Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-02 / 27. szám, hétfő

1970. II. 2. A Rigoletto olaszul hazai operaszínpadon GIUSEPPE VERDI, mint min­denütt a világon, a Szlovák Nemzeti Színház operaszínpa­dának is legtöbbet játszott szer­zője. A színház az idei évadban az utoljára 14 évvel ezelőtt adott Rigolettót újította fel. Verdi Rigolettóját nem kell közelebbről bemutani az olva­sóknak. Mostani színpadra állí­tásában az az új, hogy a társu­lat olasz nyelven adja elő. Ez a kísérlet nálunk ugyan újdon­ságnak számít, ám a világban már régen érvényesül az a ten­dencia, hogy a lehetőségekhez képest minden operát az eredeti nyelven kell előadni, ami pl. le­hetővé teszi vendégművészek szerepeltetését, másrészt az ope­ratársulat külföldi szereplését. Ezeket az okokat nyilván tisz­teletben kell tartani, értékelni kell a bátorságot, s azt a tényt is, hogy a bratislavai énekesek­nek nem volt különösebb nehéz­ségük az olasz nyelvvel, de mé­gis úgy véljük, hogy ez a kísér­let csak kísérlet marad és jó sok víz lefolyik addig a Dunán, amíg az itteni közönség meg­szokja ezt a gyakorlatot. A mostani Július Gyermek Rigoletto-előadást rendezte, akinek már vannak tapasztalatai Verdi­művek színpadra állításával — nem egészen hét év alatt már az ötödik Verdi-operát rendezi. Verdi-művekkel kapcsolatos ed­digi tapasztalatait használta fel Gyermek — szoros együttműkö­désben Pavol Gábor díszletter­vezővel — a Rigoletto mostani színpadra állításánál is, bár mindjárt meg kell jegyezni, hogy ezúttal nem sikerült új értékeket felszínre hoznia. A Ri­goletto mostani rendezése csak ismétlése a Verdi-operák eddi­gi ismert és bevált rendezői megoldásainak, melyekben ugyanúgy mutatkoznak pozití­vumok, mint fogyatékosságok te. Gyermek ezúttal is erős drá­mai hatásokra törekszik, első­sorban fény kulisszákkal (már itt sem mutat fel olyan ötletes­séget, mint máskor), az egyes jelenetek vizuális kiemelésével operál, külön ügyelve a tömeg­jelenetek hatásosságára, ami­re igen jó példa az első felvo­nás nagystílű megkomponálása, míg máskor a főszereplők éne­kes-teljesítményére helyezi a fő súlyt. Csak az a kár, hogy nem fordított nagyobb figyelmet a szerepek pszichológiailag gon­dosabb kidolgozására, ami külö­nösen a második és a harma­dik felvonásban mutatkozott meg a legjobban, ahol a fősze­replők túlságosan is magukra voltak hagyva, s így egyes, a dráma szempontjából kulcsfon­tosságú helyzetekben gyengébb színészi teljesítményt nyújtot­tak s ezzel a dráma elvesztette lüktető feszültségét. A VERDI-OPERÁK rendezésé­n­ek sikere végeredményben azonban a zenei betanítástól, nevezetesen a fő- és melléksze­replők énekes-teljesítményének színvonalától függ. A Rigolet­to betanítása bebizonyította, hogy a Szlovák Nemzeti Szín­ház operatársulata — több ne­ves énekes külföldre való tá­vozása után is — még mindig elég rejtett, felszínre nem ho­zott tartalékkal rendelkezik. Kellemes meglepetést szerzett különösen az eddig elhanyagolt, keveset szerepeltetett Juraj Oniščenko a Rigoletto címszere­pében. Megragadta a kínálkozó alkalmat s eddigi pályafutásá­nak legsikerültebb teljesítmé­nyét nyújtotta. Oniščfenkónak ugyan voltak gyengébb pillana­tai, a vége felé teljesítménye láthatóan elhalványodott, nem bírta végig az iramot, ez azon­ban alig von le valamit telje­sítményének értékéből: színészi szempontból is jól építette fel a szerepét, meggyőzően hatott, különösen a darab első felé­ben. František Livora — a Man­tuai herceg szerepében — szin­tén bebizonyította, hogy van ér­zéke a Verdi-operák kontinétája iránt. Noha a Mantuai herceg szerepének előadása áthatóbb, tömöttebb hangot igényelne, Li­vora lágyabb tónusú, líraibb szí­nezetű hangjával - imponáló