Uj Szó, 1947. december (3. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-02 / 274. szám

2 Az Egye­sült Nemzetek közgyűlése megszavazta Palesztina felosztását Az Egyesült Nemzetek közgyűlése szombati ülésén 33 szavazattal elfo­gadta Palesztina felosztásának ter­vét. Tizenhárman a felosztás ellen, szavaztak, tizenegy nemzet képvi­selői tartózkodtak a szavazástól. A terv szerint Palesztinát zsidó és a­rab államra osztják, Jeruzsálem pe­dig nemzetközi terület marad. Palesz­tina igazgatását, mihelyt az angolok kivonulnak, az ENSz ál­tal kinevezett bizottság­ veszi át. A közgyűlés a bi­zottság tagjaivá Bolíviát, Csehszlo­vákiát, Dániát, Panamát és a, Fü­löp szigeteket választotta. Ez a bizottság kormányzótanácsokat állít fel és kiírja a nem­zetgyűlési választáso­kat. A közgyűlésen a javaslat megsza­vazói között szerepelt a többi között az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Hollandia, Francia­­ország: Görögország a javaslat el­len szavazott. Nagy-Britannia tartóz­kodott a szavazástól. Viharos események Franciaországban Mozgósítás a franern munkásság ellen Amióta a katolikus néppárti Schu­­man miniszterelnök benyújtotta új törvényjavaslatát, — mely felhatal­mazza a kormányt 80.000 tartalékos mozgósítására és azoknak a belügy­minisztérium rendelkezésére bocsátá­sára — a franciaországi helyzet a kirobbanás küszöbén áll. A katolikus néppárti Schuman javaslata öt évig terjedő börtönbüntetést és pénzbír­ságot ró mindazokra, akik munka­­beszüntetéseket idéznek elő és egyéb munkás­ellenes intézkedéseket tartal­maz a szrájkjogával élő munkásság ellen. A francia nemzetgyűlés a kom­munisták leghevesebb ellenállása da­cára kimondotta a sürgősséget a ja­vaslatra. A francia nemzetgyűlés szombat óta tartó ülése a lehető leg­viharosabb jelenetekben bővelkedik. A kommunista képviselők rámutat­nak arra, hogy a kenyér helyett ólomgolyót akar­nak adni a népnek, a rendőrsé­get pedig a munkások gyilkosai­ból akarják összeállítani«. A kommunisták ellenjavaslata sze­rint a kapitalista termelési rend ál­tal teremtett viszályban a hadsere­get semmi esetben sem szabad az egyéni vagy kollektív munkáltató szolgálatába állítani. A »szocialista« belügyminiszter közölte, hogy ha a nemzetgyűlés nem szavazná meg a kormány javaslatát, a kam­pány azt­ rendeleti úton is életbeléptet­. A miniszterelnök kijelentette azonban, hogy a nemzetgyűlés mindaddig együtt marad, míg nem szavaztak a javaslatról. A Francia Országos Sztrájkbizott­­ság felhívást adott ki a harc foly­tatására. A felhívás hangsúlyozza, hogy a kormány elutasító magatar­tása még mélyebbre akarja taszítani a francia munkásosztályt és hogy a dolgozók jogos követeléseinek el­utasítása szoros kapcsolatban van Schuman törvényjavaslatának ama céljával, hogy megsegítse a szabad­ságjogokat és a köztársaságot. Hang­súlyozza a kiáltvány, hogy a mun­kásosztály jogos önvédelmi harcot vív és ezért mindenkit felhív: csat­lakozzék a szabad munkásélethez való jogért folyó elszánt küzdelem­hez. Az Általános Munkás Szövetség a következő feltételekhez kötötte a sztrájk abbahagyását: a bérmi­ni­mma felemelése, a pénz vásárlóere­jének biztosítása és a rendkívüli felhatalmazásokra irányuló java­­­latok visszavonása. A kormány úgy döntött, hogy megvonja a papírkiutalást az Hu­­manité-tól mert »megsértette a kormány rendelkezéseit«. Több vidé­ki lap ellen is hasonló intézkedést hoznak. Vasárnap lefoglalták a kom­munista párt »Rouge Midi« címen megjelent röpiratát. A Humanité-t és a Ce Soir-t elkobozták. Henry Reynaud, a szakszervezeti szövetség titkára, újságíróknak ki­jelentette: azzal akarják a francia munkásságot megzsarolni, hogy visszavonják a sztrájkellenes tör­vény­javasl­atot, ha lemondanak kö­veteléseikről. 