Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-27 / 256. szám, kedd

1970 JELENTŐS MÉRFÖLDKŐ Berlin — t­­. ru­­ K sajtója teg­nap is rendkívül bő terjedelem­ben foglalkozott a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének Cseh­szlovákiában tett látogatásával. A Neues Deutchlandban Oskar Fischer külügyminiszter-helyet­tes, az NDK tagja foglalkozik küldöttségének a látogatás eredményeivel. Rámutat, hogy az fontos mérföldkő a két or­szág kapcsolataiban. Az a szí­vélyes fogadtatás, amelyet cseh és szlovák lakosság tanú­­­sított a német küldöttség iránt. Továbbá a barátság és a mély bizalom szelleme feledhetetlen benyomást gyakorolt az NDK párt- és Mindenki kormányküldöttségére. előtt világos tehát, hogy a két ország munkásosz­tályának hagyományos barát­sága a két szocialista ország szilárd szövetségét eredményez­te. Oskar Fischer különösképpen hangsúlyozza, hogy a forgó hivatalos látogatás szóban ösz­tönzést ad a testvéri kapcsola­tok továbbfejlesztésére. A két küldöttség tárgyalásai során megmutatkozott, hogy az álláspontok mind a kétoldali kapcsolatokat, mind a nem­zetközi politikát illetően egysé­gesek. Mindkét ország követke­zetesen ragaszkodik a Varsói Szerződésben kialakított közös állásponthoz és a szocialista in­ternacionalizmus alapelveihez. Az elért eredmények — hang­súlyozza a cikkíró — szilárd támpontjai a kapcsolatok továb­bi alakulásának, mindenekelőtt gazdasági vonatkozásban. Varsó — A lengyel lapok ter­jedelmes részleteket közölnek az NDK—csehszlovák közös nyi­latkozatról. "*A Trybuna Ludu közli a nyilatkozat főbb pont­jait. Lefényképezték a Szonda—8-at Moszkva — A kazahsztáni Sternberg csillagvizsgáló inté­zetben fényképfelvételt készí­tettek a Szonda-8 automatikus űrállomásról, amely visszatérő­ben van a Föld felé. A felvétel 277 000 kilométernyi távolság­ból mutatja be az űrállomást. A kazah csillagvizsgálóban egy másik szenzációs felvétel is készült a Szonda 8-ról, még­pedig 348 000 kilométer távol­ságból. Ez annyit jelent, hogy rendkívül pontosan sikerült megállapítani az automatikus űrállomás koordinátáit. A Szonda­ 8-at, amely megke­rülte a Holdat és visszatérőben van a Föld felé, a krími csillag­vizsgáló intézetben is megfi­gyelték. Erre a célra egy rend­kívül érzékeny televízióberende­zést használtak, amelynek ref­lektora 2,6 méter átmérőjű. Há­rom órán belül a Szonda-8 auto­matikus űrállomás pályájának 20 pontját sikerült megállapíta­ni az égbolton. LETARTÓZTATJÁK VIAUX TÁBORNOKOT? Santiago de Chile — A chilei kormány elfogatási parancsot adott ki Robert Viaux tábornok ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a Schneider tá­bornok ellen elkövetett merény­let előkészítésében — jelentet­te be a chilei rádió. Viaux tábornokot röviddel az­után helyezték nyugállományba, amikor egy tiszti csoport élén államcsínyt kísérelt meg. Nevét az utóbbi időben gyakran hoz­ták összefüggésbe különböző terrorakciókkal, amelyeket a jobboldali erők szerveztek, hogy megakadályozzák Salva­dor Allende hivatalba lépését. A tegnapi chilei sajtó egyéb­ként közli az Allendéhez inté­zett üdvözlő táviratokat. Louis Corvalén, a Chilei Kommunista Párt főtitkára nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az ország történelmi jelentőségű napokat él át. A párt