Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-12 / 252. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. szeptember 12. Csütörtök CXXI. évfolyam, 252. szám % Ára 40 fillér „Ránk mindig számíthat!" J­UDVIK SVOBODA köztársasági elnök a plzeňi dolgozók körében (CSTK) . Tegnap, a délelőtti órákban Plzeň­be érkezett Ludvík Svoboda hadseregtá­bornok, köztársasági elnök, a CSKP KB elnökségi tagja. Anélkül, hogy erre bárki utasítást adott volna, az egész város zászlódíszbe öltözött, és sűrű tömeg övezte azt az útvonalat, amelyen a kedves vendég végighajtatott. Az elmúlt hetek eseményei után sokkal szí­vélyesebben fogadta a lakosság az állam első polgárát, mint júniusi plzeňi látogatása alkalmá­val. A Skoda Művek üzemi klubjának épülete előtt, amelynek nagytermében 11 órakor kezdő­dött a pártfunkcionáriusok aktívaülése, már reg­gel óta óriási tömeg gyülekezett. Szeretett elnö­künk csak nehezen tudott eljutni a bejárathoz. Mindenki közelről akarta látni, mindenki meg akart győződni róla, hogy az utóbbi hetek tra­gikus eseményei sem tudták megtörni egész­ségét. Az épületben a funkcionáriu­sok nevében Frantisek Blazek mérnök, a Skoda Művek válla­lati pártszervezetének elnöke üdvözlő beszédében a vendéghez szólva többek becses közt kijelentette: ha „Elnök elvtárs! Ránk, a Siy-Művek dolgozóira mindig számíthat." Negyvenezer dolgozó nevé­ben a vállalati pártbizottság elnöke biztosította a köztársa­sági elnököt, hogy tovább fog­nak munkálkodni egységük megszilárdításán. Arra fognak törekedni, hogy minél előbb konszolidálódjanak a viszonyok a termelésben és megszilárdul­jon a­ munkafegyelem, továbbá minden erejükkel azon lesznek, hogy pótolják az elmúlt napok termelési kiesését. A gyár dol­gozói továbbra is folytatni fog­ják a január után megkezdett gazdaságpolitikát. Ludvík Svoboda köztársasági elnök felszólalásában megkö­szönte a Skoda Művek dolgo­zóinak, hogy az elmúlt nehéz napokban mint becsületes kom­­­munisták viselkedtek, és annak meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy ugyanígy fognak viselkedni a jövőben is. Majd válaszolt néhány feltett kér­désre. Rövid ebédszünet után a köz­társasági elnök a Skoda Mű­vekbe hajtatott. A főkapunál több ezer dolgozó viharos hangorkánná fokozott ütemes jelszavakkal üdvözölte az elnö­köt. Nemcsak a nagy kiterjedé­sű Lenin tér és az ünnepi emel­vény, de a környező háztetők és emelődaruk is tele voltak emberrel. A nagygyűlés főszó­noka a köztársasági elnök volt. Beszédének bevezető részé­ben Svoboda elvtárs azt mon­dotta, hogy szívesen fogadta a gyár meglátogatására szóló meghívást, azét a gyárét, amelynek gyártmányai az egész világon hírnevet szereztek ha­zánknak. Az elnök kezett júliusi plzeňi megemlő­látogatá­sáról, amikor még senki sem sejtette, hogy milyen bonyolult belpolitikai helyzetben kerül sor a következő látogatásra. Megbecsüléssel szólt arról példátlan kitartásról és vezető­i szerepről, amelyet a CSKP tag­jai és szervei az elmúlt napok­ban tanúsítottak. „A munkásosztály egységesen felsorakozott a kommunista párt mögé. Fegyelmezettségről és áldozatkészségről tett bi­zonyságot a bonyolult helyzet­(Folytatás a 2. oldalon) Az idő azt követeli, hogy előre tekintsünk FRANTIŠEK HAMOUZ elvtárs tájékoztatója a moszkvai megbeszélésekről (Tudósítónktól) — Tegnap a miniszterelnökségen Fran­tišek Hamouz miniszterel­nök-helyettes, aki részt vett a szeptember 10-i moszkvai csehszlovák—szovjet megbe­széléseken, találkozott