Uj Szó, 1947. szeptember (3. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-02 / 198. szám
1947 szeptember 2, kedd Uj Szó 3 MOSZKVA NYOLCSZÁZÉVES A SZTALIN-KERÜLET Moszkva 25 kerületre oszlik. Ha azonban azt kérdezné valaki, melyik a város legszebb, legjobban és legmodernebbül megépített kerülete, a válasz csak ennyi volna: mindegyik. Az a körülmény, hogy Moszkva több kerületre oszlik, nem azt jelenti, hogy a városnak központi, előkelő és külvárosian jellegű kerületei vagy munkásnegyedei, esetei, elhanyagolt városrészei vannak. Itt, ennek az óriási városnak minden részében egyformák az életviszonyok. Itt nincs meg az a beosztás, amely a várost »központra« és »külvárosok* ra« tagolja, mint ahogyan azt a tőkés világ bármely nagyvárosában láthatjuk s ami alól nem volt kivétel a forradalom előtti Moszkva sem. Gondoljunk csak a párizsi munkásnegyedekre, a hírhedt »párizsi gyomortanyákra«, ahol a gümőkór következtében fellépő halandóság akkora, mint a város központi kerületeiben. Gondoljunk London keleti részére: az East Endre, a hihetetlenül túlzsúfolt, nyomorúságos, mocskos bérkaszárnyákra és a bűzre, amely az egész városrész levegőjét megüti. Moszkva modernül felépített kerületei aránylag közel vannak a város szívéhez, de minden lehetőt elkövetnek annak érdekében, hogy a távolabb feső városrészeket is egy színvonalra hozzák a központi részekkel, hogy megszüntessék az egyes városnegyedek között azelőtt fennállott különbséget, hogy ezek a városnegyedek is egyre magasabb színvonalra emelkedjenek A város fejlesztéseinek ez az általános irányzata. A Sztálin-kerület múltja és jelene Ez alól a szabály alól Moszkva Sztálin-kerülete — a város 25 kerületének egyike — sem képez kivételt. Milyen is volt ezelőtt és milyen most a sztálini kerület? Az Októberi Forradalom előtt nyomorúságos kis külváros volt ez a kerület, amelyet túlnyomórészt olyan emberek lakták, akik a kis kézműipari műhelyekben és az apróbb textilgyárakban dolgoztak. Akkoriban nem voltak említésreméltó, nagyobb ipari vállalatok ebben a kerületben. E városrész lakóinak, a dolgozóknak lakás- és életviszonyai nem érdekelték különösképpen a városatyákat s így ez a városrész, amelyet Blagusa néven ismertek, annyira elhanyagolt állapotban volt, hogy még a bérkocsisok is csak immekámmal vállalták egy-egy utas odaszállításárt, mert attól féltek, hogy a hepehupás, szeméttel borított utakon összetörnek a küllők vagy a kocsi tengelye. Poros, hulladékokkal teli, ápolatlan utcák, melyeket gyakran hatalmas, beépítetlen telkek szakítottak meg s amelyekben szegényes kis viskók lapultak egymáshoz, világítás, járda, csatornázás nélkül — ilyen volt akkoriban ez a kerület. Nehéz volt ott az élet. Azok, akik már évtizedek óta laknak ebben a kerületben, elkeseredéssel emlegetik, milyen kopár, vigasztalan környezetben teltek el fiatal éveik. Most azzal vigasztalódnak, hogy legalább ürességükre élvezhetik mindazt, amit egy rendi kitartott, csinos és modern világváros nyújthat lakosságának. _ Praszkovija Oszipova asszony életének felét egy düledező viskóban élte le az egyik uccában, ott, ahol most, egy hatalmas iskolaépület emelkedik. Jelenleg férjével, Jákov Oszipovval együtt egy szép, modern, sokemeletes házban , lakik a Nagy- Szimjonov uccában. És az ilyen házak évről évre egyre nagyobb számban épülnek a kerület uccáin és terein. Azokban a régi időkben még nyoma sem volt, ebben a kerületben a gigantikus áramfejlesztő