Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-07 / 183. szám, kedd

1951 augusztus 7 HM au hiba­? Erre a kérdésre szeretne felvilá­gosítást kapni Bratislava villamo­son utazó közönsége is. A következő esetnek voltam szer­dán szemtanúja a villamosban. Fel­szálltam a hajóállomás közelében lévő megállón a kettes villamosra. Mellettem egy utas jegyet kért. Át­nyújtott 3 koronát a kalauznőnek, aki megjegyezte, hogy nincs vis­­szadnivaló 50 fillérje. A következő utas én voltam. Ugyancsak 3 koro­nával fizettem. A kalauznő a pénzt betette a táskájába, az 50 fillért nem adta vissza, de nálam már meg sem jegyezte, hogy nincs ap­rópénze. Nem szóltam semmit, fi­gyeltem, mi lesz tovább. Időközben utasok szálltak fel, akik 50 fillére­sekkel is fizettek, de a kalóznőnek eszébe sem jutott, hogy a mellettem ülő utasnak és nekem is visszajár még 50 fillér. Az 50 filléres vissza nem adása a rendőrségig való uta­zásomig rajtunk kívül még négy­­ esetben megismétlődött. Kiszáll­tam, más utas is kiszállt, anélkül, hogy a visszajáró 50 fillért meg­kaptuk volna. Másnap az 1-es villamoson tör­tént hasonló eset, azzal a különb­séggel, hogy mikor az egyik utas kiszállás előtt megkérdezte a ka­lauznőt, miért nem adja vissza neki járó 50 fillért, a kalauznő go­a romba, szemtelen hangon azt vála­szolta: — Honnan adják, ha nincs! Pedig nem igaz, hogy nincs apró­pénzük. Időközben rengeteg utas száll fel, aki 50 filléressel fizet és így, ha akarna, a kalauznő igenis vissza tudná adni az utasoknak az 50 filléreseket. Ez helyes is volna, mert számtalan nézeteltérés, vesze­kedés származik az utasok és a ka­lau­znők között. Feltesszük a kérdést, miért­­ nem gondoskodik a DOZAB,­­ ha tény­leg aprópénzhiány esete áll fenn, adjon ki 2­50 koronás szelvénye­ket, ahogy azokat egy időben ugyancsak aprópénzhiány eseté­ben forgalomba hozta, hogy az uta­zóközönség ne szenvedjen kárt. S. O. A villamosmegállók áthelyezése a Sztálin-tér átépítése idejére "A bratislavai közúti közlekedési vál­lalatok tudatják az utazóközönség­gel, hogy augusztus 1-ével megindul a Sztálin-téri közlekedési csomópont átépítése Emiatt az ottlévő villamos megállóhelyek a következőképpen vál­toznak meg: Az 1-es és 2-es villamosok a Nem­zeti Színház felé és a 3-as villamos mindkét irányban a Jesensky­ utca sar­kán áll meg, a volt Pilzeni-udvar för­mérés előtt. A nagyállomás felé tartó 1-es és a Vistrához induló 2-es villa­mosok, valamint a mindkét irányú 4-sek a Stúr­ utca és a Cservené Ar­máda­ utca sarkán állnak meg. illatos mezei bokrétát nyújthattak volna át a hallgatóknak. Hisszük, hogy az énekkar vezetője megszívle­li kritikánkat és a jövőben jobban meggondolja, milyen számokra ta­nítsa be énekkarát. Adler Endre hegedűjátékában el­sősorban számainak jó kiválasztását kell dicsérnünk. A műsort népi táncokkal tarkí­tották. Bátorkeszi vendégszereplő lányok orosz táncokat mutattak be megérdemelt sikerrel. A párkányi nemzeti iskola növendékei kedvesen adták elő a „Kihajtom a libám" c. játékdalt. Ehhez viszont nem illett az utána következő „magyarruhás" tánc. Már több ízben hangsúlyoztuk, hogy a magyar népviseletet nem földet seprő nemzetiszínű pántlikák a jellemzik. Az árvalányhajas kalpag sem magyar népviselet. A népnek változatos, gyönyörű magyar népvi­selete van és ebből a viseletből bő­ven lehet meríteni. Csak utána kell járni. Említésre méltók még a szólóéne­kesek is, viszont ők sem törekedtek arra, hogy népdalokat énekeljenek. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy sikeres, gazdag, szép volt a CSEMADOK párkányi zeneestje. Mindenekelőtt kitűnő emberanyag­gal rendelkezik. Dicséretreméltó az a szorgalmas munka, amellyel ös­­szehozták a többféle együttest. Re­méljük, hogy további működésük fo­lyamán kiküszöbölik hibáikat. A népnek azt kell adni, ami a népé. A nép nótakincse pedig szebb és gazdagabb minden százszor madal­nál. Ha ezen az úton haladnak to­vább, még nagyobb, még viharosabb lesz a siker és országos viszonylat­ban is az elsők közé kerülhetnek. Dénes György. UJSZÓ A napokban Pelsőcön jártam én ellátogattam a gazdasági szerszám­gyárba. Az üzem másfél kilométer­nyire a vasútállomástól nagyon szép helyen fekszik, a magas pelsőci he­gyek tövénél. Az úton egy traktor jött velem szemben és pöffögve von­tatott maga után egy cséplőgépet Mint később megtudtam, a cséplő­gépet a gyár néhány alkalmazottja javította meg az állami gépállomás részére dicséretreméltó önkéntes bri­gádmunkával. Nagy, Máté, Štefánik, Bárczi, Györffy és Kőrössi szak­munkások a teljes hasznavehetetlen cséplőgépet a munkaidő után elvég­zett javításokkal üzemképessé tet­ték. A gyárudvaron az állami építésze­ti vállalat emberei dolgoznak. A munkások részére új zuhanyozót, mosdót és öltözőt építenek. Az üzemben gazdasági szerszá­mokat gyártanak. Nem nagy az egész üzem,­­ mindössze 50—60 al­kalmazottja van. Műszaki vezetője Miklóssy mérnök, az üzem régebbi tulajdonosnőjének a férje. Az igaz­gató szintén régi alkalmazottja a gyárnak. A munkások száz száza­lékban munkaversenyben dolgoznak, közülök 43-an kiváló élmunkások. A Kriváň ČKD keretében a pelsőci kisüzem az első díjat nyerte. A ter­vet a múlt hónap végéig 104.3 szá­zalékra teljesítette. Az e havi ter­melés műszaki okok miatt lecsök­kent 99.7 százalékra. De ez csak átmeneti tünet, mert a tervelőírást tulajdonképpen elérték, csupán az utolsó műveletek elvégzésében ma­radtak el. Az üzem munkásai lelkiismerete­sen dolgoznak, pedig nagyon sok akadállyal kell megküzdeniük. A műhelyek alacsonyak, sötétek és porosak, a gépek régiek. Az ala­csony műhelyben a kemence hatal­mas hőséget áraszt. Nincs ventillá­tor, amely a hőséget enyhítené és porszívó berendezés még a csiszoló­gépeken sincs. Megkérdeztem az üzemigazgatót, miért nem segítenek ezeken az állapotokon. Azt szólta, hogy terveik már készek vár a­műhelytetők egy méteres emelésére , és remélik, hogy ezt az á­t­épít­és­t rövidesen megkezdhetik. A kovácsműhelyben vashámoro­kon, ollókon, köszörűgépeken és préseken dolgoznak a munkások. A műhely közepén álló kemence afri­kai hőséget áraszt. A benne tüzesí­tett izzó nagy vasdarabokat a kü­lönféle gépek hatalmas ütésekkel kész árukká formálják. A föld is megrendül a súlyos ütések alatt, gépek zajától pedig alig lehet meg­­­érteni az emberi beszédet. Regecz László dolgozik egy ilyen vashámoron. Éppen fejszéket