Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-29 / 148. szám, csütörtök

UJSZ0 Tisztelt elvtársnők és elvtársak! Szeretném röviden elmondani él­ményeimet és elgondolásaimat a fa­lu életével és fejlődésével kapcsolat­ban. Az EFSz-en keresztül a földmű­vesek életszínvonala felfelé ível. Miért? — kérdezhetné valaki. Azért, mert a kis- és középföldművesek megértették az idők szavát, elfogad­ták az ipari munkásság nyújtott jobbját és a haladás útjára léptek. Egységes Földműves Szövetkezetek­be tömörültek és megkezdték a föld közös művelését. Eltüntették a mes­gyéket, amelyek miatt oly sokszor hajbakaptak a szomszédok­ és meg­szüntetésükkel növelték a termőföld területét. A gépek alkalmazásával olcsóbbá tették a termelést. A több­termeléssel emelkedik a nép életszín­vonala.­­Tehén helyett a traktor szánt, ennélfogva a teh­én is több tejet ad, nem kell a barázdában botorkálni az elavult faeke után. Elvtársnők, elvtársak, mikor meg­alakult községünkben az EFSz, egyes tagok láthatóan féltek tőle. Jóma­gam is így voltam. De mikor munká­hoz láttunk és tanácsért a járáshoz vagy a kerülethez fordultunk, szé­pen meghallgattak. Amit nem tud­tunk, azt megmagyarázták. Azután jöttek a traktorok, jött a műtrágya és jöttek a százalékengedmények Ekkor már felismertük a szövetkezet fontosságát és ma már mi szövetke­zeti tagok magabiztosan, és nyugod­tan dolgozunk, mert tudjuk, hogy munkánk ellenértéke kamatostul megtérül. Szeretném még szövetkezetünk aratási és cséplési munka- és pénz­ügyi tervét is röviden ismertetni. Aratásra kerül: 36 ha búza, 2 ha rozs, 40 ha árpa és 5 ha mustár. Rendelkezésre áll: 68 ember, traktor, 2 kötözögép, 3 marokszedő 2 és 12 pár igavonó. Egy kötözögép­hez 1 traktor és 1 ember van beoszt­va, munkájuk 1 óra alatt 2750 Kcs. 8 ember 10 óra alatt 5 ha területet learat, ami 150 koronájával 1200 ko­ronát jelent. Ez összesen 3950 Kés és így 1 ha aratási költsége 750 Kcs. Egy marokszedőhöz egy pár iga­vonó, 1 kocsis és 17 ember van be­osztva. Egy pár ló és 1 kocsis 450 Kcs-be kerül. 17 ember. 150 Kcs-ével összesen 1200 Kcs, az összköltség te­hát 1650 Kcs. Egy ha aratási költsé­ge 1000 Kcs. Kötözögéppel learatunk: 60 ha k 790 Kcs, 47.400 Kcs. Marokszedővel learatunk: 22 ha a 1000 KCs, 22.000 Kcs, összesen 69.400 Kcs. Kézierővel belekerülne az aratás: 1 hektárhoz kellene 7 munkaerő a 150 Kcs, tehát összesen 1050 Kcs, 82 ha belekerülne 86.100 Kcs, külön­bözet 18.700 Kcs. A cséplés pénzügyi terve: 82 ha-ról 2000 métermázsa gabona lesz. Egy cséplőgéphez kell 24 ember a 150 Kcs 40.000 Kcs 7 pár igavonó 9 emberrel 57.100 Kcs 2000 métermázsa gabona utáni rész a 16 Kcs 132.000 Kcs Szemhordás a géptől 1 trak­torral, 1 munkaerővel 21.000 Kcs 2 ember és 2 ló költsége 8.400 Kcs 158.900 Kcs 69.400 Kcs összesen 228.300 Kcs Egy géppel a cséplés 14 napig 2 géppel 7 napig tartana. Kis- és középparasztságunk csakis a közös munka és termelés segítsé­vel érheti el életszínvonalának emel­kedését, juthat el a szebb és boldo­gabb jövőhöz, a falu és város szövet­kezéséhez és a szocializmus megvaló­sításához. Virágh Dezső alsószeli i EFSz A FÜLEKI Mi, a füleki KOVOSMALTBÓL Kovosmalt dolgozói az SzKP IX kongresszusára vállalt kötelezettségeket a kongresszus után is rendszeresen teljesíteni akar­juk. Vállalt kötelezettségeinknek azonban csak úgy tudunk eleget tenni, ha más munkaszakaszokon sem hárítanak utunkba akadályo­kat. Népi demokráciánk dolgozói­nak, a termelés fokozásának nagy kárára van például a rengeteg vo­natkésés. Az így okozott károkkal foglalkoztunk üzemünk taggyűlésén és követeltük, hogy a béke biztosí­tása és a haladás érdekében a vas­utasok is a legmesszebbmenően be­kapcsolódjanak