Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám, csütörtök
Világ proletárjait egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. március 26. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XIII. ÉVFOLYAM 72. szám Ára 50 filér A hála és a megbonthatatlan barátság jegyében Besztercebánya megünnepelte felszabadulásának 25. évfordulóját Az ünnepi díszbe öltözött Garam menti hős város, Besztercebánya, hét magas állami kitüntetés és érdemrend viselője méltón ünnepelte meg felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. A jubileumi ünnepség a járási és városi párt- és népképviseleti szervek együttes ünnepi ülésével kezdődött. Az ülésen részt vett az SZLKP KB és az SZSZK kormányának a küldöttsége, amelyet JOZEF LENART, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetett; tagjai voltak: dr. LADISLAV ABRAHÁM, JULIUS HANUS és dr. VLADIMÍR PIROSIK. Megjelent M. M. GYEJEV, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és ION OBRADOVICI, a Román Népköztársaság prágai nagykövete, továbbá a hazánkban állomásozó szovjet alakulatok küldöttsége, a tulai területi és a Nógrád megyei pártbizottság, valamint Salgótarján városi tanácsának küldöttsége és a bolgár Mihajlovgrad képviselői. A besztercebányaiakkal együtt ünnepeltek a Szlovák Nemzeti Felkelés hősei, a város díszpolgárai: ASZMOLOV, OSZIPOV és VOLKOV egykori partizánparancsnokok is. Az ünnepi ülésen M. M. Gyejev szovjet főkonzul, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata értelmében magas szovjet érdemrendekkel tüntette ki Közép-Szlovákia polgárát az Ogyessza-vidéki és a felkelési harcokban, valamint az illegális munkában tanúsított hősiességért. Az ünnepi ülés a szocialista nemzetköziség, a Szovjetunióval való testvériség és a felszabadítók iránti hála jegyében zajlott le. Délután a szlovákiai, a járási és városi szervek képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, majd fél háromkor a lakosság nagygyűlésen vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelés terén. Az „Örök időkre a Szovjetunióval" jelszó jegyében megtartott gyűlésen hangfelvételről elhangzott a legfelsőbb szovjet hadvezetőség 25 év előtti napiparancsa Besztercebánya felszabadításáról. A manifesztáción az ünnepi beszédet Jozef Lenárt, a párt- és kormányküldöttség vezetője mondta. A nagygyűlés résztvevői végül üdvözlő levelet küldtek a szovjet népnek, amelyben hálájukat fejezik ki a felszabadításért és a Szovjetunióval való barátság mellett tettek hitet. Az ünnepség az Internacionálé eléneklésével ért véget. Este a Tatovsky Színházban fellépett a szovjet katonai együttes. A besztercebányai felszabadulási ünnepségek kifejezésre juttatták a felkelés vidéke népének a Szovjetunióhoz és a szocialista országok nemzeteihez fűződő megbonthatatlan barátságát. (vli.) Jozef Lenárt elvtárs a besztercebányai nagygyűlésen Tisztelt Polgártársnők és Polgártársak, Elvtársnők és Elvtársak! A szovjet hadsereg 25 évvel ezelőtt szabadította fel Besztercebányát. Engedjék meg, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében az évforduló alkalmából szerencsekívánataimat fejezzem ki a város minden lakójának, és hogy ezen az ünnepi nagygyűlésen őszinte köszönetet mondjak Zmacsenko tábornok hadserege hős katonáinak, akik kiűzték a hitlerista megszállókat és felszabadították a várost. Ez alkalommal hálával gondolunk a IV. román hadseregre is, amelynek katonái ugyancsak részt vettek a hadműveletekben. Tisztelettel hajolunk meg a partizánalakulatok és a Svoboda elvtárs parancsnoksága alatt küzdő csehszlovák hadtest katonái előtt, akik a szovjet hadsereg oldalán Közép-Szlovákia felszabadításá ért vívott harcokban tevékenyen vettek részt. Mély meghatottsággal hajtjuk meg fejünket azoknak soha el nem múló emléke előtt, akik Besztercebánya felszabadításáért az életüket áldozták. A város felszabadításának nagy politikai jelentősége volt. Ugyanis olyan város sza is badult fel, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés, központja és jelképe volt. A