telepnek, a gépgyárnak, a szerszámgyárnak, a motorszerelőgyárnak és a többi nagy gyárüzemnek, most pedig a kerületben több inhit no ilyen hatalmas ipari üzem, működik. E gyárak termelése már 1940-ban egyenlő volt az egész moszkvai ipar 1913. évi termelésével. Mennyi keserves munkájába, sz&rz , ködösébe és nélkülözésébe került a szegény munkásnak gyermekei iskoláztatása! Akkoriban az egész kerületben mindössze három elemi iskola volt. Nyomorúságos kis faépületekben voltak elhelyezve ezek az iskolák, melyekben összesen talán ezer gyermek tanult. Ma pedig húsz iskolája van a kerületnek, ezek közül tizenhárom modern, négyemeletes épületben, tága , világos tantermekkel a legkorszerűbb felszereléssel ellátva. Ezekben az iskolákban ma már nem ezer, hanem huszonhétezer gyermek tanul. Ezenkívül autómechanikus szakiskola, két technikus, négy tudományos kutatóintézet, és két munkásifjúsági iskola működik a kerületben. Ezeket az iskolákat kétezer ifjú és leány látogatja. A növendékek azokból a fiatalokból kerülnek ki, akik a vállalatoknál és a hivatalokban dolgoznak , akik anélkül, hogy munkájukat félbe kellene szakítaniok, teljes középiskolai képesítést nyernek. Régebben a kerületnek egyetlen kórháza volt, amelyet az emberek »a kétségbeesés házának« neveztek. Poliklinikának, beteggondozó intézetnek, orvosi tanácsadónak híre sem volt Oszipova asszony, amikor megbetegedett, nem mert ebbe a kórházba befeküdni, s inkább a több kilométernyire fekvő Cserkizovóba ment, ahol a patika mellett volt Lucsevszkij orvos rendelője. Keserves munkával megszerzett utolsó garasait is oda kellett adnia a kezelésért. És képzeljük el, milyen gondot okozott a szülőknek, ha gyermekeik megbetegedtek! Ma már minden másképpen van. A kerületben három elsőosztályú porklinika áll a betegeik rendelkezésére. Vegyük az egyiket, amelyik például kétezer beteget tud ellátni. Ötven rendelőszoba, tizenkét tanár, nagyszámú szakorvos és egészségügyi személyzet. Öt kórháza is van a kerületnek. Az egyikben mintegy ezer ágy. Hét orvostanár és ugyancsak nagyszámú, hivatása magaslatán álló egészségügyi személyzet. Ezenkívül három gyermekrendelő, két beteg gondozó és egy gyermekkórház működik a kerületben. A vállalatoknál egész sor egészségvédelmi központ, rendelő, poliklinika, diétás étterem, éjjeli szanatórium működik, ahol a gyárak és üzemeik dolgozói találnak gyógyulást és üdülést. Tucatszámra állnak nyitva a napközi otthonok és bölcsődék, melyekben a szülők elfoglaltsága idején gondos felügyelet és orvosi ellenőrzés alatt pihennek, szórakoznak a kicsinyek. A lakosság Imitus* igényeinek kielégítése ' A régi időkben senkinek sem jutott eszébe az illetékesek közül, hogy a kerületben lakók kultúrigényeinek kielégítéséről gondoskodjék. Egyetlen szórakozási lehetőségük volt: a farsangi és pünkösdi népmulatságok, de, hogy azokra, eljussanak, sok kilométeres utat kellett megtenn ök •— Cserkizovóba, vagy Szokolnyikiba Most viszont az Oszipov-család az ezerkétszáz személyt befogadó »Bogyina«-moziba jár. Jákov Oszipov a kémjét tíz kölcsönkönyvtárának egyikéből hozza haza az olvasnivalói A vállalatok mellett ott vannak a klubok, amelyek igen fontos kulturális és felvilágosító munkát végeznek. Ez idén nyílik meg az ezer nézőt befogadó, s a korszerű technika minden vívmányával ellátott drámai színház. Már néhány év óta nyílva állhatna, de a háború közbejötte miatt félbe kellet hagyni az építkezést. A kerület közlekedése Lucsevszkij