Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám, csütörtök

Világ proletárjait egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. március 26. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XIII. ÉVFOLYAM 72. szám Ára 50 filér A hála és a megbonthatatlan barátság jegyében Besztercebánya megünnepelte felszabadulásának 25. évfordulóját Az ünnepi díszbe öltözött Garam menti hős város, Besztercebánya, hét magas állami kitün­tetés és érdemrend viselője méltón ünnepelte meg felszabadulásának negyedszázados évfor­dulóját. A jubileumi ünnepség a járási és vá­rosi párt- és népképviseleti szervek együttes ünnepi ülésével kezdődött. Az ülésen részt vett az SZLKP KB és az SZSZK kormányának a küldöttsége, amelyet JOZEF LENART, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára vezetett; tagjai voltak: dr. LADISLAV AB­RAHÁM, JULIUS HANUS és dr. VLADIMÍR PI­ROSIK. Megjelent M. M. GYEJEV, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és ION OBRADOVICI, a Román Népköztársaság prágai nagykövete, to­vábbá a hazánkban állomásozó szovjet alaku­latok küldöttsége, a tulai területi és a Nógrád megyei pártbizottság, valamint Salgótarján vá­rosi tanácsának küldöttsége és a bolgár Mihaj­lovgrad képviselői. A besztercebányaiakkal együtt ünnepeltek a Szlovák Nemzeti Felkelés hősei, a város díszpolgárai: ASZMOLOV, OSZI­POV és VOLKOV egykori partizánparancsnokok is. Az ünnepi ülésen M. M. Gyejev szovjet fő­konzul, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének határozata értelmében magas szov­jet érdemrendekkel tüntette ki Közép-Szlovákia­­ polgárát az Ogyessza-vidéki és a felkelési harcokban, valamint az illegális munkában ta­núsított hősiességért. Az ünnepi ülés a szocia­lista nemzetköziség, a Szovjetunióval való testvériség és a felszabadítók iránti hála je­gyében zajlott le. Délután a szlovákiai, a járási és városi szer­vek képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, majd fél háromkor a lakosság nagygyűlésen vett részt a Szlovák Nemzeti Fel­kelés terén. Az „Örök időkre a Szovjetunióval" jelszó jegyében megtartott gyűlésen hangfelvé­telről elhangzott a legfelsőbb szovjet hadveze­tőség 25 év előtti napiparancsa Besztercebánya felszabadításáról. A manifesztáción az ünnepi beszédet Jozef Lenárt, a párt- és kormánykül­döttség vezetője mondta. A nagygyűlés résztve­vői végül üdvözlő levelet küldtek a szovjet nép­nek, amelyben hálájukat fejezik ki a felsza­badításért és a Szovjetunióval való barátság mellett tettek hitet. Az ünnepség az Internacio­nálé eléneklésével ért véget. Este a Tatovsky Színházban fellépett a szov­jet katonai együttes. A besztercebányai felszabadulási ünnepségek kifejezésre juttatták a felkelés vidéke népének a Szovjetunióhoz és a szocialista országok nem­zeteihez fűződő megbonthatatlan barátságát. (vli.) Jozef Lenárt elvtárs a besztercebányai nagygyűlésen Tisztelt Polgártársnők és Pol­gártársak, Elvtársnők és Elvtár­­sak! A szovjet hadsereg 25 évvel ezelőtt szabadította fel Beszter­cebányát. Engedjék meg, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevé­ben az évforduló alkalmából szerencsekívánataimat fejezzem ki a város­­ minden lakójának, és hogy ezen az ünnepi nagy­gyűlésen őszinte köszönetet m­ondjak Zmacsenko tábornok hadserege hős katonáinak, akik kiűzték a hitlerista megszálló­kat és felszabadították a vá­rost. Ez alkalommal hálával gondolunk a IV. román hadse­regre is, amelynek katonái ugyancsak részt vettek a had­műveletekben. Tisztelettel hajo­lunk meg a partizánalakulatok és a Svoboda elvtárs parancs­noksága alatt küzdő csehszlo­vák hadtest katonái előtt, akik a szovjet hadsereg oldalán Közép-Szlovákia felszabadításá­­ ért vívott harcokban tevékenyen vettek részt. Mély meghatott­sággal hajtjuk meg fejünket azoknak soha el nem múló em­léke előtt, akik Besztercebánya felszabadításáért az életüket áldozták. A város felszabadításának nagy politikai jelentősége volt. Ugyanis olyan város sza­ is badult fel, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés, központja és jelképe volt. A szlovák nép is­mét átvette a hatalmat ott, ahol