főtitkára rámutat, hogy Allende győzelme a chilei nép győzelme. Cedenbal Moszkvában Ulánbátor­­ Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titká­rának, Mongólia miniszterelnö­kének vezetésével hétfőn reg­gel mongol párt- és kormány­küldöttség utazott Moszkvába. A delegáció hivatalos baráti lá­togatást tesz a Szovjetunióban. MEGKEZDŐDÖTT A DÍVSZ VIII. KONGRESSZUSA Budapest köztársaság — A Magyar Nép­fővárosában teg­nap, a délelőtti órákban meg­kezdődött a DÍVSZ VIII. kong­resszusa. A tanácskozáson 250 ifjúsági szervezet mintegy 700 küldötte vesz részt. Nem keve­sebb, mint 100 ország képvisel­teti magát. A kongresszus elő­reláthatólag tíz napig fog tar­tani. Az ünnepi megnyitón felol­vasták Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének üzenetét. Berlin — Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke tegnap üdvözletét küldte a De­mokratikus Ifjúsági Világszövet­ség Budapesten ülésező kong­resszusának. Ulbricht elvtárs üzenetében hangsúlyozza, hogy a szervezet 25 esztendős tevékenysége so­rán jelentős sikereket ért el a fiatal nemzedék jogainak kiví­vásában. Az üzenet hogy az NDK lakossága kiemeli, min­den erejét latba vetve harcolt és harcol a béke megszilárdí­tásáért, a nemzetek közti meg­értésért, a népek szabadságáért. Üzenete befejező részében Wal­ter Ulbricht annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy a fia­talok budapesti tanácskozása tovább erősíti az imperialista­ellenes frontot. AUSZTRIA ÜNNEPEL Bécs — Ausztriában tegnap megemlékeztek a semlegesség kihirdetésének 15. évfordulójá­ról. Az ünnepséget összekötöt­ték az ENSZ megalakulásának 25. évfordulójával. A Belvedere­palota márványtermében meg­tartott ünnepi gyűlésen Franz Jonás szövetségi elnök mondott ünnepi beszédet. Az ENSZ meg­alapítását az osztrák államel­nök az huszadik század egyik legfontosabb eseményének mi­nősítette. Hangsúlyozta, hogy az évfordulónak arra kell ösz­tönöznie a nemzeteket, hogy még szorosabban tömörüljenek a világszervezet köré, s így se­gítsenek megoldani az emberi­ség sorskérdéseit. Jonas kije­lentette, hogy Ausztria az Egye­sült Nemzetek Szervezete alap­okmányának értelmében és sa­ját meggyőződéséből is respek­tálja az ország önállóságát, szabadságát és függetlenségét. Moszkva — Borisz Dubro­nyin, a moszkvai Pravda bécsi tudósítója Ausztria semlegessé­ge kihirdetésének 15. évfordu­lójával összefüggésben lapítja, hogy a semlegesség megál­el­veinek szigorú betartása teszi csupán lehetővé Ausztria szá­mára függetlenségének megőr­zését. MAGYAR-NYUGATNÉMET GAZDASÁGI TÁRGYALÁS Budapest — A magyar fővá­rosban tegnap magyar—nyugat­német gazdasági tárgyalások kezdődtek, amelyeket magyar részről Vályi Péter pénzügymi­niszter, az NSZK részéről pedig Schiller gazdaságügyi miniszter vezet. Megbeszéléseken termé­szetesen több szakember is részt vesz. Hírügynökségi jelentések sze­rint a két miniszter öt évre szó­ló megállapodást ír alá a köl­csönös árucsere-forgalomról, va­lamint a gazdasági és műszaki egyezményről, amelyet a két or­szág képviselői szeptember kö­zepén Bonnban már parafáltak. A Német Szövetségi Köztársa­ság öt százalékban vesz részt a magyar külkereskedelmi forga­lomban és a nyugati kapitalista országok közül Olaszországgal felváltva az első, illetve a má­sodik helyet foglalja el. A két ország gazdasági kapcsolatai di­namikusan fejlődnek. 