Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)
1968-09-12 / 252. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. szeptember 12. Csütörtök CXXI. évfolyam, 252. szám % Ára 40 fillér „Ránk mindig számíthat!" JUDVIK SVOBODA köztársasági elnök a plzeňi dolgozók körében (CSTK) . Tegnap, a délelőtti órákban Plzeňbe érkezett Ludvík Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök, a CSKP KB elnökségi tagja. Anélkül, hogy erre bárki utasítást adott volna, az egész város zászlódíszbe öltözött, és sűrű tömeg övezte azt az útvonalat, amelyen a kedves vendég végighajtatott. Az elmúlt hetek eseményei után sokkal szívélyesebben fogadta a lakosság az állam első polgárát, mint júniusi plzeňi látogatása alkalmával. A Skoda Művek üzemi klubjának épülete előtt, amelynek nagytermében 11 órakor kezdődött a pártfunkcionáriusok aktívaülése, már reggel óta óriási tömeg gyülekezett. Szeretett elnökünk csak nehezen tudott eljutni a bejárathoz. Mindenki közelről akarta látni, mindenki meg akart győződni róla, hogy az utóbbi hetek tragikus eseményei sem tudták megtörni egészségét. Az épületben a funkcionáriusok nevében Frantisek Blazek mérnök, a Skoda Művek vállalati pártszervezetének elnöke üdvözlő beszédében a vendéghez szólva többek becses közt kijelentette: ha „Elnök elvtárs! Ránk, a Siy-Művek dolgozóira mindig számíthat." Negyvenezer dolgozó nevében a vállalati pártbizottság elnöke biztosította a köztársasági elnököt, hogy tovább fognak munkálkodni egységük megszilárdításán. Arra fognak törekedni, hogy minél előbb konszolidálódjanak a viszonyok a termelésben és megszilárduljon a munkafegyelem, továbbá minden erejükkel azon lesznek, hogy pótolják az elmúlt napok termelési kiesését. A gyár dolgozói továbbra is folytatni fogják a január után megkezdett gazdaságpolitikát. Ludvík Svoboda köztársasági elnök felszólalásában megköszönte a Skoda Művek dolgozóinak, hogy az elmúlt nehéz napokban mint becsületes kommunisták viselkedtek, és annak meggyőződésének adott kifejezést, hogy ugyanígy fognak viselkedni a jövőben is. Majd válaszolt néhány feltett kérdésre. Rövid ebédszünet után a köztársasági elnök a Skoda Művekbe hajtatott. A főkapunál több ezer dolgozó viharos hangorkánná fokozott ütemes jelszavakkal üdvözölte az elnököt. Nemcsak a nagy kiterjedésű Lenin tér és az ünnepi emelvény, de a környező háztetők és emelődaruk is tele voltak emberrel. A nagygyűlés főszónoka a köztársasági elnök volt. Beszédének bevezető részében Svoboda elvtárs azt mondotta, hogy szívesen fogadta a gyár meglátogatására szóló meghívást, azét a gyárét, amelynek gyártmányai az egész világon hírnevet szereztek hazánknak. Az elnök kezett júliusi plzeňi megemlőlátogatásáról, amikor még senki sem sejtette, hogy milyen bonyolult belpolitikai helyzetben kerül sor a következő látogatásra. Megbecsüléssel szólt arról példátlan kitartásról és vezetői szerepről, amelyet a CSKP tagjai és szervei az elmúlt napokban tanúsítottak. „A munkásosztály egységesen felsorakozott a kommunista párt mögé. Fegyelmezettségről és áldozatkészségről tett bizonyságot a bonyolult helyzet(Folytatás a 2. oldalon) Az idő azt követeli, hogy előre tekintsünk FRANTIŠEK HAMOUZ elvtárs tájékoztatója a moszkvai megbeszélésekről (Tudósítónktól) — Tegnap a miniszterelnökségen František Hamouz miniszterelnök-helyettes, aki részt vett a szeptember 10-i moszkvai csehszlovák—szovjet megbeszéléseken, találkozott a sajtó