Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-12 / 253. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 18M. SZEPTEMBER 12, VASÁRNAP xvin. ÉVFOLYAM 253. szám Ára 30 fillér Csehszlovákia nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek A CSEHSZLOVÁK PÁRT- ÉS ÁLLAMI KÜLDÖTTSÉG JEREVÁNBAN • J. HENDRYCH BE­SZÉDE A KIROV-ÜZEMBEN Jereván (ČTK) ) A csehszlovák párt- és állami küldöttség teg­nap délelőtt elbúcsúzott Minszktől, a Belorusz SZSZK fővárosától. A város lakosai sorfalat álltak a város központjából a repülőtérig vezető úton. A repülőtéren díszőrség vonult fel Antonín Novotný elnök tiszteletére. Novotný elvtárs ellépett a felvonult díszszázad előtt, majd búcsút vett a belorusz vezetőktől. A küldöttség külön­repülőgépe ezután elindult Jereván felé, és több mint négyórás re­pülés után megérkezett az Örmény SZSZK fővárosába. Örményországban jelenleg szép napos, meleg idő van. A csehszlo­vák vendégek megérkezésekor a hő­mérő higanyszála 25 fokot mutatott. A jereváni repülőteret cseh, orosz és örmény nyelvű feliratok díszítet­ték. Már a csehszlovák küldöttség fogadtatása nagy baráti tüntetés volt. A csehszlovák párt és állami küldöttséget, valamint az őket kí­sérő N.­V. Podgornijt, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárát, a Köz­ponti Bizottság elnökségének tag­ját, L. F. Iljicsov külügyminiszter­helyettest és Sz. V. Cservonyenkót, a Szovjetunió prágai nagykövetét J. N. Zarobjan, az örmény KP Köz­ponti Bizottságának első titkára, P. H. Arutyunyan, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. J. Kocsinjan, a Minisz­tertanács elnöke és további örmény vezetők üdvözölték. Üdvözlő beszédet J. N. Zarobjan, az örmény KP Központi Bizottságá­nak lyes első titkára mondott. A szívó­fogadtatást Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának tit­kára köszöni meg. A hivatalos fogadtatás után csehszlovák vendégek az örmény ve­­­zetők kíséretében a városba hajtot­tak. A csehszlovák zászlókkal és üd­vözlő transzparensekkel díszített ut­cákon lelkes tömeg üdvözölte a ven­dégeket. A csehszlovák párt és állami kül­döttség élén Antonín Novotny elv­társsal látogatást tett Jakov Zarob­jannál, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titká­ránál, Nagus Arutyunyannál,­­az ör­mény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökénél és Anton Kocsinyannál a Minisztertanács el­nökénél. A találkozón szovjet részről jelen volt Nyikolaj Podgornij az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a csehszlovák küldöttsé­get kísérő más szovjet vezetők. A találkozó szívélyes légkörben zaj­lott le. A csehszlovák párt- és állami kül­döttség tegnap ellátogatott a jere­­­váni Sz. M. Kirov Üzembe,­ ahol Jirí Hendrych, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mondott be­szédet. Bevezetőül a csehszlovák nép és Csehszlovákia Kommunista Pártja szívélyes üdvözleteit tolmá­csolta az örmény dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák küldöttség fontos küldetéssel érke­zett a Szovjetunióba. Azzal bízták meg, hogy a szovjet vezetőkkel a kölcsönös politikai és gazdasági együttműködés további fejlesztésé­nek kérdéseiről tárgyaljon. A szo­cializmus erőinek­ fejlesztése és a kapitalizmussal való versenyben aratott győzelmük érdekében cél­ (FolyMrtée • J. •Main) ' f ®: M­m ' 