Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1971. áPriLis 8. XXIV. ÉVFOLYAM 83. szám­ára 50 fiLlér CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • fl Szovjetunió Kommunista Pártjának XVII1. kongresszusa Az SZKP a jólét programját hirdette meg A szovjet nép helyesli a népgazdaságfejlesztés új irányelveit . A munkatermelékenység és az életszínvonal a vita középpontjában % Folytatódtak a testvérpártok képviselőinek felszólalásai M­o­s­z­k­v­a : A Kremlben szerdán folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. A kü­l­döttek megvitatják Alekszej K­o­s­z­i­g­i­n kedden elhangzott beszámolóját a népgazdaság fejleszté­sének kilencedik ötéves tervéről. Valamivel 10 óra előtt nagy taps fogadta a kongresszus elnökségének a terembe lépő tagjait. „Teljesítjük és túlteljesítjük az új ötéves tervet" — kiáltották felállva a küldöttek. Eközben a tanácskozási terem számos pontján „mini ünnepségek" zajlottak: a küldöttek azokat a társaikat köszöntötték, akik a kongresszus ide­jén kapták meg a Szocialista Munka Hőse kitün­tető címet. Ezt követően Pjotr Masorov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a délelőtti ülés elnöke Pjotr Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási minisztert szólította a szónoki emel­vényre. Nyeporozsnyij miniszter néhány perccel 10 óra után megkezdte felszólalását. Nyeporozsnyij részletesen szólt a villamosipar fejlődéséről, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az elmúlt öt év során a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970-ben a Szovjetunió 740 milliárd kilowattóra villamosságot termelt, s ezt az eredményt 200 —300 kilowatt kapacitású erő­művekkel érte el. Üzembe helyezték a világ két legnagyobb vízierőművét, a bratszkit és a krasz­nojarszkit. A jövő feladatairól szólva Nyeporozsnyij han­goztatta, hogy egységes villamossági és távveze­ték rendszert kell kiépíteni, amelynek a fejlesz­tése nemcsak a Szovjetunión, hanem a szocialis­ta gazdasági integráción belül is feladat. Példa­ként hozta fel a miniszter a béke-távvezetéket, amelybe a Szovjetunión kívül Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária is beletartozik. A miniszter ezután az erőművek automatizálá­sáról beszélt, majd a falu villamosításának je­lentőségét ecsetelte. Kiemelte, hogy ez két dol­got jelent: egyfelől a falusi háztartások villa­mosárammal való ellátását, másrészt a mezőgaz­dasági munkák villamosítását. Nyeprozsnyij vitába szállt azokkal a kongres­­szusi felszólalókkal, akik környezetvédelem cí­mén a víztárolók, a vízierőművek építését nehez­ményezik. Hangoztatta, hogy az építkezések össz­hangban állnak a föld védelmével. Nyomatéko­san rámutatott, hogy a kérdést komplex módon kell megközelíteni, az energiabázisok kiépítését úgy kell végezni, hogy abból a haltenyésztés, az öntözéses gazdálkodás, a rizstermesztés is profitáljon. Az energetikai és villamosítási miniszter után Vaszilij Prohorov, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára lépett a szónoki emelvényre. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szak­szervezetek tevékenyen kivették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. A dol­gozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos javaslatot terjesztettek elő, amelyeket figyelmesen megvizsgált az SZKP Központi Bi­zottsága és a minisztertanács. Az igen fontos gazdasági és szociális felada­tok megoldását — folytatta — elősegíti a szo­cialista verseny, amelyben több mint hetvenegy millióan vesznek részt. A verseny a termelés hatékonyságának, a munka termelékenysége fokozásának céljait szolgálja, végső fokon a szovjet nép életszínvonalának a növelésére irá­nyul. Prohorov megelégedéssel állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója támogatta a vállalati kollektívák szociális