orvos nagynehezen meggyógyította Praszkovija Oszipovát, Oszipova elhatározta: vidéki rokonaihoz utazik, hogy kissé összeszedje magát. A kievi pályaudvarról kellett elindulnia, amely azonban az óriási város másik végén van. Az Oszipov-házaspárnak majdnem egy teljes napjába került, amíg lóvasúton és gyalogszerrel megtette az utat. A legyengült asszony többízben rosszul lett a kimerültségtől és minduntalan vissza akart fordulni. És ma? Ma a kerületet a földalatti vasútvonal szeli keresztül. Három állomása van ebben a kerületben. Most már Oszipova 21 perc alatt éri el a kievi pályaudvart. Magas életkora ellenére is gyakran látogatja meg húgát, aki a Pokrovszki kapu mellett lakik. Nagy távolság ez, de az utazás nem okoz semmi nehézséget. A villamosok és autóbuszok sűrű hálózata szeli át a kerületet s így Moszkva bármely rezébe szinte percek alatt lehet eljutni. A múlt vétkes mulasztásainak nyomai egyszer s mindenkorra eltűntek Oszipova igen jól emlékszik arra, hogyan kellett a kemény fagyok idegen ivóvizeit szerezni. Kutakból húzták fel a vizet, sorba kellett állni a vedrekkel. A vízvezeték- és csatornahálózat azóta mintegy ötszörösére bővült s így a lakosság megszabadult ettől a kínlódástól is. Az uccákat aszfalt borítja és este az ívlámpák ragyogó fénye világítja meg. A kerület különböző részeit csinos parkok, terek és szökőkutak díszítik. A városrész igazi gyöngyszeme azonban az Izmailovi kultúr- és üdülőpark, Moszkva legnagyobb parkja, melynek kiterjedése körülbelül 1200 hektár. Nemcsak a Sztálinkerület, hanem az egész főváros lakosságának kedvenc séta- és szórakozási helye ez a park, amely — hála a kedvező közlekedési viszonyoknak — a város bármely pontjáról könnyen elérhető. A kerületben szebbnél szebb üzletek és áruházak varrnak- Oszipova most már nem kényszerül arra, hogy minden apróságért a »városba« szaladgáljon- A Szim ionov téren, valamint a fő- és mellékutcákban hatvannégy hatalmas üzlet és áruház szolgálja ki a vevőközönséget. Nyilvános fürdők és mosodák, szabó- és javítóműhelyek, takarékpénztárak, posta, távíró, automata telefonközpont, kerületi egészségvédelmi és népművelődési intézetek, községi vállalatok stb. elégítik ki a kerület 150.000 lakosának szükségleteit. Moszkva sztálini kerületében sok közismert politikus, tudós, művész, munkásvezető lakik. Itt lakik például Merkurov, a híres szobrász, Ainaskin altábornagy, a Szovjetunió Hőse, továbbá számos Sztálin-díjjal kitüntetett feltaláló és tudós, így az üvegező vaz-intézet tudós munkatársai: Csernyák és Aszlanova és mások. Jól érzik magukat itt és eszükbe sem jut, hogy a »központba« kívánkozzanak. Moszkva Sztálin-kerületének sorsa egyben a szovjet főváros többi kerületének és a szocialista ország nagy és kis városainak sorsa is. G. INYUTIN Kész gépkocsik sorai a »Sztálin« autógyárban Hírek a szovetunióreól Az Októberi Forradalom 30. éves évfordulójára rendezett szocialista munkaversenyben kitűnő eredményt ért el Kuznyecov, az ismert vájár. Kuznyecov augusztus 17-re, nem egész 8 hónap alatt elvégezte 25. hónap munkáját. A kitűnő sztahanovista kötelezte magát, hogy november 7-ig három év tervét teljesíti. Kuznyecov augusztusban 11.289 rubelt keresett. * Az Abház Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság a kitűzött idő előtt végrehajtotta a tealevelek gyűjtésének és bt- szolgáltatásának ezévi tervét. Az idén 509 tonna tealevéllel több került a feldolgozókba mint a háború előtti idők*