Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Egy elvetélt puccs margójára Nemrég szemléltető anyagot közöltünk egyik vasárnapi szá­munkban arról, hány puccs zajlott le az utóbbi években Afri­kában, hol kormányoznak katonai rendszerek, s milyen politi­kai irányzatot képviselnek. A puccsok statisztikáját most eggyel ki kell egészítenünk: a hét elején tiszti puccsot kísé­reltek meg a Kongói Népi Köztársaságban (a Brazzaville fő­városa, volt Francia-Kongó területén) Marion Ngouabi őrnagy katonai kormányának megdöntésére. A felkelők terve azon­ban nem sikerült, s a hét a nép zömétől támogatott brazza­ville-i kormány konszolidáló intézkedéseinek légkörében telt el. A kongói helyzetre jellemző, hogy az ország vezető ereje, a magát marxista pártnak valló Kongói Dolgozók Pártja meg­erősödve került ki az erők küzdelméből, a kormány pedig erélyes, intézkedéseket foganatosít az ország politikai ellen­ségeivel szemben.­ ­ Mindenütt a CIA A korábban a másik Kon­góba, a Leopoldville fővárosú Kongói Demokratikus Köztársa­ságba száműzött Kikega főhad­nagy és Poignet százados puccskísérlete megszokott af­rikai közjátéknak számíthatna s nem kívánna külön kommen­tárt, ha csupán egymással szemben álló tiszti csoportok hatalmi vetélkedéséről volna szó. Lényegében az ismétlő­dött meg, ami tavaly november­ben sem sikerült: az ország el­ső államfőjének, az 1963-ban elűzött Foulbert Youlou abbé­nak, imperialistabarát politi­kusnak párthívei megkísérelték átvenni a hatalmat a magát szocialistának nevező Ngouabi elnök katonatiszti csoportjától. A cél most is az volt, hogy brazzaville-i Kongót eltérítsék a szocialista reformoktól és visszavezessék az imperializ­mus afrikai szekértolói közé. S ez nem csupán a Kikenga féle népáruló bérencek érdeke volt. A háttérben imperialista érdekeltségek húzódtak meg: nemcsak a hajdani anyaország, Franciaország monopolista kö­reinek volt köze a történtek­hez, hanem igen aktív szere­pet játszottak az amerikai im­perializmus ügynökei, s nem utolsó sorban az amerikai kém­szolgálat, a CIA volt a bajke­verő. Ngouabi kongói államfő a Kongói Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának e heti ülé­sén ezt úgy fejtette ki, hogy az amerikai pénzzel, NATO-fegy­verekkel ellátott felforgató ele­mek eldobták álarcukat, amikor a puccsisták a rádió megszállá­sa után az állam előző himnu­szát játszották és a régi zászlót tűzték az épületre. Amerikai pénz, NATO-fegy­ver... Ez önkéntelenül elgon­dolkoztatja az embert, hogy minden belemagyarázást kerül­ve önkéntelenül is összefüggést lásson a laoszi hazafiak ellen intézett, CIA irányította táma­dások, a CIA közreműködésé­vel végrehajtott kambodzsai ha­ladásellenes puccs, a különböző világrészeken ugyancsak CIA-részvétellel folyó „titkos hábo­rú", a latin-amerikai népi moz­galmak és a gerillák elleni mesterkedések között. Keresd a CIA-t, s minden jelentős és je­lentéktelen esemény hátterében megfeled! • Szálka a szemükben Miért került sor alig négy hónapon belül újabb támadásra a brazzavile-i kormányzat el­len? Mivel magyarázható a ki­sebbik Kongó ellenségeinek ádáz dühe, mellyel mindenkép­pen meg akarják buktatni Ngouabi őrnagy rendszerét? Beszéljenek a tények. A 342 ezer négyzetkilométer területű, 2 millió 300 ezer lakosú Fran­cia-Kongót 1960. augusztus 