Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-11 / 214. szám, csütörtök

Befejeződött az afrikai csúcsértekezlet Addisz Abeba — Szerdán be­fejeződött az afrikai állam- és kormányfők utolsó plenáris ülése, és egyben a VI. afrikai csúcsértekezlet. A kontinens je­lenlevő vezetői 10 órán át meg­szakítás nélkül tárgyaltak a vita középpontjában a közel-ke­­­leti helyzet és a nigériai prob­léma volt. Röviddel az esti ülésszak kezdete előtt érkezett az izraeli csapatok nagyszabású „portyá­jának" híre, nagy megütközést keltve a delegátusok táborában. Ez az esemény adta meg az alaphangot a közel-keleti téma vitájához. A hajnali órákban a csúcs résztvevői megfogalmaz­tak egy táviratot Nasszer elnök­nek, s ebben szolidaritásukról biztosították az Egyesült Arab Köztársaságot és elítélték az egyiptomi terület ellen végre­hajtott újabb izraeli támadást. Ezt a táviratot a jelenlevők egyhangúlag fogadták el, csak­úgy mint a közel-keleti témá­val foglalkozó két határozatot. Ezek közül az első, amelyet Szenegál nyújtott be, kifejezés­re juttatja Afrika rokonszenvét az Egyesült Arab Köztársaság Iránt és elítéli Izrael agresszív politikáját. A második határo­zat, amelynek szerzője Niger volt, megerősíti a legutóbbi al­gíri határozatot, s aggodalmát fejezi ki a közel-keleti helyzet további romlása miatt, sürgeti „az összes külföldi csapatok visszavonását az 1967. június 5-e után megszállt területről, vala­mint a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának teljesítését". A nigériai kérdéssel kapcsolat­ban is határozatot fogadott el a csúcstalálkozó. Ez a határo­zat tűzszünetre és tárgyalások­ra hív fel Nigéria egysége ér­dekében. A dokumentum, amely­nek tervezetét a Hailé Szelasszié vezette konzultatív bizottság dol­gozta ki, felhívja a konfliktus­ban érdekelt feleket, hogy „Afrika érdekeit szem előtt tart­va őrizzék meg Nigéria egysé­gét, haladéktalanul egyezzenek bele az ellenségeskedés felfüg­gesztésébe és a tárgyalások megkezdésébe". A konferenciához közel álló körök szerint az ülésen, ahol a résztvevőknek csaknem a fele legalábbis hallgatólag rokon­szenvezett Biafrával, többen bí­rálták Gowon „hajthatatlan ma­gatartását". A szomáliai kül­ügyminiszter például azzal vá­dolta Gowont, hogy „politiká­ját személyes becsvágya hatá­rozza meg". Módosították Brazília alkotmányát Rio de Janeiro — A háromta­gú brazíliai katonai junta ked­den — az általa bejelentett kü­lönleges intézkedések kereté­ben — módosította az irányt olyanformán, hogy alkat­fel­forgató vagy forradalmi tevé­kenység esetén halálbüntetést lehessen kiszabni. A juntának az a döntése, hogy felforgató tevékenység esetén halálbüntetés eszközéhez folya­modik, drámaian bizonyítja, mennyire súlyosnak tartja az országban folyó jelenlegi geril­latevékenységet. Brazíliában csak háború esetén volt érvény­ben halálbüntetés, s csak kém­kedésért, vagy hazaárulásért le­hetett kiszabni, gyakorlatilag azonban ilyen ítéletet sohasem hajtottak végre. A rendőrség időközben foko­zott erővel hajszolja Elbrick amerikai nagykövet elrablóit. Kedden két újabb gyanúsítottat tartóztattak le. Úgy tűnik azon­ban, hogy az­ eddig letartózta­tottaknak nem sok közül van az amerikai nagykövet elrablá­sához. A vasárnap Mexikóba érkezett volt brazíliai politikai foglyok kedden virágkoszorút