szlovák nép ismét átvette a hatalmat ott, ahol néhány hónappal azelőtt nyilvánosan tanúsította akaratát az egész világ előtt: új szociális és nemzeti alapokon felújítsa a csehek és a szlovákok közös államát. A szlovák nemzet demokratikus és antifasiszta erői itt fegyveres ellenállással szálltak szembe a német fasizmussal és a hazai ludák reakcióval, s egyértelműen kinyilvánították, hogy a szlovák nép jövőjét, nemzeti önmegvalósulását és szociális felszabadulását elválaszthatatlannak tartják a haladó társadalmi erők győzelmétől, a munkásosztály, a kommunista párt és a Szovjetunió győzelmétől. Nemzetünk évszázados tapasztalatai késztettek gondolkodásra afelett, ki a barátunk és ki az ellenségünk. A terület, amelyen élünk, mindenkor érdekelte a kelet felé törő agresszív német köröket. A porosz junkerek örök éhsége egyesült a hitleri fasizmussal, és a német fasizmus céljai elérésének érdekében megteremtette a szociáldemagógiát, a sovinizmust, a fajelméletet, a német nép felsőbbrendűségéről terjesztett mítoszt. Hitler győzelme esetén nem lett volna olyan erő a világon, amely megakadályozhatta volna a szláv nemzetek kiirtását. Ebben a széles körű összefüggésben értékeljük a Szovjetunió, a szovjet nép, a szovjet hadsereg és az SZKP halhatatlan érdemeit, amelyek elhárították az emberiséget fenyegető katasztrófát. Csehszlovákia felszabadítása nem egy elszigetelt akció. Része annak a katonai, politikai, erkölcsi és eszmei győzelemnek, amelyet a világ első szocialista állama aratott a kapitalista rendszer legárulóbb formája, a fasizmus felett. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKE A BAJKÁL-TÓNÁL Irkutszk — Ludvík Svoboda köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatásának harmadik napját Irkutszkban töltötte. Köztársasági elnökünk és kísérete megtekintette a város nevezetességeit, majd egy szőrmefeldolgozó üzembe látogatott el, amely a maga nemében a legnagyobb a Szovjetunióban. Köztársasági elnökünknek és kíséretének uticélja a Bajkál-tó volt. Az itt tett látogatás befejeztével a Szovjetunió Kommunista Pártja irkutszki területi bizottsága díszebédet rendezett a csehszlovák vendégek tiszteletére. A díszebéden részt vett Hriszan Meskov, az Orosz SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének titkára, Jurij Kravcsenko, az irkutszki területi pártbizottság végrehajtó bizottságának elnöke, Pavel Kacuba, az irkutszki területi pártbizottság titkára, Vaszilij Kubaszov, az irkutszki városi pártbizottság első titkára és Vladimír Koucký, Csehszlovákia moszkvai nagykövete. A díszebéden megjelent Szonomin Luvszan, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, aki azért érkezett Irkutszkba, hogy Ludvík Svoboda elnököt elkísérje mongóliai hivatalos látogatására. Köztársasági elnökünk a díszebéden pohárköszöntőt mondott. I KÖZEL-KELET I Kairóban tanulmányozzák Rogers nyilatkozatát Kairó — A kairói Al Ahram szerdai számában megállapítja, hogy az EAK kormánya gondosan tanulmányozza Rogers amerikai külügyminiszter hétfői, a közel-keleti helyzettel foglalkozó nyilatkozatát és annak tartalmáról konzultál a többi arab országgal. Rogers kijelentései nyíltan ellenséges álláspontot képviselnek az arab országok iránt, és arra utalnak, hogy Washington a jövőben is „Izrael légi fölényének fenntartására törekszik" — írja a lap. (Folytatás a 2. oldalon) MAGYARORSZÁG 25 ÉVE Sajtótájékoztató a prágai magyar nagykövetségen (Tudósítónktól) — Magyarország felszabadulása közelgő 25. évfordulójának alkalmából Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap Prágában tájékoztatta a csehszlovák sajtó képviselőit a magyar nép munkájáról, s az országnak az elmúlt huszonöt év alatt elért fejlődéséről. 