Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-04 / 215. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 szeptember 4, péntek 40 fillér VI. évfolyam, 215. szám Jelentős segítség földműveseinknek írta: Jozef Krošn­ár begyűjtési miniszter Ezekben a napokban éri el tető­­­­pontját népi demokratikus köz­tár­­­saságunkban az idei termés begyűj­­­tése. Ennek eredményei, főleg a­­ nagyszerű hektárhozamok az egy­­­séges földművesszövetkezetekben és az egyénileg gazdálkodó földműve­seknél megmutatták, hogy kifize­tődik figyelmet fordítani a föld jó j megmunkálására, kifizetődik érvé­­­­nyesíteni a szovjet tapasztalatokat és betartani az agrotechnikai in­tézkedéseket az egyes kultúrák gondozásánál. Az egységes földművesszövetke­zetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek, akik a jó gazda gon­dosságával törődtek földjeikkel a vetés előkészítésétől kezdve egészen a begyűjtésig, a jó hozamokkal megteremtették a feltételeket ah­hoz, hogy teljesítsék és sok esetben magasan túlteljesítsék az állami beadásokat. Ezért ma, az aratás és a termésbegyű­jtés befejeztével joggal örülhetnek munkájuk ered­ményeinek és becsületesen beállhat­nak hazánkban a szocializmus élenjáró építőinek sorába. Azoknak az egységes földművesszövetkeze­teknek és a többi földművesek tiz­edreinek érdeme, akik pártunk és kormányunk irányelvei alapján beadási kötelezettségüket az első kicsépelt termésből teljesítették hogy az éei aratásból eredő ter­mésbegyüjtés elérte befejező fázi­sát. Most minden százalék fontos lé­pést jelent a gottwaldi ötéves terv­utolsó évi békearatása végleges győzelméhez. Ebben az évben az aratás és a termésbegyűjtés kezdetén egész sor nehézséggel kellett megküzde­nünk, amelyek hatással voltak az aratás és begyűjtés menetére. Esett, úgyhogy késett az aratás és a begyűjtés. A termés nedves volt, ezért szárítani kellett és az egyes járásokban és nehézségek fordultak elő községekben a villany áram szolgáltatása terén. De mind­ezeket a nehézségeket sikerült le­küzdeni, mivel az akarat, hogy a termést idejében, veszteség nélkül kell learatni és ezzel teljesíteni kell hazafias kötelességünket a köztársaság iránt és biztosítani dolgozóink ellátását, a földművesek túlnyomó többségénél sokkal erő­sebb volt, mint az összes objektív akadályok. Nem váltak valóra határokon tú­li ellenségeink reményei sem, akik legszívesebben látnák, ha nálunk éhség és nyomor lenne és ezért egész dolgozó népünk legközelebbi érdekei ellen irányított gyűlölködő propagandájukban igyekeztek fel­forgatni a beadási erkölcsöt és sza­botálásra buzdítottak. A szövetke­zeti tagok kis- és középparasztok túlnyomó többsége idejében telje­sítette a termésbeadásokat. Helye­se­n látták át, hogy az ellenséges suttogó propaganda mögött a volt agrár urak vágya rejlik, akik azt kívánják, hogy visszatérjen az első köztársaság régi kora. A termés állami beadásainak teljesítésével az ellenségnek határozott választ ad­tok. Egyúttal scifjezésre juttat­já­tok a népi demokratikus államba és kormányába vetett törhetetlen bizalmatokat. sen Kormányunkban, amely figyelme­hallgatja a dolgozó tömegek hangját és naponta gondja van ar­ra, hogy megszilárduljon a munká­sok és földművesek szövetsége, hogy fejlő­djön egész gazdaságunk és hogy emelkedjen dol­­ozó népünk anyagi és kulturált s­­zínvonala, nem csalatkoztak azok a földművesek, akik teljesítik köztársaságunk irán­ti kötelességüket. A kormány hatá­rozata amely a kenyérgabona, ma­látaáripa, a jóminőségű sertéshús és tej begyűjtési árainak jelentős felemelésére vonatkozik, bizonyítja kormányunknak legjobban a mező­gazdasági termelés fejlesztésére és a földművesek emelésére fordított életszínvonalának gondoskodását. Ezeknek az alap mezőgazdasági termékeknek