helyeztek el a mexikói függetlenségi em­lékműnél. A koszorún a követ­kező felirat olvasható: A sza­bad Brazília a mexikói függet­lenség hőseinek. Meggyilkolták Guevara utódát La Pazban sajtóértekezleten jelentették be, hogy a rendőr­séggel vívott harcban életét vesztette Guido „Inti" Péredo Che Guevara egyik helyettese, aki a korábban meggyilkolt bo­líviai partizánvezér utóda lett. A sajtóértekezleten megelő­zőleg közölték, hogy a rend­őrség La Pazban rajtaütött a nemzeti felszabadító hadsereg egyik szálláshelyén, és a tűz­harcban elesett egy személy, kettő pedig súlyosan megsebe­sült. Peredo azonosságát később állapították meg. Ekkor azon­ban már a hivatalos verzió sze­rint úgy vesztette életét, hogy kezében felrobbant a rendőrök­nek szánt gránát. A francia kormány intézkedései súlyosbítják a helyzetet Az FKP Poitikai Bizottságának nyilatkozata Párizs — A Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatban ítélte el a fran­cia kormány legutóbbi intézke­déseit. Ezek az intézkedések — hangzik a nyilatkozatban — közvetett módon beismerését je­lentik annak a kudarcnak, amelybe a nagytőke érdekeinek szolgálatában álló politika ful­ladt. A most elfogadott drákói intézkedések tovább súlyosbít­ják a máris veszélyeztetett gaz­dasági helyzetet. A fogyasztás csökkentése és a szociális beru­házások korlátozása a valóság­a­ban a termelés csökkenését és munkanélküliség növelését idézi elő. A nyilatkozat a továb­biakban rámutat, hogy az árak jobban emelkednek, mint azt a hivatalos statisztikák kimutat­ják, s mivel a kormány csökö­nyösen kitart a bérek befa­gyasztása mellett, ez csak vásárlóerő romlásához vezethet.­­ A politikai bizottság megállapít­ja, van rá lehetőség, hogy meg­hátrálásra bírják a kormányt, és végül vereséget mérjenek rá. Ennek érdekében a párt egység­re és cselekvésre szólít fel min­den dolgozó réteget. Az FKP Po­litikai Bizottsága végül újra hangsúlyozza, hogy ebben helyzetben szükséges valamen­­n­nyi demokratikus erő és a szak­szervezetek közös programjának a kidolgozása. Garaudy vétett a pártfegyelem ellen A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága közleményt adott ki azzal az interjúval kap­csolatban, amelyet Roger Ga­raudy, a Politikai Bizottság tag­ja, a Kommuniszt című jugosz­láv lapnak adott. Roger Ga­raudy a nyilatkozatban — álla­pítja meg az FKP közleménye — különböző kérdésekben olyan személyes álláspontot fejtett ki, amely szöges ellentétben áll a párt politikájával, a Központi Bizottság dokumentumaival és határozataival. Így többek kö­zött bírálja a kommunista és munkáspártok nemzetközi érte­kezletén elfogadott fő­mentumot, holott előzőleg doku­he­lyeselte annak tervezetét. Békef­alat" építenek Belfastban rr Belfast • Az augusztusi za­vargások óta a legcsendesebb éjszakát élte át keddről szerdá­ra virradóra Belfast. Egyelőre még nem sikerült megállapítani, milyen része volt ebben Chi­chester Clark miniszterelnök erélyes hangú rádióbeszédének, vagy a hetek óta első ízben le­zúdult óriási esőmennyiségnek. Az ulsteri miniszterelnök be­szédében elhangzottaknak meg­felelően a brit csapatok „béke­falat" kezdtek építeni Belfast­ban, hogy elválasszák egymás­tól a város ellenségeskedő pro­testáns és római katolikus ne­gyedeit. Amint az első fa- és szögesdrótvonalak megjelentek, a katolikusok