15-én nyilvánították független­né. 1963. augusztus 15-ig „poli­tikai szélcsend" jellemezte az ország életét, de ezen a napon a francia monopóliumokat ki­szolgáló Youlou abbé önkényes­kedésével betelt elégedetlen politikusok megbuktatták a pap-államelnököt, s forradalmi kormány vette át az államigaz­gatást Massemba-Debat elnök vezetésével. Massemba-Debat azonban nem volt következetes jelszavai megvalósításában, kés­tek a megígért reformok, és na­gyon lassúnak, szándékosan lassítottnak mutatkozott az a „szocialista út", amelyet a Nem­zeti Forradalmi Mozgalom párt keretében Massemba-Debat is vallott. Ezért következett be az 1968. július 31-i puccs, amellyel forradalmi érzelmű katonatisz­tek csoportja az időközben őr­naggyá előléptetett Ngouabi százados vezetésével elmozdí­totta Massemba-Debat-t, és for­radalmi tanács vette át a ha­talmat. Az új kormányzat megjelölte az ország szocializmus felé való előrehaladásának soron levő fel­adatait és gyakorlati intézke­déseivel megerősítette, hogy amit kimondott, be is akarja tartani. Ez bőszítette fel braz­zaville-i Kongó népének ellen­ségeit. A július 31-e mozga­lomnak nevezett államcsínyben valamilyen szabálytalan közjá­tékot láttak, nem egyszerű sze­mélycserét, hatalmi verekedést, hanem mély társadalmi refor­mokkal kezdett új rendszer ki­alakításának kezdetét. Ezt akarták megakadályozni első­sorban azok az afrikai államok, amelyek Francia-Kongóval együtt valaha a francia gyar­matbirodalom tartozékai voltak, s ahol Párizs befolyása ma is akadálytalanul érvényesül, va­lamint az imperialista monopó­liumokkal érdekszövetségben levő más erők. Rossz szemmel nézte a brazzaville-i fejlemé­nyeket a másik, nagyobbik Kongó, a 2 millió 300 ezer négyzetkilométer területű, 16 millió lakosú Kongói Demokra­tikus Köztársaság kormánya is, mely menedékjogot adott You­lou abbé híveinek, majd a ké­sőbb száműzött puccsistáknak is. Mobutu, a leopoldville-i Kongó államelnöke többször tett harcias kijelentéseket, de közvetlen erőszakot nem mert alkalmazni a szomszéd állam­mal szemben. Brazzaville többi szomszédainak fegyveres segít­ségére pedig hiába támaszkod­tak Kikenga és Poignet puc­­csistái, az afrikai szolidaritás erősebbnek bizonyult. # Egy puccs tanulságai A tavaly novemberi puccskí­sérlet meghiúsítása a Kongói Népi Köztársaság kikiáltását, a forradalmi mozgalomnak mar­xista ideológiájú Kongói Dolgo­zók Pártjává szervezését ered­ményezte. Az ország új himnu­sza január óta az Internacioná­lé, s az új állami zászló is az államideológiát jelképezi. A hé­ten lezajlott és meghiúsított puccs kudarcából azt a tanul­ságot vonhatják le a brazzavil­le-i forradalmi rendszer politi­kusai, hogy még következete­sebben és felzárkózottabban kell haladniuk a társadalom szocialista átalakításának útján, s ebben mindenkor számíthat­nak a Szovjetunió és az egész szocialista közösség önzetlen tá­mogatására. Brazzaville-1 Kon­góban azért sem sikerültek az ellenforradalmi puccskísérle­tek, mert talán itt van a leg­kevesebb írástudatlan, itt ma­gasabb a lakosság műveltségé­nek színvonala és következés­képpen politikai öntudata is, mint más, elsősorban szomszéd­országokban. A legutóbbi puc­­csista megmozdulás ugyanak­kor arra készteti Ngouabi kor­mányát, hogy ne legyen olyan elnéző az összeesküvőkkel szemben, mert