Uj Szó, 1948. március (4. évfolyam, 51-57. szám)

1948-03-02 / 51. szám

' • *---­ ———fWIIT'll11'l'll illll III i>» WMilWMBBMMMilBIBWIIMOT——If—Bi fill l MUHI ■!—Ili n III i n i *m»t mifclt—ii—T—nffl— A SZOVJET HADSEREG LAPJA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA SZÁMÁRA Sztálin generalisszimusz levele Paasikivi finn köztársasági elnökhöz Válaszul­­, szovjet napilapok tudó­sítóinak auta érdeklődésére, várjon a szovjet kormány valóban intézett-e javaslatot Finnország kormányához kölcsönös segélynyújtási egyezmény létrehozása tárgyában, a TASS-iro­­dát felhatalmazták annak közlésére­­hogy 1948 február 22-én Sztálin gene­ralisszimusz, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke, az alábbi ja­vaslatot intézte Paasikivihez, Finn­­ország köztársasági elnökéhez: — Elnök Úr! Miként bizonyára ön is tudja, a Szovjetunióval határos ama három ország közül, amelyek Németország oldalán a Szovjetunió ellen harcoltak, két ország — Magyar­­ország és Románia — a közelmúltban kölcsönös segélynyuj­ási egyezményt kötött a Szovjetunióval, egy esetle­ges német támadás ellen. Az is ismeretes, hogy mindkettőnk országa súlyosan megsínylette ezt a támadást és mind mi, mind önök együttesen viseljük a felelősséget saját népünk előtt, ha megengedjük az ilyen támadás megismétlését. Azt hiszem, Finnország érdekét szolgálja, ha kölcsönös segélynyúj­tási egyezményt hoz létre a Szovjet­unióval az esetleges német támadás­sal szemben, nem kevésbbé, mint amennyire érdeke volt ez Romániá­nak és Magyarországnak is. Ezeket a meggondolásokat szem előtt tartva és attól az óhajtól vezet,­tetve, hogy a béke és a bizton­ág megszilárdítása céljából olyan állapo­tokat teremtsünk, amelyek gyökere­sen megjavítják országaink közötti kapcsola­tkat, a szovjet kormány felajánlja a magyar szovjet és román­szovjet szerződéshez hasonló szovjet­finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötését. Amennyiben Finnországnak nincs ellenveté­s ez ellen, az javasolnám, hogy induljon útnak a Szovjetunióba finn küldöttség, ennek a szerződésnek a megkötésére. Amennyiben úgy gondolná, hogy kényelmesebb a tárgyalásokat Finn­­országban megtartani és a szerződést ott létrehozni, a szovjet kormány hajlandó lesz küldöttségét Helsinki­be küldeni. Mély tisztelettel SZTÁLIN, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke NEMZE TKÖ Z I E S E M E N Y E K I—I I . — . A Moszkvában székelő amerikai követség tisztviselőnője leleplezi a követség szovjetellenes tevékenységét Refin és Terük pasa Palesztinának Transzjordániáh­oz csatolásáról tárgyalnak A moszkvai amerikai követség tisztviselőnőjének nyilatkozata A TASS értesülése szerint Anna­bella Buckat, a moszkvai amerikai követség tájékoztató irodájának he­lyettes vezetője a k­ánokban a követ­kező tartalmú levelet intézte T­. B. Smithhez, az Egyesült Államok moszkvai követéhez: »Kedves Uram! Kérem, hogy a mai napon fogadja el lemondáso­mat. Az alábbiakban megmagyará­zom okát. A Szovjetunióban eltöltött idő a szovjet élet sok megnyilvánulására ráirányította figyelmemet és felnyi­totta a szememet-­ Világossá vált előttem, hogy sok amerikai nem, is­meri eléggé a szovjet név életét és hiányzik belőlük az a készség, hogy tárgyilagosan megértsék e név törek­véseit és eszményeit. igen gyakran kerülünk egyes re­akciós személyek befolyása alá, akik egyre nagyobb erőfeszítéseket fejte­nek ki, hogy nézeteltérést, sőt ellen­séges viszonyt teremtsenek az ameri­kai és a szovjet név között. A Szovjetunióban való tartózkodá­­som alatt gondosan mérlegeltem min­den fontos tényezőt és meggyőződtem arról, hogy csak most értem meg iga­zán ezt az országot és kitűnő népet, amely minden erejét megfeszíti­, hogy jobbá, szebbé tegye a világot az em­berek számára. Mivel jól tudom, hogy a­ követség munkássága e nép ellen irányul, meg­győződésemet összeegyeztethetetlen­nek tartom a követségen végzendő to­­vábi munkássággal. Ezért megválok hivatalomtól és Oroszországban ma­radok. Kifejtettem Önnek jelen lépésem okait és boldog vagyok, hogy volt elég bátorságom új életet kezdeni eb­ben az országban.» (TASS) ifjúsági szervezetek közötti együtt­működést. 