Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-10 / 282. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesül,jefeJe / SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. október 10. kedd • 30 fillér • XIV. évfolyam, 282. szám Mélyrehatóbb ellenőrzést Néhány nappal ezelőtt a Nem­zetgyűlés jelentős törvényt ha­gyott jóvá az állami ellenőrzés­ről, statisztikáról és a népgaz­dasági nyilvántartás különféle formáiról. E törvényjavaslat vitá­jában két nemzetgyűlési képvi­selő is említést tett a znojmói gép- és traktorállomás esetéről. Az említett eset nem lehetett olyan egyszerű, ha már a Nem­zetgyűlésben is szó esett róla. A znojmói eset az állami fegye­lem megszegésének példája, amelyre mint szemléltető általában, csak úgy kerülhetett sor, hogy az illetékes szervek egyszerűen nem törődtek az ellenőrzéssel. A gép- és traktorállomásokra az 1959-ben érvénybe lépett kor­mányrendelet értelmében az feladat hárult, hogy a mezőgaz­­­dasági termelésben rák az új technika szorgalmaz­bevezetését, végezzék a mezőgazdasági gépek karbantartását, javítását és mű­szaki téren afféle szaktanácsadó szerepét töltsék be. A gép- és traktorállomások így jelentős mér­­­tékben hozzájárulnak a mezőgaz­­­dasági termelés fellendítéséhez és a nagy országos feladat tel­­­jesítéséhez, hogy a mezőgazdaság­­i termelés színvonalát 1970-ig az ipari termelés színvonalára emel­­­jük. A znojmói gépállomáson azon­­­ban minden bizonnyal megfeled­­­keztek e kormányrendeletről és tevékenységükben ,csak azt az egyetlen szempontot tartották szem előtt, hogyan juthatnának a legkönnyebb úton nagy bevé­telhez. Ennek érdekében a leg­különfélébb üzleti tevékenységet bonyolították le. S csodálkozz világ, a znojmói gépállomáson fehérneműt, kötött árut, kabáto­­­kat, szifonharisnyákat, és ki tud­ná felsorolni, mi mindent árul­­­tak! Vítkovicén, Chomutovban, Sokolovban és Prostéjovban vás­árut vásároltak és tízszázalékos felárral közvetítették­­ más üze­meknek. S nem is kis tételekről volt szó! Csupán a lučeneci já­rási vállalatnak közel félmillió koronás rendelést szállítottak le. Ez a furcsa üzleti forgalom a gépállomás gazdasági eredmé­nyeiben is tükröződött. 1960 f­o­­­lyamán e tételek összege meg­­­közelítette a három­­millió ko­­­ronát. Ebből 226 ezer korona ju­­­tott a prémiumokra, amit tel­­­jesen jogtalanul a gépállomás dolgozói szétosztottak egymás kö­zött. Ebben a meg nem engedett üzleti tevékenységben a gépállo­más valamennyi felelős vezető dolgozója részt vett. Nem nehéz elképzelni, milyen­­ színvonalon mozoghatott a járási nemzeti bi­­­zottság irányító és ellenőrző te­­­vékenysége. Nem szükséges túl élénk fan­­­tázia ahhoz sem, hogy a znojmói eset alapján képet alkossunk ar­­­ról, mi történnék, ha az üzemek az állami tervnek, a társadalom szükségleteinek fittyet hányva csak a saját, egészen szűkkörű érdekeiket tartanák szem előtt. Most felmerül a kérdés, J­i a felelős azért, hogy a znojmói gépállomás felelős dolgozói hos­­szabb időn át folytathatták tör­vénybe ütköző tevékenységüket? A válasz egyöntetű: a felelőssé­get elsősorban is a gépállomás vezetősége viseli. De nem kisebb felelősség hárul a nemzeti bi­zottság illetékes szerveire sem! A járási nemzeti bizottság mezőgaz­dasági