Uj Szó, 1947. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

4 démia fiókintézete A helyes fejlődés és virágzás érdekében az arali iparnak nem csupán egységes irányításra, hanem a gyártás céljait előmozdító, technikai újításokra vezető és a gyártási eljárást tökéletesítő tudományos elgondolásokra is szüksége van. Ezt a feladatot végzi a városban centralizált sok kísérleti ku­tató- és tervezőintézeti. A Tudományos Akadémia fiókintézete vezeti a labora­tóriumok munkáját, melyekben nemcsak a műszaki, hanem az ember létfeltéte­leivel összefüggő problémákat is tanul­mányozzák. A tudósok megtesznek min­dent, hogy a rendkívül szigorú klímájú Uralban legalább a legszükségesebb me­zőgazdasági termények megteremjenek és hogy a legjobban használható marha­­állományt lehessen itt tenyészteni. Szverdlovszk tíz főiskolájában készítik elő gyakorlati munkára az Ural minden részéből idesereglett mérnököket, orvoso­kat, tanárokat, jogászokat, színészeket és zenészeket. Nem egészen húsz év alatt... Ilyen lett a város az utolsó húsz év alatt. A forradalom előtt jelentéktelen kis fészek volt, földszintes, legfeljebb egy­emeletes házaival, kövezetlen uccáival. Gabonakereskedők és iparosok irányítot­ták a város életét. Szverdlovszk gyárainak tömegéből csak egy tekinthet vissza 220 éves múltra, a többiek mind az utolsó húsz év alatt épültek. Hősit nyílegyenes, szé­les sugárutak, hatalmas nagy terek, parkok, kertek, sokemeletes házak, hangversenytermek, filmstúdiók, színhá­zak, klubok, múzumok, szállodák és ká­véházak vannak a városban, ahol min­den új és fiatal. Szverdlovszk már a legrégibb időben híres volt arról, hogy i­tt dolgoztak a drágakőcsiszolás művészei, mesterei. Az Ural rendkívül gazdag drágakövekben. A csiszolás művészete nemzedékről nem­zedékre szállva, most is magas színvona­lon áll és nagy fejlődés vár reá. Szverdlovszk olyan drágakőre emlékez­tet, amely ha kiváló csiszolómester ke­zébe kerül, ragyogó, értékes drágakővé csiszolódik. ZINOVIJ JANTOVSZKIJ Hírek a Szovjetunióból Katájev, ismert szovjet író, most üli meg ötvenedik születésnapját. írói mun­kásságát a fasizmus elleni harc jellemzi. A háború alatt a Pravdának és a Krasznaja Zvjezdának volt harctéri tu­dósítója. Állandóan az arcvonalon élt s részt vett a harcokban. 1945-ben jelent meg »Az ezred fia« című igen népszerű műve. Katájevet most képviselőnek je­lölték az Orosz Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsában. * A Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának hagyományos évi ülésszaka feb­ruár 1-én kezdődik Moszkvában, amikor megvitatják a háború utáni ötéves terv első esztendejében elért tudományos eredményeket. Brujevics akadémikus je­lentést tesz az Akadémia 1946-os műkö­déséről, majd Nikitin akadémikus ismer­teti az elektromos kutatás terén elért új eredményeket. Az ülésszakon teszik közzé az Akadémia 1946-os jutalmazottainak névsorát. * Moszkvába most érkezett vissza a Mon­gol Népköztársaságból a szovjet őslény­­kutató-csoport. Orlov egyetemi tanár nyilatkozott a TASS-iroda munkatársa előtt a mongol félsivatagi területeken végzett kutatómunkáról, amely nagy­­mennyiségű állati kövületet hozott fel­színre különféle korokból. Ugyanitt dolgozik már tizenöt éve egy amerikai kutatócsoport Czapman Andrews, az ismert őslénykutató veze­tése alatt. * Az »Izvesztija« beszámol az Örmény Szocialista Szovjet Köztársaságban fo­lyó választási előkészületekről. Az ör­mény Köztársaság legújabb történetének különösen örvendetes eseménye, hogy azok közül az örmények közül, akik év­tizedeken át éltek idegenben, mintegy ötvenezren tértek már haza a Szovjet­unióba. Ez a kezdetét jelenti az impe­rialista erőszakkal szétszaggatot­t ör­mény nép egyesítésének szovjet