azonnal kijelen- Suriname tiltakozik A surinamei kormány kedden tiltakozását fejezte ki hogy a guayanai határőrök amiatt, Spá­ri térségében tüzet nyitottak su­rinamei területre. A surinamei kormány felkérte a guayanai főkonzult, hogy tolmácsolja kormányának Suriname tiltako­zását, s tegyenek meg mindent, hogy hasonló esetek ne ismét­lődhessenek meg. Surinamei részről hangsúlyozzák, hogy a határincidensre abban az idő­szakban került sor, amikor vitás területekről tárgyaló­kon­­­ferencia munkáját készítik elő, tették, hogy nem hagyják le­rombolni utcai barikádjaikat, amelyek véleményük szerint biztosabb védelmet nyújtanak nekik a protestánsok ellen. Ha­sonló szellemben nyilatkoztak a protestánsok vezetői is. Dokumentumok a kínai provokációkról Moszkva — Júniustól augusz­tus közepéig kínai részről 488 alkalommal sértették meg Szánt szándékkal a szovjet államhatá­rokat és provokáltak fegyveres összetűzéseket több mint két és fél ezer kínai állampolgár be­vonásával. A kínai határsértők kiűzése során különféle dokumentumok jutottak a szovjet határőrök bir­tokába, amellyel bizonyítják, hogy a határprovokációk konk­rét tervek alapján mennek vég­be. Mielőtt a volt vörösgárdista katonákat a határra vezényel­nék, a maoisták alaposan meg­dolgozzák, soviniszta métellyel mérgezik őket. A zsákmányolt okmányokból az is kiderül, hogy a fegyveres támadások résztvevői között olyanok voltak, akiknek kételyeik van­ i­­nak Mao szovjetellenes kalan­dorpolitikájával kapcsolatban. A MAD­AR ORSZÁGGYŰLÉS meghívására szerdán baráti lá­togatásra Magyarországra érke­zett a Lengyel Népköztársaság parlamenti küldöttsége. A kül­döttséget Czeslaw Wycech, a szejm elnöke vezeti. SÚLYOS ÜTKÖZET zajlott le hétfőn Kolumbia keleti részén a venezuelai határ mentén a nemzeti felszabadító hadsereg tagjai és a kormánycsapatok között; 10 gerilla és 4 paraszt életét vesztette. A TUPAMAROS elnevezésű baloldali ellenállási tagjai fényes nappal szervezet Montevi­deóban elrabolták a 42 éves Diam Pietrót, Uruguay bank- és kiadóvilágának egyik vezető személyiségét. Az emberrablók a következő levelet hagyták a bankár gépkocsijában: Fog­lyainkkal ugyanúgy fogunk bánni, ahogy a kormány a le­tartóztatott szakszervezeti ve­zetőkkel. QUITOBA visszaérkezett az az ecuadori katonai repülőgép, amelyet a múlt hét szombatján kényszerítettek Kubába. A gép elrablását végrehajtó 12 fiatal Kubában maradt. ÚJ-ZÉLAND a szovjet kor­mánynál letétbe helyezte az atomsorompó-egyezmény ratifi­kációs okmányát. SZÖULBAN folytatódnak diákzavargások. A diákok tilta­­­koznak az alkotmánymódosítás ellen, amely lehetővé tenné, hogy Pag Csöng Hi-t újból el­nökké válasszák. ADOLF VON THADDEN, az újnáci Nemzeti Demokrata Párt elnöke kétnapos korteskörutat tett északnémet városokban. Thaddent tüntetések nácielle­nes jelszavak és kisebb-na­gyobb támadások érték körútja során. Egyes városokban csak rendőri őrizettel tudta megtar­tani beszédét. Oldenburgban 3000 tüntető fogadta. TOM MBOYA kenyai gazda­ságügyi miniszter gyilkosát, Nahashon Isaac Njenga Njogo­ret halálra ítélték. A vádlott nem ismerte be bűnösségét, ügyvédje kijelentette, hogy fel­lebbez. A PERUI KERESKEDELMI FLOTTA mintegy 1500 tengeré­sze sztrájkba lépett. A sztráj­kolók a bérek emelését és a munkakörülmények megjavítá­sát követelik. NICARAGUÁBAN