'V­m's&mw­^mm Novotný elvtársat és kíséretét szívélyesen üdvözölték Jerevánban. (Lomoz — CTK telefoto) Megnyílt a VII. brnói nemzetközi vásár Jan Pil­er miniszterelnök-helyettes megnyitó beszéde • Harminc­kilenc ország mutatja be gyártmányait (ČTK)­­ Brnóban tegnap ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a VII. nemzetközi vásár, amely szeptember 2B-ig tart. A vásáron 33 ország 872 vállalata és cége, 72 000 négyzetméternyi fedett és 65 000 négyzetméternyi szabad kiállítási területen mutatja be különféle gyártmányait és árucikkeit. A megnyitó ünnepségen Oldrich Vavelka, a Brnói Városi Nemzeti Bizottság elnöke az A pavilon előtt fogadta a csehszlovák kormány­küldöttséget, amelyet Jan Piller miniszterelnök-helyettes vezet. A kül­döttség tagjai: František Hamouz külkereskedelmi miniszter, Karel Polássek általános gépipari és Josef Peši nehézgépipari miniszter. Jan Piller miniszterelnök-helyettes beszéde bevezető részében hang­súlyozta, hogy a brnói nemzetközi vásár a gépipari gyártmányok szem­léjének, a békés gazdasági verseny megnyilvánulásainak és a kereske­delmi tárgyalásoknak egyre nagyobb jelentőségű színhelye. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szívesen ve­szi fel a gazdasági kapcsolatokat minden országgal — tekintet nélkül társadalmi rendszerükre —, az azon­ban magától értetődő, hogy e kap­csolatok csupán akkor lehetnek gyü­mölcsözők, ha az egyenjogúság, a kölcsönös előnyösség elvein alap­szanak, és mellőznek minden hátrá­nyos megkülönböztetést, illetve bel­ügyekbe való beavatkozást. ban A brnói nemzetközi vásár elsősor a gépipari termékek szemléje, ami magától értetődő, mert a gép­ipar hazánk egyik legjelentősebb ipari ágazata — hangsúlyozta a mi­niszterelnök helyettes, majd így folytatta: „A felszabadulásunk óta eltelt húsz év alatt rendkívül gyors ütemben fejlődött gépiparunk. Ter­melésének terjedelme 1964-ig elérte a háború előttinek több mint nyolc­szorosát, s az említett idő alatt mintegy négyszeresére nőtt gépipa­ri dolgozóink munkatermelékenysé­ge. Ezeket a változásokat a gépipari termelés összetételének módosulása követte. Gépiparunkban bevezették sok ezer magas műszaki színvonalú gyártmány, pl. elektromos és moto­ros mozdonyok, görgő csapágyak, új típusú szerszámgépek, szivattyús kotrógépek, hajók, energetikai ipari gépek, vegyipari berendezések stb. előállítását. Jan Pilier miniszterelnök-helyettes beszéde további részében külkeres­kedelmünk egyes adatait ismertette, és többek között a következőt kö­zölte: „Külkereskedelmi áruforgal­munk ellenértéke 1953-tól 1963-ig 13,5 milliárd koronáról 33,8 milliárd koronára emelkedett, tehát 250 szá­zalékkal nőtt. Az évente elért több­let átlag 2 milliárd korona, tehát a forgalomnövekedés mintegy 2,2 szá­zalékos volt, ha az adott időben a világkereskedelemben elért forga­lomnövekedést vesszük az összeha­sonlítás alapjául. Magától értetődő, hogy külkereskedelmünkben a szo­cialista országoké, elsősorban Szovjetunióé a vezető szerep. A szo­­­cialista országokkal bonyolítjuk le külkereskedelmi ügyleteink 73 szá­zalékát. Ez a tény azt is kifejezésre juttatja, hogy hovatovább szilárdul­nak s elmélyülnek politikai és gaz­dasági kapcsolataink. A szocialista országokhoz fűződő gazdasági kap­csolataink állandó kibontakozása gazdaságpolitikánk tartozéka. Magá­tól