Uj Szó, 1947. szeptember (3. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-28 / 220. szám
947 szeptember 2$, vasárnap Ui Szó 11 hozó. Annál jobb. Majd Vandenberg, Byrnes, Dulles, Hoover elkormányozzák, a beszédeket meg meg* írja neki Clark Clifford, egy dús szókehajú fiatalember, akinek olyan szép szemei vannak, mint egy primadonnának. Csak az a fontos, hogy Truman tűrhetően olvassa fel ezekeket a beszédeket, így lett Harry Tru*man az amerikai iipperializmus dróton ráttyatott bábja. 1947 március 12-ért a kongresszushoz fordult a Görögországnak és Törökországnak nyújtandó »segítség« ügyében. Vandenberg azonnal a 'legnagyobb fontosságú nemzeti politikának«, »az egész világon folytatandó új amerikai politikának« nevezte ezt a programot. Az amerikai imperializmus kimutatta a fogas fehérjét. A háború hallatlan jövedelmekkel gyarapította az amerikai kalmárokat, «le nem elégítette ki mohóságukat. Csak még nagyobb jövedelmek szerzésére ingerelte őket. A háború ugyanakkor bizonyos kötelezettségeket is rótt rának, kissé megzabolázta, korlátok közé szorította őket. Nem csoda, hisz akkor Roosevelt volt az USA elnöke. A Wall Street most nyakra-főre le akar dobálni minden néven nevezendő zabolát, ki akar bújni mindenféle kötelezettség alól- Truman pedig engedelesen hozzálátott, hogy teljesíti a Wall Street parancsait. Amikor betette a lábát a Fehér Házba, ünnepélyesen megfogadta, hogy hű marad Roosevelt politikai irányvonalához. Ehelyett azonban j végkép szakított ezzel az irányzattal." Azt ígérte, hogy érintetlenül megőrzi Roosevelt, kormányát. És szétkergette. Roosevelt politikájának legfőbb célja az volt, hogy a háború befejezése után fenn kell tartani a békét, Truman háborús uszítóvá süllyedt. Churchill nem tudta legyőzni Roo Seveltét, de »zsebre rakta« Trumant. Százhuszonnégy esztendővel ezelőtt James Monroe, az USA akkori elnöke kihirdette: »Amerika az amerikaiaké«. Annak idején ez volt az értelme az elvnek: meg kell védeni Amerikát az európai beavatkozástól. A Wall Street most Truman szájával új elvet hirdetett meg: »Nemcsak Amerika, hanem az egész földgolyó az amerikaiaké!« Vagyis ez nem más, mint az egész világ ügyeibe Való beavatkozás programja. A Wall Street mohón kitátotta a száját, hogy lenyelje az egész világot. Az USA történelme során első ízben lépett zárt sorokban a politika póföldjára, a katonai klikk. A dollár egyénruhába bújt. Az államapparátus militarizálódni kezdett. Tábornokok lettek diplomatákká, Marshall tábornok ült az USA külügyminiszteri székébe. Japánban MacArthur tábornok parancsol. Kínában Wedmeyer tábornok »csinál rendet.« Nyugat-Európában Clay tábornok garázdálkodik. Az USA a legimpertinensebb módon kezdett beleavatkozni az európai ügyekbe. Kevesli a gyarmatait. Gyarmatává akarja tenni az egész világot. Segít a görög fasisztáknak, fegyvert ad a törökök kezébe, szítja a kínai polgárháborút, ösztökéli a holland imperialistákat Indonéziában, belepiszkál Olaszország ügyeibe, beleüti az orrát Franciaország életébe, fenyegeti az új demokrácia országait és uszít a Szovjetunió ellen. Martin kormányzó máris hisztérikusan üvölti: »Amerikának egyik kezében az atombombával, a másik kezében a kereszttel kell előre nyomulnia!« Harry Truman és XII. Pius pápa máris sűrűn váltogatnak üzeneteket egymással. A katolikus egyház feje megáldja a baptista Truman új kereszteshadjáratát. De a világ elleni hadjárat mindig az illető nép elleni hadjárattal kezdődik. Az agressziót nem lehet összeegyeztetni a demokráciával. A rablógyilkosságot nem lehet összeegyeztetni az emberi jogokkal. Truman, gazdái noszogatására, hajlandónak mutatkozott megkezdeni ezt a hadjáratot. Mármint az amerikai nép elleni hadjáratot. Harcol az amerikai demokrácia ellen, _ A szakszervezetek ellen-Az amerikaiak legelemibb szabadságjogai ellen. Az Egyesült Államokban még sohasem folyt Olyan ádáz hajsza a »vörösök« ellen, mint most. Soha nem dühöngött még olyan hajmeresztő terror, soha nem nyilvánult még meg ilyen leplezetlen nyílt formában. Mindent törvényen kívül helyeztet, ami haladó szellemű, ami becsületes; börtönbe csuknak minden bátor embert. A johnsoni rőfös a müncheni őrmester babérjaira pályázik. Harry Truman a maga kereszteshadjáratát »a viilágkommunizmus elteni hadjáratnak« nevezte el. Régi nóta így kezdték a Kruppok és a Schréderek is, amikor felengedték a történelem színpadára a mániákus Hitlert. így kezdték a Micurik meg a Micubiszik, akik a hígvelejű Hirohitót ösztökéltél!a háborúra. És így kezdik most a Morganok és a Rockefellerek, amikor a »kifutófiút« tolják előtérbe. Az emberiség jól tudja, hogyan szoktak végződni, az ilyen kereszteshadjáratok. 5. A Wall-Street apostola De Truman egyelőre hűségesen szolgálja tovább gazdáit. Egészen beletanult a mesterségébe. Nem fecseg annyit, mint azelőtt, nem hoz hebehurgya politikai határozatokat és nem a feleségével beszéli meg, hogy mit csináljon. Ma már jól tudja, hogy kivel kell meghányni-ve‘ni a dolgokat. Wallace a következőket mondotta Truman környezetéről meg azokról, akik a háta mögött állnak. »Külpolitikánk meghatározásában külügyminiszterünkkel együtt — aki hivatásos katona — a következő személyek vesznek részt: Lowett külügyminiszterhelyettes a »Brown Brothers and Harriman« bankcég volt társa. Soldesman külügyi államttikár, a newyorki tőzsde volt elnökhelyettese, Douglas, az Egyesült Államok volt angliai követe, a »Mutual Life Insurance« biztosítótársaság igazgatóságának elnöke. Itt látjuk továbbá James Forrestalt, a »Di'Aiem Read« nevű wall-streeti bank vezetőjét, Harriman kereskedelemügyi minisztert, a »Brown Brothers and Narriman« nevű társaság elnökét, Snyder pénzügyminisztert, st. louisi bankárt, a »Dililion Read« nevű cég másik képviselőjét, William Dryper tábornokot, aki nemrégen tért vissza Németországból, hogy betöltse a hadügyminiszterhelyettesi tisztet- A nemzetközi bank vezetője is a Wall-Street egyik jogásza. Amikor a köztársaságiak voltak hatalmon, a Wall-Street egész Amerika felett uralkodott A jelenlegi kormány pedig az egész világot uralma alá akarja hajtani.«. Harry Truman, a Wall Street ügynöke, miközben beutazza az amerikai országokat, alkudozik a brazil petróleumra és szónoklatokat mond. Beszédeiben még mindig ugyanolyan sok a kenetteljes jámborság, mint azelőtt, de egyre több bennük a dühös rikácsolás. Érdesen recsegő hangjában a háború szekérkerekének csikorgása hallatszik. De — furcsa dolog — ezekből a beszédekből nem az erő és ia határozottság árad, nem a hatalom tudata, hanem a félelem diktálja ezeket a fenyegető szavakat. A holnapi naptól való félelem. A fenyegetően közelgő Válságtól való félelem. A saját népétől, a demokráciától, a világ népeitől való félelem, akik legyőzték a fasizmust és nem akarják viszontlátni —z amerikai kiadásban. Félelem és düh — ez az, ami kicsendül Truman beszédeiből. A félelem, amely minden atombomba ellenére is benne reszket. A gyöngeség, amely a dollármilliárdok ellenére is megvan benne. Senki sem tudja elejét Ventti annak, ami elháríthatatlan. Senki sem állíthatja meg a napot. Itt aztán végképpen tehetetlenek még a »kifutófiú« gazdái is. Az amerikai imperializmus tehetségtelenségének legcsattanósabb bizonyítéka talán éppen az, hogy egy olyan figura képviseli, mint Harry Truman, a rövid nadrágos emberke, akit a Wall Sreet a maga prófétájává kiáltott ki. BORISZ GORBATOV (a »Literaturnaja Gazeta« című lapból.) A Wall Street most Truman szájából új elvet hirdet meg: »Nemcsak Amerika, hanem az egész világ *• amerikaiaké« Ez világuralmi terv. A dollár monopolisták vágyálma (Újsághír) (Ék Sándor rajza) NYUGATI DEMOKRÁCIA Vadnyugat Ausztriában Amikor az amerikaiak Ausztria fővárosának amerikai megszállási övezetében igénybe vesznek, azaz egyszerűbben