szakosztálya vagy mező­gazdasági­­ szakbizottsága egyszer sem figyelt fel arra, hogy a gép­állomás női fehérneművel keres­kedik? Nem szabad megfeledkez­ni arról sem, hogy a gépállomá­son ott a szakszervezet, a párt­szervezet, amelyeknek jogában áll az ellenőrzés. Nem vonjuk kétségbe azt se, hogy a znojmói gépállomáson is voltak becsüle­tes emberek. Mégsem akadt egy se, aki felhívta volna az illetékes szervek figyelmét a rendszeres­sé vált rendellenességekre? Hasonló esetekben meggyőződ­­­hetünk arról, hogy a nemzeti bi­zottság az ellenőrzést teljesen és kizárólagosan az ellenőrzési szervekre ruházza. Ez pedig szö­ges ellentétben áll azzal a tö­rekvésünkkel, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei közvetle­nül vegyenek részt az irányítás­ban és az ellenőrzésben. Az irá­nyítást és ellenőrzést lehetetlen egymástól elválasztani. Ha nyítjuk egy üzem gazdasági irá­te­vékenységét, szükségszerűen el­lenőrizni kell azt is, hogy az irá­nyítás elvei érvényesülnek-e a gyakorlatban is. Éppen azért az irányítás meg­javításával kapcsolatban olyan intézkedésekre kerül sor, amelyek lehetővé teszik a hatékony ellen­őrzést is. Az ellenőrzés hatékony­ságának pedig egyik alapfelté­tele, hogy ebbe a dolgozók szé­les rétegei bekapcsolódjanak. Az ellenőrzés elmélyítésére ho­zott legutóbbi intézkedések töb­bek között azt a célt is­ szolgál­ják, hogy az utólagos ellenőrzés helyett vezessük be a rendsze­res, preventív ellenőrzést, amely lehetetlenné tenné az egyes fo­­gyatékosságok bűncselekménnyé való fajulását. Az ilyen ellenőr­zésnek a nevelő hatása is gyobb. S éppen az előzetes nő­el­lenőrzésben jut nagy szerep a dolgozóknak. Számos nemzeti bizottság, fő­képp járási nemzeti bizottság kiaknáz minden lehetőséget az ellenőrzés olyan szilárd rendsze­rének létesítésére, amelyben részt vennének a nemzeti bizottság képviselői, a szakbizottságok tag­jai, az aktíva stb. A járási nem­zeti bizottságok állandó ellenőr­zést szerveznek különösen a me­zőgazdasági termelés terén. S eb­be bekapcsolódik a JNB széles aktívája is. Az ilyen ellenőrzés, amennyiben mentes a formaiság­tól, valóban jó eredményeket hoz. Ezzel szemben gyakori még az a jelenség is, hogy a járási nemzeti bizottság funkcionáriusai nem helyeznek kellő súlyt az el­lenőrzésre, és azt teljes egészé­ben a JVB alkalmazottaira, az egyes szakosztályokra, leginkább az ellenőrzési osztályra bízzák, így az ellenőrzés összeszűkül és nem is lehet kielégítő. Pártunk éppen arra törekszik, hogy az irányításban és ellenőr­zésben résztvevő dolgozók köre­ minél jobban kiszélesedjék. Gyö­kerestől ki kell végre irtani azt a téves és káros nézetet, hogy az ellenőrzés kizárólag a felsőbb szervek hatáskörébe tartozik. A dolgozók konkrét és széleskörű részvétele az ellenőrzésben fo­kozza a társadalom iránti fele­lősségérzetet. Ez viszont komoly segítség a fogyatékosságok eltá­volításában, amelyek később eset­­­leg törvényellenes tevékenységgé fejlődhetnek. ' Az SZKP XXII. kongresszusa előtt NAGY NÉPI MOZGALOM AZ EMBERISÉG RÉGI ÁLMÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Pillantás a kongresszus előtti versenyre A kommunizmus nemzedéke akcióba lép Van miért meghosszabbítani az életkort A szovjet emberek az