Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)
1965-09-12 / 253. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 18M. SZEPTEMBER 12, VASÁRNAP xvin. ÉVFOLYAM 253. szám Ára 30 fillér Csehszlovákia nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek A CSEHSZLOVÁK PÁRT- ÉS ÁLLAMI KÜLDÖTTSÉG JEREVÁNBAN • J. HENDRYCH BESZÉDE A KIROV-ÜZEMBEN Jereván (ČTK) ) A csehszlovák párt- és állami küldöttség tegnap délelőtt elbúcsúzott Minszktől, a Belorusz SZSZK fővárosától. A város lakosai sorfalat álltak a város központjából a repülőtérig vezető úton. A repülőtéren díszőrség vonult fel Antonín Novotný elnök tiszteletére. Novotný elvtárs ellépett a felvonult díszszázad előtt, majd búcsút vett a belorusz vezetőktől. A küldöttség különrepülőgépe ezután elindult Jereván felé, és több mint négyórás repülés után megérkezett az Örmény SZSZK fővárosába. Örményországban jelenleg szép napos, meleg idő van. A csehszlovák vendégek megérkezésekor a hőmérő higanyszála 25 fokot mutatott. A jereváni repülőteret cseh, orosz és örmény nyelvű feliratok díszítették. Már a csehszlovák küldöttség fogadtatása nagy baráti tüntetés volt. A csehszlovák párt és állami küldöttséget, valamint az őket kísérő N.V. Podgornijt, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, a Központi Bizottság elnökségének tagját, L. F. Iljicsov külügyminiszterhelyettest és Sz. V. Cservonyenkót, a Szovjetunió prágai nagykövetét J. N. Zarobjan, az örmény KP Központi Bizottságának első titkára, P. H. Arutyunyan, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. J. Kocsinjan, a Minisztertanács elnöke és további örmény vezetők üdvözölték. Üdvözlő beszédet J. N. Zarobjan, az örmény KP Központi Bizottságának lyes első titkára mondott. A szívófogadtatást Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának titkára köszöni meg. A hivatalos fogadtatás után csehszlovák vendégek az örmény vezetők kíséretében a városba hajtottak. A csehszlovák zászlókkal és üdvözlő transzparensekkel díszített utcákon lelkes tömeg üdvözölte a vendégeket. A csehszlovák párt és állami küldöttség élén Antonín Novotny elvtárssal látogatást tett Jakov Zarobjannál, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkáránál, Nagus Arutyunyannál,az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél és Anton Kocsinyannál a Minisztertanács elnökénél. A találkozón szovjet részről jelen volt Nyikolaj Podgornij az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a csehszlovák küldöttséget kísérő más szovjet vezetők. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. A csehszlovák párt- és állami küldöttség tegnap ellátogatott a jereváni Sz. M. Kirov Üzembe, ahol Jirí Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Bevezetőül a csehszlovák nép és Csehszlovákia Kommunista Pártja szívélyes üdvözleteit tolmácsolta az örmény dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák küldöttség fontos küldetéssel érkezett a Szovjetunióba. Azzal bízták meg, hogy a szovjet vezetőkkel a kölcsönös politikai és gazdasági együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről tárgyaljon. A szocializmus erőinek fejlesztése és a kapitalizmussal való versenyben aratott győzelmük érdekében cél (FolyMrtée • J. •Main) ' f ®: Mm ' 'Vm's&mw^mm Novotný elvtársat és kíséretét szívélyesen üdvözölték Jerevánban. (Lomoz — CTK telefoto) Megnyílt a VII. brnói nemzetközi vásár Jan Piler miniszterelnök-helyettes megnyitó beszéde • Harminckilenc ország mutatja be gyártmányait (ČTK) Brnóban tegnap ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a VII. nemzetközi vásár, amely szeptember 2B-ig tart. A vásáron 33 ország 872 vállalata és cége, 72 000 négyzetméternyi fedett és 65 000 négyzetméternyi szabad kiállítási területen mutatja be különféle gyártmányait és árucikkeit. A megnyitó ünnepségen Oldrich Vavelka, a Brnói Városi Nemzeti Bizottság elnöke az A pavilon előtt fogadta a csehszlovák kormányküldöttséget, amelyet Jan Piller miniszterelnök-helyettes vezet. A küldöttség tagjai: František Hamouz külkereskedelmi miniszter, Karel Polássek általános gépipari és Josef Peši nehézgépipari miniszter. Jan Piller miniszterelnök-helyettes beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a brnói nemzetközi vásár a gépipari gyártmányok szemléjének, a békés gazdasági verseny megnyilvánulásainak és a kereskedelmi tárgyalásoknak egyre nagyobb jelentőségű színhelye. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szívesen veszi fel a gazdasági kapcsolatokat minden országgal — tekintet nélkül társadalmi rendszerükre —, az azonban magától értetődő, hogy e kapcsolatok csupán akkor lehetnek gyümölcsözők, ha az egyenjogúság, a kölcsönös előnyösség elvein alapszanak, és mellőznek minden hátrányos megkülönböztetést, illetve belügyekbe való beavatkozást. ban A brnói nemzetközi vásár elsősor a gépipari termékek szemléje, ami magától értetődő, mert a gépipar hazánk egyik legjelentősebb ipari ágazata — hangsúlyozta a miniszterelnök helyettes, majd így folytatta: „A felszabadulásunk óta eltelt húsz év alatt rendkívül gyors ütemben fejlődött gépiparunk. Termelésének terjedelme 1964-ig elérte a háború előttinek több mint nyolcszorosát, s az említett idő alatt mintegy négyszeresére nőtt gépipari dolgozóink munkatermelékenysége. Ezeket a változásokat a gépipari termelés összetételének módosulása követte. Gépiparunkban bevezették sok ezer magas műszaki színvonalú gyártmány, pl. elektromos és motoros mozdonyok, görgő csapágyak, új típusú szerszámgépek, szivattyús kotrógépek, hajók, energetikai ipari gépek, vegyipari berendezések stb. előállítását. Jan Pilier miniszterelnök-helyettes beszéde további részében külkereskedelmünk egyes adatait ismertette, és többek között a következőt közölte: „Külkereskedelmi áruforgalmunk ellenértéke 1953-tól 1963-ig 13,5 milliárd koronáról 33,8 milliárd koronára emelkedett, tehát 250 százalékkal nőtt. Az évente elért többlet átlag 2 milliárd korona, tehát a forgalomnövekedés mintegy 2,2 százalékos volt, ha az adott időben a világkereskedelemben elért forgalomnövekedést vesszük az összehasonlítás alapjául. Magától értetődő, hogy külkereskedelmünkben a szocialista országoké, elsősorban Szovjetunióé a vezető szerep. A szocialista országokkal bonyolítjuk le külkereskedelmi ügyleteink 73 százalékát. Ez a tény azt is kifejezésre juttatja, hogy hovatovább szilárdulnak s elmélyülnek politikai és gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink állandó kibontakozása gazdaságpolitikánk tartozéka. Magától értetődő azonban, hogy mindazokkal az országokkal, amelyek eziránt érdeklődnek, fel akarjuk venni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, amelyeket idővel ki is akarunk bővíteni. Meg vagyunk róla győződve — hangsúlyozta Pillér elvtárs —, hogy Csehszlovákia és a nyugat-európai országok közötti árucsere az eddiginél sokkal nagyobb mérvű s eredményesebb lehetne, ha nem korlátoznák még mindig különféle — a hátrányos megkülönböztetést szorgalmazó — intézkedések. Mi ennek ellenére is reméljük, hogy idővel megszűnnek ezek az akadályok, amelyek a sikeres műszaki-tudományos együttműködés kedvező lehetőségeit is nagymértékben csökkentik. Jó szerencsét! a a hőerőművek szénraktárai degeszre vannak töltve, ha a háztartások minden nehézség nélkül beszerezhetik a télire való tüzelőt, az újságokban rendszerint senki sem figyel fel a bányászok tervjelentéseire. Jó egy éve már olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a lapokban senki se keresi a bányászok tervteljesítéséről szóló híreket Ostraván. Észak Csehországban és a szlovákiai szénbányákban egyaránt már huzamosabb idő óta száz százalékon felül mutat a tervteljesítési grafikon. Kőszénből csaknem félmillió tonnával, barnaszénből pedig több mint egymillió tonnával nagyobbak a készleteink, mint a múlt év hasonló időszakában. Feltehetjük a kérdést: vajon mi okozta, hogy a múlt év közepétől kezdve állandóan javul a bányák munkája? Hiszen az előző években bányásznapkor mindig megállapítottuk, hogy a szénbányászatban bizonyos helyeken még nem kielégítő a teljesítmény. Vajon nemcsak a kedvező időjárásnak, a szénszükséglet csökkenésének köszönhető-e, hogy a szén mennyisége elégségesnek bizonyul? Szénbányászati szakembereink véleménye megegyezik abban, hogy a javulás elsősorban a bányák korszerűsítésének, a munkaszervezés javulásának és a gépek jobb kihasználásának köszönhető. Igaz, az időjárás kedvező alakulása is pozitívan hatott a szénkészletek megteremtésére, de nem ez volt a döntő tényező. Az új irányítási rendszer elveinek megfelelően a szénbányászati vállalatok újszerűen végezték a bányaüzemek korszerűsítését. Elsősorban is megszüntették az egyenlőségesdi káros