Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-21 / 274. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PÉNTEK BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 274. szám Ára 50 fillér 1169. nov. 21, Baráti kapcsolatainkat egyre szilárdítjuk A párt érdemes tagjai ŠTEFAN SÁDOVSKÝ elvtársnál — A párt Központi Bizottsa­(CSTK) — Štefan Sádovskij, az SZLKP KB első titkára teg­nap Bratislavában találkozott a párt régi, érdemes tagjaival, akik részt vettek az SZLKP megalapításában, valamint a burzsoázia elleni küzdelemben a m­arxi-­lenini eszmék telméért. Sádovský elvtárs győ­is­mertette a Szovjetunióban szer­zett benyomásait és az SZLKP KB legközelebbi feladatait. A Szovjetunióban tett látoga­tással kapcsolatban többek kö­zött kijelentette: — Elsősorban arról volt szó, hogy meggyőzzük a szovjet elv­társakat, miszerint a CSKP KB jelenlegi vezetősége eltökélten és következetesen harcol a jobboldali és az antiszocialista erők ellen, és sohasem engedi meg, hogy szocialista fejlődé­sünket lebecsüljék és megza­varják a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fű­ződő internacionalista kapcso­latainkat. A találkozó résztvevői nagy érdeklődéssel figyelték Sádov­ský elvtársnak a látogatás ered­ményeiről és a szovjet nép őszinte testvéri szeretetéről szóló beszámolóját. ga — mondotta Sádovský elv­társ — különös figyelmet for­dít az 1970. évi népgazdasági tervre, az ötéves terv alapel­veire és a gazdasági reform problémáira. A nyílt, élénk, elvtársi vita keretében a párt régi érdemes tagjai számos — a belpolitiká­ra, a közéletre és a gazdasági életre vonatkozó — kérdést tet­tek fel és kifejezték, hogy nagy tapasztalatukkal maguk is hoz­zá akarnak járulni néhány ége­tő kérdés megoldásához. Kritika, kezdeményezés, javaslatok Véget ért a szlovákiai jnb-k elnökeinek értekezlete Tegnap Bratislavában véget ért a szlovákiai jnb-k elnökei­nek kétnapos értekezlete. Az ülést tegnap is E. Pepich ve­zérőrnagy, az SZSZK belügy­minisztere vezette. Elsőnek M. Válek művelődésügyi miniszter számolt be az ország vallás­politikájáról és néhány kapcso­latos intézkedésről. Ezt köve­tően került sor a fő napirendi pontra, a vitára. A felszólalók egyrészt hozzászóltak dr. P. Co­lotka miniszterelnök előző napi beszámolójához, másrészt saját járásaik problémáiról, tapaszta­latairól beszéltek. A legtöbb szó a kétfokozatú irányítással kap­csolatos eddigi tapasztalatokról hangzott el. A Kassa-vidéki rnb elnöke például elmondotta, hogy a he­lyi nemzeti bizottságok plenáris ülései vonzóbbak lettek azóta, amióta azokon a körzeti hivata­lok dolgozói is részt vesznek. Járásukban nemrég közvéle­ménykutatást végeztek, mely­nek során kiderült, hogy a pol­gárok általában elégedettek a körzei hivatalok munkájával. Ennek alátámasztására elmon­dotta, hogy az utóbbi időben a járás területén a hivatalokban 19 017 különböző ügy elintézé­sét kérték a polgárok, s abból már csupán 800 ügy maradt el­intézetlen. A felszólaló úgy vél­te, hogy járásuk tapasztalatai alapján az egyelőre kísérleti jelleggel bíró körzeti hivatalok rendszerét 1970 első féléve után állandósítani lehetne. Szólt rnb-elnök arról is, hogy a já­ a­rásban mutatkozó szénhiányt úgy igyekeztek megoldani, hogy Magyarországról behoztak 30 ezer tonna barnaszenet, és érte 10 