eszterga­padnál, műtőasztalnál, kutatóinté­zetben, tengeren és szárazföldön, a végtelen légiutakon vagy egy új szimfónia készülő partitúrája fölé hajolva — mindenütt egyaránt át­érzik, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának küszöbönálló XXII. kongresszusa nemcsak a Szovjet­unió, de az egész emberiség szá­mára óriási jelentőségű lesz, mert a világ dolgozóinak régi álmát, a kommunista társadalom megterem­tését tűzi ki megszabott határide­jű, a mai nemzedék számára elér­hető és teljesíthető reális felada­tul. 9 Gagarin — 130 százalék Nézzünk először azok közé, akik már a kommunista társadalom gyü­mölcseit is élvezni fogják, a komszo­molisták közé. A lvovi Mezőgazdasági Gépgyár ifjúsági részlegének falán egy érdekes feliratot pillantunk meg. A versenyzők névsorában ott áll: Ju­­rij Gagarin — 130 százalék. Az első űrhajós neve úgy került a versenytáblára, hogy a formázó nyolc­tagú kollektívájának egyik tagja el­hagyta az üzemet. Az ottmaradt hét ifjúmunkás a kongresszus tiszteletére elvállalta, hogy ezentúl heten nyolc ember munkáját végzik el, s túltelje­sítményüket Gagarin űrhajós „javára" írják. A tiszteletbeli nyolcadik for­mázómunkás — mint látjuk — igen szép eredményeket ér el a hét lelkes fiatal jó munkája révén. • Mire képes egy újító A kommunizmust építő hősök sorá­ba kell felírni Ivan Leonov maróst, aki a leningrádi Kirov Művekben dol­gozik. A hétéves terv folyamán — alig három év alatt — nyolc évi nor­mát teljesített. Sikerét elsősorban ki­váló újításainak köszönheti. Az új technika kiváló alkalmazása s a to­vábbi újítások lehetővé tették számá­ra, hogy újabb kötelezettséget vállal­jon : a hétéves terv végéig 10 évi nor­mát teljesít és újításaival 100 000 ru­belt takarít meg. A kiváló újító a mérnökökkel együttműködve egy új szerszámot készített, amely 100 szá­zalékkal fokozza a marógép teljesít­ményét. • A fényes távlatok inspirálnak Jevgenyij Bruszilovszkij kazah ze­neszerző a kommunizmust építő nem­zedék hatalmas sikereitől áthatva zene eszközeivel fejezte ki lelkesedé­­­sét, amelyet a hatalmas távlatok ro­hamos megvalósítása váltott ki benne. A művész ötödik d-moll szimfóniáját az SZKP XXII. kongresszusának aján­lotta. A Kazah Zeneszerzők Szövetsé­gében már bemutatták az új művet. Bruszilovszkij, a kilenc opera, ba­lett, számos hangversenymű, szimfo­nikus költemény és dal szerzője ez­zel bizonyítja, hogy a művész, aki népe életét éli és átérzi a fényes táv­latok nagyságát, művészetét a nagy célok megvalósításának szolgálatába állítja.­ ­ A kommunizmust nemcsak a fiatalabb nemzedék éli meg. A kongresszus előtti versenyről szó­ló jelentések óriási adathalmazzá duz­zadtak. Egész üzemek, ágazatok tel­jesítik határidő előtt terveiket, nagy­szabású felajánlásokat tesznek. A már teljesített felajánlások is milliós ös­­szegekre rúgó megtakarításokat ered­ményeztek. E lelkes munka gyümöl­csét — a kommunizmust — azonban nem csupán a fiatalabb nemzedék éli meg. Ezt bizonyítják Dmitrij Csebo­tarjev professzor, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája levelező tag­jának szavai is, aki kijelentette: Az általános életkor a Szovjetunióban a legközelebbi évtizedek folyamán 75— S0 évre hosszabbodik meg. A mai át­lagos életkor 68 év. Csebotarjev