Uj Szó, 1947. november (3. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-01 / 249. szám

4 ELSŐNEK... hajózta keresztül egyfolytában az északi tengeri utat nyugatról keleti irányban a Szibirjakov nevű szovjet jégtörlőhajó. * Elsőnek szálltak ki a Északi Sarkon egy úszó jéghegyre a szovjet sark­kutatók. * Elsőnek repültek át Európából Ameri­kába az Északi Sarkon keresztül a szov­jet repülők­ yi ' * Első nő a világon, aki egymillió kilométert repült be. — Sztojanovszkaja szovjet repülőnő, a moszkvai elektromos művek volt m­unkásnője. * Az első díjat, az 1927 ben tartott­ var­sói nemzetközi Chopin-zongoraversenyen szovjet zongoraművész nyerte el. v Az első és a második díjat­, az 1936-ban tartott bécsi nemzetközi zongoraverse­nyen szovjet zongoraművészek nyer­ték el. * * Első helyen végzett a brüsszeli he­gedűversenyen egy szovjet hegedű­művész. E versenyen rajta kívül még négy szovjet hegedűs nyert díjat. * Az első díjat az 1938 ban tartott brü­s­­­szeli nemzetközi zongoraversenyen szov­jet zongoraművész nyerte el. Az elsőséget­ a harmadik varsói nem­zetközi Chopin-zongoraversenyen szin­­­­tén szovjet zongoraművésznek ítélték oda. * A legtöbb jutalmat a szovjet filmek vitték el a Cannes­ban rendezett nemzet­közi film­versenyen, ahol 22 ország film­jeit mutatták be. 10 versenyen Anglia egy, Franciaország , öt, Csehszlovákia és USA 3—3, a Szovjetunió pedig nyolc dí­jat nyert. Kiváló eredményeket ért el a szovjet filmművészet a velencei filmver­senyen is. Uj Szó 1947 november 1, szombat A Szovjetunió győzelmei számokban »Büszkén és minden nagyzolás nélkül mondhatjuk, hogy Szov­jet-Orosz­­országon kívül nincs a világom még­ egy állam, ahol megvolna a nők teljes egyenjogúsága.« (V. I. Lenin.)­ A Szovjetunió Alkotmányának 122. szakasza a következőkép hangzik: »A nő a Szovjetunióban egyenjogú a férfival a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden terén. A nők e jogainak megvalósíthatá­­sát biztosítja: a nőknek a férfival való egyenlő joga a munkára, a munka díjazására, üdülésre, társadalmi biztosításra és művelődésire, az anya és a gyermek érdekeinek állami védelme, a nőknek járó fizetett szabadság ter­hesség esetén, a szülőotthonok, csecsemőotthonok és óvodák sűrű hálózata.« ■ [UNK] .V’­y ■ y:' . ... / A szovjet uralom éveiben n­égyszázszorosára nőtt a női mérnökök és technikusok száma. A forradalom előtti gyárakban, üzemekben és bányák­­ban csupán 600 női mérnök dolgozott, ma számuk­­ mintegy‘250.000. ■ * Angliába­n és a többi kapitalista államokban a nők ugyanazért a munká­­ért kisebb díjazást ka­pna­k,­­mint­­ a férfiak. Ez az igazságtalanság a Szovjetunióban mindjárt a szovjet rendszer hatalomrajutásának első napjai­tól megszűnt. * ■ A forradalom előtt annak m asszonynak, aki­­ főiskolára' akart beiratkozni,­­ férje írásbeli engedély­ét is be kellett terjesztenie. Általában a nők számára magasabb képzettség elnyerése, még inkább pedig a tudományos működés lehetősége, rendkívül korlátozott volt. ..34a az ország tudományos­, kutató­intézeteiben és a laboratóriumokban körü­lbelül 35,000 női tudományos mun­­­kás dolgozik. Az utolsó öt év folyamán 125­ nő nyert­ tudománydoktori, 80 nő professzori, több mint 800 nő egyetemi magántanári címet. Körülbelül 200­0 szovjet