1968-ban a kölcsönös árucsere-forgalom elérte a 650 millió márkát, 1969-ben a 757 millió márkát. A most aláírandó, öt évre szóló megál­lapodás további emelkedést irá­nyoz elő. Mindkét fél kötelezte magát, hogy fokozatosan elhárítja azo­kat a korlátozásokat, amelyek az egyes áruk behozatalával, il­letve kivitelével kapcsolatban érvényben vannak. A két ország olyan intézkedé­seket vesz fontolóra, amelyek előnyöket biztosítanának az együttműködő cégek, illetve gazdasági intézmények részére. Kommentárunk Törökország nem szerepel gyakran a világhírekben, ám földrajzi helyzetével, stratégiai fontosságával mindenkor magá­ra tereli a figyelmet. Történel­mi szempontból is fontos, ho­gyan alakul a viszonya a Szov­jetunióhoz, amelyhez nagyon pozitív kapcsolatok fűzték a modern török állam megalapí­tója, Kemal Atatürk korában. Ugyanakkor fontos körülmény az is, milyen szerepet kénysze­rítenek Törökországra a nyuga­ti imperialista hatalmak NATO és a CENTO paktumokon a belül. A lassan leáldozó idei év a megpróbáltatások éve volt Tö­rökország számára. Néhány hó­nappal a tavalyi őszi parlamen­ti választások után, melyekből Demirel miniszterelnök­sogpártja győztesen került Igaz­bi, pártjának 41 jobboldali politi­kusa válságot robbantott ki a parlament költségvetési vitájá­ban. A válság elhárult, miután a párt képviselőinek zöme és nem utolsósorban a hadsereg képviselői a miniszterelnök mellé álltak. A párton belüli intrikák és az ellenzéki pártok mesterkedései azonban tovább folytatódtak. Demirel helyzetét megnehezítette az augusztusban végrehajtott devalváció is. A lí­ra leértékelése, noha elkerül­hetetlennek bizonyult, kelle­metlenül érintette a nagy töme­geket, s bár a közgazdászok a­­ devalváció kedvező hatásáról írnak, tény az, hogy az ország 172 millió dollárt kitevő állam­adóssága nem csökkent, sőt el­lenkezőleg. Ezek után „nehéz őszt" jósol­tak. Valóban nagy sztrájkmoz­galmak robbantak ki Isztambul­ban és Izmirben, a két legna­gyobb iparközpontban, s véres események miatt itt katonai közigazgatást egy időre vezettek be. A törökországi belpolitikai megmozdulásokkal kapcsolatban bizonyos NATO-körök is aktivi­zálódtak. A közszükségleti cik­kek állandó drágulása, az elvi­selhetetlen szociális terhek miatt elégedetlenkedő lakosság ugyanis nem egy tömegmeg­mozduláson adta tudtára a kormánynak, hogy szívesen ven­né az ottani támaszpontokon terpeszkedő amerikaiak távozá­sát. Mint ismeretes, a országban létesült amerikai Török­tá­maszpontok összesen 25 millió négyzetméternyi területet fog­lalnak el, többnyire légitámasz­pontok. A napi hírekből ismert tény, hogy nyáron például bot­rány tört ki egy, a nyugat-né­metországi Wiesbandenból fel­szállt és a törökországi Csigli támaszponton leszállás közben lezuhant S 118 jelzésű szállító gép esetével kapcsolatban, miután kiderült, hogy a gép na­gyon veszélyes biológiai és ve­gyi fegyvereket szállított. A hivatalos közlemény szerint ugyan a tartályok a szerencsét­lenség során érintetlenek ma­radtak, de a katasztrófának borzalmasabb következményei is lehettek volna. Törökország partvidékén elég gyakran rendez az amerikai vagy a NATO-flotta provokatív hadgyakorlatokat (Atlantic II), s tudjuk, hogy a