értetődő azonban, hogy mind­azokkal az országokkal, amelyek eziránt érdeklődnek, fel akarjuk venni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, amelyeket idővel ki is akarunk bővíteni. Meg vagyunk róla győződve — hangsúlyozta Pil­lér elvtárs —, hogy Csehszlovákia és a nyugat-európai országok közöt­ti árucsere az eddiginél sokkal na­gyobb mérvű s eredményesebb lehet­ne, ha nem korlátoznák még mindig különféle — a hátrányos megkülön­­böztetést szorgalmazó — intézkedé­sek. Mi ennek ellenére is reméljük, hogy idővel megszűnnek ezek az akadályok, amelyek a sikeres mű­szaki-tudományos együttműködés kedvező lehetőségeit is nagymérték­ben csökkentik. Jó szerencsét! a a hőerőművek szénraktárai degeszre vannak töltve, ha a ház­tartások minden nehézség nélkül beszerezhetik a télire való­­ tüzelőt, az újságokban rendszerint senki sem figyel fel a bá­nyászok tervjelentéseire. Jó egy éve már olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a lapokban senki­­ se keresi a bányászok tervteljesítéséről szóló híreket Ostraván. Észak Csehországban és a szlovákiai szénbányákban egyaránt már huza­mosabb idő óta száz százalékon felül mutat a tervteljesítési grafikon. Kő­szénből csaknem félmillió tonnával, barnaszénből pedig több mint egymil­lió tonnával nagyobbak a készleteink, mint a múlt év hasonló időszakában. Feltehetjük a kérdést: vajon mi okozta, hogy a múlt év közepétől kezdve állandóan javul a bányák munkája? Hiszen az előző években bányásznap­kor mindig megállapítottuk, hogy a szénbányászatban bizonyos helyeken még nem kielégítő a teljesítmény. Vajon nemcsak a kedvező időjárásnak, a szénszükséglet csökkenésének köszönhető-e, hogy a szén mennyisége elégségesnek bizonyul? Szénbányászati szakembereink­ véleménye megegyezik abban, hogy a ja­vulás első­sorban a­ bányák korszerűsítésének, a munkaszervezés javulá­sának és a gépek jobb kihasználásának köszönhető. Igaz, az időjárás ked­vező alakulása is pozitívan hatott a szénkészletek megteremtésére, de nem ez volt a döntő tényező. Az új irányítási rendszer elveinek megfelelően a szénbányászati vállala­tok újszerűen végezték a bányaüzemek korszerűsítését. Elsősorban is meg­szüntették az egyenlőségesdi káros gyakorlatát. Régebben az új bányagé­peket — a kor­szerűsítést szolgáló eszközöket — egyenlő arányban osztot­ták el az üzemek között. Senki sem kutatta, minden esetben visszatérül-e a korszerűsítésbe befektetett összeg. Igaz, hogy Ostraván csak ez év július elsején tértek át hivatalosan is az új irányítási elvek alkalmazására, de ettől függetlenül az anyagi eszközök elosztása körül már régebben is élet­be léptettek intézkedéseket, hogy érvényesüljön az új szellem. Egyes ese­tekben attól sem riadtak vissza, hogy megszüntessék az elavult, ráfizeté­ses bányaüzemeket, vagy megtegyék az előkészületeket megszüntetésükre. Ezzel szemben mind bányagépekkel, mind szakemberrel erősítették a nagy haszonnal dolgozó üzemeket. A szakágazati igazgatóság — természetesen — az üzemen kívül helyezett bányák dolgozóit átcsoportosította olyan munka­helyekre, ahol azok jobban érvényesíthetik tudásukat, tapasztalataikat. A legkiválóbb átszervezés is csődöt vallana, ha az csak a gépeket, az anyagi eszközöket érintené, és figyelmen kívül hagyná az embert. Bánya­üzemeinkben az emberekkel