Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-20 / 292. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesül­jetek­! UJSZO Bratislava, 1981. október 20. péntek • 30 fillér • XIV. évfolyam 292 szám évszázada. E század első felében földünkön szilárd gyöke­reket eresztett a szocializmus, a század második felében pedig gyökeret ver a kommunizmus. Ehhez az utat pártunk új programja mutatja, amelyet joggal neveznek korunk Az SZKP XXII. kongresszusa Megkezdődött a vita Az SZKP XXII. kongresszusának­ harmadik napján, október 19-én megkezdődött a vita a beszámolókról. Az ülést moszkvai időszámítás szerint 10 órakor LEONID ILJICS BREZSNYEV, az SZKP KB elnökségi tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke nyi­totta meg és irányította. Elsőként PJOTR N. GYEMICSOV, a moszkvai városi pártbizottság első titkára szólalt fel. Elmondotta, milyen rohamos fejlődésnek indult Moszkva és az egész Szovjetunió a XX. kongresszus óta. Moszkva lakásépítése az elmúlt 10 év alatt hétszerte növekedett és az idén 3 700 000 négyzetméterrel tovább bővítik a lakóterületet. Hárommillió négyzetmétert nagyipari építkezési módszerekkel építenek be. Ezekkel az adatokkal kapcsolatban Hruscsov elvtárs megjegyezte: „Ma egy év alatt építünk annyit, amen­­nyit a moszkvai fejedelmek 300 év alatt építettek, eltekintve attól, hogy a lakásokon kívül utcákat, csa­tornákat, világítótesteket is építünk". Gyemicsov közölte, a moszkvaiak vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére, terven felül ISO millió rubel értékű ipari termékkel adnak többet. Vállalá­sukat 90 millió rubel értékben túlteljesítették. Az ipar az össztermelést és a munka termelékenységét tekintve már az idén eléri a hétéves terv negyedik évének szín­vonalát. A felszólaló bírálta a tudósokat, akik a nép­gazdasági tanácsok létrehozása óta eltelt négy évben nem szenteltek kellő figyelmet a tanácsok gazdasági problémáinak. A további felszólaló N. V. PODGORNIJ, Ukrajna munista Pártja Központi Bizottságának első titkára Kom­be-vezetőül Ukrajna ipari és mezőgazdasági foglalkozott. Kijelentette, hogy az ukrajnai fejlődésével pártszerve­zetek okulva az SZKP KB januári plénumán őket ért bírálatból, már az idén fellendítették a mezőgazdaságot. Az ukrán nép egyévi, néhány ágazatban pedig kétévi előnyt nyert a hétéves terv feladatainak építésében. A köztársaság beruházásai 1956 óta megkétszereződtek. Több mint ezer iparvállalat és egyéb létesítmény épült. A városok és lakótelepek építkezése megháromszo­rozódott. Nyikolaj Podgornij hangoztatta, az idő teljes mérték­ben igazolta annak helyességét, hogy a párt a gabona­termesztés általános fejlesztésére törekedett. Ukrajna szemestermény-termelése 1956-tól 1960-ig évente átlag 211 millió puddal növekedett az előző öt évhez képest. A felvásárolt szemestermények mennyisége a m­ai napig több mint 750 millió pudra növekedett, eb­ből 145 millió pud a kukorica. Az idén a szemestermé­nyek átlaghozamai hektáronként 18,2 mázsát tesznek ki, a kukoricával együtt­­ pedig hektáronként 21 mázsát 17 millió hektár területen. Podgornij javasolta, hogy a köz­társasági szervek újra vizsgálják felül a terveket és találják meg a tartalékokat a mezőgazdaság gépesítésé­nek meggyorsítására. A küldöttek és a vendégek tapssal fogadták azt a ki­jelentését, hogy Ukrajna a programtervezet szellem­ében méltóképpen hozzájárul a mezőgazdasági termékek bő­ségéhez a Szovjetunióban. A felszólaló hangoztatta, hogy az ukrán kommunisták az SZKP Központi Bizottsága köré szilárdan felzárkózva jöttek a XXII. pártkongresszusra. A népek közötti baráti légkör és a párt nemzetiségi politikájának győzelme lehetővé tette az ukrán nép anyagi és szellemi erőinek fejlesztését. Ukrajna fejlődé­sében megelőzött számos tőkés országot és jelentős he­lyet foglal el a Szovjetunió és az egész világ gazdasá­gában. Az Ukrán Köztársaság termékeit 61 országba exportálják. Podgornij hangoztatta, hogy az SZKP Központi Bizott­sága nagyon sokat tett a személyi kultusz és káros kö­vetkezményei leküzdésére, a pártélet lenini normáinak helyreállítására. Kijelentette, hogy ez felszabadította a tömegek alkotó kezdeményezését. Podgornij kiemelte a pártellenes csoport leleplezésének és szétzúzásának rendkívül nagy jelentőségét. Ezzel kapcsolatban ténye­ket említett Kaganovics ukrajnai pártellenes tevé­kenységéről. Működését „Ukrajna sötét napjainak" tartják az emberek. Úgy vélem — mondotta —, hogy Kaganovics nagy károkat okozott a pártnak és a népnek. Renegát ő, aki­ben már régen nincs egy szemernyi kommunista Podgornij rámutatott az egész szocialista világot érzés­ ös­­szekötő „Barátság"-kőolajvezeték építésében elért sike­rekre és a küldöttek lelkes tapsa közepette hangoz­tatta, hogy senkinek sem sikerül megbontani a szo­cialista népek összetartását. Felszólalása végén hangoztatta, hogy Ukrajna Kommunista Pártja