nyáron a tö­rök kormány kénytelen volt kiu­tasítani azokat az amerikai „ré­gészeket", akik a szovjet határ feltűnő közelségében „keresték Noé bibliai bárkájának ron­csait", közben modern optikai eszközökkel nagyszabású megfi­gyeléseket végeztek és fényké­peztek. Törökország — a Demirel­korm­ány többszöri szerint — jószomszédi kijelentése viszony­ban kíván élni a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, s érthetően kínos számára az amerikai beavatkozás. nemegyszer hangoztatta, Ankara hogy könnyíteni kívánna a nyugati tömbökhöz tartozásából követ­kező terhein, viszont Laird ame­rikai hadügyminiszter nyári lá­togatásakor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Törökor­szágnak „nagyobb felelősséget kell vállalnia a mediterrán tér­ség védelmében", így aztán ért­hető, hogy nemcsak a lakosság között, hanem felelős politi­kusok köreiben is erősödik az a felismerés, hogy Törökországot NATO-tagsága akarata ellenére is háborús kalandba sodorhatja. Ilyen bonyolult és ellent­mondásokkal teljes fejlődés kö­rülményei közöt került sor a közelmúltban Demirel minisz­terelnök bulgáriai látogatására. Mint a hivatalos közlemény el­ismerte, a látogatás közelebb hozta egymáshoz a két orszá­got, s elismerték egy átfogó együttműködési szerződés meg­kötésének szükségét, mivel ed­dig csak alkalmi egyezmények szabályozták a két ország kap­csolatait. Nem is szólván arról, hogy a bulgáriai félmilliós tö­rök nemzeti kisebbség is állandó megbeszélések kérdése gya a két kormány között. Jár­ Az idén például több tízezer török nemzetiségű bulgáriai állampol­gár Törökországba települését engedélyezték és bonyolították le. Törökország és a Szovjetunió kapcsolatai nemcsak a békés együttélés, hanem a gazdasági segítség és együttműködés szel­lemében fejlődnek. A két or­szág külkereskedelmi áruforgal­ma 1968-ban már az 55 millió rubelt. A meghaladta Szovjet­unió kohómű, alumíniumgyár, kénsav, kokszoló, magas fe­szültségű áramvezeték-hálózat építésében segít. A hagyomá­nyos izmiri vásáron évente tu­catszámra vesznek részt szov­jet cégek. A hónap derekán tért haza Ankarából Szemjon Szkacskov, külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságá­nak elnöke, aki a török kor­mány vendégeként megtekintet­te a szovjet segítséggel épülő létesítményeket és a két ország gazdasági együttműködésének további elmélyítéséről tárgyalt. Érthető, hogy ilyen ígéret­teljes fejlődés után kellemetlen epizódként hat a Batumi — Szu­humi közti légijárat gépét elté­rítő két litván szovjet állampolgár származású kiadatása körüli vita. Maga­niszter, Caglayangil a külügymi­is a bűnö­sök kiadása mellett van. Hisz Törökország is aláírta azt a há­gai megállapodást, amely a köz­bűntényesek kiadására vonat­kozik. Ám befolyásos jobboldali török körök most arra töreked­nek, hogy a két repülőgéprablót politikai menekültnek nyilvá­nítsák és így megakadályozzék kiadásukat a szovjet hatóságok­nak. Nem véletlen, hogy a tör­téntek hírére Ankarában terem­tek az amerikai emigráns litván szervezetek emberei és interve­niáltak a kormánynál, sőt a CIA emberei is lépéseket tettek a re­pülőgéprablók érdekében. Ez nyilván kínos helyzetbe hozta a török kormányt, melynek konk­rét példákkal jószomszédsági kell bizonyítani politikáját, és szükség esetén