lobogó alatt. A Szíriából, Romániából, Libanon­ból, Bulgáriából, Görögországból vissza­tért örmények mind munkához jutottak és már egyenjogú szovjet polgárokként vesznek részt a mostani választásokban. Ujj Sztf * 1947 február 1, szombat Egy hét­e a szovjet or 1. Fontos és jelentőségteljes napok Fontos és jelentőségteljes napokat él át most az egész szovjet ország lakossága. A munkások, parasztok és értelmiségiek, szóval az egész nép, a legnagyobb egyetértésben halad a szövetséges és autonóm köz­társaságok Legfelsőbb Tanácsainak megválasztása felé. A választási hadjárat legfon­to­­sabb szakaszába lépett. Az egyönte­tűen támogatott jelöltek most min­denütt érintkezésbe lépnek válasz­tóikkal, minden választókerületben tömeggyűléseket tartanak, melyeken a választók összeismerkednek a je­löltekkel és annak a közös és egy­öntetű óhajuknak adnak kifejezést, hogy a választások napján a kom­munisták és a pártonkívüliek hatal­mas tömbjére adják le szavazatai­kat.Óriási lelkesedés jegyében tartot­tak gyűlést Taskentben az ifjú vá­lasztók. A gyűlésen megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták meg­bízottijuk, Scserbakov beszédét, aki az üzbég szovjetköztársaság Legfel­sőbb Tanácsába jelölt Sztálin, a né­­pek nagy vezérének, barátjának és tanítómesterének, Lenin műve láng­eszű további oly hatójának életéről és tevékenységéről beszélt. Scserbakov felszólalása után a »Tastexilmas« gyár egyik sztaha­novista munkása, Habibula Szali­­hov lépett az emelvényre és a kö­vetkezőket mondta: »Apám elbeszéléséből tudom, hog­y a forradalom előtt a szegény család­ból származó üzbég ifjú előtt csak egy út állt nyitva — elmenni egy hutákhoz cselédnek. Én már a szov­jet hatalom bevezetése után szület­tem. Pálom, sorsomról a haza és a párt úgy gondoskodott, akárcsak az édesanyám. Bátyám 1912 ben elment a frontra, én meg beléptem a gyár­ba dolgozni. Orosz munkástársaim segítségével szakképzettséget sajátí­tottam el. A szovjet hatalom meg­adta nekünk a munkára való jogot, azt a hatalmas jogot, melyért nagy­apáink és apáink harcoltak•« Az ifjú választók egyhangúlag kijelentették, hogy a választások je­len­tőség telj­es _ napján _ mindnyájan, egy emberként Sztálinra, a nép nagy vezérére és tanítómesterére fog­na­k szavazni. E szavaikkal az egész, soknemzetiségű szovjet nép gondolatainak és vágyainak adtak kifejezést A Sztálin nevét viselő fémipari gyár dolgozói Ivan Dimitrijevics Kazsan acélöntőt jelölték küldöttül az Üzbég Szocialista Szovjetköztár­saság Legfelsőbb Tanácsába. Az egyik választói gyűlésen Nyeszte­­renko mérnök így nyilatkozott erről a sztah­anovista munkásról: »Tizenhárom éve dolgozik már a gyárunkban és teljesítményével mindig az élen járt. Becsülettel és hűséggel teljesítette katonai köteles­ségét a fronton. A hitleri­­ Németor­szág szétzúzása után Kazsan vissza­tért a műhelybe és lényegesen fo­kozta öntési munkateljesítményét. Az elmúlt évben körülbelül 500 ton­nával több acélt termelt, mint amennyit a terv előirányzott. Min­den erejével és tudásával, becsület­tel szolgálja hazáját. A szovjet par­lamentben igazolni fogja a nép hoz­záfűzött bizalmát.­ Lelkes hangulatban folyt le az a választói gyűlés is, melyen az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsába je­lölt Xénia Ivanovna Voroncova népiskolai tanítónő találkozott vá­lasztóival Novoszibirszkben. Ez az egyszerű szovjet nő évtizedeken át nevelte az ifjú nemzedékeket. A haza iránti szolgálatainak elismerésekép­pen a Lenin-renddel tüntették ki. A gyűlésen tartott beszédében Vo­roncova a következőket mondotta: »Az én életem olyan, mint a mi szovjet országunk sokmillió, egy­szerű emberének az élete. Itt szü­lettem Szibériában. A régi Szibéria merőben különbözött az új, szovjet