képviselőivel. A miniszterelnök bevezetőjében hangoztatta: a kormány mindent megtesz az élet normalizálása érdekében. Minőségileg új időszak áll előttünk, amely megköveteli, hogy előre tekintsünk." A moszkvai megbeszélések részét képezik a kormány politikai lépéseinek, s megvannak a feltételek arra, hogy teljesítsük a moszkvai megállapodásokat. Ezek teljesítését az egész kormány támogatja, s már számos intézkedést hozott következetes teljesítésük érdekében. A keddi moszkvai tárgyalások megteremtették az első feltételt népgazdaságunk szükségleteinek biztosítására. A szovjet elvtársak teljes megértést tanúsítottak a téren, sőt az ő kezdeményezésük eredményeképpen született néhány olyan megállapodás, amely biztosítja az életszínvonal emelkedését. Jó feltételeket teremtettünk következő tárgyalásokhoz is — mondotta a miniszterelnök-helyettes. A konszolidáció politikai kérdések megoldását is megköveteli. Meg kell teremteni a további feltételeket az élet normalizálásához. Az egyik alapvető feltétel: a moszkvai megállapodások teljesítése a tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozóan, olyan értelemben, hogy a sajtó, a rádió és a televízió teljes mértékben a szocializmus és a testvéri országok közötti barátság ügyét szolgálja. — Fr. Hamouz nyilatkozata végén hangsúlyozta: „Intézkedéseinkben az érvényes csehszlovák törvények szerint akarunk eljárni." (sm) / Az ifjúság megérti és támogatja a pártpárti ALEXANDER DUBČEK elvtárs fogadta az ifjúsági és a gyermekszervezetek küldöttségét (CSTK) . Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára tegnap fogadta az ifjúsági és gyermekszervezetek küldöttségét, amelyet Zbynek Vokrouhlickij, a CSISZ KB elnöke és Róbert Harenčár, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke vezetett. A küldöttség tájékoztatta Dubček elvtársat a fiataloknak az utóbbi időben elfoglalt álláspontjáról, véleményéről és tevékenységéről, valamint arról az igyekezetéről, hogy ugyancsak tevékenyen részt vegyenek a helyzet normalizálásában. A megbeszéléseken jelen volt Zdenek Máynár, a CSKP KB titkára is. Dubček elvtárs nagyra értékelte a fiatalság szocialista hazafiságát. Megköszönte a rendkívüli helyzetben tanúsított megfontoltságát és fegyelmezettségét. Felszólította a fiatalokat: őrizzék meg ezeket a tulajdonságokat és tevékenyen segítsenek minden munkaszakaszon, hogy úgy, mint eddig, teljes mértékben vegyék ki részüket az ország politikai és közéletéből a jelenlegi nehézségek leküzdése és a jövendő fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében. Dubček elvtárs hangsúlyozta, hogy olyan államok közösségében élünk, melyekkel szocialista eszmék kötnek össze bennünket; ezekért harcoltunk, ezekben hiszünk s ezekért küzdeni akarunk és fogunk. Dubček elvtárs értékelte CSISZ-nek s a többi ifjúsági és a gyermekszervezetnek tevékenységét, melyek éppen az elmúlt időszakban bizonyították létük indokoltságát. Ajánlotta vezetőiknek, keressék a módját, hogyan lehetne gyorsan befejezni e szervezetek felépítését, hogy ezek vezethessék a fiatalokat és védelmezhessék érdekeiket. Az elmúlt napokban az ifjúság letette az életvizsgát. S ez ismét azt bizonyítja, hogy a fiatalságnak sok közös érdeke és érdeklődése van, amelyek nem szétforgácsoltságot, hanem közös erőkifejtést igényelnek. Ez nemcsak az ifjúság egyes szociális csoportjai közti kapcsolatokra, de a cseh és a szlovák ifjúság és a többi nemzetiséghez