nő nyertese a Sztálin-díjnak. A Szovjetunió­­ Tudomáá­yos Akadémiá­jának intézeteiben több mint 600 nő van, ezek közül egy­ akadémi­kus és 9 levelező tag. * A világhírű női matematikus, Sztolj­a­ Kovalevszkaja a stockholmi egye­temen lett professzor, mivel az akkori Oroszországban nem adták meg a lehetőséget tudományos és előadói munkássága­ folytatására. A Tudományos Akadémia akkori elnöke, a cárral rokonságban levő Konsztantin Romanov ki­jelen­tette: »Mivel egyetemeink katedrái a nők számára le vannak zárva, bármilyen képességgel és tudással rendelkeznek is. Kovalevszkaja úrnő számára hazánkban nincs hely...« * i " y ■ ■ ■ ■ " *. A forradalom előtti Oroszországban a nőknek sem aktív, sem "pa­!»MV választójoga nem volt. A női politikus, ma is ritka, jelenség a kapitalista országokban. Ezzel szemben a Szovjetunió Legfelsőbb­­ Tanácsa tagjai közül 227 nő. Több mint 1700 nő, kiküldöttje a szövetséges és autonóm köztársa­sá­­gok Legfelsőbb Tanácsainak. A helyi szovjetek tagjai között több mint 450.000 a nőt küldött. ' -; H­írek a Szovjetunióból Hitler annak idején 1000 tonna ró­zsaszínű márványt szállíttatott­­ Rá­­jországból Berlinbe, új kancelláriá­­jának építéséhez. Ebből a márvány­­ból most hatalmas emlékművet épí­tenek Sztálin generalisszimusznak és a Szovjet Hadseregnek. Az em­lékműveket a Berlin két szovjet ka­tonai temetője közötti nagy térségen állítják fel. ' 7 J . ■ '* - " A szovjet Ál­lam­i­­ Énekkar vasárnap Varsóba utazott, hogy részt vegyen a len­gyel-szovjet barátság hetének meg­ünneplésén. Lengyelországi tartózkodása­ alatt az énekkar , több, nagyobb városban hangversenyt ad. ■ Az Októberi Forradalom 30. éves évfordulója alkalmából’ Moszkvában megnyílt a szovjet szakszervezetek­­ 80 éves fejlődését bemutató kiállí­tás. A szovjet szakszervezeteknek ma 27 millió tagjuk van. Egyik leg­fontosabb hivatásuk a társa­dalom­­­biztosítás fejlesztése. Az e­lélért­ el­ért fejlődésre jellemző, hogy egyedül a Sztálinról elnevezett moszkvai gép­­kocsigyár a múlt évben háromszor annyit fordított erre a célra, m­int amennyi a forradalom előtt az ös­­­szes orosz betegsegélyző pénztárak költségvetése volt. *­z n­á Ez év első kilenc hónapjában több mint 1.100.000 szovjet dolgozó töltötte szabadságát a­ szakszervezetek szanató­riumaiban és üdülőiben. A Szovjetunió­ban a szakszervezetek rendelkeznek a legtöbb szanatóriummal, ezenkívül más szanatóriumokba is beutalják tagjaikat. A nem szakszerveti szanatóriumoknak a szakszervezetek egy személy egyhavi el­látásáért 1000 ru­belt fizetnek, de a szak­­szervezeti tagok ennek az összegnek csak 30%-át térítik­­ meg. A forradalom évfordulójára Bakuban üzembe helyezik az új Vízvezetéket. Tel­jesítménye napi hetvenkéti­inllió liter. A bányászlámpa fénye sápadtan világította meg Jevgenyij Pasztu­ti­nov vállas, magas alakját az ala­csony boltozatú­ tárnában. A vájár kezében szünet nélkül berre­d a lég­­kalapács. Befúródott a kemény szén­­rétegbe, széttörte azt, és a lehasí­tott rész nagy darabokban, hangos robajjal hullott Pasztuhov lábaihoz.Ugyanilyen megfeszített munka folyt a csillesoron is. Ott­ lg t­ át Ta­­rannyikov feleségével, Xéniával együtt: egy k csillét a másik után hajtotta az aknatorokhoz. Tudták: ha Jevgenyij Pasztuhov dolgozik a