tisztogatási akció folyik a főiskolákon, So­moza köztársasági elnök felhív­ta a hivatalokat, hogy tisztít­sák meg ezeket az intézménye­ket az agitátoroktól. VENEZUELÁBAN az amerikai Lumus konszern mintegy 1600 alkalmazottja bérsztrájkot foly­tat. 1969. IX. 10. Kommentárunk A jugoszláviai ősz külpoliti­kai eseményekben igen gazdag lesz. A politikai aktivitás olyan látogatással kezdődött, amely túllépi két ország államférfiai szokásos találkozásának kerete­it. Szeptember 2-án Belgrádba látogatott Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter, hogy mun­katársaival együtt folytasson jugoszáv eszmecserét kollégájá­val, Mirko Topavac külügyi ál­lamtitkárral a kétoldalú együtt­működés kérdéseiről, valamint a jelenlegi európai és világhely­zetről. Andrej Gromiko mindjárt megérkezése után a belgrádi repülőtéren kijelentette, hogy az SZKP és a szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít a két ország kapcsolatai fejleszté­sének, s ez vitathatatlanul azt bizonyította, hogy a Szovjet­uniónak érdeke a tartós, rend­szeres és eredményes együttmű­ködés Jugoszláviával. Az a tény, hogy Gromiko elvtárs látogatá­sa során többször is testvéri or­szágnak nevezte Jugoszláviát, meghiúsította azoknak a nyuga­ti spekulánsoknak elképzelése­­­it, akik arra számítottak, hogy jugoszláv—szovjet kapcsola­tok elhidegü­lnek, viszály és bur­kolt ellenségeskedés támad a két ország között. Jugoszláviá­nak nem volt s nem is érdeke, hogy csak formális kapcsolato­kat tartson fenn a Szovjetunió­val. A jugoszláv párt- és álla­mi vezetők az ország népeivel együtt jól tudják, mit jelent a Szovjetunió léte és külpolitiká­ja a jelenlegi világhelyzetben a béke és a népek közötti békés együttműködés megőrzése szem­pontjából. Jól tudják, milyen JIŔÍ JAKOUBEK BELGRÁDI-LEVELE Hasznos tárgyalások nagy jelentősége van Jugoszlá­via számára a Szovjetunióval ápolt gazdasági, tudományos, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatoknak. A Szovjetunió­nak nincsenek nyílt ellenségei Jugoszláviában, s ha itt-ott va­lamilyen formában szovjetelle­nes kirohanás lát napvilágot a sajtóban, a nyilvánosság nyom­ban a legélesebb formában el­ítéli. Viszont a jugoszláv sajtó az utóbbi időben számos pozitív hírt, cikket, riportot közölt a Szovjetunióról, megismertette olvasóit a szovjet népek életé­vel. A barátság és együttműkö­dés légköre, a szocializmus épí­tésének és a világbéke szilárdí­tásának közös érdekei megfele­lő kulisszául szolgáltak Gromi­ko és Tepavac megbeszélései­nek, melyekről szovjet—jugosz­láv közleményt adtak ki. Mi volt Gromiko jugoszláviai látogatásának célja? A szovjet külügyminisztert Tito elnök és Ribicsics, jó tanács a szövetségi végrehaj­elnöke is fogadta. Mindenekelőtt megvizsgálták Szovjetunió és Jugoszlávia kap­­­csolatai további fejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel a gazdasági, tudományos-műsza­ki, tudományos, kulturális, ide­genforgalmi és egyéb együtt­működés bővítésére. A gazdasá­gi tárgyalások során az eddigi pozitív eredményekből indulhat­tak ki, mert a jugoszláv külke­reskedelem ranglétráján a Szov­jetunió a harmadik, a KGST-or­szágok közül pedig az első he­lyen áll. Ha a jugoszláviai gaz­dasági építés és ipar, s általá­ban a gazdaság az utóbbi idő­ben figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el, s