a becsületes munka­folyamatba. lent a kerület A taggyűlésen megye­képviseletében Kisz­ling elvtárs, aki szlovák és magyar nyelven nagy vonalakban ismertette az SzKP IX. kongresszusának óriási jelentőségét. Beszédét, valamint Supka, Stevove és Nagy elvtársak rövid beszámolóit a dolgozók meg­értő lelkesedéssel fogadták. A taggyűlésen üzemünk dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a szlovák és magyar nyelvű szocia­lista könyvek terjesztésére könyvna­pot rendeznek. Egyúttal versenyre hívjuk ki a kerület községeit, váro­sait és üzemeit, hogy a lakosság számarányához mérten terjesszék a szocialista könyvterméket, hogy megakadályozzuk a lélekmételyező ponyvairodalom terjedését. Taggyűlésünk egyöntetűen kije­lentette, hogy szocialista könyvekre van szükségünk, amelyek népi de­mokráciánk dolgozóit békás építő munkára és szellemi színvonaluk emelkedésére neveli. Virág Géza, Kovosmart, Fülek. A ZSELIZI ÁLLAMI BIRTOKON MEGKEZDŐDÖTT AZ ARATÁS. " Már napokkal ezelőtt, mikor a gabona érni kezdett, izgalommal, reménnyel eltelve vártuk azt a per­cet, hogy megkezdhessük egész évi munkánk gyümölcsének learatását. Amint mutatkozik, az idei termés jobb lesz a szokott átlagos termés­nél. Az SzKP járási vezetősége az állami birtok vezetőivel együtt át­vizsgálta a járás területén levő ve­téseket. A legérettebb búzát a Ka­rolina majorban találta és itt június 25-én ünnepélyesen megkezdtük az aratást. Már kora reggel szállítot­ták a traktorok a környékbeli fal­vak EFSz tagjait, akik kíváncsiak voltak, hogyan megy az aratás gé­pekkel. Valóban létezik-e olyan al­kalmatosság, amely az emberi erőt helyettesíti. Délelőtt 10 órakor kint a búza­földön rövid ünnepi beszéd hangzott el, amely ismertette a szocializmus vívmányait, amelyek a gépek fel­használásával és az emberi erő meg­takarításával nagyobb munkatelje­sítményt nyújtanak. Az ünnepi be­széd elhangzása után 20 traktor vontatású önkötözőgép mintegy ve­zényszóra megindult. Akik még nem látták a gépeket ilyen tevékeny munkában, szinte elképedtek, amint a gyönyörű 100—120 cm magas bú­zát kévékbe kötve kidobálta magá­ból. Rövid egy óra leforgása alatt a körülbelül 25 hektárt rendbetette. A gépek után az aratólányok, a munka dalát énekelve haladtak, hogy összehordják és keresztekbe rakják a kévéket. A traktorok ma már nem a kapi­talisták érdekében dolgoznak, ha­nem a dolgozó parasztság legna­gyobb segítőtársai. Nemcsak az ál­lami birtokokat és az Földműves Szövetkezeteket Egységes segítik, hanem mindenütt ott varrnak, ahol a dolgozók életszínvonalát maga­sabbra emelhetik . Zselizi földművesek, okuljatok a közös aratás nagyszerű előnyein és lépjetek be az Egységes Földműves Szövetkezetbe, hogy községünket mintaközséggé, szövetkezetünket pe­dig mintaszövetkezetté fejlesszük. Egységesen, minden nemzetiségi kérdést kizárva harcoljunk a béké­ért, népi demokráciánk fölvirágozta­tásáért. Éljen az ötéves terv! Gubrica Sándor, a zselizi állami birtok üzemi tanácsának elnöke LÁTOGATÁS RADNÓN. A radzovcei elemi iskola kirándu­láson volt Radnóton, Pósa Lajos költő szülőfalujában. Voltunk az ot­tani tejüzemben, ahol végignéztük, hogyan készül a sajt. Beszélgettünk Bodon István sajtkészítővel, aki megértette a mai tervgazdálkodás előnyeit és azon igyekszik, hogy minél nagyobb teljesítményt nyújt­son. Elmondta, hogy még két hó­nappal ezelőtt, amikor átvette a sajtkészítő üzem vezetését, 17—18 liter tejből 1 kiló sajtot tudtak csak előállítani, ma pedig már 11—12 li­ter tej is elegendő egy kiló sajthoz. Termelési eredményeiket továbbra is fokozni fogják. Ezután az állami hizlaldát láto­gattuk meg, ahol Lukács Álmos elvtárs fogadott bennünket. A