néhány hónappal azelőtt nyilvá­nosan tanúsította akaratát az egész világ előtt: új szociális és nemzeti alapokon felújítsa a csehek és a szlovákok közös ál­lamát. A szlovák nemzet de­mokratikus és antifasiszta erői itt fegyveres ellenállással száll­tak szembe a német fasizmus­sal és a hazai ludák reakcióval, s egyértelműen kinyilvánították, hogy a szlovák nép jövőjét, nemzeti önmegvalósulását és szociális felszabadulását elvá­laszthatatlannak tartják a hala­dó társadalmi erők győzelmétől, a munkásosztály, a kommunista párt és a Szovjetunió győzelmé­től. Nemzetünk évszázados ta­pasztalatai késztettek gondol­kodásra afelett, ki a barátunk és ki az ellenségünk. A terület, amelyen élünk, mindenkor ér­dekelte a kelet felé törő ag­resszív német köröket. A porosz junkerek örök éhsége egyesült a hitleri fasizmussal, és a né­met fasizmus céljai elérésének érdekében megteremtette a szo­ciáldemagógiát, a sovinizmust, a fajelméletet, a német nép fel­sőbbrendűségéről terjesztett mí­toszt. Hitler győzelme esetén nem lett volna olyan erő a világon, amely megakadályozhatta volna a szláv nemzetek kiirtását. Ebben a széles körű összefüg­gésben értékeljük a Szovjetunió, a szovjet nép, a szovjet hadse­reg és az SZKP halhatatlan ér­demeit, amelyek elhárították az emberiséget fenyegető kataszt­rófát. Csehszlovákia felszabadítása nem egy elszigetelt akció. Ré­sze annak a katonai, politikai, erkölcsi és eszmei győzelemnek, amelyet a világ első szocialis­ta állama aratott a kapitalista rendszer legárulóbb formája, a fasizmus felett. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKE A BAJKÁL-TÓNÁL Irkutszk — Ludvík Svoboda köztársasági elnök szovjetunió­beli látogatásának harmadik napját Irkutszkban töltötte. Köztársasági elnökünk és kísé­rete megtekintette a város ne­vezetességeit, majd egy szőr­mefeldolgozó üzembe látogatott el, amely a maga nemében a legnagyobb a Szovjetunióban. Köztársasági elnökünknek és kí­séretének uticélja a Bajkál-tó volt. Az itt tett látogatás be­fejeztével a Szovjetunió Kom­munista Pártja irkutszki terü­leti bizottsága díszebédet ren­dezett a csehszlovák vendégek tiszteletére. A díszebéden részt vett Hriszan Meskov, az Orosz SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének titkára, Jurij Krav­csenko, az irkutszki területi pártbizottság végrehajtó bizott­ságának elnöke, Pavel Kacuba, az irkutszki területi pártbizott­ság titkára, Vaszilij Kubaszov, az irkutszki városi pártbizott­ság első titkára és Vladimír Koucký, Csehszlovákia moszk­vai nagykövete. A díszebéden megjelent Szo­nomin Luvszan, a Mongol For­radalmi Néppárt Központi Bi­zottsága politikai bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, aki azért érkezett Irkutszkba, hogy Ludvík Svoboda elnököt elkísérje mongóliai hivatalos látogatására. Köztársasági elnö­künk a díszebéden pohárkö­szöntőt mondott. I KÖZEL-KELET I Kairóban tanulmányozzák Rogers nyilatkozatát Kairó — A kairói Al Ahram szerdai számában megállapítja, hogy az EAK kormánya gondo­san tanulmányozza Rogers ame­rikai külügyminiszter hétfői, a közel-keleti helyzettel foglalko­zó nyilatkozatát és annak tar­talmáról konzultál a többi arab országgal. Rogers kijelentései nyíltan ellenséges álláspontot képvisel­nek az arab országok iránt, és arra utalnak, hogy Washington a jövőben is „Izrael légi fölé­­nyének fenntartására törek­szik" — írja a lap. (Folytatás a 2. oldalon) MAGYARORSZÁG 25 ÉVE Sajtótájékoztató a prágai magyar nagykövetségen (Tudósítónktól) — Magyaror­szág felszabadulása közelgő 25. évfordulójának alkalmából Ko­vács Imre, a Magyar Népköz­társaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete tegnap Prágában tájékoztatta a cseh­szlovák sajtó képviselőit a ma­gyar nép munkájáról, s az or­szágnak az elmúlt huszonöt év alatt elért fejlődéséről. 