot­ kap Magyarország. Ilymódon a Válság a Duna völgye egy­mással és a Szovjetunióval együtt,­működő tervgazdálkod­ó országai előtt meg fog torpanni, G. P, MOZIK MŰSORA Szöv­eT: fűznek ma: NAGY-BUDAPESTEN: ÉVA: Mandzsu bes't'ák. —­1 FLÓRIÁN: Népek itélös­zéke; Ifjúsás? ünnepe. — SZABADSÁG: Eskü. — URÁNIA: Népek télöszéke; Ifjúság? ünnepe. — TÁNCSICS (Csepel): Kis csavargó. — UNIÓ (Pest- Sszentlőrinc); Kövirág. BUDAPEST: ADY: Kétágyas hálószoba (3, 5, 7). — ALFA (Kőbánya): Őrség a Rajnán (V26, V28). ASTORIA (Kőbánya): Guadalcanal (6, 7). — ALKOTÁS: Waterloo Bridge (V*4, */*6, 4/*S). — BELVÁROSI Emlékszel­m­éig? (5, 7). — BETHLEN: Autós banditák (V*4, V*G, Vs8). — BODOGRÁF: Asszony az örvényben.* Harcra születtem (V:4, V*6, VtS). — CAPITOL: Tavasz a Broadwayn (2,­ 4, 6, 8). — CITY: Bocsánat, hogy élünk (V*4, V26, V*8). — CORSO: Lady Hamiton­­ (Vs4, , V­*6, V28) — CORVIN: Bocsá­nat, hogy élünk (4, 6, 8). —­ DÉCSI: Lady Hamilton (4, 6, 8). — DÓZSA: Téli karnevál (1/s6, V*8). — DAMJANICH Szerelmi riadó (‘M, Vsp. i/18). — ELIT Kétágyas hálószoba ('/r­, '­'’26, '­'28). — ÉVA: Mandzsu bestiák ('/*#. l/s8), FORUM: Mr. Miniver (3, V«6, 8). FLÓRIÁN: Ifjúság ünnepe: Népek itélőszéke C/24, '/ip» V28). — HÍRADÓ: Mafin-krótika* Orosz, fran­cia és angol híradó. Bűvös varázspálca. Jen’iy Dong és zenekara (folyt, előad, reggel 9-től este’ 10-ig). — HUNNIA: Joe Smith, az ameri* kai (*/«4, V.6. V­.8). _ JÓZSEF ATTILA:­ Jé* hátán h megélünk (4, 6, 8). — IPOLY: Raff­les, a frakkos betörő ('/14, V26, '/sSY .— KA­MARA: Bocsánat,­hogy élünk (4, 6. 8). — KOSSUTH: Utolsó pillanat ('/ti, '/ti, V28). ■— KULTUR: Kó*szer kettő (­'/ti, VtB. '/*«). — LLOYD: Lehull az álarc (V14. »/­6, V28). — MARX:­­ szere­lm­ nem tréfa 0/ti, */*6, */18). — OMNIA: Szerelmi házasság (4, 6, 8). — OLYMPIA: Bűn és szerelem ('/14, '/16, VtS). PALACE: Nagy kaland (11, 1, 3, 5, 7). — PARTIZÁN: Raffles, a frakkos betörő (V24, V28). —­ PÁTRIA: Az operahá­z fantomja (4, 6, 8). — PHÖNIX: Amiről nem beszélünk (11, 1, 3, 5, 7). — ROYAL APOLLO: Riói éjszaka (4, 6, 8). — ROXY: Szerelem nem tréfa (2,4,6, 8). — SAVOY: York őrmester (V14, */16,­­/*8). — SCALA: Szerelmi házasság (4. 6. 8). — SZABADSZ­G: Eskü (V14, V26, V18). - ÚJLAKI: Zoro és Huru a két muzsikus C/26, V28). — URÁNIA: Népek fzé’őszéki: Ifjúság ünnepe 14. 6. 8). - VÁROSI SZÍNHÁZ: Casablanca (3, V26. '/18). - ZUGLÓI: Hazugság nélkül C/26, V28). ^ . KÖRNYÉK: ' ' r ' ^ BÉKE (Rákospalota): Tarzan titkos kincse (5, 7). — FORUM (Pestszentlőrinc): Fe­hér vo­nat C/26, VfS). — FLÓRA (Kispest): Zoro és Huru a moziban: Fehér sas (V16, V*8). — KOSSUTH (Pesterzsébet): A szerető két arca (V16, V28). — ROYAL (Kispest): Szingapúri táncosnő (/tfz V28). — SZABADSÁG (IJjnest): Csill­­agok parádéja (V26, VsB). — SZÉCHENYI (Pestújhely): Fiú vagy lány C/26, VtS). —­TÁNCSICS (Csepel): Kis c­avargó C/26, 1/28)­. — TÁTRA (Pesterzsébet): Kilencen a gáton (5, 7). — TÜNDÉR (Újpes ): Táncos ke­’óz; Kanadai véreb (5, 7).­­ TAVASZ (Rákos­palota): Dalolj, szivem (5. V. - UNIÓ (Pest­szentlőrinc): Kövirág C/26, VtS). mVJ SZÓ“ szerkesztőseg Budapest, VII., Erzsébet­ körút 9-11.1. Newyork-palota. Telefon: Titkárság: 221- 880, Hírosztály : 222 046 Kiadóhivatal: 420—783. Hirdetési és terjesztési osztály: 222 — 083.

Next