hízókat csak cipőink fertőtlenítése után néz­hettük meg közelről. Álmos bácsi nagyon gondosan vigyáz a sertések­re, a fiatal Bedécs Árpáddal együtt. A községet azzal a tudattal hagy­tuk el, hogy ha minden munkahe­lyen ilyen becsületesen és féltő gondossággal vigyáznak a nép ja­vaira, akkor ötéves tervünk befeje­zésekor hazánk virágzó ország, pol­gárai pedig megelégedett és boldog emberek lesznek. Bodon Géza, tanító Radzovce Az argentin tengerészek és dokkmunkások sztrájkja megbénította a kikötő forgal­mát Az argentin tengerészek és kikötő­munkások ez év május 18-én meg­indítot sztrájkja egyre terjed. J­úlius 14-én a kikötőben 82 óceánjáró hajó, 150 folyamhajó, 1500 uszály és von­tatóhajó, 50 szállítóhajó volt ezt i­on kívül? Az argentin kormány a munkások követeléseinek tanulmányozása és egyeztető bizottságok létrehozása he­lyett a sztrájk letörésére brutális megtorlásokat alkalmaz. Eddig kö­rülbelül 100 sztrájkbizottsági veze­tőt tartóztattak le. A megtorlások azonban nem tudták megtörni­­ a ten­gerészek és kikötőmunk­ások ellen­állását, akik elszántan folytatják har­cukat í jogaikért és követelik a letar­tóztatottak szabadon bocsátását. tMMHIIIMMMMttilliWMWtttMMIIimWI — Azonnali belépésre felveszünk varrónőket állandó munkára fehérnemű varráshoz. Bratislavában. Ellátás üzemi konyhán lehetséges. Jelentkezés Z­o­r­­n­i c­a­nár. pod. Jirásková 24. MWWWIHIIIIIIMMMHIHtMimMltWMti . A szlovák művészotthon tag­gyűlésén 1950 június 19-én hozott­­ határozat alapján ezennel bejelent­­jük a Szlovák Mű­vészotthon Egye­­­sület feloszlatását. Felszólítunk­­ minden hitelezőt, hogy ezen hirdet­­mény közzétételétől számított­­ napon belül jelentsék be az egylet­e ilel szemben fennálló követelései­nket, mert e határidő letelte után az­­ esetleges igényeket nem veszik te­­kintetbe. A követeléseket ajánlott­­ levélben a következő címre kell f­ejelenteni: Dusat­ Fajnor, Bratis­lava, UBS titkársága, Safarik-tér. A németországi Szovjet Ellen­őrző Bizottság átadta a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányának a külföldi tulajdo­nok kezelését és védelmét 1950 június 20-án. Jegyzőkönyvet írtak alá, amely a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyára ruházza át a Német Demokra­tikus Köztársaság területén levő kül­földi tulajdonok kezelését és védel­mét. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya átvette a felelősséget a fent nevezett tulajdonok védelmé­vel kapcsolatban. A Német Demokratikus Köztársa­ság szervei bonyolítják le a tárgya­lásokat és levelezéseket a külföldi ál­lamokkal és külföldi állampolgárok­kal tulajdonukat illetően. A külföldi tulajdonok sorsának kérdését véglegesen a Németország­gal kötendő békeszerződésben ren­dezik majd. A CSEMADOK HÍREI A CSEMADOK losonci helyi szer­vezete pénteken, június hó 23-án nagy érdeklődés mellett tartotta meg ha­vi taggyűlését, már az új helyiségé­ben. Az önkéntes brigádmunkával rendbeszedett Stefánik­ utcai volt Steinhübel — Varga-féle vendéglő megtelt a tagokkal. Nagy István elnök-kultúrtárs megnyitója és Kraj­csir Erzsébet jegyzőkönyvének fel­olvasása után került sor Sinka Gyu­la titkár-kultúrtárs terjedelmes be­­­­számolójára, melyet a tagok végi­g nagy figyelemmel hallgatták meg. Sinka Gyula titkári beszámolójá­ban ismertette a helyi csoport el­múlt havi munkáját a műkedvelői gárda mellett a dalárda újjászerve­zését s bejelentette, hogy a­ CSE­MADOK helyi csoportja eredményes munkát végez, hiszen nem csak Lo­soncon, de a környék magyar falvai­ban is elhinti a kultúra csíráit. S eddig nem kevesebb, mint tíz községben alakították meg a CSE­MADOK helyi csoportjait. Kiemelte a titkári jelentés Petőfi Sándor