ké­szít. A tüzes vasdarabot szakértő ügyességgel forgatja a kalapács alatt 180 százalékra teljesíti nor­máját. Azt mondja gépére, hogy bár öreg jószág, még ma is nagyon használható állapotban van. Az itt dolgozók szinte kivétel nélkül él­munkások és ez meg is látszik mun­kájuk eredményén. Az üzemben újítási javaslatot vezettek be, amivel 36 vagon hasz­nált vasúti sínt tudnak feldolgozni. Ezzel hosszú időre megoldották az anyagszükséglet kérdését. Az újítá­si javaslatot Nagy és Štefánik szakmunkások dolgozták ki és se­gítségükre volt Miklóssy mérnök is. Lényege a használt vasúti sínek hosszirányú szétvágására szolgáló gép. Ezzel a síneket egyszerre há­rom részre lehet szétvágni. Külön darabban esik ki a fej, külön a talp és a gerincrész. Az így nyert anyagot azonnal fel lehet használni készáruk elkészítéséhez. Az üzem védnökséget vállalt az EFSz, az óvoda és a blogbeli felett. A normafelülvizsgálást mozt úgy akarják végrehajtani, hogy új mun­kamódszereket vezetnek be. A munkásság véleménye Miklós­sy mérnökről, az üzem régi tulaj­donosának férjéről általában két részre oszlik. Az öregebbek szerint jó ember és az volt a felszabadulás előtt is. A fiatalabbak szerint vi­szont régebben gyakran előfordult, hogy megütötte a tanoncokat sőt a német megszállás idején több mun­kását szigorúan elítéltetett a mun­kából való kimaradás miatt. Abban mindnyájan megegyeznek, hogy munka vezetésére alkalmas, mert is­­­meri az üzem minden részét és könnyen ráakad az előforduló hi­bákra. A munkások azt mondják, hogy a felszabadulás után előnyére megváltozott és végzi feladatát Az lelkiismeretesen 1938-as előtt a szocdem párt tagja volt évek és ebben a pártban voltak beszervezve az üzem akkori alkalmazottai is. Miklóssy most a Kommunista Párt tagjelöltje, de a munkások szerint jó párttag nem lehet belőle. Szerin­tem sem végezhet tevékeny párt­munkát a kissé beteges öregember. Nem a mi osztályunkból származik, mert kapitalista gyártulajdonos volt. Az ilyen ember, ha alkalmaz­kodik is hozzánk és ha el is végzi a feladatát soha nem fogja tudni céljainkat és törekvéseinket telje­sen magáévá tenni. Akik öt párttag­ságra ajánlották, nem fontolták azt meg kellőképpen. Mindez nem von le semmit munkája értékéből, ame­lyet érdeméhez méltón megbecsül­nek. Az üzemnek nincs teherautója, ezért Miklóssy feleségének lovait szokták bérbe venni fuvarozásra. A mérnök saját bevallása szerint 7000 koronát kap ezért havonta. Ez meg­lehetősen magas külön jövedelmet jelent neki, amiért nem végez mun­kát, mert a lovakat Sufrankő ko­csis gondozza, aki a gyártól kapja a fizetését, amikor az üzemnek dol­gozik. Az ü­zem vezetsége azt mond­ja, hogy már kértek teherszállító kocsit, de ez ideig, még nem kaptak. Nehéz elhinni, hogy a háború be­fejezése óta eltelt hosszú évek alatt egy teherautót vagy traktort nem tudtak volna beszerezni. A bérbe­vett lovakért kifizetett összegen már több teherautót vagy lovat le­hetett volna venni. Beszéltem Sufrankő kocsissal, műveli meg a mérnök földjeit. Ara­­­tás közben találtam a mérnök föld­jén. Azt mondja, hogy nagyon meg­unta ezt a kétlaki életet és már kérte, hogy helyezzék át teljesen az üzembe, ahol