biztonsággal küzdött meg a bra­vúros számokban bővelkedő partitúrával. Már maga az a tény, hogy Gilda szerepét Jar­mila Smyčkovára osztották ki, garantálta a szolid teljesít­ményt. Ez a kiváló koloratúr­énekesnő megfelelt a várakozá­soknak. Hajlékony, jól iskolá­zott és jól felkészült szoprán­ja könnyedén és tisztán csen­gett­ a legnehezebb koloratúr­számokban is. A négy főszerep­lő sorát Ondrej Malachovský zárja le Sparafucile, a bérgyil­kos szerepében. Malachovský azonban hatalmas basszusával, énekstílusával és a szerep kis­sé naturalista színészi felfogá­sával valahogy „kilógott" az előadás stílusából. A kisebb szerepek közül talán említsük meg Monterone grófot Juraj Martvoň előadásában, a színé­szileg és énekstílusban is jól megformált Maddalenát a min­dig megbízható teljesítményt nyújtó Nina Hazuchová alakítá­sában, valamint Marta Meiero­vát és Stefánia Hulmanovát, akik felváltva énekelték Giovan­na szerepét. Az influenza-jár­vány miatt az említett szólis­ták énekeltek az első és a má­sodik premieren is. A további előadásokon már a második szereposztás is szóhoz jutott, a főszerepekben: Alžbeta Svobo­dová (Gildaj, René Tucek brün­ni vendégművész (Rigoletto) és az ostravai Jan Kyzlink mint vendég (Sparafucile). Míg a rendező és a díszlet­tervező egyaránt szinte hagyo­mányosan foglalkozik Verdi­művek színpadra állításával, Ti­bor Frešo, az operaház karna­gya igazán csak elszórtan diri­gál Verdit. Ez azonban semmi­képpen sem látszik meg a Rigo­letto mostani előadásán. Elis­merést érdemel a férfikar is; Ondrej Lenard és Peter Hradil betanításában technikailag csak­nem tökéletesen, nagy kedvvel és lelkesedéssel énekelt. VÉGÜL ÖRÖMMEL állapíthat­juk meg, hogy a Rigoletto pre­mierje a várakozáson felül si­került. Csak az a kár, hogy a közönség a Hviezdoslav Színház nem túlságosan nagy nézőterét már a második premieren is csak félig töltötte meg. Igazán érthetetlen ez az érdektelen­ség ... A. G. Miért nem lesz vasút Gúta és Negyed között? Beck Pál komáromi képviselő nemrég cikket küldött szerkesz­tőségünkbe, melyben választói nevében kifejti, hogy a Vágsel­­lyéről Negyedre vezető vasútvo­nalat össze kellene kötni a Gú­táról Komáromba vezető vasút­vonallal. Rámutat, hogy mind­össze 14 km-en kellene vasutat építeni ahhoz, hogy­ a gútaiak — és egyben az ifjúságfalviak is — Vágsellyének utazhassa­nak Pozsonyba. A gútaiak je­lenleg Komáromon át utaznak Szlovákia fővárosába, s ez az út 125 km-t tesz ki. Vágsellyén keresztül csupán 95 km-t kelle­ne megtenniük ahhoz, hogy Po­zsonyba juthassanak. A hiányzó szakasz megépítése mellett szól a cikknek az az érve is, hogy a gútaiaknak 14 km helyett 105 km-es utat kell megtenniük (Gúta — Komárom — Érsekúj­vár — Vágsellye — Negyed) ahhoz, hogy Negyedre eljussa­nak. Ugyanakkor az arra utazók növelik az amúgy is túlterhelt galánta—újvári fővonal forgal­mát. További érv, hogy Komá­rom kikötőváros, ahonnan a te­herárut a szóban forgó vasút­vonalon is lehetne szállítani. A cikkben felvetett érvekkel, illetve azzal a kérdéssel, hogy lesz-e vasút Negyed és Gúta közt, Miroslav Jánošhoz, a Szlo­vák Szocialista Köztársaság Ter­vezésügyi Minisztériuma közle­kedésügyi osztályának főelőadó­jához fordultunk. Megtudtuk, hogy a Gúta—Negyed közti tá­volság pontosan 12 355 méter. Ilyen hosszú vasutat kellene tehát megépíteni, ha a két vég­állomást össze akarnák kötni. Erre azonban nem kerül sor. Mégpedig több oknál fogva. Mindenekelőtt azért, mert két, már meglevő vasútvonal is a ráfizetéses. Ráadásul a mai igé­nyeknek már nem is felelnek meg. Ezért a gútai és a negye­di állomás összekötése esetén a Komárom — Gúta, illetve a Vágsellye — Negyed közti vas­utakat is korszerűsíteni kelle­­ne. Az előbbire 18 