Szibériától, mely tele van gyárak­kal, üzemekkel, különböző intézetek­kel és olyan nagy városokkal, mint Novoszibirszk. A szovjet hatalom most feltárta fiatalságunk előtt az új élet kapuit. Milyen más az élet most, mint egy­kor a cári uralom alatt. Mennyi megalázást, mennyi sértést kellett eltűrni, hogy nem is műveltséghez, hanem csak valami igen csekély ismerethez jussunk! A Nagy Októberi Forradalom le­hetővé tette régi vágyam megvaló­sítását — igazi néptanítónő lettem. És én ne szeressem a népemet és ne rój­jam le hálámat a nagy Sztálin­nak11« Ilyen tömeggyűléseket tartanak szerte az országban, melyeken a je­löltek választóikkal összejönnek. A választók minden gyűlésen annak a készségüknek adnak kifejezést, hogy a választók­ történelmi jelentőségű napján a nép legjobb fiaira és leá­nyaira, a kommunisták és a párton­­k­ívü­liek megingathatatlan blokkjá­nak jelöltjeire fognak szavazni 2. A választások tiszteletére Az egész szovjet nép szívügyének tekinti az ország népgazdaságának helyreállítására és továbbfejleszté­sére irányuló grandiózus feladatok teljesítését- A háború utáni sztálini ötéves terv első esztendejére megál­lapított állami terv sikeres végrehaj­tása után­ a munkások, parasztok és az értelmiség még nagyobb energiá­val és lelkesedéssel indulnak harcba az ötéves terv teljesítéséért és túltel­jesítéséért. A szövetséges és autonóm köztár­saságok Legfelsőbb Tanácsainak megválasztásaival kapcsolatos előké­születek példátlan gyártási lázba hozták az egész országot Nincs olyan gyár vagy üzem, állami gaz­daság vagy kolhoz, ahol a dolgozók ne léptek volna szocialista versenyre a termelési program idő előtti telje­sítése­­ érdekében. így, többek között Magnitogorszk sztah­anovista mun­kásai is a választások tiszteletére sztah­anovista versenyre léptek és minden nap túlteljesültük a megálla­pított munk­a norm­át. A szocialista versenyben a Martin-kemence acél­­öntői vezetnek, akiknek élén az Orosz Föderáció Legfelsőbb Taná­csába küldöttül jelölt Zahar Petro­­v és Lupinov műmester áll. Tanít­ványa Sarinov egy váltás alatt a terven felül 47 tonna acélt öntött, Pobeljanszkij, Kovalenko és Szta­­rosztin acélöntlőmunkások is napról napra túlteljesítik az eléjük tűzött feladatokat. Nagy emelkedést mutatt a terme­lés e héten a Kirovról elnevezett minszki szerszámgépgyárban is. A gyár kollektív­je Joszif Visszáriono­vics Sztálint elsőnek jelölte küldöt­­­tül a Bjelorussz Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsába. A küszöbön álló választások tiszteletére a gyári­munkások közüli igen sokan a meg­­állapított munkanorma kétszereset, termelik minden nap. A megállapított idő előtt teljesí­tették a januári programot: az azer­­bajdzsáni urbinákat előállító tröszt fúrómunkásai, a Gorkijról elnevezett: gorkiji üveggyár kollektívje, a »Bu­­guruszlannyot«-tröszt 2. sz. telepének munkásai. Az olajipari­­ munkások többszáz tonna kitűnő minőségű ás­­ványolaji terméket szolgáltattak a megállapított terven felül. A »Miasz­­toloto«-t­röszthöz tartozó, Leninről elnevezett aranylelőhely dolgozói tizenöt nappal a megállapított ha­­táridő előtt teljesítették a januári programot. Az Orosz Föderáció Leg­felsőbb Tanácsába küldöttül jelölt híres szövőmunkásnő, Maria Vol­kova munkacsoportja egy hé­ttel ko­rábban teljesítette a januárra kitű­zött felad­at­ot. Huszonkétezer méter finom szövetet, batisztot és mfise­­lyemanyagot állított elő. A kraszno­­szulini fémipari gyár dolgozói ezen a héten befejezték a németek által ferobbantott 5. sz. Martin-kemence helyreállíitását. A kemence­­ üzembe­­helyezésével az acéltermelés ebben, a gyárban eléri a háború előtti szín­vonalat. 