mint munkás van be­jelentve. Ezideig azonban még nem intézkedtek. Mánik igazgató azt mondja, hogy Miklóssy kijelentése szerint birtokát rövidesen át fogja adni a szövetkezetnek. Ezt nagyon helyesen tenné, hiszen a földeket saját maga nem dolgozza meg, munkásság reméli, hogy a gyár ve­­­zetősége íze a visszás helyzetet rövid időn belül rendezni fogja. Ifjabb Bárczi, az üzemi tanács jegyzője a szakszervezeti gyűlések­kel kapcsolatban megjegyzi, hogy azokon a munkásság legnagyobb része részt vesz, annak ellenére, hogy sok a kétlaki. Miklóssy nem szokott megjelenni a gyűléseken. Szerinte az öregebb munkások Mik­lóssy jelenlétében nem mernek nyi­latkozni. Ezt azzal magyarázza, hogy a munkások még nem eléggé öntudatosak és bizonyos feszélye­zettséggel tekintenek Miklóssyra, akitől valamikor a kenyerük füg­gött. Hibának tarja, hogy a járási szakszervezeti titkár ritkán látogat el közéjük és akkor sem jön munkások közé a műhelyekbe, ha­ a nem csak az irodába megy. Sok a panasz amiatt is, hogy a munkás­ság az élelmiszerjegyeket az üzem­től mindig késve kapja. G. L. A pelsőci gazdasági szerszámgyár 104,3 százalékra teljesítette múlt havi tervét A normafelülvizsgálást a munkafolyamatok módosításával akarják megoldani Egy üzemlátogatás tanulságai A hidegkúti kerületi politikai is­kola hallgatói látogatást tettek a bratislavai cérn­agyárban. Be sze­retnék számolni azokról a tanulsá­gokról, amelyeket a látogatás fo­lyamán szereztünk. A hatalmas gépek és a milió és millió kilométernyi pamut és cér­naköteg- az angol kapitalistáknak hoztak hasznot mindaddig, amíg az államosítás meg nem változtatta itt is a helyzetet. Ugyanezek a hatal­mas gépkolosszusok, amelyek vala­mikor az angol kapitalisták zsebé­be ömlesztették az aranyat, ma népünk boldogulásának és jobblété­nek elősegítői. A festődében a felszálló gőzök, a pára között dolgozik Pósa bácsi, aki már harminc éve az üzem al­kalmazottja. Csoportunk tagjai meg-megálltak és csodálkozva néz­ték az automatikus gépeket, ame­lyek a festőjébe eresztették a fona­lakat. Pósa bácsi elmondotta, hogy az­alatt a harminc év alatt sok válto­zást ért meg a gyárban, hatalmas részek épültek és még emlékszik arra az időre is, amikor kézihajtás­sal kellett az anyagot a festőjébe behajtani. Ahogy ő vissza tud em­lékezni, bizony valamikor a mun­a­kásnak nem volt jó sora. Ma biztos munka, biztos a kereset és a gondtalan holnap bizakodóbbá, de­rűlátóbbá teszi a munkást. A fonodában láttuk, hogy bizony sok gép áll. Mi lehet ennek az oka. A válasz az volt, hogy nincs mun­kaerő. Aztán nagy a fluktuáció. Hogyha más üzemekben valamivel többet fizetnek mint a cérnagyár­ban, akkor a munkások otthagy­ják munkahelyüket és elmennek oda, ahol esetleg pár koronával többet kaphatnak. Hol van hát a jó politikai meggyőző munka, amely megakadályozná az ilyen je­lenségeket? A munkaerőhiánynak és a fluktuációnak okát csakis a meggyőzés hiányában, az üzem­rész vezetők és mesterek elégte­len politikai fejlettségében kell ke­resni. Ma, amikor ötéves tervünket határidő előtt akarjuk teljesíteni min­denképpen megengedhetetlen az, hogy egyes termekben álljanak a gépek. Igaz, láttunk olyan feliratokat