1945. április 4-nek jelentőségét mél­tatva a nagykövet rámutatott: a magyar nép kegyelettel em­lékezik meg azokról a szovjet hősökről, akik vérüket ontották Magyarországnak a fasiszta uralom alól való felszabadítá­sáért. A második világháború a magyar népnek 600 000 halot­tat, és nemzeti vagyonának negyven százalékos pusztulását hagyta „örökségbe". A magyar kommunisták vezetésével az el­múlt negyed század alatt azon­ban a magyar nép jelentős eredményeket ért el. Az 1956-os ellenforradalom­mal kapcsolatban Kovács Im­re nagykövet elmondta, hogy annak kirobbanását a személyi kultusz durva hibái tették le­hetővé. A magyar fejlődés to­vábbi irányának meghatározá­sában jelentős szerepe volt az ellenforradalom igazi okai nyílt feltárásának, továbbá a párt ve­zető szerepe, a munkásosztály hatalma felújításának, és meg­szilárdításának. A párt vezető szerepének biztosítása alapvető követelmény politikánkban, s ezt következetes elvszerűség­gel, a szélsőségek elkerülésé­vel érjük el. Az MSZMP a tö­megek irányában monológ he­lyett dialógust folytat, s állan­dóan figyelemmel kíséri és igyekszik kielégíteni a lakos­ság igényeit — mondotta. A magyar nagykövet biztosí­­totta a sajtó képviselőit, s raj­­tuk keresztül az egész cseh­szlovák népet, hogy a szomszé­dos Magyarországot igaz barát­juknak tekinthetik. A magyar nép szilárdan a szocializmus talaján áll, s a szocializmus építésében a csehszlovák nép mindig támaszkodhat reá. (smnf A MÚLT HÉT VÉGÉN értesült az ország lakossága arról, hogy a szövetségi kor­mány határozata értelmében ez év négy szabadnapján — április 4-én, május 16-án, október 25-én és november 14-én — hivata­losan is dolgozni fogunk. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tizenhat éven aluliakra, azokra a dolgozókra, akiknek munkaideje amúgy is a hét hat napjára van egyenlete­sen szétosztva, valamint a megszakítás nél­kül termelő üzemek alkalmazottaira. Mi késztette a kormányt erre a lépésre? Azt csak a rosszakaróink állíthatják, hogy így akarjuk fokozatosan „felszámolni" a szabad szombatokat. Már nemegyszer hang­zott el hivatalos kijelentés, hogy erről nincs szó! A választ elsősorban is abban kell keresnünk: hogyan biztosíthatjuk az idei tervfeladatok következetes teljesíté­sét? Jól tudjuk, hogy az idei esztendő a gazdasági életünk konszolidálásának éve, vagyis: határozottan és következetesen ren­det kell teremtenünk a termelésben, gazdaság irányításában, hogy a hibák, ha­ a­zok orvoslása után gyorsabb ütemben nö­velhessük a termelést, a termelékenységet, és ezáltal életszínvonalunkat is. A folya­matos tervteljesítést azonban több akadály is fékezi. Többszöri figyelmeztetés ellené­re még ma is súlyos fogyatékosságok mu­tatkoznak a munkaidő kihasználásában, és ELGONDOLKOZTATÓ NÉGY MŰSZAK ez megköti a kezünket, csökkenti lehető­ségeinket a tervezett feladatok valóra vál­tásában. A szeszélyes téli időjárás követ­keztében rendkívüli nehézségek következ­tek be az energetikai üzemekben, és a köz­lekedésben beállott zavarok a termelésben is kieséseket okoztak. Ezek a legfőbb okok, am­ely­ek a kormányt arra késztették, hogy elrendelje: ez év négy szabad napján hiva­talosan is dolgozunk. Mert dolgozunk mi nem hivatalosan is. A dolgozók ezrei — sok-sok üzemben, bányában — látva a ne­hézségeket, segítő kezet nyújtottak eddig is, különösebb felszólítás nélkül, önszán­tukból vállaltak munkát a szabadnapokon, hogy ezzel is elősegítsék, meggyorsítsák a gazdasági konszolidálást. Ezeknek a dol­gozóknak a kormány ezúttal is köszönetét fejezte ki, és annak a reményének adott kifejezést, hogy továbbra is kezdeménye­zőn szervezni fogják az önkéntes műsza­kokat ott, ahol erre a népgazdaságnak, az egyes üzemeknek és szervezeteknek okvet­lenül szüksége van. A négy szabadnapon ledolgozásra kerülő műszakokkal megközelítőleg hárommilliárd korona értékű­ termelésnövekedéssel szá­molhatunk. Ezzel az eddigi kieséseket igyekszünk pótolni. Felmerül azonban a kérdés: ezzel megoldunk minden problé­mát? Többet nem tehetünk a magunk és (folytatta a 2. oldalon) A 24 OLDALAS ÚJ SZÓ GAZDAG TARTALMÁBÓL: Hadseregünk születése — Ján Pivovarčí mérnök-alezredes cikke Negyed évszázad — Zselíz és környékének eredményei és távlatai A haladás szolgálatában — Magyar tanítók az első Köztársaságban Tegnap és tegnapelőtt — Mikola Anikó elbeszélése A felszabadulási rejtvényverseny 5. fordulója Versek, humor

Next