a termelés emel­kedő irányzatot mutat, akkor e sikerek elérését a Szovjetunió is jelentős mértékben elősegíti. Szovjet vállalatok szerepelnek a jugoszláv hajógyárak legna­gyobb megrendelői között — e gyárak az iparágak közül első helyen állnak a termelés növe­lésében, ezüstös szovjet szár­nyashajók szelik a Duna, az Ad­ria vizeit, a jugoszláv—román határon épülő djerdapi duzzasz­tógát szovjet kölcsönnel és szál­lítással létesül, a részt vesz a zenicai Szovjetunió szmedere­vói stb. vasművek modernizálá­sában. A végtelenségig sorol­hatnánk a két ország gazdasági együttműködésének Ezért a tárgyalásokról tényekt­ kiadott záróközlemény világosan leszö­gezi, hogy kölcsönösen előnyös alapon mindkét fél kész bővíte­ni gazdasági együttműködését, s kiemeli, hogy tovább kell ku­tatni egy hosszú érvényű gazda­sági együttműködés tökéletesí­tésének formáit. Gromiko és Topavac tárgyalá­­sai során széles körű eszmecse­rét folytattak időszerű nemzet­közi kérdésekről, különös tekin­tettel az európai együttműködés és biztonság kérdéseire. Mind­két fél álláspontja többnyire azonos vagy hasonló volt, s ha bizonyos kérdésekben különbsé­gek is mutatkoztak, akkor az csak egyes események és té­nyek értékelésében nyilvánult meg. A hazai és külföldi újság­írókkal rendezett sajtóértekez­leten Gromiko kijelentette, hogy az eszmecsere során mindkét fél annak az óhajának adott ki­fejezést, hogy­­ csökkenjenek, vagy különbségek méginkább szűnjenek meg. Gromiko bizo­nyára joggal fejezte ki elégedett­ségét azzal, hogy a szocialista Jugoszlávia is pozitív álláspont­ra helyezkedik az európai biz­tonsági értekezlet­­ gondolatával kapcsolatban. Mint ismeretes, Jugoszlávia e kérdésben támo­gatja a Varsói Szerződés orszá­gainak felhívását, az ismert finn kezdeményezést, a szocialista országok budapesti felhívását, a skandináv országok javaslatát, hogy valamennyi érdekelt ál­lam vegyen részt egy összeuró­pai biztonsági értekezleten stb. Az a jugoszláv nézet, hogy va­lamennyi európai országnak, kis és nagy országnak egyaránt részt kell vennie az európai biz­tonság megteremtésében, azo­nos a szovjet nézettel. Számos további kérdésben, fő­ként a közel-keleti válság meg­oldásának kérdésében mindkét fél közös álláspontra helyezke­dett. Amellett foglaltak állást, hogy azonnal vonják ki az iz­raeli csapatokat a megszállt arab területekről. Támogatták a vietnami nép amerikai agres­­szió elleni harcát, és szüksé­gesnek tartják, hogy továbbra is erőfeszítést tegyenek a béke megszilárdítására, az államok közti vitás kérdések sos, békés megoldására. tárgyaló­ Gromiko és Topovac belgrádi tárgyalásainak eredményeit ös­­szegezve túlzás nélkül állíthat­juk, hogy a jugoszláviai külpo­litikai ősz nagyon eredménye­sen kezdődött. Ezeknek az ered­ményeknek bizonyára pozitív je­lentősége lesz a jugoszláv— szovjet kapcsolatok további fej­lődésében és szilárdulásában, aminek mind a szocialista or­szágok, mind Európa szempont­jából nagy a jelentősége. A ju­goszláviai külpolitikai ősz to­vábbi belgrádi látogatásokkal folytatódik: az indiai külügymi­niszter, II. Hasszán marokkói király és Saragat olasz államel­nök látogatását várják. Számos probléma, amelyről Gromiko Te­pavaccal tárgyalt, bizonyára ezeken a találkozókon is meg­beszélések tárgya lesz.

Next