000 tonna kohászati kokszot adtak. Az Iglói Jnb elnöke felszóla­lásában egyebek közt bírálta az Oktatásügyi Minisztériumot, il­letve a Mezőgazdasági Miniszté­riumot azért, hogy a burgonya­szedésben nyújtandó brigád­munkák részleteiben, azaz a se­gítség módjában (melyet a ta­nulók végeznek) ne közvetlenül a burgonyaszedés előtt vagy a szedés idején egyezzenek meg, hanem már a téli hónapokban. A Nyitrai Jab elnöke azokról a nehézségekről szólt, melyek abból erednek, hogy a magas­építő vállalatok nem veszik fi­gyelembe a rnb döntéseit, ha­tározatait. Ez aztán olyan konk­rét bajokkal jár, mint például az iskolák építésének elhúzódá­sa. (Hasonló bírálatot a magas­építő vállalatok címére több fel­szólalótól hallottunk.) A Nyit­rai rab elnökének véleménye szerint az építkezések meggyor­sításában nagy segítséget nyújt­hatnának a járási építővállala­tok, ha jobb anyagi ellátásban részesülnének. Ennek érdeké­ben akár azon is el lehetne gondolkodni, hogy a járási épí­tővállalatok irányítását a jnb-k helyett a minisztérium vegye át. A Zsolnai rnb elnöke rámuta­tott, hogy járásukban egyelőre csupán egy körzeti hivatalt hoz­tak létre, de annak tapasztala­tait, valamint a szomszédos já­rásokban létrehozott körzeti hi­vatalok tapasztalatait figyelem­ (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovákia sikerei elősegítik az antiimperialista erők győzelmét Újságírók találkozója a dél-vietnami küldöttséggel Tegnap a Szlovák Szocialista Köztársaság­ban találkoztak kormánypalotájá­n hazánkban időző dél-vietnami hivatalos küldöttség tagjai és a sajtó képviselői. Tran Buu Kiem, Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­a­dítási Front Központi Bizottsá­gának elnökségi tagja, a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány minisztere, a küldött­ség vezetője röviden vázolta a szabadságáért­ harcoló ázsiai or­szág jelenlegi helyzetét, majd az újságírók kérdéseire vála­szolt. Tran Buu Kiem hangoztatta: a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány azért alakul­hatott meg, mert a DNFF harci és erkölcsi sikereivel olyan po­zíciókat vívott ki, hogy Dél Vietnam egész népe, valamen­­nyi társadalmi réteg, s nem utolsósorban az értelmiség az ország vezető erejének ismerte el a DNFF-et a senkit sem kép­viselő, az amerikaiak bábjaként viselkedő saigoni kormánnyal szemben. A dél-vietnami vezető a to­vábbiakban kiemelte azt a tényt, hogy hazánk az elsők között ismerte el a dél-vietnami ide­iglenes forradalmi kormányt, s népünk rokonszenve, megnyi­latkozásai nagy erkölcsi segít­séget nyújtanak a harcoló dél­vietnami népnek. Tran Buu Kiem azt is kifej­tette, hogy a vietnami nép igen nagyra értékeli a világszerte megnyilvánuló szolidaritási mozgalmakat, az utóbbi időben az amerikai nép háborúellenes moratórium-tüntetéseit. Nixon nem váltotta be választási ígé­reteit, szószegése elmélyíti az amerikai kormány erkölcsi vál­ságát. A vietnami háború „viet­namizálására" tett kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve, mert Washington nem támasz­kodhat az ázsiai bábrendszerek­re. A sajtóértekezlet végén Tran Buu Kiem Csehszlovákia belső problémáinak mielőbbi rende­zését, a szocialista építés ha­tározott folytatását kívánta, mert ez a vietnami nép harcát is szilárdítja. A dél-vietnami küldöttség az