1­ A francia munkások tudják miért harcolnak — mondotta — és nincs olyan hatalom a vilá­­gra, amely arra tudná kényszeríte­ni őket, hogy elálljanak a sztrájk­tól.« Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára megálla­pítja, hogy ha Schuman javaslatát elfogadja, a nemzetgyűlés, Francia­­ország azoknak a nemzeteknek so­rába kerül, amelyek antidemokra­tikus törvényhozással bírnak. Azt mondotta: a­ javaslat szövege emlé­keztet azokra a tényekre, amelyet a történelem »viehy-i politika« elne­vezéssel jegyzett fel. Párizs utcáin 100.000 munkás ha­lal más tüntetése zajlott le vasár­nap. Saint Etienne külvárosban a katonaság is csatlakozott a büntető tömeghez és együtt indult a pálya­udvar viis­szafoglalására. A csendőr­ség könnyfakasztó bombákat hasz­nált, a tömeg azonban mégis lefegyv­­erezte őket. Több gyárat fegyvere­sen akartak kiragadni a sztrájkőr­ségek kezeiből. Egy ivryi gyárban a sztrájkőrség lángszóróval akadá­lyozta meg a gyár kiürítését. Pá­rizsban számolnak a víz-, a gáz- és a villanyszolgáltatás teljes meg­szűnésével. A kiköt­ős­ztrájk válto­zatlanul tart. A Szajnát hajóbarriká­­dokkal zárták el . A francia kommunista párt politi­kai irodája kiáltványt adott ki, melyben megerősíti, hogy minden­ben egyetért a francia dolgozók jo­gos követeléseivel. A párt utasítja képviselőit a legerélyesebb parla­menti harcra, a sztrájkoló, üzemek kommunista dolgozóit pedig felhív­ja, hogy legyen magatartásuk példa­­adó a harcban, a pályaudvar előtt felállított dísz­emelvényre sietett és beszédet inté­zett a néphez. — A testvéri bolgár nép szívélyes és meleg üdvözletét hozzuk nektek, — kezdte beszédét. — A bolgár néz­ üdvözli a jugoszláv népeket s foga­dalmat tett, hogy hűségesen be­tartja mindazt, amit Várnában el­határoztunk. A Bledben megkezdet­teket Várnában fejeztük be és alá­írtuk a jugoszláv-bolgár baráti és kölcsönös segélynyújtási egyez­ményt. — A testvériség és egység jelsza­vát egész Bulgáriában hallottuk — folytatta Tito altábornagy. A bolgár nép kifejezést adott annak, hogy a testvériség és egység örök marad­jon a két nemzet között. Népeink nevében megfogadtuk a bolgár nép­nek, hogy híven teljesítjük mindazt, amire szerződtünk. A formalitást befejeztük, a valóság amúgy is már régen megkezdődő­­. Ha visszatekin­tünk a bledi egyezmény óta eltelt időre, megállapíthatjuk, hogy ez az egyezmény már eddig is bő gyümöl­csöt termett. — De másról is beszélgettünk Bul­gáriában. Megtárgyaltuk, mik­ént kell biztosítanunk a Balkán béké­jét, népeink békés munkáját és fej­lődését. Minden kérdésben megegyez­tünk és egyhangúlag elhatároztuk, hogy védeni fogjuk határaink sért­hetetlenségét és nem engedjük meg, hogy­ bárki is megrontsa a testvéri­séget és egységet Most történik meg a bolgár nép történelmében elő­ször, hogy tartós békét kötött a ju­goszláv népekkel. Ez nagy történeti»# cselekedet és nem közönséges P*k' tűm,­­szavai nem maradnak holt be­tűk a papíron. — Görögország szomszédunk — mondta Tito — és egyetlen balkáni néppel sincsen baráti viszonyban. A Balkán azonban már nem puska­poros hordó és a szláv népek