emlék­táblája július 9-re tervezett le­leplezésének ünnepélyét, valamint ugyanezen napon tartandó zászló­avatási ünnepélyt is. Örömének adott kifejezést, hogy a nagy ma­gyar forradalmi költő emléktáblájá­nak visszahelyezési ünnepélyén nem csak a párt helyi és járási, de a­­ kerületi szervek is bejelentették a részvételüket s arra valamennyiök ünnepi szónokokat küld. Ugyancsak megjelenik az ünnepélyen a központ is, amivel az ünnepély súlyát nagy­ban fogják tudni emelni. A Vajan­sky­ utca 5. szám alatti ház előtt le­folyó ünnepélyen a CSEMADOK ve­gyes­kara működik közre s azon az ünnepi szónoklatokon kívül szavalat szerepel majd még a programm­on. Az ünnepélyre a környék falusi dol­gozóit is meghívta a vezetőség, akiknek valamint a vendégeknek tiszteletére a volt Kalmár-féle kert­helyiségben közös ebédet rendeznek. Délután kerül majd ugyan­csak ott sor a zászló avatására, mellyel a helyi szervezet is a békét akarja szolgálni. A falusi dolgozók tisztele­tére a műkedvelői gárda délután előadja az »Özv. Varga Abrisné« és »­így nyaralunk« c. két egyfelvoná­sos színdarabot, valamint más szá­mokkal is igyekeznek a dolgozók szórakozását elősegíteni. Este a loson­ci dolgozók részére megismétlik a műsort.­­ A továbbiakban Sinka Gyula titkári jelentésében beszámolt a magyar nyelvű iskolák megnyitásá­ról s közölte, hogy a beíratások mindenütt június 28., és 30-ika kö­zött fognak lefolyni s azt falraga­szokon, és hangszórókon is az érde­keltek tudomására fogják adni. Nagy tetszéssel fogadták a tagok Sinka Gyula kultúrtárs azon beje­lentését, hogy ősszel Losoncon kellő számú tanuló jelentkezése esetén a magyar gymnáziumot is és megnyitják, sőt ígéretet felállítják kaptak magyar nyelvű gazdasági iskolának városunkban való felállítására is. Majd ismertette a CSEMADOK központi felhívásait a helyi szervek további munkájára vonatkozóan, kü­lönösen most az aratás idején. Sinka Gyula tartalmas titkári be­jelentése után Hollósy József pénz­táros ismertette a pénztári jelentést. Majd hogy a pedig kimondta a taggyűlés, jövőben minden hó utolsó péntekjén tartanak taggyűléseket. Az indítványok során több oldalról kifogás hangzott el, hogy a város­ban a hangszórók csak ritkán köz­lik magyarul a felhívásokat és a hirdetéseket s e­miatt sokan nem tudnak a hirdetéseknek és felhívá­soknak eleget tenni. Éppen ezért Sinka Gyula, Gyifko Lajos és Tom­­ka Pált bízták meg, hogy ez ügy­ben az illetékes helyen eljárjanak. Bús István a CSEMADOK párkányi csoportja besztercebányai színi elő­adásának nagy sikeréről számolt be, amikor a párkányi földműves dolgo­zó ifjúság példát mutatva nem csak kifogástalan, de magas színvonalú előadásban mutatta be a »Mélyek a gyökerek« c. háromfelvonásos színdarabot. A CSEMADOK losonci helyi cso­portjának és a losonci kultúréletnek jelentős állomása lesz 1950. július 9-ike. Ekkor tartja meg a CSEMA­DOK mindjobban kibontakozó és fejlődő losonci helyi csoportja zászló­­avató ünnepélyét és a nagy magyar forradalmi költő Petőfi Sándor em­léktáblájának a leleplezését. Petőfi Sándor a nagy magyar for­­radalmi költő 1845-ben hosszabb ideig tartózkodott Losoncon, ahol több lírai verset is írt. Losonc város­­ lakossága 1899 július havában em­léktáblával örökítette meg azt a házat, ahol Petőfi Sándor hosszabb ideig időzött. Az emléktáblát azon­ban 1946-ban avatatlan és soviniszta kezek eltávolították a házról s csu­pán az egyik szocialista érzelmű munkásember jóvoltából sikerült az emléktáblát megmenteni és eltenni. A csehszlovákiai magyarság jogai­nak elismerése s a CSEMADOK lo­sonci csoportjának megalakulása és megerősödése hozta aztán magával, hogy július 9-én újra visszahelyez­hetik a nagy