4. A tárgyaló felek az egyezmény végrehajtása érdekében tíz tagból álló vegyes­bizottságot létesítenek Varsó és Bukarest székhellyel. A bizottság évenként legalább egy­szer ülést tart vagy Bukarestben, vagy Varsóban. A jelen egyezmény öt év múlva jár le. Ha annak lejárta előtt legalább egy évvel az egyik fél nem mondja fel, akkor újabb öt, évre automatiku­san meghosszabbodik. A tárgyaló fe­lek elhatározták, hogy az egyezményt a legrövidebb időn belül ratifikálják. Az egyezmény a ratifikációval egy­idejűleg lép életbe. A lengyel-román kulturális egyezmény Bukarestben és Varsóban közzé­­tették a napokban megkötött lengyel­­román kulturális egyezmény szöve­gét. Az egyezmény a következő pon­tokból áll: 1. A tárgyaló felek megegyeztek ab­ban, hogy kölcsönösen kulturális köz­pontot állítanak fel és mindkét or­szágban tudományos intézetet létesí­tenek. A két kormány kölcsönösen egyetemi tanszékeket létesít és meg­könnyíti az irodalmi és művészeti nyomdatermékek kölcsönös terjeszté­sét.­­ Mindkét kormány lehetőséget nyújt a tudományos élet vezetőinek­­ kölcsönös látogatására, egyetemi diákcserét és ösztöndíjakat létesít. Intézkedések történnek a­­két állam­ban szerzett egyetemi diplomák köl­csönös elismerésére. • 2. A tárgyaló felek kötelezik ma­gukat, hogy­­ támogatni fogják az irodalmi termékek lefordítását, kul­turális összejövetelek megtartását és a művészcserék létesítését. Meg­könnyítik­­ egymás hírügynökségei­nek és sajtótudósítóinak működését és szorosabb kapcsolatot létesítenek a két ország rádió­adói között. 3. ,A tárgyaló felek kötelezik ma­gukat arra, hogy megkönnyítik a. : sportkapcsola­tok megerősödését és­­ megkönnyítik­­ a­ szakszervezetek és Az általános szláv bizottság prágai teljes ülése Prágából jelenti a TASS. Az álta­lános szláv bizottság harmadik tel­jes ülése befejezte munkáját. A tel­jes ülés megvitatta az általános szláv bizottság 1947. évi tevékenységéről szóló beszámolót, a szlavista tudósok kongresszusának előkészületeiről szóló tájékoztatást, a második általános szláv kongresszus egybehívásár vo­natkozó előterjesztést és más kérdé­seket. A teljes ülés az általános szláv bi­­zottság tevékenységéről szóló be­számoló kapcsán hozott, határozat­ban megállapította, hogy a szláv országok népei, amelyek szorosan nagy szláv testvérük, a Szovjetunió köré tömörültek, je­­lenleg a békéért és a demokrá­ciáért küzdő népek élcsapatát al­­kotják­. A világreakció — mondja a hatá­rozat — éppen ezért dühös rohamokat intéz a szláv népek ellen. Nem riad vissza, sem a hazugságtól, sem a rá­­rta­lm­a­zástól, sem a megvesztegetés­től, sem a szabotázstól, hogy­­ meg­­­­ingassa.... szláv népek barátságát, a­­ viszály magját hintse el közöttük, bizalmatlanságot ébresszen bennük a Szovjetunió­ valamennyi szláv or­szág felszabadítója ellen, amely nagy­lelkűen és önzetlenül támogatja a szláv népeket a háború utáni újjá­építés munkájában. Ez a bonyolult helyzet megköveteli, hogy az általá­nos szláv bizottság és a nemzeti szláv bizottságok még fokozottabb erővel folytassák munkájukat, sőt belevonják a dolgozó lakosság minél szélesebb köreit is. A teljes ülés el­határozta,hogy­ 1948 szeptember 20-ra Prágába összehívják a háború utáni második általános szláv kongresz­­szust. A teljes ülés elhatározta, hogy a prágai kongresszuson mindegyik szláv ország részéről 30—30 delegá­tus, a népi demokrácia nem-szláv országai részéről pedig 3—3 kikül­dött fog résztvenni. Ez utóbbiak megfigyelő vendégekként vesznek részt a kongresszuson. A teljes ülés üdvözlőtáviratot küldött Sztálin ge­­neralisszimusznak, Benes csehszlo­vák köztársasági elnöknek, Tito marsallnak, Bierut­ lengyel köztársa­sági elnöknek, G. M. Dimitrovna­ Bulgária miniszterelnökének. (Folytatás­ a 2. oldalon)

Next