Uj Szó, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-01 / 146. szám

ia: Kiknek hoztak üzenetet a hazatért hadifoglyok ÁRA 20 FILL­ÉR III. évfolyam 146. (665.) sz. 1947 JÚLIUS 1. KEDD A SZOVJET HADSEREG Szovjet asszonyok magyar asszonyokhoz NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK Egyetlen demokratik­us állam sem fogadhat el olyan feltételekkel nyújtott hitelt, mint a görög dollárkölcsön általános sztrájkra készülnek a holland szakszervezetek Indonézia függetlenségéért A Szovjetunió gyors segítséget nyújtott Romániának f­á­rizsben? jelenti a TASS: Június íArtéria második ülését a hár­omhatalmi külügyminiszteri értekezlet. A második ülés másfél óra ősszat tartott és 19 óra 45 perckor ért véget. •Június 28-3­0 este George Bidault francia külügyminiszter kam­ettet rendezett Molotov szovjet és B évi­li angol külügyminiszter sztéléjére. A banketten részt vett Ramadier francia miniszterel­­ök is. A francia köztársasági elnök villásreggelit adott Molotov és SBevin tiszteletére Párizsból jelenti a TASS: Vincent uriol' Franciaország köztársasági nöke június 29-én déli 12 órakor vilá­sreggelit adott Molotov szovjet és Iv­in angol külügyminiszter tiszte­lre­ A villásreggelin részt vett Imadier francia minisztere­lnök és dault külügyminiszter is. aySon londoni tárgyalásai Veiuyorkból jelenti a TASS. Az Isociated Press londoni tudósítóju­­k közlése szerint illetékes aane­­ai és angol forrásokból származó ek­eze­ini Clayton külügyminiszt helyettes és az angol kormány Moszkvából jelenti a TASS: A voje Vremja vezércikkben foglal­óik az európai államok amerikai dasági megsegítésének kérdése" A folyóirat a következőket i­ri: z európai állam­ok gazdasági »ráállítását nagymértékben meg­­nyítené és meggyorsítaná, ha ‘sönök, hitelek és árucikkek sor­ában segítséget kapnának az ■esült Államoktól. Az Egyesült uraok abban a helyzetben van, hs könnyen nyújthat ilyen segít­őt, mert termelése a háború alatt hogy csökkent, hanem nagyob­bá. Saját gazdasági jóléte szám­­tjából is fontos azonban az képviselői között folytatott tárgya­lások eredményeképpen arra a kö­vetkeztetésre jutotta­k, hogy Mar­shall segélyezési tervét az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein kí­vül kell megvalósítani. Angol körökben azt állítják, hogy Bevin a párizsi tanácskozásokon an­nak az elképzelésnek ad kifejezést, hogy a Marshall-tervet célszerűbb volna az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének keretein kívül megvalósítani, noha az angolok nem akarják mel­lőzni az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének Európa megsegítésével fog­lalkozó gazdasági bizottságát. Egyesült Állam­ok számára, hogy az európai országok minél gyorsabban kiheverjék a háború pusztításait, mert ez lehetővé tenné a normális kereskedelem helyreállítását. Az európai országok tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok gazdasági segítsége nem jótétemény, hanem kölcsönös előnyöket jelent mind­két fél számára. Az európai országok tömegei és politikai vezetői tisztán látják azon­ban azt is, hogy a gyakorlatban az amerikai támogatást olyan feltételek bástyázzák körül, amelyek összefér­hetetlenek a szuverén államok nem­­zeti­­ érdekeivel és méltóságával. Egyetlen demokratikus európai állam sem tekintheti elfogadha­tónak az olyan feltételekkel nyújtott kölcsönöket vagy hite­leket, amilyenekkel Görögország­nak és Törökországnak nyújtot­tak dollárkölcsönt az úgyneve­zett »Truman-elv« alapján. Ilyen feltételekbe csak népellenes kormányok mehetnek bele, amelyek hazájukban nem számíthatnak tá­mogatásra és ezt külföldi pénzügyi körök támogatásával igyekeznek he­lyettesíteni. Az ilyenfajta segítség a kölcsön­re szorult országok belügyeibe való közvetlen beavatkozást von­ja maga után és egyáltalán nem mozdítja elő a gazdasági talp­­raállítást. Görögországot pénz és áru formájá­ban már régóta »támogatják« Ang­lia, majd az Egyesült Államok, Gö­rögország mégis egyre mélyebbre süllyed a gazdasági káosz hínárjá­ban. Ha tehát arról van szó, hogy az Egyesült Államok segélyt kíván­nak nyújtani Európa demokratikus országainak, akkor mind az egyes országok, mind pedig a nemzetközi gazdaság általános szempontjából eleve elfogadhatatlanként kell visszautasítani az olyan feltéte­Bukarestből jelentik: A Moszkvá­ból visszaérkezett román kormány­­bizottság vezetője. Gheorghiu Dej nemzetgazdasági miniszter nyilatko­zott moszkvai tárgyalásairól Kije­lentette, hogy a Szovjetuniótól Románia annyi gabonát kapott, amennyit kért Szükség volt 6000­­ ingen búzára és 2000 vagón rozsra s ezt a mennyisé­get a Szovjetunió azonnal Románia rendelkezésére bocsátotta, még­pedig olyan áron, amely jóval kisebb a gabona mai világpiaci áránál és olcsóbb az Amerikában vásá­rolt kukoricánál is. lehet, amelyek gúzsba kötik a nemzeti szuverenitást és a kül- és belpolitikai fü­g­etlenséget. Marshall javaslatának sajtókom­­mentárjai arra mutatnak, hogy a demokratikus országok közvélemé­nyében felmerült első kérdés az volt, milyen kapcsolatban áll a ja­vaslat a Truman-elvvel. Ettől a kérdéstől függ a Marshall-terv sike­rének minden esélye. A Marshall­­javaslata csupán általánosságban beszél, a »nyugati tömb« bajnokai azonban máris úgy tekintik e ja­vaslatot, mint Churchill tervének megvalósításához felhasználható lé­pést. Churchill terve pedig nem egyesíteni akarja Európa erőfeszí­téseit a gazdasági talpraállítás és a normális nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása érdeké­ben, hanem egészen más célokat követ Nehéz előre megmondani, milyen mértékben valósítható meg az az európai támogatás, melyet az ame­rikai külügyminiszter javasol. Ha komoly gazdasági intézkedésekkel óhajtja megerősíteni és továbbfej­leszteni az európai országok közgaz­daságát a nemzetközi kereskedelem megszilárdítása végett, akkor két­ségtelen, hogy valamennyi európai ország népe és kormánya lelkesen szegődik mellé. A Szovjetunióból Romániának szállítandó gabonamennyiség és az országban még fellelhető tartalékok teljes mértékben fedezik Románia gabonaszükségletét az új termés be­takarításáig. Gheorghiu Dej tárgyalt Moszk­vában Molotovval, aki kijelen­tette, hogy a Szovjetunió min­dig készen áll segíteni a nehéz helyzetben lévő Románián. A Szovjetunió 2500 vagon gabona berakását már megkezdte s azt pár napon belül el is indítja. Nem kereskedelmi ügyletről van szó a két állam között, hanem A Novoje V rom­ja az amerikai gazdasági segítségről A román kormányküldöttség vezetője a Romániának nyújtott szovjet segítségről

Next