Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-30 / 127. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. május 30. SZOMBAT BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 127. szám Ára 50 fillér A Szövetségi Gyűlés befejezte tanácskozását A képviselők egyetértenek a kormány tevékenységével (Parlamenti tudósítónktól) Pénteken a Szövetségi Gyűlés folytatta együttes ülését, amelynek napirendjén a szövetségi kormány jelentése szerepelt a konszolidációs folyamatról, va­lamint a CSSZKP KB határozataiból eredő feladatok teljesíté­séről, s a következő időszak feladatairól. Az ülésen jelen volt Ludvík Svoboda köztársasági elnök, dr. Gustáv Husák vezetésével a CSKP KB elnökségének tagjai, valamint a szövetségi kormány tagjai. A parlament tanácskozá­sát dr. Dalibor Hanes profes­­szor nyitotta meg. A képviselők a napirend ér­demi tárgyalása előtt egyhan­gúlag beválasztották a Szövet­ségi Gyűlés elnökségébe Josef Kempný, Štefan Infner és Ja­roslav Kalkus képviselőt. A CSSZSZK kormányának je­lentését dr. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök ter­jesztette a legfelsőbb népkép­viseleti szerv elé. dr. A jelentés előterjesztése után Soňa Pennigerová, aki szünet után átvette az ülés irá­­­nyítását, javaslatot tett egy héttagú bizottság összetételére, amely a vita alapján előkészí­tené a Szövetségi Gyűlés hatá­rozattervezetét a kormány be­számolójáról. A bizottság után soron kívül megválasztása Karel Mestek képviselő kérdést intézett szövetségi kormány elnökéhez: a milyen álláspontot tanúsít a szö­vetségi kormány az efsz-ek VII. kongresszusának határozatai­hoz. A vitában elsőnek Jozef Gab­riska képviselő szólalt fel. Gaz­dasági kérdésekkel foglalkozva rámutatott arra, hogy a Šik-fé­le piaci mechanizmus-elmélet­nek fő célja annak a bizonyítá­sa volt, hogy a CSKP képtelen a népgazdaság irányítására. A kormány jelentéséhez fűzött megjegyzéseiben többek között rámutatott a tüzelőanyag- és az energetikai bázis problémáira. Felhívta a figyelmét, hogy má­ris fel kell készülni a téli tüze­lőanyag-ellátásra. A hivatali ap­parátus létszámának csökken­tésével kapcsolatban javasolta, hogy azt elsősorban a közigaz­gatás ésszerűsítésével kell el­érni. Vladimír Marik képviselő a szakszervezetek nevében mél­tatta a kormány tevékenységét. Megállapította, hogy a dolgozók e hatalmi szervezetében pozitív változásoknak vagyunk tanúi. A szakszervezeti munkában elő­térbe kerülnek a lenini elvek. Nagyra értékelte a bányászok és más munkáskollektívák kez­deményezését a szocialista mun­kaverseny rehabilitálására. A tömegtájékoztatási eszközökről szólva rámutatott arra, hogy a sajtóban, a rádióban és a tévé­ben az eddiginél többet kell foglalkozni a kiváló dolgozók­kal. Jaromír Horák képviselő a beruházási politika fogyatékos­ságaira hívta fel a figyelmet. Többek közt bírálta a nemzeti kormányokat, hogy a szövetségi kormány határozott intézkedé­sei ellenére a beruházási elő­irányzatot több mint 2 milliárd koronával lépték túl. Kifogásol­ta, hogy a beruházási politiká­ban nincs távlati koncepció. Josef Dohnal képviselő a Cseh Szocialista Párt tagjainak nevé­ben üdvözölte a kormány jelen­tését. Megállapította, hogy a konszolidációs politikának már megvannak a maga pozitív eredményei. Vasil Kapisovský képviselő felszólalásában Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődésével és fej­lesztési igényeivel foglalkozott. Rámutatott, hogy a szocialista építés során Kelet-Szlovákiában szép gazdasági eredmények születtek, de nem lehet elhall­gatni a megoldatlan problémá­kat sem, pl. azt, hogy az otta­ni lakosság átlagos életszínvo­nala még mindig nem éri el a szlovákiai átlagot. Ľudovít Ha­nusek felszólalásában a Sza­badságpárt tagjainak nevében üdvözölte a kormány­főt. Hangoztatta, hogy a jelentő­kon­szolidációt, a legértékesebb lé­péssel, a csehszlovák—szovjet szövetségi szerződés megköté­sével kezdjük. Nagyra értékel­te azt a tényt, hogy a kormány­nak sikerült gátat vetni az inf­lációs fejlődésnek, s a nép­gazdaság terén is pozitív ered­mények tapasztalhatók. Ján Fe­rianc képviselő gazdasági kér­désekkel foglalkozva hangoz­tatta: — Rendkívüli a jelentő­sége annak, hogy a népgazda­ságban megszilárdítottuk a párt vezető szerepét, felújítottuk és megerősítettük a központi irányítást, s megteremtettük a népgazdasági terv tekintélyét. Ezeket az eredményeket a jobboldali opportunisták elleni harcban értük el. A piaci ellá­tás helyzetéről szólva megem­lítette, hogy Szlovákiában az idén megvan minden feltétel arra, hogy a hústermelést sike­resen teljesítsék. Biztató jelen­ségnek minősítette azt is, hogy egyre nő a lakosság takarékbe­tétállománya. Mint más képvi­selők, ő is rámutatott a meg­alapozatlan beruházások káros voltára. Ebédszünet után Vojtech Mi­hálik, a Szövetségi Gyűlés el­nökhelyettese vezette a gyűlést. Elsőnek Jirí Burian képviselő­nek adott szót, aki a mezőgaz­daság időszerű kérdéseit tárta a képviselők elé. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a mezőgazdaság­a­ban sürgősen meg kell oldani munkaerőkérdést, és józan beruházásokkal, az anyagi-mű­szaki alap megteremtésével kell hozzájárulni a termelési felada­tok teljesítéséhez, mind a me­zőgazdaságban, mind az élelmi­szeriparban. Nagy hangsúlyt kellene fektetni a mezőgazda­sági és az élelmiszeripari tu­dományos kutatás fejlesztésé­n­­ek is. Rámutatott arra, hogy mezőgazdaságban dolgozók átlagos életkora nem kedvező. 1975-ben több mint félmillió mezőgazdasági dolgozó éri el a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor az utóbbi kilenc évben 20 szá­zalékkal csökkent a mezőgaz­daságban dolgozók száma. Saj­nos, ezt a folyamatot a mai napig nem lehetett megállíta­ni. Ennek az okát Burian kép­viselő abban látja, hogy az iparban mutatkozó munkaerő­hiányt a mezőgazdaság rovásá­ra oldják meg. A gépesítés helyzetéről szól­va kitért a gépalkatrész-ellátás­ban mutatkozó fogyatékossá­gokra. Megemlítette, hogy pél­dául a parlamentben a nyugat­szlovákiai képviselők már több­ször sürgették a mezőgazdasá­gi gépalkatrész-ellátásról való gondoskodást, de lényeges ja­vulásra azóta sem került sor. A Népi Kamara kulturális bi­zottságának tevékenységét To­máš Trávniček képviselő ismer­tette. A bizottság eddig meg­vizsgálta a ČSTK, a rádió és a televízió tevékenységét. Fog­ (Folytatás a 2. oldalon) Ľubomír Štrougal miniszterelnök beszéde a Szövetségi Gyűlés pénteki ülésén a kormányprogram teljesítéséről Köztársasági elnök elvtárs, képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében beszámoljak annak az elmúlt időszakban ki­fejtett tevékenységéről és az elért eredményekről. Társadal­munk politikai mai helyzete, a mai bel­helyzet meggyőzően bizonyítja, milyen sokat tet­tünk 1969 áprilisa óta. Ma már nyilvánvaló, hogy 1969 áprilisa döntő fordulat volt. Megterem­tette a feltételeket az 1968-ban megkezdődött, bomlasztó, ka­tasztrofális folyamat megállí­tására, amely folytatódott az­után is, hogy a szocialista or­szágok internacionalista segít­sége lehetővé tette a megakadályozását. 1969 veszély áprili­sa fordulatot jelent azért is, mert megteremtette a feltéte­leket a CSKP 1968 januári plé­numa által kitűzött feladatok teljesítéséhez. A CSKP Központi Bizottságá­n­­ak és vezetőségének, valamint pártaktívának az érdeme, hogy ma szervezettebben, cél­tudatosabban dolgozhatunk, hogy a kormány funkcióját, hogy az teljesítheti országban megteremtettük a konstruktív (Folytatás a 4. oldalon) A Magas Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak az érdekeiket érintő valamennyi fontos nem­zetközi kérdésben, és tevékenységükben a mindkét állam ér­dekeivel összhangban elfogadott közös álláspontból indul­nak ki. (A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésből.) A Szövetségi Gyűlés határozata a kormány munkájával kapcsolatban A Szövetségi Gyűlés 1970. május 29 én megvitatta a CSSZSZK kormányának tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet dr. Ľu­bomír Štrougal miniszterelnök terjesztett elő és a Szövetségi Gyű­lés ezzel a beszámolóval egyetért. A Szövetségi Gyűlés­­ értékeli a CSSZSZK kormányának a nemzetközi kapcsolatok terén, főleg a Szovjetunióval és a többi szövetséges szocialista or­szággal való testvéri együttműködés teljes normalizálásának és további fejlődésének elérésére kifejtett aktív politikai igyekezetét. Egyértelműen támogatja a kormánynak az európai államok biz­tonsági és együttműködési kérdéseit megvitató értekezlet mielőbbi egybehívására irányuló konstruktív politikáját; — támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány tett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1969 májusában hozott irányelveiben, valamint a CSKP KB 1969 szep­temberében és 1970 januárjában hozott határozataiban kitűzött fel­adatok teljesítésére, amelyek