millió, az utóbbira pedig 14 millió koro­nát kellene költeni. S ehhez még hozzájárul a Negyed és Gúta közti szakasz költsége, amely nem felépítési kevesebb mint 38 millió koronát tenne ki. Itt jegyezzük meg, hogy ezek a számok egy korábbi számítás eredményei, vagyis az árak az­óta történt változása következ­tében feltételezhető, hogy még a az említettnél is többe kerülne vasútvonal megépítése. Rá­adásul figyelembe kell venni azt is, hogy a már meglevő Gú­ta—Komárom, illetve Vágsellye —Negyed közti vasútvonalra is az állam 3—3 millió koronát fi­zet rá évente a kis forgalom miatt. Éppen ezért a Komárom —Gúta közti vasutat idővel meg is szüntetik, s helyette közutat építenek. (A közút felépítése a vasút megszüntetése esetén 4 év alatt megtérül.) A Vágsellye— Negyed közti vasút továbbra is megmarad — ezen a szakaszon jelenleg is nagyobb a forgalom. Az elmondottakkal szorosan összefügg, hogy Érsekújvárban ez idén elkészül az új, korszerű vasútállomás, mely nagyban hozzájárul majd az Érsekújvár— Komárom közti szakasz forgal­mának a meggyorsításához. Egyebek közt úgy, hogy az Ér­sekújvárból Komáromba tartó vonatokat teljesen letérítik az Érsekújvár —Párkány közti vo­nalról. A forgalom meggyorsítá­sának záloga a vasút további elektrifikálása is. Ugyanakkor nyilván örömet jelent majd mind a komáromiaknak, mind pedig a gútaiaknak és az ifjú­ságfalvaiaknak az is, hogy jövőben nagy fejlesztés vár a a Pozsony—Komárom közti vasút­vonalra. F. I. Shibaden típusú japán videomagnetofont kapott a plzeffi Pe­dagógiai Fakultás. A berendezéssel közvetve vagy közvetlenül lehet a Csehszlovák Televízió műsorát lejátszani. A képen: Milada Nováková a tanszék adjunktusa, aki felvevőkamerával veszi fel a berendezés fényképezését. (Fotó: J. Vlach — CSTK) 1970 július 1-től Gyermeknevelési segély A Törvénytár 1969/154 sz. alatt közli a gyermeknevelési se­gélyről szóló új törvényt, mely 1970. július 1-én lép életbe. Az új törvény célja a dolgozó nők számára a gyermekük egyéves koráig való személyes gondoskodásuk idejére nyújtott gyer­meknevelési segéllyel lehetővé tenni ezt a gondoskodást és így befolyásolni a népszaporulat kedvezőbb alakulását. KIKRE VONATKOZIK AZ ÚJ TÖRVÉNY Az új törVény azokra a nőkre vonatkozik, akik munkavi­szonyban, termelőszövetkezetben, egységes földművesszövetke­zetben a­kár mint tag, akár mint nem tag (de saját névre) dolgoznak, továbbá vonatkozik a fegyveres alakulatokban hivatásos szolgálatot teljesítő nőkre, az egyénileg gazdálkodó nőkre, az egyénileg gazdálkodó földművessel vagy önálló ke­reseti tevékenységet folytató személlyel együtt gazdálkodó nőkre, az ipari tanulókra, a közép- és főiskoláik nappali ta­gozatait látogató diáklányokra és hallgatókra, az olyan nőkre, akik a nemzeti bizottság engedélye alapján szolgáltatási (ja­vító) tevékenységet folytatnak, azokra a nőkre, akik minősíté­sük elérése után a nemzeti bizottságon munkáért jelentkez­tek, az önálló művészi (alkotó) tevékenységet folytató nőkre és végül azon nőkre, akik az anyasággal kapcsolatban része­sei a betegbiztosításnak. AZ IGÉNY TÖRVÉNYES FELTÉTELEI Az új segélyt az a nő igényelheti, aki úgy döntött, hogy gyermekéről annak egyéves koráig — a munkatevékenység helyett — saját maga fog gondoskodni, ha a szülés előtti utolsó két évben legalább 270 napon át volt munkaviszony­ban s ha egész napon át rendesen gondoskodik egyéves ko­ráig saját gyermekéről és ezen kívül gondoskodik legalább egy további gyermekről (vagy anyai gondozást helyettesítő gondozást nyújt más gyermekeknek), legfeljebb azonban az iskolai kötelezettség időpontjának befejeztéig, vagy ha állandó gondoskodást igénylő rokkant gyermekről gondoskodik, annak legfeljebb 26 éves koráig. A nem