begyűjtési árai az ed­digi árakhoz viszonyítva 46 száza­lékkal emelkedtek. Olyan intézke­dés ez amelynek határtalan jelen­tősége van minden egyes földműves­re, mivel egész évi jövedelmének jelentős felemelését jelenti. A fel­emelt begyűjtési árakon csupán a kenyérgabonáért és malátaárpáért több mint 297 millió koronát fizet­nek ki az új értékes pénznemben az egységes földművesszövetkeze­teknek és egyénileg gazdálkodó földműveseinknek. A termésbegyűjtés kezdete óta az EFSz.ek állnak a kötelező álla­mi beadások példás teljesítésének élén. Túlnyomó részük nemcsak teljesíti termésbeadását, terven felül többszáz vagon hanem búzát, rozsot és malátaárpát ad be, így például a bratislavai kerületben, amely elsőnek gyűjtötte be a terve­zett termésmennyiséget, az EFSz­ek az állami beadásokat 109 szá­zalékra teljesítették így az egységes földművesszö­vetkezetek újból bebizonyították, hogy a mezőgazdasági termelés egyre fokozódó növekedésének szi­lárd alapjául szolgálnak. Ezért most, a begyűjtési árak felemelése után, jelentős pénzösszegeket kap­nak utólag, amely összegek a mun­kaegységek értékének emelésében mutatkoznak meg közvetlenül. Így például a bratislavai kerület­ben az EFSz-eknek csupán a gabo­naneműekért 16 millió koronát fi­zetnek ki utólagosan. A nyitrai já­rásban az EFSz-ek és a többi föld­művesek a beadott termésért 30 mil­lió koronát kapnak. Hogy hogyan nyilvánul meg a begyűjtési árak emelkedése a szövetkezeti tagok jö­vedelméből, mutatja a Lolin vidékén lévő krecsohori szövetkezet példája. Ez a szövetkezet a beadást több, mint 790 mázsával teljesítette túl, úgyhogy a búza, rozs és malátaárpa begyűjtési árainak felemelésével csupán a beadott gabonaneműekért csaknem 80.000 korona összeget kap, az állati termékekért pedig, amelye­ket az év többi hónapjaiban ad be a terv alapján, további 32.000 ko­ronát kap, így a kormány új in­tézkedései a krecsohori szövetkezeti tagok részére a munkaegység érté­kének 2 koronával való emelését jelentik. Az a szövetkezeti tag, aki egy év alatt 500 munkaegységet dolgozik le, jövedelmét 1000 koro­nával növeli. De nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem az egyénileg gazdálkodó földművesek is, akik teljesítik és túlteljesítik állami beadásaikat, je­lentős pénzösszegeket kapnak most, így például a Cserveny Hrádok ne­vű községben az egyénileg gazdál­kodó földműveseknek a­ beadott ter­mésért 40.000 koronát fizetnek ki utólagosan. Köztük van például egy öthektáros földműves, Bírna József, aki a beadott búzáért és rozsért utólagosan még 534 koronát kap, Breier László földműves 316 koro­ná­t, Charvát földműves pedig 850 koronát. És a termésért kapott pénzösszegeken kívül mindezek és a többi földművesek egész sora to­vább növelheti jövedelmét főleg az év hátralévő hónapjaiban az állami termékek beadásának teljesítésével (folytatás a 2. oldalon.) Irodalom­, művészet és film dol­gozói! Műveitekkel szilárdítsátok re­pülőink erkölcsi, politikai és harci tulajdonságait! ! (A Csehszlovák Repülőnap jelszavaiból) 9 f SZÖVETKEZETEINK ESETÉBŐL • * • Örömmel fogadták a kisfaludi szövetkezet tagjai az új begyűjtési árakat A kisfaludi szövetkezeti tagok örömmel fogadták a kormánynak a be­gyűjtési árak és a mezőgazdasági termékek árának növeléséről hozott in­tézkedéseit. „Ez az intézkedés — mondja Hrub­a Gyula, az EFSz agronó­musa — a mezőgazdaságban dolgozóknak további buzdítást jelent. Meg­erősíti a szövetkezeti tagok munkaerkölcsét, mert a munkaegység értéke, — amely eddig 22 korona volt — is növekszik" A szövetkezet számvevője, Polák József, ahogy elolvasta ezt a jelentős kormányhatározatot, kiszámí­totta, hogy mennyit kapnak visszamenőleg a beszállított gabonáért ,.Csu­pán az árpáért, — mondja Polák elvtárs — 13.421 koronával