a saj­tó képviselőivel. A miniszterelnök bevezetőjé­ben hangoztatta: a kormány mindent megtesz az élet nor­malizálása érdekében. Minősé­gileg új időszak áll előttünk, amely megköveteli, hogy e­l­ő­­r­e tekintsünk." A moszkvai megbeszélések részét képezik a kormány politikai lépéseinek, s megvannak a feltételek arra, hogy teljesítsük a moszkvai megállapodásokat. Ezek teljesí­tését az egész kormány támo­gatja, s már számos intézkedést hozott következetes teljesítésük érdekében. A keddi moszkvai tárgyalá­sok megteremtették az első fel­tételt népgazdaságunk szükség­leteinek biztosítására. A szov­jet elvtársak teljes megértést tanúsítottak a téren, sőt az ő kezdeményezésük eredménye­képpen született néhány olyan megállapodás, amely biztosítja az életszínvonal emelkedését. Jó feltételeket teremtettünk következő tárgyalásokhoz is —­­ mondotta a miniszterelnök-he­lyettes. A konszolidáció politikai kér­dések megoldását is megköve­teli. Meg kell teremteni a to­vábbi feltételeket az élet nor­malizálásához. Az egyik alap­vető feltétel: a moszkvai meg­állapodások teljesítése a tömeg­tájékoztatási eszközökre vonat­kozóan, olyan értelemben, hogy a sajtó, a rádió és a televízió teljes mértékben a szocializmus és a testvéri országok közötti barátság ügyét szolgálja. — Fr. Hamouz nyilatkozata végén hangsúlyozta: „Intézkedéseink­ben az érvényes csehszlovák törvények szerint akarunk el­járni." (sm) / Az ifjúság megérti és támogatja a párt­párti ALEXANDER DUBČEK elvtárs fogadta az ifjúsági és a gyermekszervezetek küldöttségét (CSTK) . Alexander Dubček, a CSKP KB első titká­ra tegnap fogadta az ifjúsági és gyermekszervezetek kül­döttségét, amelyet Zby­ne­k Vokrouhlickij, a CSISZ KB elnöke és Róbert Hare­n­č­ár, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke vezetett. A küldöttség tájékoz­tatta Dubček elvtársat a fiataloknak az utóbbi időben elfog­lalt álláspontjáról, véleményéről és tevékenységéről, valamint arról az igyekezetéről, hogy ugyancsak tevékenyen részt ve­gyenek a helyzet normalizálásában. A megbeszéléseken jelen volt Zdenek Máynár, a CSKP KB titkára is. Dubček elvtárs nagyra érté­kelte a fiatalság szocialista ha­zafiságát. Megköszönte a rend­kívüli helyzetben tanúsított megfontoltságát és fegyelme­zettségét. Felszólította a fiata­lokat: őrizzék meg ezeket a tu­lajdonságokat és tevékenyen segítsenek minden munkasza­kaszon, hogy úgy, mint eddig, teljes mértékben vegyék ki ré­szüket az ország politikai és közéletéből a jelenlegi nehézsé­gek leküzdése és a jövendő fejlődés feltételeinek megterem­tése érdekében. Dubček elvtárs hangsúlyozta, hogy olyan álla­mok közösségében élünk, me­lyekkel szocialista eszmék köt­nek össze bennünket; ezekért harcoltunk, ezekben hiszünk s ezekért küzdeni akarunk és fo­gunk. Dubček elvtárs értékelte CSISZ-nek s a többi ifjúsági és a gyermekszervezetnek tevékeny­ségét, melyek éppen az elmúlt időszakban bizonyították létük indokoltságát. Ajánlotta veze­tőiknek, keressék a módját, ho­gyan lehetne gyorsan befejezni e szervezetek felépítését, hogy ezek vezethessék a fiatalokat és védelmezhessék érdekeiket. Az elmúlt napokban az ifjúság letette az életvizsgát. S ez is­mét azt bizonyítja, hogy a fia­talságnak sok közös érdeke és érdeklődése van, amelyek nem szétforgácsoltságot, hanem kö­zös erőkifejtést igényelnek. Ez nemcsak az ifjúság egyes szo­ciális csoportjai közti kapcso­latokra, de a cseh és a szlo­vák ifjúság és a többi nem­zetiséghez tartozó ifjúság