Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám, szombat

1970. 11. 14. Hétvégi hírmagyarázatunk Nixon ügynökei Néhány hete, hogy Spiro Agnew amerikai alelnök hazaérkezett ázsiai monstre-körútjáról, melynek során megbízója, Nixon elnök „új ázsiai politikáját", az ún. guami doktrína gyakorlati érvényesítését volt hivatott megmagyarázni az Egyesült Államok ázsiai szövetségeseinek, máris újabb washingtoni eminenciás kelt útra: Rogers külügyminiszter Afrikába indult és 16 napos körútja során tíz afrikai államba látogat el. Rogers útja megelőzte az elnök eredetileg elhalasztott, de már beharangozott külpolitikai üzenetét, melynek megszövegezésénél nyilván tekintetbe veszi Rockefeller New York-i kormányzó tavalyi latin-amerikai, Agnew januári ázsiai és Rogers mostani afrikai útjának eredményeit. A Washington útkeresése Agnew és Rogers útjára azonos okból került sor, ám különbség van a kérdések megközelítésében. Míg Agnew ázsiai látogatásának az volt a közvetlen célja, hogy meggyőzze a vietnami háborúban többé-kevésbé szerepet vállalt ázsiai bábrendszereket, vállaljanak nagyobb részt az áldozatokból, azaz a továbbra is megígért amerikai támogatással próbáljanak megállni a saját lábukon és saját erejükkel küzdjenek a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, Afrikában más a helyzet. A kétes kimenetelű „vietnamizálást" a fekete földrészen nem helyettesíthetik „afrikaizálással", mert az utóbbi időben az ázsiai kontinens viszonyaitól merőben eltérő, nagy változások történtek Afrikában. Tiszta véletlen, hogy Rogers látogatására akkor kerül sor, amikor az afrikai független államok zöme az idén ünnepli önálló állami létének 10. évfordulóját, s ez alkalom arra, hogy megvonják a tízéves fejlődés mérlegét, viszont nem véletlen, hogy Rogersnak most kell Afrikában puhatolódznia. A tíz év alatt kormányrendszerek cserélődtek, a tíz év előtti, a politikai önállóság útján első lépéseit tevő ébredező óriás nem azonos a mai Afrikával, amely a széthúzó erők hatása, különféle belső bajok és viszályok ellenére az el nem kötelezettségi politikát folytató harmadik világ hatalmas pillére, s nem egy afrikai ország fejlődésében a kapitalista út elkerülésére törekszik. Ezért nem mindegy Washingtonnak, hogyan alakul az afrikai országok viszonya az Egyesült Államokhoz. # A múlt emlékezete Az afrikai népek életében rossz emlék,az a szerep, amelyet az Egyesült Államok monopóliumai különösen a kongói drámában, a szakadár Katanga ásványkincseinek megkaparintásában játszottak. Az imperializmus csalárdságát bizonyította az is, hogy mind a világszervezetben, mind az afrikai csatatereken a portugál gyarmattartókat támogatta és támogatja az amerikai kormány az afrikai hazafiakkal szemben. Az egyes afrikai országokban szakemberekként működő imperialista ügynököknek, a Béke-hadtest missziójának aknamunkájától a leleplezett kémek, CIA-ügynökök tevékenységéig sok-sok esemény tanúsította, hogy Amerika nem barátja az afrikai népeknek, hanem mindenkor és mindenütt a maga önző érdekeit nézi. E tekintetben a legutóbbi keserves leckét a nigériai polgárháború eseményei szolgáltatták az afrikaiaknak. Az Egyesült Államoknak több mint 350 millió dollárnyi beruházásai vannak Nigériában, és a szakadár Biafra törekvéseinek hátterében is az újonnan feltárt olajlelőhelyek megszerzésére törekvő amerikai monopóliumok álltak. A Journal of Commers adatai szerint az Egyesült Államok nigériai exportja tavaly elérte a 65 millió dollárt, és 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. Az amerikai monopóliumok Nigériához hasonlóan más afrikai országokban is megvetették a lábukat. A becslések szerint Fekete Afrikában két és fél millió dollárra tehetők az amerikai tőkeberuházások, melyek 1960 óta megháromszorozódtak. Bizonyos brit monopóliumok tulajdonának részleges államosítása után Zambiában amerikai monopóliumok akarják