kapunk többet Még többet tesz ki a rozs és a búza különbözet, mert ebből a gabonából 130 mókával többet szolgáltattunk be. Ha a múlt évben a gabonaféléket mind­­­szt sorosan vetettük volna el, még jóval nagyobb termést kaptunk volna. Egy hektár keresztsorosan elvetett búzából 32 mázsa termést kap­tunk. Ahol közönségesen vetettünk, ott 24 mázsás hektáronkénti termést értünk el. Meggyőződtünk arról, hogy a mezőgazdaságban milyen nagy jelentősége van a szovjet módszerek alkalmazásának Ebben az évben ke­resztsorosan vetjük be a 170 hektárnyi földterületet. A múlt évben csak 48 hektárt vetettünk be ilyen módon." Jó az eredmény az állattenyésztésben is. A marhahúsbeadásnak 130 szá­zalékra, sertéshúsbeadásnak 150 százalékra tettek eleget és augusztus 30-án teljesítették az évi tejbeadást is. Ahol a szövetkezeti tagok jól gazdálkodnak, a kormány határozata újabb jutalom eddigi munkájukért. Az összes gabonájukat keresz­tsorosan vetik el Az idei sikerek még szilárdabb egységbe kovácsolták a nag­ym­a­gyári szövetkezet tagjait. Nem volt véletlen, hogy az idén magasan túlteljesítették a hektárhozamokat. Sikerük­ titka abban rejlik, hogy a múlt év őszén rendes időben végez­ték el a vetést és a vetésterület 1n százalékán a keresztsoros vetési módszert alkalmazták. Ez tette le­hetővé a nagymagyariak­nak, hogy­­ kötelező beadáson kívül még 2 vagon gabonát adhattak a nagy­magyariak előnyös áron. A tagok is meg vannak elégedve munkájuk eredményével, mert pl. Méry József testvérével, Gyulával, a ledolgozott munkaegységeik után 25 mázsa ga­bonát vittek haza. A cséplés befejezése után meg­kezdték szítését. a vetéshez a talaj élőké Már eddig több mint 60 hektáron végezték el a trágyázást és a vetőszántást. Már a nyári munkák alatt elhatározták, hogy az idén az összes őszieket keresztso­rosan vetik el. A vetőmag is gon­dosan kitisztítva várja már, hogy földbe kerüljön. A vetési előkészületek mellett a dohánymunkákat is sikeresen vég­zik. Már eddig több mint 110 má­zsa dohányt szállítottak a komáromi beváltó üzembe. A beadott termé­nyekért szép összeget kap a szö­vetkezet és így évről évre gazda­godnak a tagok. A harmac­ szövetkezetben is gazdag jutalom téli A harmaci EFSz tagjai elvégez­a cséplést. Becsületes, kitartó munkájuknak meg van az eredmé­nye. A legjobb tagok közé tartozik Olmány Béla, aki július 31-ig 425 munkaegységet dolgozott le. Szor­galmas munkájáért 13 mázsa bú­zát kapott, s a többi terményekből is szép jutalmazásban részesült. Nagy Zoltán 408 munkaegység után 12 mázsa búzát és másféle gabonát kapott. Varga József családjával együtt szintén a jó munkások közé tartozik. Varga József 335 munka­­egység után 101 mázsa búzát ka­pott és a többi gabonfélékből is szé­pen keresett. Ezek a szövetkezeti ta­gok is bebizonyították, hogy ha be­csületesen dolgoznak, meg van az eredmény. Ország Rudolf, Harmae. Tudják, hogy a traktorral is a béke csatáját vívják A nemesócsai gépállomáshoz tar­tozó 15-ös brigád traktorosai már vidáman szántanak a gelléri EFSz földijén. Ez a brigád az eddig el­végzett munkájáért dicséretet érde­mel. Az aratási és cséplési munká­kat 100 százalékosan elvégezték és ha valami kis hiba merült fel, azt azonnal orovosolták A traktorosok öntudatosan dolgoztak, mert tudták, hogy a búzaföldeken is a béke csa­táját vívják. A brigád egyik legjobb traktoro­sa Simon Pál. A nyári munkákban átlagos napi teljesítménye 190—200 százalék volt. Százhatvan hektáron aratta le a gabonát. Kitűnt mun­kájával Nagy István is, aki 25-ös Zetor traktorával 43 vagon gabonát csépelt ki és a cséplés alatt egyet­len egyszer sem kellett gépén javí­tást végezni. Továbbá Bőgi Dezső, aki szintén nagyon jól dolgozott, a lucerna kaszálásánál napi 180—200 százalékos teljesítményt