fej­lesztése tervezésének gyakorlatát, amivel a szakszervezetek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. Az ilyen tervek intézkedéseket irányoz­nak elő a lét- és munkakörülmények, a sza­badidő kihasználás további javítására, a mun­kások és alkalmazottak szakképzettségének, ál­talános műveltségi színvonalának emelésére. Ezeknek a terveknek ki kell lépniük a kísérleti stádiumból és alkotó elemként be kell kerül­niök az üzemek és gyárak komplex ötéves ter­veibe. A társadalmi fogyasztási alapok növekedésé­vel — mutatott rá az SZSZKT titkára — bővül­nek a szakszervezetek lehetőségei egyebek kö­zött egészségügyi területein. A 8-ik ötéves terv éveiben a szovjet szakszervezetek 165 ezer férő­hellyel rendelkező szanatóriumokat, üdülőket és hasonló intézményeket építettek. A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fejlesztésének új szociális-gazdasági programját, — mondotta Prohorov. A moszkvai Lihacsov Autógyárban az auto­mitizált és gépesített szalagok hossza elérte a 75 kilométert — mondotta felszólalásában Pavol B­o­r­o­g­y­i­n, a gyár igazgatója. Boro­gyin, aki maga is segédmunkásból vált a ter­melés vezetőjévé, beszámolt azokról a minőségi változásokról, amelyek a szovjet munkásosztály képzettségi szintjében mentek végbe. Borogyin közölte, a szovjet népgazdaság igé­nyeit szem előtt tartva az üzem kollektívája vállalta, hogy az új ötéves terv folyamán a vállalat tervezett kapacitását meghaladó módon növelik a gépkocsigyártást. Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterelnök-helyettese és tervbi­zottságának­­ elnöke felszólalásában hangsúlyoz­ta: helyesnek tartja a pártnak a köztársaság keleti körzetei gazdasági potenciáljának növe­lését, természeti kincseinek gyorsított ütemű ki­használását célzó irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Szibéria az új ötéves tervben az ország legnagyobb kőolaj- és földgázbázisává válik. Szibériában és a Távol-Keleten tovább fejlődik a fémkohászat, a gépgyártás, a fafel­dolgozó- és könnyűipar, valamint több más ipar­ág. Geraszimov tájékoztatta a kongresszust arról, hogy a köztársaságban valamennyi terület, ha­tárterület és autonóm köztársaság ipara határ­időre teljesítette az 1971 első negyedére szóló terveket. Amilcar C­ab­r­a­l, a Portugál Guinea és a Zöldfoki szigetek Afrikai Függetlensége Pártjá­nak főtitkára felszólalásában kijelentette: Lenin halhatatlan lángelméje és tanítása olyan hatal­mas erő, amely segíti és állandóan ösztönzi az igazi antiimperialista harcosokat. „A győzelembe vetett hitünket növeli, hogy az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának sza­vaival újra megerősítette a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának eltökéltségét a felszabadító mozgalmak erkölcsi, politikai és anyagi segítsé­gére. Nem csökkentjük az afrikai szolidaritás­nak és a világ többi gyarmatosításellenes erői (Folytatás a 2. oldalon) < A párt hangja a szovjet nép hangja A XXIV. kongresszus sajtóvisszhangja Moszkva A moszkvai Pravda tegnapi számában „Egyértelműség" cí­mű vezércikkében hangsúlyoz­za, hogy e napokban milyen ki­fejezően, mily erővel nyilvánul meg a párt és a nép megbont­hatatlan egysége, amely az utóbbi években még jobban meg­szilárdult. A szovjetország dol­gozói szorosan felzárkóztak le­nini élcsapatuk közé. A párt­ hangja valóban a szovjet nép hangja. Erről tanúskodik a kom­m­unisták és a pártonkívüliek le­veleinek és táviratainak özöne, amelyekben aktívan támogatják a párt politikáját, s teljes mér­tékben egyetértenek azzal a munkaprogrammal, amely kongresszuson hangzott el. Belgrád A jugoszláv sajtó szerdán ter­jedelmes beszámolókban ismer­teti Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnöknek az SZKP XXIV. kongresszusán a szovjet gazdaság fejlesztési terveiről elmondott beszédét. A