1945. április 4-nek jelentőségét méltatva a nagykövet rámutatott: a magyar nép kegyelettel emlékezik meg azokról a szovjet hősökről, akik vérüket ontották Magyarországnak a fasiszta uralom alól való felszabadításáért. A második világháború a magyar népnek 600 000 halottat, és nemzeti vagyonának negyven százalékos pusztulását hagyta „örökségbe". A magyar kommunisták vezetésével az elmúlt negyed század alatt azonban a magyar nép jelentős eredményeket ért el. Az 1956-os ellenforradalommal kapcsolatban Kovács Imre nagykövet elmondta, hogy annak kirobbanását a személyi kultusz durva hibái tették lehetővé. A magyar fejlődés további irányának meghatározásában jelentős szerepe volt az ellenforradalom igazi okai nyílt feltárásának, továbbá a párt vezető szerepe, a munkásosztály hatalma felújításának, és megszilárdításának. A párt vezető szerepének biztosítása alapvető követelmény politikánkban, s ezt következetes elvszerűséggel, a szélsőségek elkerülésével érjük el. Az MSZMP a tömegek irányában monológ helyett dialógust folytat, s állandóan figyelemmel kíséri és igyekszik kielégíteni a lakosság igényeit — mondotta. A magyar nagykövet biztosította a sajtó képviselőit, s rajtuk keresztül az egész csehszlovák népet, hogy a szomszédos Magyarországot igaz barátjuknak tekinthetik. A magyar nép szilárdan a szocializmus talaján áll, s a szocializmus építésében a csehszlovák nép mindig támaszkodhat reá. (smnf A MÚLT HÉT VÉGÉN értesült az ország lakossága arról, hogy a szövetségi kormány határozata értelmében ez év négy szabadnapján — április 4-én, május 16-án, október 25-én és november 14-én — hivatalosan is dolgozni fogunk. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tizenhat éven aluliakra, azokra a dolgozókra, akiknek munkaideje amúgy is a hét hat napjára van egyenletesen szétosztva, valamint a megszakítás nélkül termelő üzemek alkalmazottaira. Mi késztette a kormányt erre a lépésre? Azt csak a rosszakaróink állíthatják, hogy így akarjuk fokozatosan „felszámolni" a szabad szombatokat. Már nemegyszer hangzott el hivatalos kijelentés, hogy erről nincs szó! A választ elsősorban is abban kell keresnünk: hogyan biztosíthatjuk az idei tervfeladatok következetes teljesítését? Jól tudjuk, hogy az idei esztendő a gazdasági életünk konszolidálásának éve, vagyis: határozottan és következetesen rendet kell teremtenünk a termelésben, gazdaság irányításában, hogy a hibák, ha azok orvoslása után gyorsabb ütemben növelhessük a termelést, a termelékenységet, és ezáltal életszínvonalunkat is. A folyamatos tervteljesítést azonban több akadály is fékezi. Többszöri figyelmeztetés ellenére még ma is súlyos fogyatékosságok mutatkoznak a munkaidő kihasználásában, és ELGONDOLKOZTATÓ NÉGY MŰSZAK ez megköti a kezünket, csökkenti lehetőségeinket a tervezett feladatok valóra váltásában. A szeszélyes téli időjárás következtében rendkívüli nehézségek következtek be az energetikai üzemekben, és a közlekedésben beállott zavarok a termelésben is kieséseket okoztak. Ezek a legfőbb okok, amelyek a kormányt arra késztették, hogy elrendelje: ez év négy szabad napján hivatalosan is dolgozunk. Mert dolgozunk mi nem hivatalosan is. A dolgozók ezrei — sok-sok üzemben, bányában — látva a nehézségeket, segítő kezet nyújtottak eddig is, különösebb felszólítás nélkül, önszántukból vállaltak munkát a szabadnapokon, hogy ezzel is elősegítsék, meggyorsítsák a gazdasági konszolidálást. Ezeknek a dolgozóknak a kormány ezúttal is köszönetét fejezte ki, és annak a reményének adott kifejezést, hogy továbbra is kezdeményezőn szervezni fogják az önkéntes műszakokat ott, ahol erre a népgazdaságnak, az egyes üzemeknek és szervezeteknek okvetlenül szüksége van. A négy szabadnapon ledolgozásra kerülő műszakokkal megközelítőleg hárommilliárd korona értékű termelésnövekedéssel számolhatunk. Ezzel az eddigi kieséseket igyekszünk pótolni. Felmerül azonban a kérdés: ezzel megoldunk minden problémát? Többet nem tehetünk a magunk és (folytatta a 2. oldalon) A 24 OLDALAS ÚJ SZÓ GAZDAG TARTALMÁBÓL: Hadseregünk születése — Ján Pivovarčí mérnök-alezredes cikke Negyed évszázad — Zselíz és környékének eredményei és távlatai A haladás szolgálatában — Magyar tanítók az első Köztársaságban Tegnap és tegnapelőtt — Mikola Anikó elbeszélése A felszabadulási rejtvényverseny 5. fordulója Versek, humor