is, amelyek munkaerőtoborzásra hív­ják fel a munkásokat, de nem elég­ségesek csak a feliratok, ha nincs kellőképpen ismertetve az, hogy milyen nemzetgazdasági kár szár­mazik az üzemen kívül helyezett gépekből. Beszélgettünk a normaszilárdí­tásról is, amelynek második etapp­ja most van folyamatban. Ezzel kapcsolatban a következőket mon­dották: Nálunk a tavaly bevezetett állami katalógus szerinti bérek ha­tározottan javulást hoztak. Ugyanis nálunk más üzemekhez viszonyítva, már akkor is sokkal erősebb nor­mák voltak. Jelenleg úgy remélik pl. a készárú osztályon, hogy mint­egy 10—15 százalékkal sikerül szi­lárdítani a normákat. Elsősorban az anyagtakarékosságra és a jobb mi­nőségre helyezik a fisúlyt Amilyen mértékben a festődében, a fonodá­ban javítják az anyag minőségét, olyan mértékben tudjuk mi is, mondották a készárú osztályon a minőséget javítani. Ezen az osz­tályon Gottlieber üzemvezető el­mondotta azt is, hogy a bratislavai cérnagyár a csehszlovákiai cérna­gyárak között vezetőhelyet foglal el. Csehszlovákiában mintegy nyolc hasonló üzemet látogatott meg és mindegyik mögötte maradt telje­sítményben a bratislavai cérnagyár­nak. A gyapot útja a báláktól a cér­náig pontosan végigkísérhető az egyes termeken, egészen attól a pillanattól kezdve, amikor a gya­potot tisztítógépbe teszik, amely szétválasztja, majd megtisztítva ki­önti magából a fehér selymes szá­lakat. Végigkísérhető egészen addig, amíg ebből a fehér szálból cérna, vagy festett pamut lesz. Az, aki bemegy az üzletbe és kér egy-két spulni cérnát, vagy aki pullovernek való pamutot vásárol, nem is gon­dol arra, hogy mennyi munkaóra kell ahhoz, amíg a gyapotból cér­na lesz. Hatalmas termekben, ha­talmas gépeken dolgozódik fel az anyag, némely teremben az első pil­lanatban elviselhetetlennek tűnik a zúgás, a gépek dübörgése. A gépek végében kis önműködő óraműszer­kezetek jelzik, mennyit termelt a gép. A termelést yardokban jelzi ezt aztán könnyen át lehet számí­tani méterekre s eszerint meg le­het állapítani a teljesítményt Igen szépek, elmések ezek a gépek és az ember önkénytelenül is arra gondol mennyi energiát, mennyi tudást pa­zarolt a kapitalista mérnöke ilyen gépek vagy fizetett konstruálásá­ra. De arra is kell gondolni ugyan­akkor, hogy ezek a gépek a kapita­lista társadalomban a dolgozókat sokszor kiszorították a termelésből és munkanélküliségre, nyomorra ítélték. Ugyanakkor nálunk a népi demokrácia országaiban a gépek megkönnyítik a­­ munkásság hely­zetét és arra valók, hogy a munkás kevesebb energiával nagyobb telje­sítményt érjen el és így növelje nagyobb teljesítményével életszín­vonalát is. Mikor végigmentünk a termeken erről beszélgettünk. A felcsillanó szemekben, ahogy a gépeket néze­gettü­k, az is benne volt, hogy ezek a gépek már a mieink és ezért mindenki, aki ezeknél a dolgozik egy kis láncszeme gépeknél annak a nagy egésznek, annak a dolgozó társadalomnak, amelynek minden egyede a szocializmus győzelmén fárad. Vidor István. ) SZOVJET VASUTASOK NAPJA A kassai vasutasok vasárnap ünnepelték meg szovjet testvéreik nagy ünnepét. Ez évben első ízben történt ez olyan külsőségek között, amelyek a következő évek nagy­szerű