férjezett, elvált, özvegy vagy más komoly o­kból ma­gányosan élő nőnek kereseti tevékenysége ellenére is igénye van az új segélyre, ha a gyermeket munkaideje alatt komoly okból nem tudja bölcsödében elhelyezni és erre az időre saját költségére talált más kisegítő megoldást (más személy, pl. nagyszülők, testvérek stb.). Az új segélyre igénye van a dolgozó nőnek abban az eset­ben is, ha munkaviszonyát már a szülés, illetve a gyermek anyai gondozást helyettesítő ellátásba fogadása előtt megsza­kította, s ha ezen időponttól számítva a szülésig, illetve a gondozásba fogadásig nem telt el 9 hónapnál hosszabb idő. Az új segély csak az olyan csehszlovák állampolgárnak szá­mító gyermek után jár, aki a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság területén lakik. A SEGÉLY IDŐTARTAMA Az új segély legfeljebb a gyermek egyéves koráinak betöl­téséig jár még ak­kor is, ha a további gyermek esetleg később meghalt, betöltötte iskolaköteles korát, vagy rokkantság ese­tében 26. életévét. Ha az egy évnél fiatalabb gyermek vagy az anya egészségi okokból 3 hónapnál hosszabb ideig intézeti ápolásban része­sül, a negyedik hónaptól kezdve megszűnik a gyermekneve­lési segélyre szóló igény. A SEGÉLY ÖSSZEGE A segély összege, ha az anya egy évnél fiatalabb gyermek­ről gondoskodik, 500 korona, ha két, egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, 800 korona, ha három, egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, 1200 korona. Az utóbbi két eset főleg azokra az anyákra vo­natkozik, akiknek ikrei születtek. A segélyt havonta utólag folyósítják. A SEGÉLY KIVÉTELES FOLYÓSÍTÁSA Ha az igényjogosult anya a gyermeknevelési segély össze­génél alacsonyabb táppénzben, szülési pénzsegélyben, igezkedés előtti hozzájárulásban, részesül, de egyébként el­e­tel­jesíti a segély törvényes feltételeit, a különbség erejéig szin­tén igénye van a gyermeknevelési segélyre. AZ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A gyermeknevelési segély költségeit az állam viseli. Az igényt a munkaviszonyban dolgozó nő a betegbiztosítást intéző munkavállalatnál (a nemzeti biztosítás bizottságánál, a KNP), a szövetkezeti tagok, illetve a szövetkezetben mun­katevékenységet kifejtő nők a szövetkezetnél (a szociális bi­zottságnál), a fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő nők az alakulat betegbiztosítást intéző szervénél, a többi nő az állan­dó lakhely szerint illetékes járási nemzeti bizottságon érvé­nyesítheti. A FOGLALKOZÁS IDEJE Az igény keletkezése szempontjából (a szülés előtti két évben 270 ledolgozott nap) a következő időket kell beszámí­tani: az alkalmazásban levő és a szövetkezeti dolgozók beteg­biztosításából folyó juttatások idejét (betegállományos időt), ugyanígy a fegyveres erőknél a betegállományos időt, az essz betegbiztosítási juttatásainak idejét, a művészek szociális biztosításának idejét, a nemzeti bizottság engedélye alapján kifejtett tevékenység szociális biztosításának idejét, a járadé­kosok biztosításának idejét, azt az időt, amikor a nő foglal­kozásának megszűnte után részesül táppénzben vagy szülési pénzsegélyben, a közép- és főiskola nappali tagozata látoga­tásának idejét, az elhelyezkedés előtt a nemzeti bizottság nől a munkáért pályázók jegyzékében való szereplés idejét. Az új segélyre azoknak a nőknek lesz igényük először, akik 1970. július 1-én gondoskodnak egy évnél fiatalabb gyermek­ről és teljesítik a fent említett törvényes feltételeket, éspedig legfeljebb a gyermek egyéves koráig. Gyakorlatban elsőnek az ez év januárjában szülő nők szereznek igényt a fenti feltéte­lek mellett erre a segélyre július 1-től kezdve 6 hónapon át, ha már nem kapják szülési pénzsegélyüket. DR. FÖLDES JÓZSEF

Next