kapcsolatban is érvényesítették a szocialista elosztás elvét: „ha jobb munkát végzel, többet kereshetsz". A legjelentő­sebb szénkörzetekben régebben mindig sok gondot okoztak a lógósok, akik ahelyett, hogy derekasan megdolgoztak volna a keresetért, ahol csak te­hették, kibújtak a munka alól. A bányaüzemek vezetősége a legtöbb helyen éppen a legkiválóbb dolgozók javaslatára közösítette ki ezeket az aszociá­lis elemeket a bányászok soraiból. A munkaerkölcs a szó szoros értelmé­ben egy csapásra megjavult ezáltal. A legkiválóbb bányászkollektívák ki­adták a jelszót: „Az országnak szüksége van a bányászokra, de csak olya­nokra, akik a társadalomtól nemcsak kérnek, hanem adnak is érte —­­ő munkával — ellenszolgáltatást." Az elmúlt bányászévben tehát — mind az aknák gépesítésében, mind pedig bányászaink soraiban — sikerült rendet teremteni. Az állami költségvetésből évről évre nagyobb összegeket adunk a szén­bányászat fejlesztésére. Bányagépeket, biztonsági berendezéseket kapnak a bányászok, a lakótelepeken évente több ezer bányászlakást adnak át rendeltetésének. A bányászok továbbképzésére milliós összegeket fordítunk. Itt megint feltesszük a kérdést: visszatérül ez a társadalomnak? Hiszen atomkorban élünk ... • Holnap — és holnapután — is szüksége lesz-e az országnak a szénre? •Fejlődő kohóiparunk és vegyiparunk a megmondhatója, mekkora •• szüksége van egy modern iparral rendelkező országnak is­­ a bányaipar termékeire. Hiszen a szenet nemcsak fűtésre vagy vonatok hajtására lehet felhasználni. Szénből benzint és műanyagot állítunk ma elő. A textilanyagot vásárló háziasszony sokszor nem­­ is­ tudja, hogy a ruha anyaga — természetesen a vegyipar segítségé­vel — a föld alól került elő — szénből készült. Bányászaink —­­ még a gépesítés ellenére is — nehéz munkát végeznek. Annál is inkább köszönet jár nekik, mert az elmúlt évben várakozáson felül jól teljesítették feladataikat, és mert az új gazdaságirányítási rend­szer alkalmazásában is ők érték el elsőnek az átütő sikert, az egész or­szág szívből köszönti őket. H Újabb frontokra terjed ki a pakisztáni—indiai konfliktus Mindkét oldalon tartanak a heves harcok • Koszigin üze­nete Sasztrinak és Ajub Khánnak Karachi (CTK) ) Az indiai rádió szombaton reggel bejelentette, hogy pakisztáni repülőgépek szombatra virradó éjjel hidakat és Guvahati vá­rost próbálták támadni. Guvahati Assamban, India legkeletibb államá­ban fekszik. A város környékére in­diai ejtőernyősöket és rendőrséget vezényeltek. Ezenkívül pakisztáni katonák Kelet-Indiában további te­rületeket is megtámadtak. Az indiai rádió közlése szerint az indiai csa­patok szeptember 10-én 5 pakisztáni repülőgépet lőttek le, ebből hármat a nyugat-pakisztáni határnál fekvő Amritsar fölött. Karachiban hivatalosan bejelentet­ték, hogy az indiai légierők végre­hajtották második támadásukat Ke­­­let-Pakisztán területe ellen. Rangpur és Dinadzspur pakisztáni bombázták. A támadásokról városokat közeleb­bi adatokat nem közöltek. Pakisztáni katonai szóvivő szep­tember 10-én Karachiban kiemelte, (Folytatás a 3. oldalán) A Vietnami Demokratikus Köztársaságban az amerikai kalózrepülő­gépek által elpusztított 50 iskola egyike. A mindennapos amerikai bombázások miatt a legtöbb iskolában kora reggel és késő este folyik a valtás. (CTK — TASZSZ felv.)

Next