ért el. Bő­gi elvtárs azt tartja, hogy a jól kar­bantartott gép nem hagyja cserben gazdáját és ez be is bizonyosodott. Paksi László, Gellért. A begyűjtési árak emelésével további 25 830 koronát vesz be a főrévi szövetkezet A mezőgazdasági termékek be­­gyűjtési árának emelését, kormá­nyunknak a szövetkezeti tagokról, kis- és középparasztokról való gon­doskodását a förévi szövetkezeti ta­gok is rendkívüli örömmel fogadták. Hisz ez az intézkedés, valamint a nemrégiben megvalósított pénzre­form az EFSz-ek további gazdasági megszilárdulását és a szövetkezeti tagok pénzbeli jövedelmeinek továb­bi növekedését jelenti. A begyűjtési árak emelése a félévi szövetkezeti tagok számára csupán a tejbeadás­ban 2698 korona többletet jelent. A búza tervezett beadásáért 9718 ko­ronát kapnak. A vágó jószágért 10.152 koronát. A félévi EFSz-ben összesen 25.830 koronát nyernek a begyűjtési árak emelésével, amelyet a terven felül beadott néhány ezer liter tejért, sok mázsa húsért és gabonáért kapnak. Amikor Főréven a 25.830 koronát a tervezett mun­kaegységekre átszámították, meg­állapították, hogy a begyűjtési árak emelése a dolgozó tagoknál a jöve­delem 250—300 koronával való nö­velését jelenti. „Kétségtelen — amint Martincsek Metód, az EFSz elnöke mondotta,­­ hogy a kor­mánynak ez az intézkedése segíti szövetkezetünkben a munkafegyelem megszilárdítását és hozzájárul­hoz is, hogy az őszi munkákat a k­is idejében elvégezhessük és hogy a jövő évre minél nagyobb termést biztosithassunk." A somorjai traktorosbrigádon elővehetnék az „üvegszekrényből az elevátort, ha szükség van r­á A somorjai szövetkezet tagjai­­ végeztek, a vetés előtt pedig újra már az aratás idején arra töreked.­­ szántották a földet, teli, hogy a tarlóhántást hiánytala­­n Baj van azonban a traktorosok­­nál elvégezzék. A tarlóhántás gyors kar. Arról panaszkodnak, hogy nem elvégzésével megőrizték a föld nek­­i tudnak szántani, mert a talaj ne­vességét, így könnyű most a vető­­i szántás. A cséplés befejezésével egyidőben elvégezték a tarlóhántást és meg­kezdték az ősziek alá a szántást. Ezt eddig 50 hektáron végezték el. Az ötven hektárból 10 hektárt rep­cével, 20 hektárt pedig őszi árpá­val vetettek be. A fennmaradó 20 hektárt pedig a napokban vetik be. A terv szerint a szövetkezetnek az őszön 300 hektáron kell a vetőszántást. A jövő évi elvégezni gazdag termés biztosítása érdekében a so­morjaiak úgy határoztak, hogy a vetések alá háromszor szántanak gyon ki van száradva. A talaj ki­száradása elsősorban a traktorosok a bűne, akik lelkiismeretlenül végezték tarlóhántást. Hanyagságuknak már most megmutatkozik a káros hatása. Azon a területen, ahol leg­alább 4—5 cm-es tarlóhántást csi­náltak, könnyen ment a szántás, de ott, ahol csak imitt-amott túrták össze a földet, a talaj kiszáradt és nehezen tudnak szántani. Csápai János és Takács József traktorosok az általuk előidézett nehézségek miatt faképnél hagyták a szövetke­z­etet. Azzal a kifogást?, hogy" A tarlóhántás után középszántást j­ett, hogy a traktoruk nem bírja a r elevátor kiszáradt földet felszántani. Ennek azonban az ellenkezőjét bizonyítot­ta be maga Takács József, amikor csupán szórakozásból az országúton vagy 40 cm mély barázdát szán­tott. A szövetkezet tagjai megkezdték a maghere és a szója cséplését is. A 10 hektár maghere és szója cséplésének sikeres befejezése elé a Somorján dolgozó traktorosbrigád vezetője újabb nehézségeket gördí­tett. A szövetkezeti tagok kértek Szerencsés Sándor brigádvezetőtől egy elevátort, hogy ne kelljen a ka­zal­a létrán hordani a szalmát. Szerencsés durván visszautasította a tagok kérését azzal a kifogással, h­ogy az elevátorokat már megtisztí­tottál" üvegszekrénybe" zárták és ezért m­»r­­ adhat a szövetkezeteknek

Next