állan­dóan szilárdítani fogja az ukrán nép barátságát a Szovjetunió valamennyi népével. „Nagyra becsüljük és szemünk fényeként fogjuk őrizni ezt a barátságot." A további felszólaló, IVAN SZPIRIDONOV, a lenin­grádi területi pártbizottság titkára kijelentette, a XXII. pártkongresszus különös szerepet kapott a hogy párt történetében és a szovjet nép életében, hogy a kommunizmus már nem vágy, hanem Hangoztatta, valósággá válik. A leningrádi terület lakossága szívvel-lélekkel he­lyesli és támogatja az SZKP új programtervezetét, korunknak ezt a fontos elméleti és politikai dokumen­tumát. Ma mindenki tisztában van vele, hogy Sztálin sze­mélyi kultuszának elítélése és az ezzel összefüggő el­hajlások felszámolása helyes volt. Most minden új erőt merített a párt lenini fő irányvonalának párttag meg­valósításáért folytatott küzdelemben. Ivan Szpiridonov emlékeztetett Malenkov bűnös sze­repére az úgynevezett leningrádi esetben. A leningrádi pártbizottság vezetője hangoztatta, hogy a pártellenes csoport tagjai nagyon elszámították magukat. Szembe­kerültek a személyi kultusz következményei elleni harc­ban eszmeileg megedződött, politikailag fejlett Központi Bizottsággal, mely eszmeileg le tudta leplezni és szer­vezetileg szét tudta zúzni a pártellenes csoportot. A leningrádi terület dolgozói eredményesen teljesítik a hétéves terv feladatait. Az ipari fejlődés üteme biz­tosítja, hogy 1963-ban elérjék a hétéves terv végére előirányzott termelési színvonalat. Szpiridonov megemlítette, hogy a leningrádi üzemek 836 új gépipari termékfajta gyártását vezették be a kongresszus megnyitásáig. Bírálta a tervezőszerveket, melyek nem foglalkoznak eléggé rugalmasan az egyes üzemek problémáival. Szpiridonov hangoztatta, a szovjet nép lelkesen fogadta a párt új programját hogy és valamennyi párttag szilárd elhatározása, hogy megvaló­sítják a kommunista építés nagyszabású tervét. A további felszólaló KIRILL MAZUROV, Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára volt. Kijelentette, hogy a belorussz kommunisták teljesen egyetértenek az SZKP kül- és belpolitikájával. Az alkotószellemű marxizmus nagyszerű dokumen­tumának nevezte az új pártprogramtervezetet, mely konkrét utat mutat a kommunizmus felépítésére. Prog­ramunk teljesítése újabb és újabb népeket vezérel a kommunizmus zászlai alá. Az egész emberiség eljut a kommunizmusba, mert ez a társadalmi fejlődés lo­gikája. A párt és a nép szempontjából óriási jelentőségű a személyi kultusz következményeinek felszámolása és a pártélet lenini normáinak helyreállítása. A pártellenes csoport erőteljes szétzúzása és a személyi kultusz kö­vetkezményeinek leküzdése kedvezően hatott a Szovjet­unió Kommunista Pártjára. Mazurov a továbbiakban kiemelte Nyikita Hruscsov jelentős szerepét a pártellenes csoport szétzúzásában. Elmondotta, hogy a Központi Bizottság 1957 júniusi plénumán, mely leleplezte a frakciósokat, sok tény derült ki a pártellenes csoport bűnös tevékenységéből. Mazurov tényeket említett arról, hogy Malenkov köz­vetlenül részt vett a belorussziai vezető pártmunkások és értelmiségiek üldözésében. Belorusszia Kommunista Pártjának vezető képviselője hangoztatta a kongresszuson megvitatott pártprogram megvalósításának reális voltát. Kijelentette, hogy a program megvalósítását a dolgozóknak a hétéves terv teljesítésében elért sikerei szavatolják. Mazurov közölte, hogy a belorussz ipar öt év alatt teljesíti a hétéves tervet a nyerstermelésben. Az idén 40 százalékkal több iparcikket gyárt mint 1958-ban. Utána SARAF RASIDOV, Üzbekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Hangoztatta, hogy a kommunista párt történelmi érde­me a nemzetiségi kérdés helyes megoldása, minden államnak, minden pártnak példát mutat, amivel Üzbe­kisztán egy nemzedék életében óriási ugrást tett a feu­dalizmusból a szocializmusba. Szédületes ütemben fejlődik a köztársaság szocia­lista gazdasága. A legutóbbi öt évben az ipari termelés az előző öt évhez képest két és félszerte nagyobbodott. Rasidov ezután az üzbég gyapottermesztésben, a Szovjetunió legnagyobb gyapottermelő bázisában be­következett alapvető változásokról beszélt. Elmondta, hogy az idén már több mint 2 millió tonna gyapotot, tehát tavalyhoz képest mintegy 400 ezer tonnával töb­ben adtak az államnak. A terv szerint a hétéves terv végén 1965-ben évente 4 millió tonna gyapotot kell termeszteniük a további húsz évben pedig 7 millió ton­nára kell növelniük a gyapot­termesztést. Rasidov kijelentette, hogy Üzbekisztánban gépesítet­ték az összes gyapottermesztési munkákat. sen testet ölt az a lenini eszme, hogy nagy eredménye­gyapotter­mesztő vidék jöjjön létre az éhségsivatagban, mely a bő­ség vidékévé alakul át. (Folytatás a 2. oldalon) A KONGRESSZUSI PALOTA A KREMLBEN. A KOMMUNIZMUS EPÍTŐI ITT TARTJÁK TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ TANÁCSKOZÁSUKAT.

Next