tudo­mányosan megalapozott kutatás alap­ján tette nyilatkozatát, véve a betegségmegelőzés figyelembe és orvosi kezelés mai állását és tervbe vett fejlődését a Szovjetunióban. A kommunizmus nem csupán több anyagi eszközt juttat az embereknek, nem csupán jólétüket alapozza meg, hanem lehetővé is teszi, hogy minél többen, minél tovább élvezhessék az emberiség régi álmának megvalósulá­sát. (v) A bratszki vízierőmű dolgozói lázasan készülődnek XXII. pártkongresszu­sukra. Elhatározták, hogy ajándékul két aggregátot helyeznek üzembe a kongresszus megnyitásáig. A képen: Az épülő erőmű látképe. (CTK—TÁSZSZ felvétele) A Klemen­ Gottwald Érdemrenddel tüntették ki Stanislav Mleineket (ČTK ) Antonín Novotný köztársa­sági elnök Stanislav Mlejneknek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Revíziós Bizottsága tagjának a munkásosztály győzelméért vívott harcokban kifejtett tevékenységéért és a szocializmus építésében szerzett érdemeiért 60. születésnapja alkalmá­ból a Szocialista Haza Építéséért Kle­ment Gottwald Érdemrendet adomá­nyozta. Antonín Novotný elvtárs az érdem­rendet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának leve­lével együtt hétfőn, október 9-én Ja­romír Dolanskýnak és Jirí Hendrych­nek, a CSKP KB politikai irodája tag­jainak jelenlétében a prágai Várban adta át Stanislav Mlejneknek. A Doprastav dolgozói egy 43 méte­­­res hidat építenek Banská Bystrica­­ mellett a Brezno felé vezető úton.­­A híd építői első ízben alkalmazták­­ a csőállványzatot, amivel 130 köbmé­­­ter fát takarítottak meg. A hidat a­­ jövő év második felében adják át ren­­­deltetésének. Képünkön a vasmunká­­­sok az állványzat csőrészeit egészítik­­ ki. (F. Kocián — CTK — felv. | Az ostravai bányászok az SZKP kongresszusának tiszteletére (ČTK) • Az ostrava-karvinai szén­körzet építészeti vállalatának Rudolf Snaidr, Josef Rab és Leopold Mikuška előmunkások vezette 100-tagú kollek­tívája az SZKP XXII. kongresszusának tiszteletére hétfőn, október 9-én meg­kezdte az Ostrava melletti paskovi új kőszénbánya egyik aknájának gyors mélyítését. A kollektíva tagjai elhatá­rozták, hogy novemben S-ig — azaz 31 munkanap alatt — megdöntik a csehszlovákiai aknamélyítők eddigi re­kordját, amelyet a CSISZ-Dél Bányában állítottak fel 157,63 méternyi mélyí­téssel. Amennyiben kedvezőek lesznek az aknamélyítés geológiai feltételei, megkísérlik egy 200 méter mély akna teljes elkészítését. Az aknamélyítők ha­ladó szovjet technológiai módszert al­kalmazva öntött betonnal szilárdítják az aknafalakat. RÉPAFÖLDEKRŐL A CUKORGYÁRAKBA A trnavai cukorgyár körzetében vasárnap is serényen folyt a mun­ka. A pótkocsik, a védnökségi üze­mek tehergépkocsijai, a szövetke­zetek fogatai nagy lendülettel szállították el a földekről a cu­korrépát. Csupán a nitrai cukor­gyár rakodóhelyeire több mint 100 vagon répát fuvaroztak. Sem­mivel sem maradtak le a Pohron­ský Ruskov-i körzet termelői, akik egész vasárnap tisztították és szállították répájukat a cukorgyár­ba. A Rimavská Sobota-i járásban főleg a jesenskói, Rimavská Seč-i, šafárikovói vasútállomáson folyt élénk tevékenység, a rakodómun­kások százai dolgoztak a napi műszakban, munkájuk vásár­ményeképpen 550 tonna répa ered­ke­rült a gyárakba feldolgozásra.

Next