belpolitikai életünk konszolidálását, az állami szervek tekintélyének megszilárdítását, a terv szerepé­nek megerősítését, a törvényesség megszilárdítását és gazdasá­gunk fejlődésének konszolidálását célozzák. Az itt említett intéz­kedések megvalósítása megteremti a szükséges légkört népünk békés, alkotó- és építőmunkája számára. Politikai szempontból je­lentős mértékben konszolidálódott a csehszlovák néphadsereg és a biztonsági testület, amely feladataink teljesítésének alapfelté­tele; — a szilárd és célszerű irányítás felújítása a népgazdaság álla­mi irányítása és az úgynevezett állami terv szerepének felújítása mellett pozitív eredményeket hozott. Például az iparban, valamint az építőiparban már elérték a tervezett termelésnövekedést, és ebben a növekedésben jelentős része van a munkatermelékenység emelkedésének. A szabályozó bérintézkedések elfogadása követ­keztében leállt a bérezés és a munkatermelékenység közötti hely­telen arány fejlődése; — értékeli, hogy a kormány intézkedései következtében fokoza­tosan egyensúlyba került a hazai piac. Támogatni fogja a kor­mányt a népgazdaságnak és a lakosságnak villanyenergiával, fűtőanyaggal való folyamatos és kielégítő ellátására, valamint a piacnak az alapvető árucikkekkel való biztosítására irányuló igye­kezetében Megállapítja azonban, hogy a beruházási építkezések terén súlyos helyzet uralkodik, és ezért támogatni fogja a kor­mánynak a beruházási építkezések céltudatosabb irányítására, fő­leg a befejezetlen építkezések befejezésére irányuló intézkedéseit. Egyetért a szigorú fegyelmezettség érvényesítésével a kivitelezők­kel, a szállító szervezetekkel egyaránt, és elvárja, hogy a kormány ezen a téren következetesen érvényesíteni fogja a vezető gazda­sági dolgozók személyes felelősségre vonását; — megköveteli, hogy a szövetségi és nemzeti köztársaságok ál­lami szervei, a nemzeti bizottságok és a gazdasági szervezetek ki­használják az összes lehetőségeket a terciális szféra fokozott fel­adatainak végrehajtására, főleg az 1970. évi lakásépítésben, hogy (Folytatás a 2. oldalon! 1 KÖZEL-KELET Nasszer nagyra értékeli a Szovjetunió segítségét Eban sürgeti Washingtont Khartúm — Csütörtökön es­te Khartúm­ban, az egyipto­mi—líbiai—szudáni hármas ta­lálkozó befejezését követő nagygyűlésen beszédet mondott Nasszer, az Egyesült Arab Köz­társaság elnöke. Mindenekelőtt köszönetet mondott a Szovjet­uniónak azért a katonai segít­ségért, amelyben az arab orszá­gokat részesítette. Ezzel kap­csolatban az elnök ta, hogy a fegyverek hangoztat­„védelmi jellegűek" s az arab országok anélkül jutottak hozzájuk, hogy a Szovjetunió bármilyen felté­telt szabott volna. „Kértünk és kaptunk tanács­adókat és szakértőket a Szov­jetunióból" — jelentette ki Nasszer. Majd így folytatta: „A tanácsadók különböző mo­dern fegyverek használatára tanítják be katonáikat, és kizárólag kiképzéssel foglalkoz­nak. Nem avatkoznak be a po­litikába". A szovjet segítség nélkül — folytatta Nasszer — az Egye­sült Arab Köztársaság teljesen ki lett volna szolgáltatva az izraeliek amerikai és brit fegy­vereinek. A Szovjetunióból szál­lított modern fegyverek lehe­tetlenné teszik Izraelnek, hogy elpusztítsa Kairót és a Nílus deltáját. Egyiptom létfontossá­gú gazdasági Az EAK elnöke létesítményeit, elutasította a közel-keleti fegyverszállítá­sok befagyasztását, részéről a megszállt Az arabok területek felszabadításáról van szó "< mondotta. Hangoztatta, hogy fel kell készülni a döntő csatá­ra, mert, Izrael nem hajlandó a megszállt területeket kiürí­teni. Nasszer megismételte az EAK álláspontját a közel-keleti vál­ság békés megoldását illetően. A békének két feltétele van: — Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-es háborúban megszállt arab területekről; — helyre kell állítani a pa­lesztinai arab nép törvényes jo­gait. A khartúmi tömeggyűlésen beszédet mondott Kadhafi ez­redes, a Líbiai Forradalmi Ta­nács elnöke is. Síkraszállt azért, hogy kivétel nélkül min­den arab ország vegye ki ré­szét az Izrael ellen folyó harc­ból. Nasszer elnök egyetértett ezzel, és mindketten nagy je­lentőséget tulajdonítottak a kö­zös harc szempontjából Egyip­tom, Líbia és Szudán hármas szövetségének. Jeruzsálem — Az izraeli ve­zetők szinte mindennapossá váló szovjetellenes kirohanásait csütörtökön Eban külügyminisz­ter folytatta. Egy televíziós in­ (Folytatás a 2. oldalon)

Next