forradalmi költő em­léktábláját. Sinka Gyula a CSEMADOK lo­sonci helyi szervezetének titkára ép­pen a pénteken megtartott taggyű­lésen tandó számolt be a július 9-én tan­ünnepségekről. A tagok lel­kes örömmel vették tudomásul Sin­ka Gyula kultúrtárs bejelentését és beszámolóját, melyből kitűnt, hogy a július 9-én délelőtt 11-kor kezdő­dő emléktábla visszahelyezés! illetve újbóli leleplezése ünnepélyén a párt kerületi és járási szervezete nem csak képviselteti magát az ünnepé­lyen, hanem arra ünnepi szónokot is küld s az ünnepélyen részt vesz maga a CSEMADOK központi szer­ve is, amelynek kiküldöttje tartja az ünnepi beszédet is. A Vajansky utca 5. számú ház előtt tartandó leleplezési ünnepélyen részt vesz a CSEMADOK losonci szervezetének közel 80 tagú vegyes­kara is. A tagok ezúttal első ízben vesznek részt már az apátfalusi Polana által adományozott anyagból készült és a CSEMADOK­­ címerrel ellátott egységes galambszürke blú­zokban. Az emléktábla leleplezésre a környék falusi dolgozóit is meg­hívja a rendezőség s ezek valamint a vendégek tiszteletére délben kö­zös ebéd lesz, majd délután a helyi­szervezet zászlóavató ünnepélyére kerül sor. S a falusi dolgozók tisz­teletére a műkedvelő gárda két egy felvonásos színdarabot ad elő s kü­lönböző műsorszámokkal szórakoz­tatja majd a megjelenteket. Este ezt a műsort a műkedvelő gárda a losonci dolgozók részére megismétli. Az ünnepély részletes ismertetésére még visszatérünk Körtvélyesen is megalakult a CSEMADOK helyi csoportja június 25-én tartotta a CSEMA­DOK alakuló közgyűlését Körtvé­lyes községben. Az alakuló közgyű­lésen részt vettek a járási közműve­lődési­ tanács, a helyi MNV, a tűz­oltóság és a református egyház ki­küldöttei, akik üdvözölték a most alakuló CSEMADOK-ot, valamint Dobos Ferenc a CSEMADOK járási kulturális nevelője az Alakuló gyű­lés vezető elnöke, aki ismertette a CSEMADOK célját, majd kitért a kisebbségi kérdés helytelen beállítá­sára és hangsúlyozta, hogy mi ma­gyarajkú dolgozók nem vagyunk kisebbség, hanem egyenrangú polgá­rai vagyunk népköztársaságunknak, akik részt veszünk népköztársasá­gunk építő munkájában és a szlo­vák dolgozókkal együtt vállvetve harcolunk a szebb, a boldogabb jö­vő, a szocializmus kiépítésért. Do­bos kultúrtárs ezen kijelentését nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés. A szavazatokkal tarkított közgyűlés egyébként is nagy érdeklődéssel, lelkes hangulatban folyt le. A megválasztott vezetőség tagjai: elnök: Csebik Károly, alelnökök: Kovács Béla, Cseh Margit, titkár: Nagy Zoltán, kultúrvezető: Polgáry Irma, pénztáros: Szabados András, pénztári ellenőr: Kelecsényi Rozália, tanácstagok: Kovács Lajos, Tamás János, Tóth János, Kovács László, Páll Sándor, Tóth Sarolta, Páll Dé­nesné. Az elnök indítványára a közgyű­lés Gottwald és Siroky elvtársakat táviratilag üdvözölte. A közgyűlés az állami himnuszok eléneklésével ért véget. A CSEMADOK körtvélyesi helyi csoportjának vezetősége. Két francia mozdonyvezető megtagadta a hadianyagszál­lító szerelvények vezetését A párizs környéki Ville nevű Saint Georges rendező-pályaudvaron egy mozdonyvezető megtagadta a hadi­anyag-szállító vonat vezetését — je­lenti az UFI. A francia államvasutak igazgató­sága büntetéskér­­en áthelyezte Fra­psace­­ északfranciaországi mozdony­vezetőt, aki megtagadta egy hadi­anyagszállító-szerelvény mozdonyá­nak megindítását. 1950 június 29 Az ÚJ SZÓ szabadságodra is elkísér! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biz­tosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szívesked­jenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt címre lapunkat megküldjük. Az Új Szó kiadóhivatala.

Next