ezek rendsze­rint élve a kegyelmi rendele­tekkel, száműzetésből, orvul törnek a nép kormányára. A felforgatásra előirányzott ame­rikai pénz Brazzaville esetében a kútba veszett. LŐRINCZ LÁSZLÓ Szórványos harcok a Szuezi-csatorna körül Kairó­n Az egyiptomi fővá­rosban bejelentették, hogy a tegnap végrehajtott szórványos izraeli légitámadások teljes ku­darccal végződtek az egyiptomi légelhárítás és az Egyesült Arab Köztársaság vadászgépeinek ha­tékony beavatkozása következ­tében. A Szuezi-csatorna térsé­gében végrehajtott támadások­ban nagyszámú­ izraeli repülő­gép vett részt. A katonai szóvi­vő megjegyezte, hogy az akciók során az egyiptomi fél nem szenvedett veszteséget. Gunnar Jarring tegnap az ENSZ székhelyéről Moszkvába indult, hogy elfoglalja állandó állomáshelyét — jelentette be William Powel, az ENSZ főtit­kárának szóvivője. Jarring szer­dán tájékoztatta az ENSZ főtit­kárát azokról a tárgyalásairól, amelyeket a közel-keleti térség képviselőivel folytatott. Jarring kifejtette, hogy megbeszélései hasznosak voltak és e tárgya­lások eredménye elérte a jelen­legi lehetőségek határát. Jar­ring néhány hét múlva vagy akkor, amikor szükség lesz rá, ismét visszatér New Yorkba. Bejrút — Csütörtökön este több mint négyórás ülést tar­tott a libanoni kormány Charles Helou elnök ülésen az „elmúlt vezetésével. Az napok sajná­latos eseményeit" vitatták meg, és foglalkoztak az ország biz­tonságának helyreállítását cél­zó intézkedések körvonalazásá­val is. Az „Al Aszifa Hangja", az Al Fatah rádiója csütörtöki kommentárjában beszámolt ar­ról, hogy értesülései szerint egy amerikai katonai küldött­ség a közelmúltban titkos láto­gatást tett Libanonban, hogy a biztonsági szervek reakciós tisztjeivel megvitassa a palesz­tinai felszabadítási mozgalom likvidálását célzó titkos ame­rikai tervet. A rádió szerint a napokban lezajlott összecsapá­sok a gerillák és a libanoni ha­tóságok között e terv szerves részét alkotják. A román külpolitika koncepciója Bukarest — A román parla­ment pénteki záróülésén jóvá­hagyta azt a külpolitikai kon­cepciót, amelyet Corneliu Ma­nescu külügyminiszter vázolt. A külügyminiszter rámutatott arra, hogy Románia aktívan ki­veszi részét a KGST tagállamai együttműködésének vesztéséből, és aktív továbbfej­tagja a Varsói Szerződésnek is. Hazánk sikere Osakában A csehszlovák pavilon jelentős sikerei az Expo 70-en Osaka — Az Expo 1970 osa­­kai világkiállítás csehszlovák pavilonja látogatóinak száma lassan megközelíti az egymil­liót. A világkiállítást március 15—27-e között összesen 3 mil­lió 400 000 ember látogatta meg. A legnagyobb látogatottságnak továbbra is a szovjet és az ame­rikai pavilon örvend. Zdenek Koudelka, a csehszlo­vák pavilon igazgatója, a ČSTK tudósítóinak adott nyilatkoza­tában elmondotta, hogy a cseh­szlovák pavilonnal kapcsolatos minden eddigi visszhang kedve­ző. Úgy tűnik, mondotta, hogy koncepciónk hatott. Koudelka szerint az osakai világkiállítás látogatottsága és az iránta való érdeklődés az első napoktól fogva nagyobb, mint ahogy az az 1967-es mont­reali világkiállítás első hetei­ben volt. Ez a tény a csehszlo­vák pavilonra is vonatkozik. Mindez lényegesen igényesebb munkát és nagyobb igyekezetet követel minden téren a cseh­szlovák pavilon dolgozóitól. Pavilonunk igazgatója