tartozó ifjúság közötti kapcsolatokra is vonatkozik. Dubček elvtárs ezután a fiatalság és a kommunista párt kapcsolatáról beszélt. Kijelentette: azok a fiatalok, akik szilárd közösséget éreznek a párttal, akik a pártpolitika szellemében szocialista társadalmunk demokratikus alapelveinek kibontakoztatására törekednek, ne habozzanak, hanem lépjenek a CSKP tagjainak sorába. Zdenek Mlynár elvtárs hangsúlyozta, milyen jelentős segítséget nyújtott az ifjúság a pártmunkában akkor, amikor nem tudtak legálisan működni pártszervek. Nem féltjük fiatalaságunkat, csak azért aggódunk, nehogy valaki visszaéljen a fiatalokkal és érzelmeikkel, nehogy a fiatalok provokációk áldozatai legyenek. Az ifjúsági szervezetek politikai erőként a Nemzeti Front tagjai lesznek. Tiszteletben fogjuk tartani fiatalok, elsősorban a főiskolá a sok különleges érdekeit és feltételeit. A találkozó végén az ifjúsági szervezetek képviselői támogatásukról biztosították Csehszlovákia Kommunista Pártját és személyesen Dubček elvtársat, közölve, hogy megértik a párt jelenlegi politikáját és ígérték aktív segítségüket megennek megvalósításában. Az elmúlt nehéz napokban, amikor Csehszlovákia népe páratlan egységről, összefogásról tett tanúbizonyságot, néhány kellemetlen jelenség is felütötte a fejét. Ezek ugyan nem tudták megrendíteni a lakosság nagy többségének elszántságát, megfontoltságát és hazafiasságát, a gondokkal teli napok perifériájára szorultak, mégis érdemes róluk néhány szót ejteni, mert úgy gondolom, közvéleményünk egy-kettőre kigyomlálhatja ezeket a kellemetlen gizgazokat. Az oktalan rágalmak és ostoba rémhírek nem méltók azokhoz a nemes célkitűzésekhez, amelyeket hazánk népei zászlajukra írtak, és amelyekért olyan elszántan és következetesen küzdenek. Tagadhatatlan tény, hogy a hírközlő szervek és eszközök több napos elnémítása erősen hozzájárult a pletykák, rémhírek terjesztéséhez. A zűrzavart fokozta, hogy a pártunkhoz és kormányunkhoz hű rádióállomások merőben másként értékelték a Varsói Szerződéshez tartozó öt ország csapatainak bevonulását, mint ezeknek az országoknak felfokozott propagandája. E kérdésben pártunk és kormányunk sem változtatta meg eredeti állásfoglalását, ha el is ismerte, hogy bizonyos nemzetközi, stratégiai szempontoknak nem tulajdonítottunk olyan fontosságot, mint szövetségeseink. Természetes, hogy e különbségek tág teret nyitnak a találgatásoknak, a különféle kombinációknak. Be kell vallani, hogy néhol közrejátszott bizonyos fokú személyi bosszú, tájékozatlanság, és a tragikus napok sok keserűséget okoztak több becsületes kommunista funkcionáriusnak is. Sok személyi kérdés már tisztázódott, számos gyanút azonban csak az elkövet- r rágalmak és rémhírek nélkül kező évek oszlathatnak el. Hogy ki a progresszív, ki az, aki pártunkat képes tovább vezetni az akcióprogram kitűzte demokratizálás útján , azt a csehszlovákiai kommunisták döntik el. Ez teljesen a mi belügyünk, amelyet a moszkvai megállapodások is biztosítanak. Minden rendkívüli esemény körül rémhírek kapnak szárnyra. Terjesztik ellenségeink, más politikai koncepció hívei, tájékozatlan emberek, a perspektívát vesztő kiábrándultak, és akik mindig félnek. A jelenlegi bonyolult helyzetben, amikor sokan sok mindent nem értenek meg, nagyon könnyen terjednek a rémhírek. Eleinte bebörtönözésekről hallott az ember hajmeresztő történeteket, míg ki nem derült, hogy politikai meggyőződéséért