3. Előkészületek a tavaszi vetésre Mindenütt az országban lázas elő­készületeket tesznek a tavaszi ve­tésre. A parasztok rendbehozzák a vetéshez szükséges mezőgazdasági felszerelést, tisztogatják a vetőma­got és előkészítik a trágyát. Közép-Ázsiában megkezdődött már a kalászosok és a gyapot vetése. Kö­rülbelül 200 traktor műveli meg itt a földet, igen sok traktor, és ló­fogatú vetőgép dolgozik. _ A szovjet kormány lényeges se­gítséget nyújt a mezőgazdaságnak. A novosaibirszki kerület kolhozai és gép-traktorállomásai részére 630 új traktort, 540 talajmegmunkáló gépet, 730 ekét és sok teherautót bocsát -­­a tavaszi vetés céljaira­­ rendelke­zésre. A szovjet kormány minden erejé­vel a tavaszi vetés mintaszerű elő­készítésére és legrövidebb időn be­lüli végrehajtására törekszik. Sztereoszkópikus film Amióta a mozi létezik, az egész világ szakemberei a sztereo hatás komplikált feladatának nagy problé­máján dolgoznak. Tudósok, feltalálók, moziszakembe­rek egész sora kitartóan dolgozott azon, hogy valósághatású, tér­beli, domborműszerű tárgyábrázo­lást nyerjen a vetítőfelületen, ami — mint ismeretes — az egysíkú mozi­nál lehetetlen. A külföldi feltalálók egyetlen sza­badalma sem vitte tömeggyártássá a háromdimenziós, sztereoszkónikus filmet A talált megoldások túlnyo­mó része annyira bonyolult hogy vagy teljesen lehetetlenné teszik a film bemutatását, vagy egy külön­leges szemüveg használatát teszik szükségessé Ivanov szovjet feltaláló nagyszerű találmányával elsőnek a világon ol­dotta meg a sztereoszkópikus mozi problémáját Ivanov, kit rendkívül érdekelt ez a kérdés és sok munkát áldozott rá. 1936-ban a Szovjet Hadsereg egyik tudományos kutatóintézetében ka­pott teljes lehetőséget a kutatásra. Itt dolgozta ki a világ első három­­dimenziós, raszteres mozi vetítőfelü­letét. Ivanov aránylag egyszerű és olcsó eljárást talált arra, hogy tü­körüvegből készítsen vetítőfelületet 9, esetleg még több négyzetméter nagyságban. A rasztert ezernyi apró, rendkívül tökéletes lencse képezi, melyeket a tükörü­veg felületére sze­relt. A vetítés rendkívül világos és tiszta. Háromszor élesebb és fény­­erősebb, mint a közönséges egysíkú­­mozinál. Közvetlen a Honvédő Háború előtt, félmillió moszkvai nézte meg a há­romdimenziós filmet a »Moszkva« Szttereo-moziban. Ők láttak a világon először sztereoszkópikus filmet. A háromdimenziós sztereó-mozi ki­vívta a nézőközönség elismerését és szeretetek A színes és hangos háromdimen­ziós film új, széles lehetőségeket tár fel. A sztereó-mozi feltalálása egy­úttal hatalmas tudományos­ ered­mény is. A sztereoszkópia új rends­­zere nemcsak a mozi, hanem a tu­domány és technika különböző ágai­­­ban is használható lesz. A szovjet kormány határozata alapján, a főváros központjában, a­ Szverdlov téren a »Vosztok kin­o«­ sztereo-mozivá alakítják. Nemrég fejezték be a sztereokino műteremben az »Ifjúság ünnpe« szí­nes, hangos, háromdimenziós doku­­mentális filmet Rövidesen befejező­dik a »Robinson Crusoe« három­­dimenziós művészi filmje és­­ a »22—12-es gép« című film. A szovjet közönségnek rövidesen módjában lesz a világ első sztereoszkópikus filmszínházába járni. N. KOKIN ....... • Az Orosz Szocialista Szovjet Közt­­sa­ság minisztertanácsa behatóan foglalko­zott a falusi lakásépítési akció kérdésé­vel és eddigi eredményeivel. Az egyes területek felszabadítása óta 807 ezer lakóházat építettek a kollektív gazdasá­gok parasztjai számára. Ezekbe több mint három és fél millió ember költözött be. Készen áll számos középület és gaz­dasági célokat szolgáló épület is. Az ál­lam pénzzel és építőanyaggal segítette elő a lakásépítkezést. 1947-ben az Orosz Szocialista Szovjet Köztársaság annak­idején megszállt kerületeiben további 134 ezer lakóházat építenek és 1450 üzemet létesítenek építőanyag előállítására.

Next