megkaparintani a rézbányákat úgy, ahogy Libériában és Ghanában megszerezték a gumiültetvényeket és gyárakat. Az Egyesült Államok emellett „segélyprogramokkal" igyekszik lekötelezni az afrikai kormányokat. Tunézia például 15 év alatt 600 millió dollár segítséget kapott az USA-tól, s a United States News and World Report bevallása szerint „Etiópia kapta több mint a felét az afrikai országoknak nyújtott katonai segítségnek". # Afrika és a Közel-Kelet Az 1967 óta tartó közel-keleti feszültség Afrikára is kihat, s lényegesen befolyásolja egyes kormányok álláspontját. Annak ellenére, hogy Izrael 28 afrikai állammal tart fenn diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat, részt vesz vállalatok építésében, a mezőgazdaság korszerűsítésében, katonai oktatókat bocsát afrikai hadseregek rendelkezésére, mintegy 500 szakembert küldött az egyes afrikai országokba és kb. 300 afrikai fiatalt taníttat izraeli műegyetemeken, az utóbbi időben határozott közeledés tapasztalható az afrikai néger és arab államok között. A legfrappánsabban Odinga Oginga, a kenyai ellenzéki Népi Unió párt vezetője fejezte ezt ki: „Az EAK és Izrael konfliktusa afrikai viszály is. Az EAK ellen irányuló támadás egyben Afrika ellen is irányul." Nem véletlen, hogy Rogers figyelme különösen a kelet-afrikai országokra irányul: Szomáliában és Kenyában szeretne valamilyen látványos eredményt elérni, hisz ezek tengerparti államok, kikötőikre szüksége lenne Amerikának. Az Egyesült Államoknak nemrégen még 21 légi- és 12 haditengerészeti támaszpontja volt Afrikában. A líbiai forradalmi változás kellemetlenül érintette Washingtont, mert ki kell ürítenie egyik legnagyobb támaszpontját, a Wheelus Fieldet. Szomáliában és Szudánban is forradalmi nemzeti kormány vette át a hatalmat, s ezekben az országokban nem sok remény kecsegteti Washington emisszáriusait. Viszont Rogers fő küldetése éppen az integrálódó afrikai haladó erők egységének megbontása, illetve törekvéseik zavarása. Az afrikai arab országokban kifütyülték Rogerst, még a kimondottan Nyugat-barát politikát folytató Tunéziában is tüntettek ellene. Rogers ugyanis decemberben egy unalmasnak jellemzett összejövetelen kijelentette: „A mi politikánk az, hogy bátorítsuk az arabokat, fogadjanak el egy tartós békét, amely kölcsönösen kötelező megegyezésen alakul, s hogy sürgessük az izraelieket, vonuljanak vissza a megszállt területekről ..." Rogers elhallgatta, hogy kormánya egyáltalán nem ragaszkodik az 1967-es biztonsági tanácsi határozat végrehajtásához, az izraeli területfoglalók feltétlen visszavonulásához, és úgy tesz, mintha tudtán kívül történnének az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállítások és egyéb katonai támogatás, nem vesz tudomást Nixon Izraelnek adott ígéreteiről. Most feltűnően arab barátsága a hangoztatott közel-keleti kőolaj iránti amerikai vonzalmat leplezi: tavaly ugyanis a Közel-Keleten feltárt 37 milliárd tonna ásványolajból húszmilliárd tonnát az amerikai monopóliumok ellenőriztek... Nem tudjuk, milyen meglepetések várják még Nixon külügyminiszterét afrikai körútján, az azonban már most bizonyos, hogy az afrikai népek előtt is fellebben a fátyol a régi imperialista doktrínát leplező nixoni „új politika" lényegéről. LŐRINCZ LÁSZLÓ Scheel—Szemjonov találkozó KOSZIGIN FOGADTA BAHRT Moszkva — Moszkvai hivatalos bejelentés szerint Walter Schheel, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere Delhibe utaztában csütörtökön rövid időre megszakította útját Moszkvában. A seremetyevói repülőtéren a miniszter és a kíséretében levő hivatalos személyiségeket Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes fogadta. Scheer a repülőtéren a Moszkvában tárgyaló Bahr államtitkárral is találkozott. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben fogadta Egon Bahrt, a nyugatnémet szövetségi kancellári hivatal államtitkárát és beszélgetést folytatott vele a mindkét felet érdeklő kérdésekről. A megbeszélésre az államtitkár kérésére került sor. Scheel Indiában Új Delhi • Walter Scheel, nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön négynapos látogatásra Új Delhibe érkezett Indiai látogatásának befejezése után Thaiföldre és Singaporeba is elutazik. Scheel útja csatlakozik annak a nyugatnémet nagyiparosokból és bankárokból álló küldöttségnek a látogatásához, amely I. Abs náci bankár vezetésével arról tájékozódott, hogy milyen lehetőségek vannak Indiában és általában Délkelet-Ázsiában a nyugatnémet monopoltőke szélesítésére. pozíciójának ki-A bonni külügyminiszter — mint Bonnban közölték : most már „a szükséges politikai nyomatékot" is meg akarja adni a nyugatnémet úgynevezett gazdasági küldöttség indiai tartózkodásának. Mint külügyminiszter, befolyást akar gyakorolni az indiai kormányra, hogy tegyen eleget Abs követeléseinek. A náci bankár Új-Delhiben biztosítékokat követelt a nyugatnémet tőke mindennemű kisajátítása ellen, ezenkívül síkraszállt a nyugatnémet tőke által elért nyereségek korlátlan nyugat-németországi átutalásáért és azért, hogy fokozódjék a nyugatnémet részesedés indiai vállalatokban. Az indiai kormány szembehelyezkedett e követelésekkel és azt követelte, hogy Nyugat-Németország lényegesen több indiai terméket vásároljon, mint eddig. Indiának Nyugat-Németországgal folytatott külkereskedelmében az elmúlt évben több mint 900 millió dupla deficit mutatkozott. Walter Scheel legfontosabb indiai politikai „küldetése" abban áll, hogy igyekezzen megakadályozni az India és az NDK közötti kapcsolatok további normalizálódását. WILLISTOPH A KÉT NÉMET ÁLLAM VISZONYÁRÓL Berlin — Willi Stophnak, az NDK miniszterelnökének Brandt nyugatnémet kancellárhoz intézett levele, amelyet csütörtökön adtak át Bonnban, és amelyben az NDK minisztertanácsának elnöke a személyes megbeszélések megindítását javasolja. Brandt kedvező válasza esetén új szakasz kezdetét jelentheti a két német állam kapcsolatainak rendezésében. Egyidejűleg azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy ez egyelőre csak formailag jelentene új szakaszt. A döntő tartalmú kérdésben, az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerését jelentő megállapodást illetően Bonn továbbra is a régi, a nemzetközi jogi érvényű elismerést megtagadó álláspontra helyezkedik. Willi Stoph Drezdában mondott csütörtöki beszédében aláhúzta: „A hitleri fasizmus szétzúzása óta eltelt 25 esztendő nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei készek legyenek a második világháború után kialakult politikai realitások elismerésére." Kiemelte, hogy a szociáldemokrata—szabad demokrata bonni kormány immár négy hónapja viseli tisztjeit, azonban a megértésről és a megújulásról szóló kijelentéseinek tömegét nem követték gyakorlati tettek. Csehszlovák—szovjet kulturális és tudományos egyezmény Moszkva — Moszkvában tegnap aláírták az 1970. évi kulturális és tudományos együttműködési tervet. Ez a terv a két ország között 1966 áprilisában megkötött egyezményen alapul. A tervet szovjet részről L. F.ujicsov külügyminiszter-helyettes, csehszlovák részről Zdenek Prchlík külügyminiszter-helyettes írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen voltak Vladimír Koucký csehszlovák nagykövet, Jiíí Taufer kultúrattasé, valamint a csehszlovák nagykövetség munkatársai és a Szovjetunió külügyminisztériumának vezető tisztviselői. A terv fő gondolata, hogy mindkét fél közös törekvéssel, kölcsönös ismeretcserével a legnagyobb mértékben járuljon hozzá a Lenin-centenárium és Csehszlovákia felszabadulása 25. évfordulójának méltó megünnepléséhez. Rumor óvatos Róma • Mariano Rumor, akit Saragat köztársasági elnök kormányalakítással bízott meg, pénteken megkezdte előzetes tárgyalásait a leendő koalícióban résztvevő négy párt titkáraival. Rumor újságíróknak