Politika Koszigin mából kiemeli, hogy a referátus Szovjet­uniónak történelme folyamán sohasem állt rendelkezésére több eszköz a mezőgazdaság és a közfogyasztási cikkek terme­lésének fejlesztésére, mint most, és hozzáteszi: „A Szovjetunió újabb gazdasági versenyre szó­lította fel a kapitalizmust". Párizs jólétet biztosítani minden szovjet lakos számára — ez az ötéves terv fő feladata, amelyről az SZKP XXIV. kongresszusa tárgyal — írja az Humanité Ko­szigin elvtárs beszámolójával kapcsolatban. E cél elérését a szovjet tár­sadalom óriási gazdasági, pénz­ügyi, emberi és politikai forrá­sai teszik lehetővé. Az eszkö­zök megfelelnek a kitűzött cé­loknak és az adott lehetőségek­nek. a Az SZKP vezetői a XXIV. kongresszus küldöttei körében. (Telefoto: CSTK — TASZSZ | Országunk jövője elképzelhetetlen a Szovjetunió népével való igaz barátság nélkül LUDVIK SVOBODA nyilatkozata a szovjet pártkongresszus munkájáról Moszkva da „A béke — A moszkvai Prav­nevében, az ember javáért" című rovatában közli Ludvik Svobodának, a CSKP KB elnöksége tagjának, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság el­nökének válaszát arra a kérdés­re: „Mik a benyomásai az SZKP XXIV. kongresszusának munká­járól?" Svoboda elvtárs a következő­ket mondotta: Melyek a kong­resszuson szerzett benyomá­saim? — ezekből sok van. A sikeresen befejezett nyolca­dik szovjet ötéves terv és a so­ron levő 9., amelynek irányel­veit a szovjet kommunisták kongresszusa tárgyalja, nem­csak az ország gazdasági erejé­nek óriási n­övekedéséről tanús­kodik, hanem példát mutat arra is, hogyan kell a tudományos­műszaki haladás sikereit egybe­kapcsolni a szocialista rendszer­­ előnyeivel, az egész társadalom, társadalom minden egyes tagja és a társadalmi haladás ja­vára. A kongresszusi küldöttek megmutatják, hogy tudatában vannak nagy felelősségüknek az ötéves terv sikeréért, hazájuk kommunista jövőjéért és az egész emberiség jövőjéért. Tud­ják, hogy az ő példájuk alapján ítélik meg a többiek nemcsak a Szovjetunióban, hanem messze annak határain túl is a szovjet kommunisták pártját. Annak tervnek a sikeréért végzett aktív a munkájuk, amelyet a párt a szovjet emberek számára kitűz, azt bizonyítja, megérdemlik a nagy kitüntetést — megérdem­lik azt, hogy kommunisták le­gyenek. Csehszlovákia és a Szovjet­unió népe baráti kapcsolatainak történetébe beíródott az a test­véri internacionális segítség is, amelyet számos kommunistánk kérésére a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai nyújtot­tak 1968 augusztusában, hogy megmentsék a szocializmust Csehszlovákiában. vak, amelyekkel e Azok a szó­segítségért Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára köszönetet mon­dott a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusán, dolgozó népünk köszönetét tolmácsol­ják, amely a többi szocialista or­szág népeivel testvéri közösség­ben akarja építeni a szocializ­must. Nemzeteink nem egy ta­pasztalatot szereztek arról, hogy országunk boldog jövője elkép­zelhetetlen a Szovjetunió népé­vel való mélységes, szilárd, igazi barátság nélkül. A XXIV. kongresszus az egész világ haladó erői képviselőinek nagy­gyűlésévé vált. Egyre több párt jut arra a következtetésre, hogy a csaknem 14 és fél mil­liós szovjet kommunisták oszta­ga tapasztalatainak általánosabb érvényük van és e tapasztala­tokból sokat lehet tanulni. Ez a tény hozzájárulhat a nemzetkö­zi munkásmozgalom egységének további elmélyítéséhez és meg­szilárdításához. A kongresszus tárgyalásai még jobban megszilárdítják az embernek azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép kommunista pártja vezetésével országa 9. ötéves tervének feladatait győ­zelmesen valóra váltja, így újabb szakaszt tesz meg a úton, a cél felé, amelyet azon az ember javáért a szovjet kommu­nisták tűztek ki.

Next