kö­zötti kapcsolatokra is vonatko­zik. Dubček elvtárs ezután a fia­talság és a kommunista párt kapcsolatáról beszélt. Kijelen­tette: azok a fiatalok, akik szi­lárd közösséget éreznek a párt­tal, akik a pártpolitika szelle­mében szocialista társadalmunk demokratikus alapelveinek ki­bontakoztatására törekednek, ne habozzanak, hanem lépje­nek a CSKP tagjainak sorába. Zdenek Mlynár elvtárs hang­súlyozta, milyen jelentős segít­séget nyújtott az ifjúság a párt­munkában akkor, amikor nem tudtak legálisan működni pártszervek. Nem féltjük fiatal­a­ságunkat, csak azért aggódunk, nehogy valaki visszaéljen a fia­talokkal és érzelmeikkel, ne­hogy a fiatalok provokációk ál­dozatai legyenek. Az ifjúsági szervezetek politikai erőként a Nemzeti Front tagjai lesznek. Tiszteletben fogjuk tartani fiatalok, elsősorban a főiskolá­ a sok különleges érdekeit és fel­tételeit. A találkozó végén az ifjúsági szervezetek képviselői támoga­tásukról biztosították Csehszlo­vákia Kommunista Pártját és személyesen Dubček elvtársat, közölve, hogy megértik a párt jelenlegi politikáját és ígérték aktív segítségüket meg­en­nek megvalósításában. A­z elmúlt nehéz napokban, amikor Csehszlovákia népe páratlan egy­ségről, összefogásról tett tanúbi­zonyságot, néhány kellemetlen jelenség is felütötte a fejét. Ezek ugyan nem tud­ták megrendíteni a lakosság nagy többsé­gének elszántságát, megfontoltságát és hazafiasságát, a gondokkal teli napok pe­rifériájára szorultak, mégis érdemes ró­luk néhány szót ejteni, mert úgy gondolom, közvéleményünk egy-kettőre kigyomlálhat­ja ezeket a kellemetlen gizgazokat. Az ok­talan rágalmak és ostoba rémhírek nem méltók azokhoz a nemes célkitűzésekhez, amelyeket hazánk népei zászlajukra írtak, és amelyekért olyan elszántan és követke­zetesen küzdenek. Tagadhatatlan tény, hogy a hírközlő szervek és eszközök több napos elnémítása erősen hozzájárult a pletykák, rémhírek terjesztéséhez. A zűrzavart fokozta, hogy a pártunkhoz és kormányunkhoz hű rádió­állomások merőben másként értékelték a Varsói Szerződéshez tartozó öt ország csapatainak bevonulását, mint ezeknek az országoknak felfokozott propagandája. E kérdésben pártunk és kormányunk sem változtatta meg eredeti állásfoglalását, ha el is ismerte, hogy bizonyos nemzetközi, stratégiai szempontoknak nem tulajdoní­tottunk olyan fontosságot, mint szövetsé­geseink. Természetes, hogy e különbségek tág teret nyitnak a találgatásoknak, a kü­lönféle kombinációknak. Be kell vallani, hogy néhol közrejátszott bizonyos fokú személyi bosszú, tájékozatlanság, és a tra­gikus napok sok keserűséget okoztak több becsületes kommunista funkcionáriusnak is. Sok személyi kérdés már tisztázódott, számos gyanút azonban csak az elkövet- r rágalmak és rémhírek nélkül kező évek oszlathatnak el. Hogy ki a progresszív, ki az, aki pártunkat képes tovább vezetni az akcióprogram kitűzte demokratizálás útján , azt a csehszlová­kiai kommunisták döntik el. Ez teljesen a mi belügyünk, amelyet a moszkvai meg­állapodások is biztosítanak. Minden rendkívüli esemény körül rém­hírek kapnak szárnyra. Terjesztik ellensé­geink, más politikai koncepció hívei, tá­jékozatlan emberek, a perspektívát vesztő kiábrándultak, és akik mindig félnek. A jelenlegi bonyolult helyzetben, amikor sokan sok mindent nem értenek meg, na­gyon könnyen terjednek a rémhírek. Eleinte bebörtönözésekről hallott az em­ber hajmeresztő történeteket, míg ki nem derült, hogy politikai meggyőződéséért senkit sem