szólva, »elkoboznak« kétezer osztrák magánlakást (az »Österreichische Zeitung« című bécsi lap közlése), akkor ez a határozott és nagyszabású intézkedés csak ártatlan mulatság az amerikaiak által ugyancsak Bécsben foganatosított »intézkedésekhez« viszonyítva. Mark Twain híres kifejezése, a »vadnyugat” napjainkban új tartalommal telik meg. Nem a »vad prérik« cowboyairól Van most szó. A hajdani, amerikai egzotikum mintha átköltözött volna Bécs amerikai megszállási övezetének uccay mindennapi életébe és mintha ez a romantikus fogalom büntetőjogi fogalommá vált volna. Ugyancsak az »Österreichische Zeitung« közli, hogy a »vadnyugat« erkölcsei virágkorukat élik, Bécsben és a »helyzet napról napra súlyosbodik«. Lássunk néhány példát. Egy amerikai katona megtámad egy osztrák rendőrt, és azt követeli tőle, hogy adja oda neki a fegyverét. Szóváltás, verekedés. Három amerikai katona megtámadta Brabek énekest, amikor egy este hazafelé ment Hoffman énekesnővel. A lap részletesen leírja: a katonák földhöz vágták Brabeket és elvették tőle a táskáját. Rablás: A Kärntner-Strassen (a város középpontjában), amely »Bécs egyik legnyugtalanabb pontjává vált«, amerikai katonák megverték Karitshübelivót. Megint verekedés. A taxisofőrökkel a berúgott amerikai kamaszok úgy bánnak, ahogy akarnak. Brabek sofőrt — régies kifejezéssel élve — »deresre húzták«, az újság szerint pedig megkínozták és pénzt követeltek tőle«. Bandi- Ritmus. Ugyanez a lap feljegyzi, hogy az amerikai övezet XII. kerületében lányokat becstelenítenek meg, két évve a háború után. Ez elég a bécsi újság egyetlen számára. Folytatása következik, mert »a helyzet állandóan rosszabbodik«. A bécsi lap est az erőszakoskodást, duhajkodást, verekedést, lakáselkobzást, stb. egy fogalommá általánosítja: »a vadnyugat erkölcsei« a »korszellemnek« megfelelő formában. Különös fogalom és eléggé szomorú a »nyugati civilizáció« képviselőire nézve, akik, hogy úgy mondjam még életükben »ércnél maradandóbb« emlékművet állítottak maguknak Bécs városában. Verekedés, rablás, banditizmus, duhajkodás talán feledésbe megy idővel, de a »vadnyugati szomorú elnevezés sokáig megmarad. * Az »österreichische Volkstimme« olyan anyagot közöl, amely leleplezi az amerikai »demokrácia« és a »szabad” erkölcsök gyönyöreit. Az Ausztriában szolgáló amerikai katonák körében divatozó faji megkülönböztetésről van szó. Amint a lap rámutat, a négerüldözés újból nagyarányúvá vált, így például a »Wintergarten« nevű bárban szeptember 11-én valóságos csata zajlott le az amerikai hadsereg fehér és fekete katonái közöt. Késő éjjel körülbelül 100, amerikai egyenruhát viselő katona gyűlt össze a bárban, közöttük igen sok néger. A »sápadtarcúak« hirtelen elvágták a telefonvezetéket, hogy megnehezítsék a rendőrség odahívását és »Le a négerekkel« kiáltással sötétbőrű fegyvertársaikra vetették magukat. Óriási felfordulás támadt. Néhány osztráknak sikerült kiosonni a helyiségből és értesíteni a tábori csendőrséget a csetepatéról. A csendőröket késekkel, széklábakkal és dobásra emelt borospalackokkal fogadták. A csendőr különítmény kénytelen volt erősítést hívni. A duhajkodók ártalmatlanná tevése több mint egy óra, hosszat tartott, miközben tíz ember megsebesült. Hasonló esetek játszódtak le az »Oriental« bárban és a »Hochhaus« vendéglőben is. Az osztrák rendőrség kénytelen volt becsukni a »WintergartenU. »Az osztrákok — írja a lap — megdöbbenve szemlélik ezeket az incidenseket és eszükbe jut a nem túlságosan távoli múlt [UNK] Olyan embergyűlölő merényleteknek válnak szemtanúivá, amelyeket mindeddig csak regényekből ismertek. Felvetődik a kérdés: lehet és szabad-e ezt megtenni napjainkban is?« I. POGODIN Értesítjük t. vevőinket, hogy KAPOSVÁRI (GRAU vIANv) HÚSÜZEM., Pannonia a. 16. telefon 124-787 és IX., Erkel u. 4. lerakatai vannak csak üzemben. ______________________________KAPOSVÁRI HÚSÜZEM, KAPOSVÁR