tárnában,­­ a szokásosnál nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk. De ma aztán valami egészen hihetetlen ké­szült: az egész tárnában egyedül Pasztuhov dolgozott, mégis már 8,5 csille szenet kellett kiszállítani, két­szer annyit, amennyit az egész vál­tás szokott adni. Közben a tárnából még mindig hallatszott Pasztuhov légkalapácsának állandó csattogása. Még volt idő, a váltás még nem ért véget, amikor Nik­tor Havroni­csev vájár odalépett Tarannyikovék­hoz. — Kinek a szenét viszitek? — kér­dezte. — A barátodét. Idenézz, már a ti­zenkilencedik fordulóban vagyunk, ő meg még egyre önti az anyagot. Havronicsev arca egyszeriben el­komolyodott. A vásár vállára vetette légkalapácsát és indulni készült: — Ideje elmennem [UNK] A viszontlá­tásra. — Szorítsd, szorítsd! — gondolta Ignát és vidáman kiáltotta: — Héj, Jevgenyij, ma legalább tizennyolc fordulót csinálunk! Havronicsevet alaposan felcsigázta ez a büszke mondat. Gyorsan lépdelt, a folyosón és fejben számolt: tizen­nyolc forduló, fordulónként öt c­sil­lével — az kilencven... Egy csillé­ben kilenc mázsa szén van, az össze­sen nyolcvanegy tonna... Ha ezt összehasonlítja az előírással, kiderül, hogy Pasztuhov tízszeres teljesít­ményt nyújt. — Ez már igen!... Én meg csak 35 tonna kifejtésére készültem­. Boss­­­zantó.­­. A kereszt­folyosón találkozott Ősz­tápov szakaszfőnökkel. — Fjodor Vasziljevics, legyen szí­ves, javítsa ki a munkalapot — for­dult hozzá Havronicsev. — Emelje fel rajta a vállalt mennyiséget... Osztapov felemelte a lámpáját és látva a papiron, hogy Havronicsev kezdetben 35 tonna, szén kifejtését vállalta, hüledezve meredt a vá­sárra: — Hát mennyi kell neked? — Azt az első hármast javítsa csak ki nyolcasra ■ ■. — A­e nézd csak, még mit _ nem akar! Mondd, fiam, miért vállalsz pont 85 tonnát? — Pasztuhov ma 81-et adott. — Szóval elhatároztad, hogy 'le főzöd a­ barátodat? Jól van no... De megbirkózol-e vele? — Miért ne? Végre is vele együtt végeztem ugyanazt a bányászakadé­miát. ' — No jó, kezdd el a munkát, én meg megyek és szólok, hogy a te tárnádhoz több bányafát szállítsa­nak. Havronicsev megelégedetten ment a tárnába. Osztapov egy percig még utána nézett és elgondolkozott a bá­nyászbarátságon, a munkaverseny nagy erején. Összehasonlította Pasz­­tuhovot Havronicsevel és sok kö­zös vonást talált bennük. Mindket­ten erősek, társaságban szűkszavúak, de a munkán egyformán kemények. Igazi bányászvér csörgedez mind a kettőben. Akármihez fognak , meg­­cs­­álják. Csak ez a Nikifor egy ki­csit heves. Jevgenyij számítóbb. Rég­óta jóbará­tok, de a munkában egyik sem akarja előre engedni a másikat. A háború éveiben ők is, mint an­­­nyi millió szovjet ember, megjárták az élet n nagy iskoláját. Pasztuhov például, amikor a géppuskát végre légkalapácsra cserélte fel, azt mondta magáról: »Megnő­ a haza iránti kö­teles­s­égérzetem.