tudnia kell ne­met mondani a NATO bajkeve­rőinek. L. L. ANKARAI ÚTVESZTŐK néhány FOCK JENŐ magyar minisz­terelnök tegnap fogadta a Viet­nami Dolgozók Pártja Központi­­ Bizottságának titkárát, Xuan Thuy államminisztert, a pári­zsi tárgyalásokon részt vevő vietnami küldöttség vezetőjét. A fogadáson megjelent Péter János külügyminiszter is. INDIRA GHANDI indiai mi­niszterelnök rövid látogatásra az Egyesült Arab fővárosba érkezett. Köztársaság A kairói repülőtéren Anvar Szadat fo­gadta. MIT­­ A RIBICSICS jugoszláv miniszterelnök New Yorkból ha­­zatérőben megszakította útját a francia fővárosban, ahol Cha­ban-Delmas francia miniszter­elnökkel folytat tárgyalásokat. REZA PAHLEVI iráni sah hét­főn fogadta Lev Tolkunovot, az Izvesztyija főszerkesztőjét, Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a képviselőjét, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik Iránban. A sah nagyra értékelte a két ország kapcsolatainak sokolda­lú fejlődését. PAUL A. SAMUELSONNAK, a Massachusetts Egyetem profes­­szorának ítélték oda az idei No­bel-díjat a közgazdasági tudo­mányokban kifejtett munkássá­gáért. FRANCIAORSZÁGBAN 360 000 postai alkalmazott lépett teg­nap sztrájkba. A dolgozók a munkaidő lerövidítését, a mun­kakörülmények megjavítását és béremelést követelnek. AÍZ ÉLENJÁRÓ szófiai üzem versenyfelhívást intézett a Bol­gár Kommunista Párt X. kong­resszusának tiszteletére. JAHJA KHAN pakisztáni el­nök egynapos hivatalos látoga­tásra a francia fővárosba érke­zett. Jahja Khan Párizsban meg­beszéléseket­ folytat Pompidou és Chaban-Delmas miniszterel­nökkel. VARSÓBAN tartózkodik Vla­gyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett műkö­dő tudományos-műszaki állami bizottság elnöke, miniszterel­nök-helyettes. Látogatásának célja: összeegyeztetni a két or­szág 1971—75-re szóló tudomá­nyos és műszaki együttműködé­si terveit. AZ ASZAHI SIMBUN című ja­pán lap New York-i tudósítása szerint Nixon és Szato hamaro­san megegyezik abban, hogy forró drótot létesítenek Wa­shington és Tokió között arra az esetre, ha „katonai szem­pontból válságosra fordulna a helyzet Ázsiában". A török parlament dönt Ankara • Az AN-24-es szov­jet repülőgép eltérítőinek a ki­adatásáról mind a mai napig nem döntöttek az illetékes tö­rök hivatalok. Legfrissebb hír­ügynökségi jelentések szerint a török parlament dönt a bűnösök kiadásáról. Az egyik ellenzéki képviselő rámutatott, amennyi­ben a török hivatalok nem ad­ják ki, vagy nem büntetik meg méltóan a gonosztevőket, akkor az országban egyre sűrűbben fordulnak majd elő repülőgép­rablások. A képviselő megkér­dezte a külügyminisztertől, va­jon hasonló incidensek nem be­folyásolják-e majd negatívan Törökország diplomáciai kap­csolatait, nem mérgezik-e meg kapcsolatait az egyes országok­kal, illetve nem vezetnek-e megtorló akciókhoz? Felfigyeltető kiállítás Moszkva • A szokolnyiki parkban tegnap „Geológiai ku­tatás 70" címmel felfigyeltető nemzetközi kiállítás nyílt meg, amelyen mintegy 85 külföldi cég vesz részt. A kiállítás való­ban világszínvonalú, részt vesz­nek rajta az Egyesült Államok, Kanada, a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Svájc, Svéd­ország és más államok cégei. Csehszlovákiát a Strojexport, il­letve a brnói Geofizikai Intézet képviseli.

Next