senkit sem tartóztattak le köztársaságunkban. Újabban a demokratikus jogok drákói megnyirbálásával, értelmiségellenes hadjárattal, a személyi kultusz visszacsempészésével és örökös megszállással ijesztgetnek a rémhírek, ami sok embert az ország elhagyására ösztönöz. A több tízezer külföldön levő turista közül is sokat megtévesztenek a rémhírek, és az emigráció bizonytalanságát választják. Ezekhez szól országunk vezetőinek őszinte hangú felhívása és az állampolgári jogok biztosítását, a személyi szabadság védelmét szavatoló nyilatkozata. Bízunk benne, hogy sokan hazajönnek azok közül, akik az elmúlt viharos napokban vándorbotot vettek a kezükbe és Európa szívéből, ahol a történelem annyi megpróbáltatást, gondot és változást mér az itt lakó népekre, a nyugalmat, de ugyanakkor a bizonytalanságot ígérő távoli Ausztráliába, Kanadába, Svédországba keltek útra. Nehéz napokat élünk. Az összefogás és a humánus szocializmusba vetett rendíthetetlen hit a legfőbb fegyverünk. Ne engedjük, hogy kicsinyes rágalmak, lehangoló rémhírek nyugtalanítsák az embereket, szegjék kedvüket. A rágalom és a rémhír a csatát vesztettek fegyvere. Azokon nem fog, akik tudják, miért küzdenek, akik hisznek népük alkotóerejében és szocialista meggyőződésében. SZŐCS BÉLA N HÁNY KORONA, MENNYI ARANY? (CSTK) — A Csehszlovák Állami Bank közölte, hogy szeptember 6-án a köztársasági alap folyószámlájának összege 207 325 804 korona volt. A legnagyobb összeget eddig Prága főváros dolgozói adományozták. A Csehszlovák Állami Bank és Állami Takarékpénztár fiókintézetei augusztus 2-tól szeptember 6-ig az aranyalapra összesen 68 261 gramm aranyat vettek át. IS ÉPÜL A KÁROLYFALUSI LAKÓTELEP Becsület dolga ez mostanában... A bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói közül először — telefonon — a termelési igazgatóhelyettessel beszélgettem. — Vállalatukat hogyan érintették az elmúlt hetek eseményei? — Az első napokban bizony súlyosan — mondta egy barátságos hang a vonal túlsó végén. — Érthető okokból számos vidéki dolgozónk több napig nem tudott munkába jönni, de akadozott az építőanyag szállítása is. A mai, tényleges lemaradásnál ugyan nagyobb hátralékra számítottunk, de embereink maguk oldották meg a problémát... — Embereik? — Igen! Az építkezések többségén ugyanis önként elhatározták: a naponta utazó vidékiek és a helyi lakosok egyaránt egy-két rendkívüli műszakkal és rendszeres túlórázással pótolják a lemaradást. Nézzen meg valamelyik nagyobb építkezést... A Kis-Kárpátok lankás dombjainak ölelésében épülő új károlyfalusi lakótelepre látogattam el. Toronyházat építenek. Első hat emeletének falait vasállványzat gyűrűje övezi. A már alkonyba hajló késő délután ellenére szorgos munka fogad az építkezésen. Hatalmas vaskarjával pehelyként emel egész szobafalakat a daru, tehergépkocsi számára készíti a friss habarcsot a keverőállomás, s a készülő ház közelében a kőműveskalapácsok ütemes puffanásai vagy a vésők és ékvasak érces hangja hallik. Olyan ez, mintha még csak délelőtt lenne. Az emberek szemében azonban haloványabb fény ül, arcukat fáradtság ásta barázdák szántják, és a mozdulataik is valahogy szögletesebbek már. Két csallóközi magyar kőműves: Vidor János, és Nagy Kálmán a félkész emeletek egyikén éppen cigarettaszünetet tart. — Miért túlóráznak? — Becsület dolga ez mostanában, hiszen minden dolgos kézre szükség van... — mondja Nagy Kálmán. (Folytatás a 4. oldalon) ii