hagyományainak alapjává lesznek. A vasutasok alkotó mun­kájának seregszemléje lesz a jövő­ben ez a nap, akik munkájukkal fe­jezik ki hálájukat és szeretetüket mintaképük, a szovjet vasutasok iránt. A kassai kerület vasutasai ez al­kalomból értékes egyéni és kollek­tív kötelezettségeket vállaltak. Ezekben a kötelezettségekben arra kötelezték magukat, hogy átveszik és elterjesztik a legjobb szovjet sztahanovisták, Katajev, Lunin és Bazsajov módszereit, így kap szovjet vasutasok napja igazi ér­­­telmet, így válik ez jelentős ese­ménnyé a csehszlovákiai vasutasok életében is.­ ­ AJANDEK A DOLGOZÓK FILMFESZTIVÁLJÁRA A dolgozók filmfesztiválja egyre nagyobb népszerűségre tesz szert és egyre hatalmasabb tömegeket mozgósít. Évről évre többen látják, milyen óriási nevelő hatása van a béke filmjeinek, főleg a szovjet fil­meknek, amelyeknek érkezésekor a dolgozók valósággal megrohanták­ a pénztárakat, mert a szovjet film, harcos film. Harcra ösztönöz a munka magasabb termelékenységé­t­ért, a dolgozó népek magasabb élet­színvonaláért, harcra ösztönöz a szabadság és a béke védelmében. A morva villamosművek postrel­movi üzeme éppen a normafelülvizs­gálás lázában él. A dolgozók kez­deményezéséből egymás után látnak napvilágot a legkülönfélébb műsza­ki és szervezkedési intézkedések, amelyek megjavítják, megkönnyítik­ a munka menetét, így pl. a 140-es biztosíték gyártásánál egyszerűsí­tették a termelési folyamatot annyi­ra, hogy 4.000.000 korona évi meg­takarítást érhetnek el. Az elvtársak ígéretet tettek, hogy a dolgozók olomouci filmfesztiválja alkalmá­ból, amely augusztus 5-én lesz, be­fejezik a normák felülvizsgálását és jelentik a kormánynak, hogy tel­jesítették kötelességüket. • AMERIKAI GANGSZTEREK INNSBRUCKBAN 400 tagú brit küldöttség van út­ban a Világifjúsági Találkozóra, a béke és az alkotó ifjúság örömün­nepére. El voltak látva rendesen útlevelekkel és eleget tettek a bü­rokrácia minden törvényének. Min­denki természetesnek vélné, hogy a lelkes fiatalok, még­hozzá angol fiatalok, minden további nélkül megérkezhetnek Berlinbe. Mert hi­szen úgyszólván minden ország­ban, amelyen keresztülutaznak, az angol-amerikai tőkések az urak. Megszállva tartják ezeket az orszá­gokat. De nem ez történt. Először francia határon akadtak meg. Nem a kaptak átutazási engedélyt a né­metországi amerikai zónán. Ez még nem lett volna a legnagyobb baj, kicsit szomorúan bár, de mégis folytatták útjukat és elmentek Ausztriába, hogy majd onnét Cseh­szlovákián keresztül jönnek Berlin­be. Ausztriában is megrekedtek. Különféle hazug kifogásokkal egyen­ruhás amerikai gangszeterek Inns­bruck­ban leszállították őket a vo­­natról és az angol fiatalok nem tudtak továbbmenni De nem adták fel a harcot. Úttalan utakon, de mégis meg fognak érkezni Berlin­be, hogy a világ minden fiataljával együtt harcoljanak a haladásért és a békéért. * A KÉKKŐI BÁNYÁKBÓL Július utolsó hetében néhány szép teljesítmény született. Lukács Vik­tor 196 százalék, Paksi József 176, Pásti Pál 140, Molnár Gyula 139 százalékos teljesítményt ért el. szocialista munkaverseny kiterjesz­­­tése lehetővé teszi majd, hogy a kékkői bányák is teljesítsék a ter­ V

Next