hang­súlyozta, hogy folytatódik és si­keresen fejlődik a mindennapi barátság és együttműködés, va­lamint a tapasztalatcsere az Ex­po 1970 szocialista résztvevői között. Vilém Havelkának, az Expo 1970 csehszlovák pavilonja ke­reskedelmi és propagációs igaz­gatójának szavai szerint min­den feltétele megvan annak, hogy a montreali 1967-hez vi­szonyítva az akkori alkalmazot­tak egyharmadának segítségé­vel nagyobb gazdasági sikert érjünk el, mint Montrealban. A csehszlovák pavilon lehető­séget ad arra, hogy a jövőben nagyobb mértékű legyen a csehszlovák—japán kereskedel­mi kapcsolatok fejlődése. Az Expo 1970-en pénteken tartották meg Irán nemzeti nap­ját, melyen mint tiszteletbeli vendég részt vett Shami Pahla­vi iráni hercegnő. Iránnak a világkiállításon közös pavilon­ja van Törökországgal és Pa­kisztánnal. Újabb politikai per Athénben Athén • Az athéni katonai bíróság pénteken kezdte meg 35 neves személyiség perének a tárgyalását. A vádlottakat — valamennyien értelmiségiek, egyetemi tanárok, jogászok, nyugalmazott katonatisztek —, a rendszer megdöntésére szőtt összeesküvéssel vádolják. A katonai bíróság épületének védelmére szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak, a tár­gyalásokon csak kis számú hall­gatóság vehet részt. Megfigyelők szerint ez a leg­nagyobb szabású per azóta, hogy 1967 áprilisában a hadse­reg magához ragadta a hatal­mat. A vádpontok között a kö­vetkezők szerepelnek: bomba­merényletek különböző középü­letek ellen, együttműködés il­legális­ baloldali szervezetekkel (mint az ETA-val vagy az And­reasz Papandreu vezette pán­görög ellenállási mozgalom­mal). A vád és a védelem összesen mintegy 100 tanút vonultat fel, köztük politikai személyisége­ket, ellenzéki vezetőket, többek között Kanellopulosz volt mi­niszterelnököt. Külföldi megfigyelők, jogász­szervezetek képviselői és egy skandináv parlamenti küldött­ség érkezett Athénbe, hogy részt vegyen a tárgyaláson. A küldöttséget azonban a görög rendőrség azonnali távozásra kérte fel, és így el kellett hagy­niuk az országot. Készülődés a Lenin-centenáriumra Berlin • Vlagyimir Iljics Le­nin születésének 100. évfordu­lója alkalmából az NDK-ban is számos rendezvényre kerül sor. Többek között bemutatják a Szovjetunióval koprodukció­ban készült „A Leninhez vezető út" című filmet, amely a német forrradalmi munkásosztály és Lenin kapcsolatait örökíti meg. Áprilisban az NDK képzőművé­szei Berlinben kiállítást rendez­nek, amelyen Lenin forradalmi életét ábrázoló alkotásokat mu­tatnak be. Az NDK Moszkvában nemzet­közi könyvkiállítást rendez, amelyen több mint 1000 alko­tást állítanak ki. Később a kiál­lítás anyagával Berlin és Drez­da polgárai ismerkedhetnek meg. Az évfordulóval kapcsola­tos megemlékezések csúcspont­ja a hatalmas Lenin-emlékmű leleplezése lesz Berlinben. Szófia — A bolgár főváros­ban is számos kulturális ese­mény jelzi a nagy évforduló kö­zeledtét. A bolgár gramofonle­mezgyár több mikrobarázdás le­mezt készített, amelyeken Le­ninről szóló dalok, megemléke­zések és elbeszélések vannak. A bolgár könyvkiadás idei új­donságai közé tartozik Lenin számos, eddig még bolgár nyel­ven meg nem jelent művének kiadása. néhány sorban N­YIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének Irá­n­ban tartózko­dó elnöke csütörtökön este va­csorát adott Mohammed Reza Pahlevi iráni sah tiszteletére. Pohárköszöntőjében méltatta a szovjet—iráni kapcsolatokat. MOSZKVÁBAN pénteken a magyar kultúra napjai alkalmá­ból a magyar és szovjet mű­velődésügyi minisztérium kép­viselőinek jelenlétében meg­nyílt a magyar könyvhét. Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezetésével a magyar kulturális küldöttség péntek reggel meg­érkezett Leningrádba. LMNS holland külügyminisz­ter kétnapos jordániai látoga­tásának befejeztével csütörtök este sajtóértekezletet tartott Ammanban. Kijelentette, hogy ammani megbeszélései „nyíltak és hasznosak" voltak. MASSACHUTTS állam legfel­sőbb bírósága pénteken újabb vizsgálatot rendelt el Mary Joe Kopechne halála ügyében, aki Kennedy szenátor autóbalesete következtében vesztette életét. A vizsgálatot folytató kerületi bíróság elnöke kijelentette: „Úgy véljük, kötelességünk fel­világosításokkal szolgálni a közönségnek". WASHINGTONBAN bejelentet­ték, hogy a Nemzetközi Újjá­építési és Fejlesztési Bank 26 millió dollár összegű kölcsönt nyújt az EAK-nak, a Nílus völ­gyében létesítendő csatornabe­rendezés finanszírozására. A CHILEI hatóságok 29 kato­natisztet tartóztattak le pénte­ken összeesküvés gyanújával. A rendőrség szóvivője szerint az összeesküvésben polgári sze­mélyek is részt vettek. A rend­őrség további letartóztatásokra készül. A FRANCIA főváros postásai 24 órás sztrájkot tartanak szom­baton, mivel elutasították a rö­videbb munkahét iránti kérel­müket. DAVID SCOTT ezredest nevez­ték ki az Apollo–15 holdrepü­lés parancsnokának. Az ezredes már két űrrepülésben vett részt. A vállalkozást jövő év márciu­sára vagy áprilisára tervezik. Scott két társa Alfred Worden őrnagy és James Irwin alezre­des lesz. SZOVJET parlamenti küldött­ség utazott tegnap Monacóba az Interparlamentáris Unió ülé­sére. A szovjet parlamenti cso­port küldöttségét Ivan Szpiri­donov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke vezeti. ELHUNYT ALCIDE CERVI, az olasz antifasiszta ellenállás nagy személyisége. A nagy an­tifasiszta Reggia Emíliában a péntekre virradó éjszaka, 95 éves korában halt meg. AZ EL NEM KÖTELEZETT or­szágok Dar es Salaam-i előké­szítő konferenciájára a 74 meg­hívott ország közül 34 ország jelentette be részvételét, továb­bi 7 állam megfigyelőket küld. MORO, kijelölt olasz minisz­terelnök tegnap folytatta kor­mányalakítási tárgyalásait és bizonyos eredményeket ért el a szocialistákkal, akik több, eddig hangoztatott feltételükről lemondtak. Meggyilkolták az elrabolt konzult? Buenos Aires­­ Ismeretlen telefonáló pénteken arról érte­sítette egy Buenos Airesben mű­ködő hírügynökség kirendeltsé­gét, hogy Waldemar Sanchez paraguayi konzult, akit egy ma­gát argentin felszabadítási frontnak nevező szervezet elra­bolt, meggyilkolták, holttestét Buenos Aires külvárosában egy folyóba dobták. A rendőrség azonnal intézkedett: békaembe­rek keresik a megadott helyen a holttestet. Az argentin kormány ugyanis közölte, hogy nem engedik sza­badon a paraguayi konzul sza­badlábra helyezése fejében a két foglyot. Arra hivatkoztak, hogy az egyikük közönséges bű­nöző, míg a másik ismeretlen helyen tartózkodik. A konzul el­rablói több ízben intéztek fel­szólítást az argentin hatóságok­hoz, az utolsó ultimátum határ­ideje tegnap délelőtt járt le.

Next