tartóztattak le köztársaságunk­ban. Újabban a demokratikus jogok drákói megnyirbálásával, értelmiségellenes hadjá­rattal, a személyi kultusz visszacsempészé­sével és örökös megszállással ijesztgetnek a rémhírek, ami sok embert az ország elhagyására ösztönöz. A több tízezer kül­földön levő turista közül is sokat megté­vesztenek a rémhírek, és az emigráció bizonytalanságát választják. Ezekhez szól országunk vezetőinek őszinte hangú fel­hívása és az állampolgári jogok biztosí­tását, a személyi szabadság védelmét sza­vatoló nyilatkozata. Bízunk benne, hogy sokan hazajönnek azok közül, akik az el­múlt viharos napokban vándorbotot vettek a kezükbe és Európa szívéből, ahol a tör­ténelem annyi megpróbáltatást, gondot és változást mér az itt lakó népekre, a nyu­galmat, de ugyanakkor a bizonytalanságot ígérő távoli Ausztráliába, Kanadába, Svéd­országba keltek útra. N­ehéz napokat élünk. Az összefogás és a humánus szocializmusba ve­tett rendíthetetlen hit a legfőbb fegyverünk. Ne engedjük, hogy kicsinyes rágalmak, lehangoló rémhírek nyugtala­nítsák az embereket, szegjék kedvüket. A rágalom és a rémhír a csatát vesztettek fegyvere. Azokon nem fog, akik tudják, miért küzdenek, akik hisznek népük alko­tóerejében és szocialista meggyőződésé­ben. SZŐCS BÉLA N HÁNY KORONA, MENNYI ARANY? (CSTK) — A Csehszlovák Állami Bank közölte, hogy szeptember 6-án a köztársa­sági alap folyószámlájának összege 207 325 804 korona volt. A legnagyobb összeget eddig Prága főváros dolgo­zói adományozták. A Cseh­szlovák Állami Bank és Ál­lami Takarékpénztár fiókin­tézetei augusztus 2-tól szep­tember 6-ig az aranyalapra összesen 68 261 gramm ara­nyat vettek át. IS ÉPÜL A KÁROLYFALUSI LAKÓTELEP Becsület dolga ez mostanában... A bratislavai Magasépítő Vál­lalat dolgozói közül először — telefonon — a termelési igaz­gatóhelyettessel beszélgettem. — Vállalatukat hogyan érin­tették az elmúlt hetek esemé­nyei? — Az első napokban bizony súlyosan — mondta egy barát­ságos hang a vonal túlsó vé­gén. — Érthető okokból számos vidéki dolgozónk több napig nem tudott munkába jönni, de akadozott az építőanyag szállí­tása is. A mai, tényleges lema­radásnál ugyan nagyobb hátra­lékra számítottunk, de embe­reink maguk oldották meg a problémát... — Embereik? — Igen! Az építkezések több­ségén ugyanis önként elhatá­rozták: a naponta utazó vidé­kiek és a helyi lakosok egy­aránt egy-két rendkívüli mű­szakkal és rendszeres túlórá­zással pótolják a lemaradást. Nézzen meg valamelyik na­gyobb építkezést... A Kis-Kárpátok lankás domb­jainak ölelésében épülő új ká­rolyfalusi lakótelepre látogat­tam el. Toronyházat építenek. Első hat emeletének falait vasállványzat gyűrűje övezi. A már alkonyba hajló késő dél­után ellenére szorgos munka fogad az építkezésen. Hatalmas vaskarjával pehelyként emel egész szobafalakat a daru, te­hergépkocsi számára készíti a friss habarcsot a keverőállo­más, s a készülő ház közelé­ben a kőműveskalapácsok üte­mes puffanásai vagy a vésők és ékvasak érces hangja hallik. Olyan ez, mintha még csak délelőtt lenne. Az emberek sze­mében azonban haloványabb fény ül, arcukat fáradtság ásta barázdák szántják, és a mozdu­lataik is valahogy szögleteseb­bek már. Két csallóközi magyar kőmű­ves: Vidor János, és Nagy Kálmán a félkész eme­letek egyikén éppen cigaretta­szünetet tart. — Miért túlóráznak? — Becsület dolga ez mosta­nában, hiszen minden dolgos kézre szükség van... — mond­ja Nagy Kálmán. (Folytatás a 4. oldalon) ii

Next