egysé­gesek. Mi mindig készen állunk és hajlandók vagyunk a görög néppel is megteremteni a jó viszonyt .Nem rajtunk múlik, hogy ez nem tört­ént meg. Meg kell itt jegyeznem, hogy ez nem is a görög nép nagy több­ségétől függ. A népellenes rendsze­rek és a külföldi beavatkozás aka­dályozzák meg ebben. * Belgrádból jelentik, hogy Tito tár­­bornagy — Bulgáriából való vissza­térése során — külön vonatában­ nyi­latkozott a külföldi sajtó képviselői előtt és hangoztatta a jugoszláv­­bolgár barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási egyezménynek az egész világra nézve is nagy jelentőségét. Leszögezte: a Balkán és ezzel együtt Közép-Európa békéje biztosítva van, — hiába akarják az imperialisták újabb háború színterévé tenni. A háborús kihívások elhárítására — mondotta — meg lehet találni a meg­felelő eszközöket. Tito tábornagy kijelentetette, hogy a Bulgáriával kötött egyezmény­hez hasonlót Jugoszláviának szándékában áll megkötni Ma­gyarországgal és Romániával is. Ismét összeültek az osztrák kérdéssel foglalkozó külügyminiszterhelyettesek Az osztrák kérdéssel foglalkozó külügy­miniszterhelyettesek szomba­ton tar­ották harmadik londoni ülé­süket. Munkájukról a sajtónak nem adtak közleményt. A szovjet küldött­ség még nem nyilatkozott arról az október 6-i francia javaslatról, ame­lyet az angolok és amerikaiak a tár­gyalás alapjául elfogadtak. A javas­lat a szerződés 35. pontjára, az ausztriai német javak kérdésére vo­natkozik. A külügyminiszterek szombaton délután fél 4 órakor ültek össze. Mi­után a német határ kérdését már kimerítően megvitatták, most a né­met békeértekezlet ügyével foglal­koznak. Vita folyt a szombati érte­kezleten Albánia és Pakisztán az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéről is. A német kérdésben a központi probléma: mit dolgozza­nak ki előbb­­ a német központi kormány létesítéséről szóló határo­zatot, avagy magát a békeszerződést. A külügyminiszterek hétfőn délután újból összeültek. A jugoszláv-bolgár baráti szerződés biztosítja a balkán békéjét Tito beszéde hazaérkezésekor Belgrád népe szombaton reggel ün­nepi díszben és nagy lelkesedéssel fogadta a Bulgáriából viszatérő Tito tábornagyot és a kormány­­küldöttség tagjait. Az ünnepélyes fogadásra megjelen­­tek: dr. Ivan Ribar vezetésével a nemzetgyűlés elnöksége, a szövetségi és népköztársasági kormány tagjai, a hadsereg képviselői, a diplomáciai tes­ület, a tömegszervezetek kikül­döttei; a pályaudvar előtti téren többtízezer ember tolongott. Tito tábornagy kíséretével együtt Uj Szó 194? december 2. kedd Sztrájkok, összeütközések Olaszországban Rómából jelenti a TASS. Az utóbbi napokban mind Dél-, mind Észak-Olaszor­szágban tovább foly­tatódnak az olasz dolgozóik tünteté­sei. A dolgozók eltökélték, hogy ellentámadásba mennek át a reak­ció és a fasiszta provokációk el­len. Apuliában és Bazilicatában — ahol a nagybirtokosok összeszűrték a levet a helyi rendőrhatóságokkal és itt-ott még most is makacsul folytatják a dolgozók ellenállásának megtörésére irányuló kísérleteiket — változatlanul feszült a helyzet. November 26-án Catanzaro városá­ban, ugyanazon tartomány több ki­sebb centrumában, valamint Paler­­móban sztrájkot jelentettek be a munkások a mezőgazdasági dolgo­zókkal való szolidaritásuk jeléül. Az incidensekre került sor Altamurd­­ban (Bari tartomány). Egyes lap­­értesülések szerint Agrigentóban (Szicília) a kereszténydemokrata és a li­berális