esti órákban visszautazott Prá­gába. I 7 L( | EGYESÜLT ÁLLAMOK | Az űrhajósok útban a föld felé Geológiai felderítés a Holdon • A leszállóhely neve: „hóember" Houston órával az­­ Több mint másfél eredetileg tervezett időszint előtt kezdte meg má­sodik holdsétáját az Apolló–12 holdkompjának két utasa: Char­les Conrad és Alan Bean. korábbi kezdésre a földi irányí­­­tó központ adott engedélyt, mert az űrhajósok csak mintegy 5 és fél órát töltöttek pihenés­sel és frissnek érezték magu­kat a munka folytatásához. Mi­vel a leszállás pontos helye ismeretes volt, a földi irányí­tó központ az előzetes felvéte­lek, holdtérképek alapján egé­szen részletes utasításokat adott az űrhajósok úgynevezett geológiai túrájához. Az Intrepid holdkomp leszál­lóhelyét előzőleg részletesen feltérképezték. A leszállóhelyet az űrhajósok „hóembernek" ne­vezték el, mert a különböző ki­sebb kráterek csoportja egy fekvő hóemberre emlékeztet. A hóember törzse az úgynevezett Surveyor kráter, ahol a Sur­veyor űrállomás holdraszállt egysége van. A második hold­séta során ezt kellett felkeres­nie Conradnak és Beannek. Hajnali séta a Holdon Közép-európai idő szerint 5 óra tájban először Conrad, majd Bean hagyta el az űrka­bin belsejét. A két űrhajós előbb a holdkomp oldalára sze­relt tartályból kivette a szük­séges szerszámokat: ásót, fogót, kanalat, drótvágót és a kőzet­minták gyűjtésére szolgáló zsá­kokat. Leszerelték a használha­tatlanná vált tv-kamerát is, amelyet kivizsgálásra visszahoz­nak a földre. Ezt követően föl­di utasításra a tudományos be­rendezéseket ellenőrizték, mert a hold esetleges atmoszféráját mérő műszer nem működött. Fényképfelvételt készítettek napszélvizsgáló-berendezésről, a majd hozzáfogtak a geológiai felderítéshez, amelynek során különböző kráterekből gyűjtöt­tek kőzetmintákat. Valamennyi kőzetmintát még eltávolítása előtt a helyszínen lefényképez­tek és felvételeket készítettek arról, milyen nyomot hagynak a legördített kőzetdarabok a kráter oldalán. Az űrhajósok második holdsétájuk során több mint másfél kilométeres utat tettek meg az égitest felszínén. Conrad és Bean megtalálta a Surveyor űrállomást Conrad és Bean közép-euró­pai idő szerint 7 óra 30 perc­kor elérte a Surveyor holdszon­dát, amely leszállásakor 6315 (Folytatás a 2. oldalon) AZ ESZMEI EGYSÉG ÉRDEKÉBEN Érsekújvárott tisztázzák a kérdéseket Tegnap ülésezett Érsekújvá­ron a járási pártbizottság plé­numa. A tanácskozáson részt vettek a revíziós és ellenőrző bizottság tagjai, valamint kerületi pártbizottság küldöttsé­­­ge Evžen Thurzóval, a kerületi pártbizottság vezető titkárával az élen. A plénum értékelte a járási pártszerv 1968. évi tevé­kenységét és megállapította: az elmúlt évben megsértették a marxizmus—leninizmus alapel­veit a pártmunkában. Augusz­tusban a jobboldali erők nyomá­sára leváltották tisztségéből Michal Sucha elvtársat, a járá­si pártbizottság vezető titkárát, mert a szövetséges csapatok be­vonulását a proletár internacio­nalizmus elvei szerint segítség­nek tartotta. A járásban ké­sőbb nem haladt a megkívánt ütemben a párt egységének ki­alakítása, s több alapszervezet követelte, hogy a járási párt­szerv értékelje tevékenységét. Erre a közelmúltban került sor, s lemondott a pártbizottság ve­zető titkára. A pártbizottság plé­numa