bejelentette, hogy fenntartással fogadta el a megbízatást. Politikai megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy várakozó álláspontot foglal el, és hivatalosan csak akkor fogadja el a kormányalakítási megbízatást, ha sikerre van kilátása. A közel-keleti események logikája. (A Volksstimm« karikatúrája] néhány sorban WALTER ULBRICHT, az NSZK Központi Bizottságnak első titkára, az Államtanács elnöke tegnap fogadta Pjotr Abraszimov szovjet nagykövetet, aki az NSZK képviselőivel folytatott megbeszélésekről tájékoztatta őt. A négy nagyhatalom Nyugat-Berlinnel foglalkozó tervezett eseti megbeszéléseiről is sző DEMIREL török miniszterelnök Sunay államelnökkel folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy a kormány — róla lehet a nemzetgyűlés elvetette költségvetési tervezetet — nem mond le. Demirel szerint a szavazás eredményét nem lehet bizalmatlansági szavazásnak tekinteni, olyan fejleménynek, amely a választások újbóli kiírását tenné szükségessé. A VÖRÖS ZÁSZLÓ, a Kínai Kommunista Párt elméleti folyóirata februári számában több cikket közöl a mezőgazdaság problémáiról. Az írásokból kitűnik, hogy bizonyos helyeken ellátási zavarok vannak. AZ IGAZSÁG HANGJA rádióállomás közvetítette a görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának határozatát az ország jelenlegi helyzetéről. A belső helyzet legjellemzőbb sajátossága a párt szerint a „fekete ezredesek" juntája és csaknem az egész görög nép közti ellentétek kiéleződése. MARCOS Fülöp-szigeti elnök bizonytalan időre felfüggesztette az országos gyűjtőfogházban várakozó 352 elítélt kivégzését. Az újabb kivégzésekről csak azután döntenek, hogy a kormány dönt a halálbüntetés eltörlésére vonatkozó javaslat sorsáról. A NASA megkezdte a Conrad Dean űrpáros által összegyűjtött holdminták postázását 139 amerikai és 54 külföldi címre. Intézmények, tudósok, kutatók kapnak a holdmintákból néhány, az Egyesült Államokkal baráti viszonyban álló országban. AZ IZLANDI FŐVÁROSBAN befejezte ötnapos tanácskozását az Északi Tanács ülésszaka. Különböző ajánlásokat terjesztettek az illetékes kormányok elé, többek között azt, hogy gyorsabban hozzák tető alá az északi országok gazdasági együttműködési megállapodását. HAILE SZELASSZIÉ etiópiai császár tegnap egyórás tanácskozást folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel ZAMBIÁBAN letartóztatták az Afrikai Nemzeti Kongresszus nevű ellenzéki párt 24 tagját. A zambiai kormány felforgató tevékenységgel vádolja az ellenzéki pártot. BUDAPEST felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a fővárosi tanács aranyérmet adományozott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának. POLJANSZKIJ, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese tegnap a Kremlben fogadta Micsunovics jugoszláv nagykövetet. MASERBAN, Lesotho fővárosában tegnap több helyen lövöldöztek. Fegyveres csoportok megtámadták a rendőrparancsnokságot. A fővárosban másodízben törtek ki zavargások azóta, hogy Jonathan elnök teljhatalommal ruházta fel magát. WASHINGTONBAN újabb vádat emeltek a Yablonski üggyel kapcsolatban. A gyilkossággal kapcsolatban letartóztaatott három személy egyikének feleségét is azzal vádolják, hogy részt vett a gyilkosságban. AZ ENI olasz állami kőolajtársaság az idén kőolaj finomítót épít Zambiában. A finomító ellátja majd az egész országot benzinnel és más kőolajtermékkel. AZ AUSZTRÁLIAI HATÓSÁGOK továbbra sem engedélyezik Burchett ismert újságírónak, hogy visszatelepüljön hazájába. Az újságíró tavaly apja temetésén sem vehetett részt. AZ ALGÉRIAI FORRADALMI TANÁCS háromnapos ülésén a Nemzeti Felszabadítási Front párt és az ifjúság problémáival foglalkozott. NAHÁBAN kétnapos tiltakozó ülést kezdett 600 ember. A résztvevők követelik a japánamerikai biztonsági szerződés eltörlését és az amerikai támaszpontok felszámolását, valamint Okinawa azonnali visszaadását.