párt helyiségeiben a tün­tetők halomszámra találtak 1948. évre szóló fasiszta párttagsági könyvecskéket és igen sok újra­nyomott Mussolini arcképek Megtalálták Secilia belügyminiszter ama utasításának másolatát, ■,mely­ben arra »serkr­uti« a rendőröket, hogy a tüntetőkkel való leszámolás» terén továbbra is tanúsítsanak messzemenő »határozottságot«. _ A rendőrség ti célba »ser­ken­tésére, november 25-én Agrigintoban­­­ele­­­lőtt a­ tüntető tömegbe. Né­gy ember meghalt, közöttük egy tizennégyéves fiú is. A véres terrorra adott válasz­ként Szicíliában tízezer ember be­szüntette a munkát. A lapok közlései szerint Olasz­ország déli tartományaiba egymás után érkeznek páncélos és páncél­­autós katonai egységek. Modenából, Navarrából, Velencéből és For­liból, valamint más helyekről az utóbbi két nap alatt számos tudósítás ér­kezett nagyarányú tüntetésekről és a reakciós erők gócpontjainak szét­zúzásáról. Navarrában a tüntetés idejére a dolgozók nem engedték ki a kaszárnyák­ból a katonai egységeket, Velen­cében és Rómában nyilvánosan reakciós lapokat és kiadványo­kat égettek el Felfüggesztették az olaszországi amerikai csapatok kivonulását Az olasz fővárosban angol nyel­ven megjelenő Rome Daily Ameri­can című napilap­­ közölte az ameri­kai hadsereg szóvivőjének ama nyi­­latkozatát, amely szerint az Olasz­országban maradt amerikai csapa­tok hátralevő részének kivonását meghatározhatatlan időre elhalasz­­tották. Az utolsó köteléknek de­cember 3-án kellet volna Olasz­országot elhagyni. A kivonulás fel­függesztését nem indokolták­­ meg, hiszik, hogy a parancs Waskoutton- ból jött. Ellentétek a keleti és nyugati szociáldemokraták között Antwerpenben szombaton ült ösz­sze — több mint 20 ország kiküldöt­teinek részvételével — a nemzetközi szocialista kongresszus. Az első na­pon — amikor a világ újjárendezé­­sének, gazdasági újjáépítésénél, kér­déseit tárgyalták — éles ellentétek támadtak a keleteurópai és nyugat­­európai szocialisták között. A nyugatiak, akiknek álláspont­­ját Vorrinck holland munkás­párti vezér képviselte a Marshall­­terven alapuló kommunistaelle­nes, tiszta nyugati politikát ajánlotta. A keleteurópai pártok szempontjait Julian Hochfeld, a lengyel szocialisták parlamenti vezetője körvonalazta és vázolta a kommunisták és szocialisták­­ együttműködésének előnyeit. Örömmel üdvözölné — mondotta — a szocialista és kommunista pártok közös információs irodáját­ A két szembeálló nézet összeegyeztetésén, valamint az olasz többség és kisebb­ségi szocialisták közötti viszály ren­dezése céljából albizottságokat ala­kítottak. Az értekezlet elfogadott egy határozati javaslatot amely tiltako­zik a görög kormány ama eljárása ellen, hogy megtagadta az útlevelet a görög szocialista, párt kongresszusi kiküldötteitől. A Le Peuple című brüsszeli szer­cialista lap első oldalán fényképes tudósításban számol be a nemzet­közi szocialista értekezlet küldött­ségeinek megérkezéséről. A görög szocialista delegátusok Antwerpenbe utazását, a görög kormány nem en­gedélyezte. Szvolesz, a görög szocia­lista párt elnöke, a kongresszushoz intézett táviratában kéri, hogy a konferencia tiltakozzék a kormány­ intézkedése ellen, mert a kiutazási tilalom legjobb bizonyítéka a Görög népre gyakorolt erőszaknak. Kéri a konferenciát, lén­jen közbe a poleáris háború megszüntetéséért s szálljon síkra a független demokráciáért, va­lamint Görögország biztonságáért.

Next