« Leszerelése után ezzel a­ kötelességérzettel, teli ener­giával, ment vissza a bányába. "A bánya pártszervezőjével folyta­tott beszélgetésből Pasztuhov meg­tudta, hogy a légkalapács termelé­kenysége még nem érte el az 1910. évi­ színvonalat. Új utakat kezdett keresni, tanult, kísérletezett. Meg is találta, amit keresett:­ kidolgozta, a szénf­ejtésnek újabb Piad szerét, amely az oldalkőzetek nyomását is a vájár­ szolgálatába állította.. Ez megkönnyí­tette a minkét és alaposan m­­egnö­­vette a légkalapács termelékenysé­gét. A szén úgy folyt ki Pasztuhov kezei alól, mintha víz ömlen­e. A vájár nem tartotta titokban fel­fedezését. Tapasztalataira szívesen­­ megtanította a többi bányászokat is, Pasztuhov első tanítványa Havroni­csev lett. Paszhihov barátja elta­nulta az új munkamódszert, maga is megtanított másokat és elkezdte ostromolni tanítómestere első helyét. Pasztuhov egyszer 97 tonna sze­net fejtett ki, tehát egy váltásban tizenkétszeres­ teljesítményt nyújtott. Havronicsev másnap 105 tonnát fej­tett! A munkaverseny újult erővel lángolt­ fel. Havi 205 tonnás előírás mellett havi, 1200 tonnát termeltek mind a ketten. Az új sztahanovista kezdeményezés híre gyorsan bejárta a donyecm­e­­dencei bányákat. Egyszer, leszállás előtt, — ez nem sokkal azután történt, hogy a bá­nyászok jóváhagyták a Sztálinnak írandó levél szövegét, — Nik­tor odalépett Jevgenyenyijhez és azt mondta: — Úgy látszik, mi ketten csak kul­logunk. Pasztuhov először nem­­ értette. A gyűlésen, amelyen megvitatták a Sztálinnak­­ írandó levelet, kötelezte magát, hogy légkalapácsával 1500 tonna­ szenet fejt ki egy hónap alatt. Már napok óta 80—90 tonna szenet termel! Hát, akkor mit beszél itt Ni­kifov lemaradásáról?­­­ Nem érted? — kérdezte Havro­nicsev. És egy­­ újságot mutatott neki­ —1 Olvasd­ csak el... 7 : . • •• • -1'-7 ■ . 7' ,f !A hasábokról a vorosilovgrádi vá­jár. Pantelej Ringyin férfias arca mosolygott Pasztuhovra. A­ kép alatti cikk arról számolt be, hogyan fejtett, ki Ringyin egy, váltó­ alatt 128 tonna, szenet. «­­— Kemény gyerek! — tü­zesedett neki Pasztuhov. —­ Kemény gyerek, ez­ igái. De ne­künk szénnel kell ám válaszolni! És Havronicsev szemeiben lelkes fény izzott. • — Magától érlelődik. Menjünk Fjo­dor Vasziljevicshez,­­ m­egbeszéljük­ a dolgot. "77 A szakaszfőnök megígérte segítsé­gét: Pasztuhov nemsokára 150 tonna szenet fejtett ki egy váltás­­dalt. Havronicsev, mint azelőtt most sem akarta átengedni az elsőséget és 180 tonnát termelt. A m­unkaverseny újra elindult. Jevgenyij 207­ tonnát adott egy váltásban. A bánya úgy zúgott, mint a méhkas­ .Arvájatok Pasztuhov és Havronicsev után nyo­multak. ... . . -Jevgenyij Pasztuhov­­ és Nikifor Havronicsev megtartották szavukat. Havi 1500 tonnáig növelték a légka­lapács termelékenységét. Szeptember 8-án, a Donyec-medence felszabadí­tásának negyedik évfordulóján mind­ketten jelentették, hogy végrehajtot­ták az egész ötéves terv­ reájuk eső részét. A szocalista­ mu­nka­verseny nagy ereje megnövelte a munkasza­­kasz Osztapov által vezetett sztaha­novista együttesének erejét is­,és le­hetővé tette, hogy a bánya több mint­ 6000 tonna­ szenet termeljen az előirányzott, terven felül. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnökségének a bányászokról szó­ rendeletét megvitató tömeg­gyűlési Jevgenyij Pasztuhov lelkes felhívá­sal fordult munkatársaihoz: — Szeretem. Sztálinijuk megtiszt. bennünket. Erre a tisztességre s1 ezer tonna terven felülit szén kif­lésével válaszolunk. Szavamat adó a Nagy Október 30. év­fordulód végrehajtom ei hatodik évi tervet ... I). A KULLIX , : l)ouyoc-mede?ic.fs »C^itíud«- bái Versenyfutás a fekete gyémántért

Next