foglalkozott a politikai helyzet értékelésével. Elfogad­ta az elnökség lemondását, to­vábbá megállapította, hogy az elmúlt évben a második járási pártértekezleten több olyan elv­társat eltávolítottak a plénum­ból, akik a marxizmus—leniniz­mus alapelveit vallották. Úgy határoztak, hogy ezeket az elv­társakat most visszaveszik. Az ülésen megválasztották a járási pártbizottság új elnökségét. Ve­zető titkár újból Michal Sucha elvtárs lett. A plénum elisme­rését fejezte ki Sucha elvtárs­nak a múlt év augusztusában ta­núsított internacionalista állás­foglalásáért. A plénum semmisnek nyilvá­nította a tavaly elfogadott azon határozatait, amelyek ellentét­ben állnak a marxizmus,leni­nizmus és a proletár internacio­nalizmus elveivel. Azt is tudo­másul vették, hogy a revíziós és ellenőrző bizottság Tóth Zoltán elvtársat választotta meg elnö­kévé. A plénumon további ja­vaslatokat fogadtak el a párt vezető szerepének biztosítása érdekében. A vita után elfogadott hatá­rozatban leszögezték, hogy meg­alkuvás nélkül harcolnak múltban elkövetett hibák kikü­­­szöböléséért, a jobboldali op­portunista nézetek, valamint hordozóik ellen. -cs­ ­ OLASZORSZÁG 1­20 millió dolgozó sztrájkja teljesen megbénította az ország életét Róma — Szerdán éjfélkor ért véget az olasz dolgozók hatal­mas méretű általános sztrájkja, amely 24 órára teljesen nltotta az ország gazdasági megbé­rlé­tét. A sztrájkban gyakorlatilag az ország egész dolgozó lakos­sága, vagyis mintegy 20 millió ember vett részt. Huszonnégy órára Olaszor­szág egész területén leálltak a gyárak, az üzemek, elnéptele­nedtek a­ földek, bezártak a bankok, az üzletek, a hivatalok, az iskolák, a kávéházak, a mo­zik és a szállodák. Szünetelt a vasúti és a belföldi légiforga­lom, a városi közlekedés, bele­értve a taxit is. A szerdai 24­ órás sztrájk elő­készítésében és megtartásában együttesen vett részt az ország három legbefolyásosabb és leg­nagyobb tömegeket egyesítő szakszervezeti központja: az Olasz Általános Munkás Szövet­ség, az Olasz Keresztény Dol­gozók Szövetsége és a szociál­demokrata irányítás alatt álló Olasz Munkaszövetség. Az Unitá csütörtöki számának megállapítása szerint az általá­nos sztrájk „a dolgozók valósá­gos népszavazása volt." Az a tény, hogy a sztrájkharcba a munkásosztály oldalán bekap­csolódtak a lakosság közép­ré­tegei is, megmutatja Olaszor­szágban nem lehet többé a ha­talmat a széles néptömegek ér­dekeivel és óhajaival ellentét­ben gyakorolni. A sztrájk napján Rómában, Milánóban, Palermóban, Nápoly­ban, Torinóban és más nagyvá­rosokban lezajlott tömegtünte­tések és nagygyűlések, amelye­ken százezrek vettek részt, fe­gyelmezetten a szakszervezetek­­ irányítása és ellenőrzése zajlottak le. Csak Milánóban alatt tá­madtak súlyos incidensek, ahol a rendőrség a gyűlés befejezé­se után megrohamozta a tünte­tőket. A milánói összecsapásnak számos sebesültje volt, egy rendőr pedig belehalt sérülé­seibe. Tizenkilenc tüntetőt őri­zetbe vettek. A szakszervezeti szövetségek sürgős vizsgálatot követeltek a milánói rendőrség brutális beavatkozának megálla­pítására. Követeléseik alátá­masztására felszólították a vá­ros üzemeinek és hivatalainak dolgozóit, hogy csütörtökön is sztrájkoljanak. A város diákjai elfoglalták a milánói egyeteme­ket és elbarikádozták magukat.

Next