gyakorlatát. Régebben az új bányagépeket — a korszerűsítést szolgáló eszközöket — egyenlő arányban osztották el az üzemek között. Senki sem kutatta, minden esetben visszatérül-e a korszerűsítésbe befektetett összeg. Igaz, hogy Ostraván csak ez év július elsején tértek át hivatalosan is az új irányítási elvek alkalmazására, de ettől függetlenül az anyagi eszközök elosztása körül már régebben is életbe léptettek intézkedéseket, hogy érvényesüljön az új szellem. Egyes esetekben attól sem riadtak vissza, hogy megszüntessék az elavult, ráfizetéses bányaüzemeket, vagy megtegyék az előkészületeket megszüntetésükre. Ezzel szemben mind bányagépekkel, mind szakemberrel erősítették a nagy haszonnal dolgozó üzemeket. A szakágazati igazgatóság — természetesen — az üzemen kívül helyezett bányák dolgozóit átcsoportosította olyan munkahelyekre, ahol azok jobban érvényesíthetik tudásukat, tapasztalataikat. A legkiválóbb átszervezés is csődöt vallana, ha az csak a gépeket, az anyagi eszközöket érintené, és figyelmen kívül hagyná az embert. Bányaüzemeinkben az emberekkel kapcsolatban is érvényesítették a szocialista elosztás elvét: „ha jobb munkát végzel, többet kereshetsz". A legjelentősebb szénkörzetekben régebben mindig sok gondot okoztak a lógósok, akik ahelyett, hogy derekasan megdolgoztak volna a keresetért, ahol csak tehették, kibújtak a munka alól. A bányaüzemek vezetősége a legtöbb helyen éppen a legkiválóbb dolgozók javaslatára közösítette ki ezeket az aszociális elemeket a bányászok soraiból. A munkaerkölcs a szó szoros értelmében egy csapásra megjavult ezáltal. A legkiválóbb bányászkollektívák kiadták a jelszót: „Az országnak szüksége van a bányászokra, de csak olyanokra, akik a társadalomtól nemcsak kérnek, hanem adnak is érte —ő munkával — ellenszolgáltatást." Az elmúlt bányászévben tehát — mind az aknák gépesítésében, mind pedig bányászaink soraiban — sikerült rendet teremteni. Az állami költségvetésből évről évre nagyobb összegeket adunk a szénbányászat fejlesztésére. Bányagépeket, biztonsági berendezéseket kapnak a bányászok, a lakótelepeken évente több ezer bányászlakást adnak át rendeltetésének. A bányászok továbbképzésére milliós összegeket fordítunk. Itt megint feltesszük a kérdést: visszatérül ez a társadalomnak? Hiszen atomkorban élünk ... • Holnap — és holnapután — is szüksége lesz-e az országnak a szénre? •Fejlődő kohóiparunk és vegyiparunk a megmondhatója, mekkora •• szüksége van egy modern iparral rendelkező országnak is a bányaipar termékeire. Hiszen a szenet nemcsak fűtésre vagy vonatok hajtására lehet felhasználni. Szénből benzint és műanyagot állítunk ma elő. A textilanyagot vásárló háziasszony sokszor nem is tudja, hogy a ruha anyaga — természetesen a vegyipar segítségével — a föld alól került elő — szénből készült. Bányászaink — még a gépesítés ellenére is — nehéz munkát végeznek. Annál is inkább köszönet jár nekik, mert az elmúlt évben várakozáson felül jól teljesítették feladataikat, és mert az új gazdaságirányítási rendszer alkalmazásában is ők érték el elsőnek az átütő sikert, az egész ország szívből köszönti őket. H Újabb frontokra terjed ki a pakisztáni—indiai konfliktus Mindkét oldalon tartanak a heves harcok • Koszigin üzenete Sasztrinak és Ajub Khánnak Karachi (CTK) ) Az indiai rádió szombaton reggel bejelentette, hogy pakisztáni repülőgépek szombatra virradó éjjel hidakat és Guvahati várost próbálták támadni. Guvahati Assamban, India legkeletibb államában fekszik. A város környékére indiai ejtőernyősöket és rendőrséget vezényeltek. Ezenkívül pakisztáni katonák Kelet-Indiában további területeket is megtámadtak. Az indiai rádió közlése szerint az indiai csapatok szeptember 10-én 5 pakisztáni repülőgépet lőttek le, ebből hármat a nyugat-pakisztáni határnál fekvő Amritsar fölött. Karachiban hivatalosan bejelentették, hogy az indiai légierők végrehajtották második támadásukat Kelet-Pakisztán területe ellen. Rangpur és Dinadzspur pakisztáni bombázták. A támadásokról városokat közelebbi adatokat nem közöltek. Pakisztáni katonai szóvivő szeptember 10-én Karachiban kiemelte, (Folytatás a 3. oldalán) A Vietnami Demokratikus Köztársaságban az amerikai kalózrepülőgépek által elpusztított 50 iskola egyike. A mindennapos amerikai bombázások miatt a legtöbb iskolában kora reggel és késő este folyik a valtás. (CTK — TASZSZ felv.)